Elmondjam neki, hogy terhes vagyok? (beszélgetés)
Viccelsz? Egy szaros torokgyulladástól már ott jajonganak a kanapén. Meg tudjuk a reklámból is, milyen a férfinátha. :-D
Viccet félretéve felháborító és gusztustalan, hogy simán képesek bajban hagyni egy nőt. Akárhány éves lehetne a fiam (ha lenne), ha ilyet tenne, én bizony agyoncsapnám. A srác szülei helyében támogatásomról biztosítanám a lányt. Mégiscsak az unokájukról van szó,ami szintén feladatokkal és kötelességekkel jár. Nem tudnám szarban hagyni az unokám. Szégyellném a fiam, ha ezt tenné. Nyilván nem tagadnám meg, de nem is veregetném meg a vállát.
Egy férfi sosem fogja megérteni azt a lelki gyötrelmet, amit egy ilyen eset jelent a nőnek. Bezzeg ők egy prosztata vizsgálattól is kiakadnak.
és hányan vannak gazdag emberek,meg un,sztárok,akiknek csak 20 ezer forint telik hivatalosan a gyerekre.
Basszus, mielőtt ezt olvastam, hasonlót írtam én is fentebb. Egy rugóra jár az agyunk. ;-)
Attól hogy a férfi nem akarja, az a gyerek még nem fog hiss-huss eltűnni a nőből. A nőnek kell kaparásra menni, az ő lelke/teste sérül aránytalanul jobban, mint a férfié. Szóval egy pasinak mindig könnyebb bármire is hivatkozni, könnyedén lemondani a felelősségről. Gusztustalan.
Ne haragudj, de nem csak gyerekvállalási célzattal szexelnek az emberek. Van bekalkulált kockázat, de valahogy ott és akkor nem arra gondol az ember, hogy ha védekezik, mi lesz ha. Akkor senki ne csinálja? Nem reális, amit írsz. Persze értem én, hogy fogadjuk el, hogy az apuka így döntött, mégis valahogy az igazságérzetem azt sugallja, hogy vannak jogai és kötelességei. Szíve joga lemondani a jogairól, de ez nem egyenlő azzal, hogy akkor a kötelességeitől is megszabadul! Frászt! Igenis segítse az anyukát anyagilag felnevelni a gyereket. Helyesebben fogalmazva segítse a gyerekét amíg felnő. Az ilyen pasikat úgy elküldeném, hogy kapirgálják már meg a férfiasságukat kicsit odabent egy olyan küretkanállal vagy nem tudom, minek hívják. Csak hogy átérezzék, amit egy nő. Nem, nem a pasi ellen vagyok, hanem az édesanya és a születendő baba mellett. Nagy különbség.
Tökéletesen igazad van, megint. A felelősség közös, és egyik fél sem teheti meg, hogy fittyet hány rá. Lemondhat a jogairól az apuka ha akar, de a kötelességeiről NEM! Nekem ez a véleményem. Egyikük sem akarta, de így alakult. Nem kötelezhető egy nő sem arra, hogy abortuszra menjen!!! Nagyon jól látod a dolgokat.
Normál módon egy nő se tud egyedül teherbe esni...
Jogos. De, minimum végignézetném vele.
Ezt egy másik témánál írtam, de ide is bemásolom, mert ez a véleményem:
Nem teljesen ide tartozik, és tudom, hogy kicsit drákói vagyok, de én legszívesebben bevezetném, hogy ha valakinek nem egészségügyi okok miatt abortuszon kell átesnie, a partnerét is megműttetném. Hiszen ketten hozták össze a magzatot, de csak az anyának kell komoly testi és lelki megpróbáltatásokon átmennie. A férfiak könnyen dugdossák mindenfele a micsodájukat, hiszen max elvetetik a nem kívánt "mellékhatást". Szerintem az lenne a korrekt, ha egy kaparás-egy here eltávolítás lenne. Másodjára már biztos nem kockáztatna a férfi.
Nem értem a korom kérdése most mire épül ,a hozzászólásom nem indokolja.
