Babát tervezünk (2022) (beszélgetés)
Szia!
Nagyon hasonló az én/mi helyzetünk is. 10 év után hagytam abba a gyógyszert, 30 éves leszek nyáron, és most volt a 3. ciklus, hogy próbálkoztunk, sajnos nem jött össze, pedig én éreztem a tüneteket 😅mondjuk az ovulációt csak most legutóbb “figyeltem” teszttel, de ebben a hónapban is fogom.
Gondolkozom még azon, hogy elkezdek folsavat szedni, hátha segít :)
Együttérzek veled teljesen, én sem vagyok borzasztóan elkeseredve, de naná, hogy csalódunk, amikor megjön. De aztán egyből arra gondolok, hogy na majd ebben a hónapban!
Sok sikert, írj mindenképpen, hogy hogy van-e fejlemény :)
Sziasztok!
Mi kb 4 hónapja kezdtünk el próbálkozni. Nekünk korábban megszakításos védekezés mellett csúszott be baba, de sajnos elvetéltem. Akkor nagy eséllyel magas prolaktin és nagyon enyhe IR miatt...de ki tudja igazából. Most tudatosan, vizsgálatok, vitaminok, egészséges életmód után kezdtük a baba gyártást, de még semmi sajnos. Nincs bennem görcsösség, feszültség, csak egy szimpla de jó lenne ha érzés...:) mégis, ebben a hónapban úgy néz ki beképzeltem a dolgokat. :D A ciklus felétől kezdve ( ami korábban soha nem volt) , olyan érzékennyé vált a mellem, mint a korábbi terhességem alatt. Rendesen olyan érzésem volt, hogy tuti terhes vagyok. Volt még alhasi szúró érzés, enyhe hányinger, hangulatingadozás..a folyásom bővebb volt és átlátszó, max kicsit sárgás. Kezdtem örülni, de sajnos két napja az egész abbamaradt. 3 nap kell még a nemvártig, de már nincs tünetem, szerintem ebből most csak menszesz lesz.
Szurkolok Nektek Pizsi2 és mindenkinek aki babát szeretne!!
Hozzátehetnek ezt vallom én is. Viszont vannak tényleges tünetek max erre rá erősitek tudatosan is. Felfuvódás, fájások stb ténylegesen vannak. Csak tovább viszem meg kiváncsiskodok.
Szép! 😃😃valahogy èn is igy kepzelem azt el majd pont akkor lesznek tuneteim amikor már fel se tűnik 😃😃
Vannak akik már tudják, vannak akik meg a hoppá kategória. Én tuti a hoppá leszek mert hiába szeretném tudni korán, ugysem az lesz. Mert csak odafigyelnék jobban arra, hogy vigyázzak stb…
9,5 év szep kitartásotok volt, de meglett! ☺️☺️
A tüneteid simán lehetnek lelki alapon. Az a nő aki babát szeretne sajnos simán be tud magyarázni tüneteket is. Én is így voltam az első hónapokban, talán 1-2 évig is. Minden terhességi tünetet produkáltam. Aztán amkor sikerült 9,5 év után már 7 hetes voltam amikor kiderült. Ennyit arról hogy majd én biztos megérzem🤪 mert én azt gondoltam én majd biztos érezni fogom…
Viszont az ovu tesztet délután kell csinálni nem reggel. Lehetőleg nagyjából ugyanabban az idő van.
Az elején ahogy irod nekem is eszembe jutnak ezek ilyenkor csak, a kettő között meg a ugy van minden ahogy kell. Ez is a történetünk része ezaz időszak. És ahogy irod is, én is hiszek abban a majd ugy is jön amikor ugy kell. De tény van ismerettségi körben a pár hónap proba után össze is jött nekik szül egy hülye “versenyt” az emberben talán automatice is.
Amugy a “tudtam ott van” az mindig egy tök szép dolog. Szerencsés lehetsz abban, hogy igy átélhetted. :)
Én még el se tudom képzelni vajon ez mit jelent igazából, hogy jön stb. Lehet erre is “születni kell” úgymond, hogy egy nő igy tudatosan érezze is ezeket a történéseket.
A menstruácio elött jön inkább elő a “most mi lesz, megint nem jött össze”
Meg a tök lehangolo érzés csak, hogy nah, megint semmi nekünk sem. Valami ilyesmi. De tenyleg jellemző rám a jön amikor jön… néha azért ez az időpontokra kell tenni féle együttlétek kicsit romboloak is tudnak lenni :$
Szia! Én is csak azt tudom mondani, hogy picit rágörcsölsz, ez számomra is érthető igaz, viszont a tested másképp reagál erre.
Amikor mi szerettük volna a babát, én egyáltalán nem figyeltem semmit, hogy mikor van ovu, mik a tünetek, semmi. Egyszerűen jól éreztem magam/magunkat.
Néha azért eszembe volt, hogy másoknak egy alkalommal baba, nekem egy-két hónap is megjött, nem voltam terhes. Nem is foglalkoztam a dologgal, de továbbra sem védekeztünk!
Ő akkor jön, amikor jönni szeretne! Hihetetlen, de van benne valami.
Közel 4 hónapos próbálkozás után már nem jött meg a mensim, folyton csak pisilhetnékem volt, mellfájdalom, hasmenés, na ekkor tudtam, hogy ott van.... :)
Viszont aztán nekem kevés volt a progeszteron, nehezen akart megmaradni, de az segített és a pihenés.
Ez már másik lap, igaz.
Mindenesetre, ha úgy gondolod, hogy hat a terhes vitamin, akkor szedd azt,illetve ha szükségesnek érzed, végeztess egy pajzsmirigy vizsgálatot.
Sok mindenben lehet az ludas.
Kívánom, hogy mielőbb Anya lehess/szülők lehessetek!
Én is alapjában ott vagyok, azon az állásponton, hogy jön amikor kell… mert máshogy nem is lehet ugye. Ezt én is élem! Akkor jön rám ez az érzéd mikor hamarosan megkell jönnie és egy pillanatra ugye mélylevegő, kifúúj…
Aztán megyek tovább. Valószinü a hormonok is tesznek azért, hogy jobban megérintsen a téma.
Ha szeditek már akkor az jó.😊
Tudom milyen, mindig várni hogy ne jöjjön meg, figyeled magad, stb. Aki gyereket akar senkinek se egyszerű nem ráállni agyilag. De azért próbáld meg elengedni magad tényleg.
Nekem pl nem volt egy egyszerű menet, az elején sírtam is mindig aztán a második műtét után elhatároztam hogy jön amikor jönni akar és nagyon hamar sikerült.😊
Igen egy egészséges “drukk” van bennem. Legalábbis nem tul görcsös a görcs, de persze jelen van főleg a periodus közeledtével. Ilyenkor elszomorodom egy kicsit de aztán már megyek tovább. Valahogy igy.
Mióta elkezdtük a projektet elkezdtünk mind ketten vitamint szedni :) a már elkezdés elött, úgy kb 4-5 hónapja.
Szia. 2-3 hónap semmi. Egészséges pároknál az egy év teljesen normális.
Úgy érzem az írásodból hogy nagyon rá vagy görcsölve. Ezt nem szabad. Engedd el magad, ne agyalj rajta. Figyeld mikor van peteérésed. Esetleg csináltathatsz egy labort hogy a TSH, cukor és a nemi hormonok rendben vannak-e de ezeket is szerintem egy év után érdemes.
Nekünk 2 év volt de nekem endometriózisom van és műtöttek kétszer.
Ne aggódj összefog jönni. 😊
Sziasztok,
Huh, kicsit furcsa most írni erről, de ugyérzem valaki biztosan megért.
Férjemmel eljutottunk odáig, hogy babát szeretnénk vállalni. Már próbálkozunk is egy kevés ideje (kb; 2-3 hónapja).
Sok helyről szereztem infót erről, orvosi szempontból is, hogy normalis ezalatt az idő alatt, hogy nem jön. Harmincas éveink közepe fele kezdünk járni lassan.
Viszont kicsit le lettem lombozva, hogy megint egy hónap ami nem sikerült. :(
Tudom rettentő sokan vagyunk igy, nem egyedi esettről van szó, de azért engem is elért ez, kicsit valahol a lelkem mélyén megvisel. Nagyon nincs sok olyan ember az életemben akivel szívesen beszélek erről. Sokan nem is tudnak arról mibe kezdtünk bele, és készen állunk a babára. Mert úgy gondoljuk az egy extra nyomás lenne nekünk ha tudnák, de mégsem jön.
Így inkább, azt tervezzük ha megfogan majd akkor vonunk bele akit csak lehet!
Elvileg orvosilag semmi sem gátolja ezt a tervet. Teljes teljes kivizsgálás nem volt ez tény! Csak az alapok. De soha nem találtak semmit és nagyon extra tüneteim sincsenek ami miatt aggódni kelljen.
Én 10 évig szedtem fogamzásgátlót már legalább 4-5 éve nem szedek kb. (Valahova felirtam mióta, most nem emlèkszem pontosan)
A vérzésem szinte napra pontosan történik a telefonos applikáció szerint ahova mindent feljegyzek. 7 napig tart egy menstruációm ami a gyógyszer óta van így. Habár lehet már a kor is változtatott ezen. Igazából mindegy.
Szóval elvileg minden “normálisan” működik. Ovulácio is van, teszt alapján szoktam látni. Reggelente nézem és szerintem megbízható.
Nagyon érdekes viszont, ha a férjemmel együtt vagyunk akkor olyan mintha a hormonjaim “megbolondulnának” volt amikor ugy jött meg, hogy nem voltunk épp abban a hónapban együtt, nem volt semmi extra történés. Viszont van amikor a melleim feszülnek avagy fura hideg bizsergő érzés lesz mind kettőben, de külsőre semmi elváltozás nincs, az alhasamban mocorgo kis szurkálások feszülés érzés van. Hányinger meg szédülés is néha. Volt azthittem, na! Sikerül?! Aztán még sem. Csak 5 nappal előbb érzem a menstruáció közeledtét.
Fogalmam sincs miért lehet vagy mi köze lehet ahhoz bármilyen formában is, hogy ha együttvagyunk akkor kicsit erősebbek a hormonjaim, amikor nem vagyunk együtt kicsit nyugisabbnak tűnnek.
Valaki esetleg okosabb ebben?
2-3 hónapnyi foglalkozás nem mindig hoz eredményt, igen tudom. De valahol bennem is feljött, a minden rendben vajon?!
Elmehetnék orvoshoz ha nagyon tartok ettől, de nem javasolják elvileg, majd ha egy év után sem történik semmi akkor.
Valaki volt hasonló szituban, vagy átéli most?
Gondoltam hátha sokan megértenek majd itt, de akadnak olyanok akik nem fognak tudom.
Csak szeretném kérni, hogy túl támadóan ne állj hozzá! Nem kell simogatni se a lelkem, de azért kérlek légy kedves ha átszeretnél adni valamit ezügyben!
Jól esne beszélni erről azért is irtam.