Anorexia és bulimia (beszélgetés)

huh....hát általában napi 500kcal-t eszem...de ezen belül is inkább olyanokat amik nem hízlalnak annyira, 6után általában nem eszem már...esetleg gyümölcsöt...ami nagyon rossz, hogy általában kibírom, hogy egész nap alig eszem..de aztán jön az este....és akkot mindig nehéz:(

kenyeret pl nem nagyon eszem....

szép jó napot mindenkinek:)

zsuzsa na hogy ment a tagnap estéd??

én azt hiszem nekem a tegnapi nap viszonylag jó volt!!

sziasztok...mindenkinek sok sikert a mai naphoz is!!

Jah...értem, igazad lehet....

remélem neked is sikerülni fog túl lenni ezen az egészen!!

szia zsuzsa...na hogy megy a mai nap neked??

ez a mai nap azt hiszem nekem is tűrhető...

mai napra további sikereket kívánok:)

hát...először is sok sikert hozzá...remélem sikerül kirángatni magad...

elméletileg tisztába vagyok vele....mert, hogy őszintén megmondjam amíg kicsit duci voltam nem nagyon zavart....sőt nagyon boldog és kiegyensúlyozott voltam, de mára már el sem tudnám képzelni hogy akkor eszem amikor akarok és azt amit akarok....kb a fejembe van már egy kcal táblázat...és na jó..nem folyton.....de egy csomószor azon gondolkozom, hogy ma mit és mennyit ettem....

Joyce....ezt nem igazán értem...akkor te most folyamatosan fogysz?! vagy te túl vagy ezen??

Megpróbálok enni...de néha már attól van rossz kedvem....

aluap azon vagyok, de nagyon nehéz, mert még nem vagyok olyan mélyen mint mondjuk te, de szerintem a depresszióba már én is bele léptem, na jó nem annyira durván de amit írtál...hogy sosincs jó kedved....de megpróbálsz kifelé mosolyogni..az nálam is meg van...és nagyon rossz, hogy senkinek nem tudtam eddig elmondani....

Te próbáltál már segítséget kérni??

Nem túl fényes a dolog, én is szeretnék kilábalni belőle de bűntudatom van ha eszek viszont ha nem eszek gyenge vagyok ez már olyan szintre növelte magát hogy felborult a vegetatív idegrendszerem. mindenért ideges vagyok, igaz ezt palástolom és próbálok jókedélyűnek látszani de belül ezért nagy harc dúl. Nem vagyok képes egy erőteljesebb fizikai mozdulathoz pl. futás nagyon nehéz pedig rendszeresen futok valamikor 10km -is de utána teljesen lemerül a szervezetem és nem vagyok képes pár napig erre.

Voltam orvosnál is és adott nyugtatót de ez még nagyon kezdeti dolog a javuláshoz. Alig várom hogy túllegyek rajta mert beált a depresszió is nálam. szóval testi lelki meggyötört.

hát ez a kirángatás nem egyszerű, olyasmi amiket irtam, elgondolkozok mit is szeretnék igazán, miért nem tudom ezeket megvalósitani, és hogy nem a súlyunktól függ hogy boldogok vagyunk-e. most épp megint rángatnom kell magam... remélem sikerül...

nálam az vált be hogy minden nap ötször ehetek csak, és számolom a kalóriát. ha az 1500at tudom tartani, én azzal már tok fogyni lassan.

én nem tudnék ugy enni mint te napi 500kcalt, mert két napig max birnám, de utána 5000kcalt ennék napokig az tuti és a szervezet mert szépen raktározná...

az a fokozatos emelés nálad nem lenne hülyeség, végül is +50kcal az nem sok, egy gyümölcs, egyszelet dinnye, egy joghurt, ilyesmi. talán ha hozzál szoknál a gondolathoz akkor nem benne ennyitől bűntudatod...

szia...de, hogy tudod magad kirángatni belőle??

nekem sose ment...

mindig meg van az elhatározás....és kb 2-3 napig bírom....és utána....vissza....

az elhízástól én is félek nagyon...mert ez nálam kb egy éve kezdődött és akkor fogytam 15 kg-t...most vagyok 58 és kb azt érzem, hogy bármit eszem rögtön hízok...de voltam 54kg is(nem is olyan rég....)na az már durva volt....és a legrosszabb az egészbe, hogy akkor éreztem jól...vagyis jobban magam....na és akkor nagyon tudatosan ettem....mert azt gondoltam, hogy én ugye nem vok beteg...de rájöttem h ez nem a kg-tól függ....

szia, ugyan ez van nálam is, bár nekem nem koplalási, hanem zabálási kényszerem van, de rondán hangzik:) Szóval elhatározom, hogy normálisan eszem, aztán egyik nap, magam se tom miért és borul az egész... nagyon szar...de én általában pár nap után kirángatom magam ebből, mégha a hajamnál fogva is kell, mert nem akarok visszahizni. 91voltam most 77 és 170cm.

tegnap megettem csak úgy magában egy fél kilós kenyeret, hát irtóra nem vok büszke rá. persze ez úgy a reggeli ebéd vacsi mellé volt pluszba:(((

szóval a bűntudat dolgot is ismerem, elhiheted,DE össze kell szedni magunkat, mert nem egészséges amit csinálunk

zsuzsa ez így tök jól hangzik....de nekem már napi 500kcal-nál is bűntudatom van, és nem is kicsit....igazságszerint folyton azt hallgatom, hogy hülye vagyok, hogy fogyni szeretnék...

megpróbáltam,néha ment is az, hogy normálisan egyek, de valami mindig közbejött és csak úgy láttam bármi megoldást ha nem eszem...mert biztos azért történt az a rossz...

Sziasztok lányok, a legfontosabb az lenne hogy tudatositsátok magatokban hogy ez egy betegség, aminek súlyos következményei is lehetnek a jövöben az egészségetekre ha folytatjátok a nem vagy alig evést. Másrészt gondoljátok át képesek leszetek e egyedül változni, ha nem kérjetek segitséget valakitől akiben megbizhattok. Gondoljátok át mi azaz ok ami miatt tönkre akarjátok tenni magatokat, Megéri? Biztos? Ha ezt tisztáztátok, akkor fogtok tudni csak a kajáláson változtatni... Lassan emeljétek a kalóriabevitelt, pl. ma 50kcalal egyéltöbbet mint tegnap, aztán ezt tartsd 1-2 napig , majd újabb 50kcal és igy tovább.

Így nem fogtok úgy hizni mintha holnaptól rendesen ennétek, nem kell félni ettől...kell idő a szervezeteteknek hogy visszaálljon a normális müködésre. Mert most nagyon raktároz, mert nem tudja holnap kap e utánpotlást! Ezzel a lassú emeléssel el kell jutnotok 1200-1500ig mindenképpen, az már egy elfogatható szint. Csak megjegyzem, hogy egy normál működésű szervezet, tartósan 1200-1500kalórián fogy. Szóval eddig minimum kell emelnetek és lassan igy nem foktok sok-sok kilót visszaszedni a koplalásotok után.