Hát a hozzászólásaidból nézve, nem is leszel ilyen helyében :) de én sem.
Nem dobálok semmit kútba, nem rólam volt szó.
Nyugodj meg. Túlságosan felizgattad magad. Ne hányj, az se jó dolog.
Ne törődj velük, ne idegesítsd magad! A baba az első :) Senki véleménye nem számít, az enyém sem. Ez a te életed. A csávó meg egy p*cs.
Nem öngyilkosság, gyilkosság, csak hát ezt a törvény nem bünteti, így még a lelkiismeret-furdalást is meg lehet úszni... Meg az ember valamivel meg kell magyarázza a saját döntéseit. S minél többször hangoztatja az álláspontját annál biztosabb, hogy egyszer maga is elhiszi. Kétségkívül hamarabb túl lehet esni egy nem kívánt terhességen abortusszal, mint egy életre szólóan felelősséget vállalni egy másik ember életéért. Nem lennék a bőrében senkinek, aki nem egészségügyi okokból veteti el a gyermekének az életét!
Felelősségteljes döntés valakit megölni azért, mert nehezebb lesz az élete? Mert többet kéne dolgozni? Hát tudok gratulálni! Komolyan hihetetlen, hogy emberek hogy elvannak tévedve! Ez egy élet bakker! Dobog a szíve attól, hogy még nem született meg! A csecsemőt is a kútba dobnád? Undorító komolyan! 2016ban emberek nem értik, hogy az abortusz nem megoldás hanem hárítás. Ugyan olyan felelőtlenség és önzés mint az öngyilkosság! És most biztos le leszek hurrogva, de nem érdekel, akkor is elmondtam, mert hánynom kell ettől a hozzáállástól! Emberi életről beszélünk! Hál'Istennek, hogy ilyen szülei vannak ennek a lánynak!
Elmeletileg ugy lenne ajanlatoscsak szexelni, hogy tudjuk, lehet kovetkezmenye, es azt vallaljuk-e mindketten meg akkor is, ha mindent megtettunk az elkerulesere!
Ugyan már, ha szétnézel itt a fórumon, nem ez a többség felfogása. :( S itt azért nagyrészt nők vannak...
Egyet értek veled. Aki elég nagy legény szexelni, az legyen az akkor is, ha következménye van a dolognak. Ez a lényege a felnőtt létnek, hogy döntéseket hozok, és vállalom érte a felelősséget.
hát szerencsés,akit eltartanak a szülők.
Nem a kérdésemre válaszolsz
Én egyáltalán nem fogom a pártját, de van ami reálisan elvárható és van ami nem. Azt írtad egy időben, hogy részéről volt olyan opció, hogy akkor is együtt éljetek családként a gyermek miatt, hogy már nem szeretitek egymást... Ő is gondolkodott a dolgon, az már valami, hogy azok után, hogy nem volt köztetek stabil kapcsolat hajlandó volt elgondolkodni a témán.
Csalódott vagy, fáj hogy ez történt veled és ezért haragszol. Ezek normális érzések egy ilyen helyzetben. Majd ha kitomboltad magad, te is be fogod látni, hogy ez a kapcsolat köztetek nem működött volna hosszútávon se gyermekkel, se gyermek nélkül. El se jutottatok odáig, hogy megbeszéljétek, hogy mi lesz ha véletlenül teherbe esel, mert akkor már előre tudtad volna, hogy mennyire számíthatsz rá... Te is hibáztál, ő is. A gyermek felnevelése meg tudatos döntés volt részedről, mostantól csak ezzel a felével törődj, a többi majd jön magától, ahogy az élet hozza...
Ha olyan lenne a helyzet, hogy az abortusz lenne az EGYETLEN megoldás, akkor inkább elvetetném, de itt arra gondolok pl, hogy mindkét szülő még magát is alig bírja eltartani, nyomorognak, oda semmiképpen nem hiányzik egy baba is. De pl a mi helyzetünkben is, nem dicsekvésből mondom, de az én és az ő családja is elég jól élünk, pár évig tudnának nekünk segíteni a szülők. Ebben az esetben megtartanám, még akkor is, ha az apa jobban akarná nálam, semmiképp nem döntenék az abortusz mellett. Akár gyerek mellett is lehet karrierem, ez nem lenne kifogás. De ahogyan írtam is, ő már nem függ teljes mértékben a szüleitől. Értem, hogy nem akar VELEM közös gyereket, de ha már egyszer összejött, ne az legyen az első kérdése hozzám, hogy mikor tervezek abortuszra menni, holott meg sem kérdezte, hogy ÉN mit szeretnék.
Nem tervezett baba volt, védekeztetek. Hoztatok egy döntést, de meggondoltad magad, ráadásul meg sem beszéltétek.
Fordíts egyet a helyzeten.
Mi lenne, ha ő akarná a babát, te meg NAGYON NEM. Megtartanád csak azért, mert ő szeretné? Legyél őszinte, és ne azt nézd, hogy nem bírtad elvetetni.
Mindig úgy gondoltam, hogy egy férfinek sincs joga egy nőt a kés alá küldeni, ráadásul a saját gyerekét meggyilkoltatni !!! Ezt a nő döntse el, a férfi pedig vagy részt vesz személyesen és/vagy anyagilag a gyerek felnevelésében vagy nem.
Ez a srác még fiatal, nem akart még gyereket, de a szexről tudhatja, hogy esetleg gyerek is lehet a következménye. Tudom, maradi vagyok, de mindenkinek csak olyannal lenne szabad szexuális kapcsolatot létesíteni, akit szeret, és akinek a gyerekét is felnevelné, lehetőleg vele.
Senki nem fogja az apa pártját. Én legalább nem, csak szeretnélek arra rábeszélni, hogy ha már így döntöttél, tudd, hogy egyedül döntöttél, és másképpen mint ahogyan ő.
Ne szállj le arra a szintre, ahol érzésem szerint semmi keresni valód. Neki könnyű volt megcsinálnia a gyereket - mondod. Neked pedig könnyű volt egy olyan pasival szexelni, akit nem ismertél annyira, hogy tudd, mire számíthatsz, ha beüt a krach.
Ne hibáztasd, most már felesleges. És főleg ne kattogj azon, mi lesz, és hogy fogsz reagálni, ha mégis látni akarja a gyereket és résztvenni az életében. Fogalmad sincs, hogy akkor és ott mit fogsz gondolni, érezni. De ne dühöngj, mert a gyerek minden rezdülésedet érzi.
Nem féreg, csak ő még mindig azt gondolja, amit néhány héttel ezelőtt te magad is gondoltál. Legalábbis azt írtad. Nem csak az apja akart abortuszra menni, te magad is ezt láttad jó megoldásnak. Te meggondoltad magad - hurrá, légy boldog, és biztosíts boldog életet a gyerekednek.
Hagyd ezeket a gondolatokat, légy hálás neki, hogy kaptál tőle egy tündéri kiskölyköt és éld a saját életedet, ne az övével foglalkozz.
Ha vállalja a felelősséget, örülj, ha nem úgysem tudsz mit tenni.
Igen, az ÉN döntésem volt, hogy megtartom, de nem értem, néhányan miért az "apuka" pártját fogják, holott tudom, hogy csúnya dolgot csináltam, hazudtam neki, de ugyanúgy az is gusztustalan dolog volt, amit ő tett, nem kell érte sajnálni, engem sem! Egyébként nemrég kezdett el dolgozni, mivel most diplomázott le, úgyhogy ez sem lett volna kifogás a részéről, hogy a szülei pénzéből finanszírozza a saját gyerekét, mivel tudomásom szerint nem egy büfészak, amit elvégzett, és a gyerek születéséig még mennyi idő van.. Csak kényelmes volt azt mondani, hogy "menjél már abortuszra", csak hogy vígan élhesse tovább a kényelmes életét.
További ajánlott fórumok: