Anorexia és bulimia (beszélgetés)

Brokkolikrémleves, gombakrémleves, csirkekrémleves, knor, igen ezeket még én is megeszem.

Tétel,tétel tétel, még hogy érdekes ?? halál uncsi az egész :)

Már kezdem azt hinni hogy Dancenak valami baja van....

Köszöntjük az ujjakat!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! :D

Írjatok csajok!

pusz

Hmmmm, az komoly, jó tanulást hozzá!

Igen, én sokszor csinálok brokkolikrémlevest. Átkereszteltük a pasimmal krokodilkrémlevesnek ... :)

Nem tudom elégszer hangsúlyozni, hogy mennyire köszönöm :$

Soha nem érem el a céljaimat, mindig valami hülyeségen csúszok el :( ma is mi volt? Annyit készültem fizikára, mégis elcsesztem. Pedig úgy éreztem, tudom. Szeretnék egészségügyben vagy sporttal foglalkozni! Nővér, gyógytornász, orvos, dietetikus, mentős, vagy torna edző vagy röpi edző... :) ezek mind célok!

soksoksok tétel xD nemnagyonjó...bár vannak érdekesek:P pl egyiptom...feudalizmus...najó érdekes...de nem így kényszerből -.-":D

am 14 tétel:)majd leírom az összeset(címeket) ha lesz időm!:)

eszekeszek:)

ettetek már brokkolikrémlevest?*-* isteni tegnap anyuval csináltunk:D

Hi, mindegy az, hogy vega vagy nem, de egyél!!!! Az a fontos :)

Törivizsga??? Milyen? De ügyes legyél, szurkolok!

malac jólvan.csak utál:( kenegetni kell a sebeit, és utál miatta:( am eszek jajj sokatis...gyűlölömacukrot:@ dögljön aki kitaláltaXD am asszem vegalettem O_O undorodom a hústól.bölá. szegény állatkák:'(nemisértem hogy vtam képes eddig ránézni :s

Annuccia: mi szívesen meghallgatunk,ha tudunk, segítünk. am szerintem itt az általánosságban a legnagyobb probléma, hogy nem tudunk kivel beszélni, vagy ha volna is rá ember,nem tudunk hozzákezdeni, szal kb ott vagyunk, ahol a part szakad..."úgysem értene meg". de a bizalom. az kéne. mindenki úgy van,hogy azért nem beszél,mert úgysem értik majd meg. miez?!szótabu?!:D jha valaki elkezdené ezen a nyomi világon, és persze ő sem utasítaná él a másikat, akkor annyival egyszerűbb lehetne...rosszul látom? bátorság emberek!!:)

am TÖRIVIZSGA!!!jöv hét kedden(írásbeli) meg jöv hét csütörtökön(szóeli) :'(

Cofy: hátt....ha szépen eszel,akkor elméletileg nem vagy ana:) örülj neki!!!! sztem egy bizonyos fokig senki nem szeretne hízni-fél tőle. nem?:) ez valamennyire egészséges iscsak nem szabad túlzásba vinni,ahogyan semmit sem!:) irány a nőgyógyász!;)

Retek:ahham!:) jófej szülőket kifogni...mázli kell hozzá a javából...tudod,az ember nem válogathatja meg a családtagjait-max a barátait:)

nah cupp!::) tételttanulok:')

Sziasztok, üdv az újaknak! Itt mindenkit szeretettel fogadunk, akármi is legyen a probléma!

Annuncia, próbálj meg egy kicsit pozitívabban gondolkodni, legyenek céljaid - válasssz olyanokat, amiket el is tudsz érni, a sikerélmény fontos. Mik az adataid? Kor, súly, ilyesmi.

Cofy, szerintem menj el a pszichomókushoz. Szerintem nem vagy ana, de persze én ezt nem tudhatom ... de hátha tudna segíteni a félelmed feldolgozásában. Anyukáddal meg próbálj meg leülni beszélgetni, és elmondani, hogy mitől félsz.

Codi, köszi, hogy elmesélted a történetedet. Nem semmi, remélem, sikerül kilábalni valahogy ebből a betegségből! Milyen szinten gyógyítható?

Helena, tudod, hogy mi itt vagyunk, számíthatsz ránk!

Retek 132, neked is csak azt tudom mondani, hogy próbálj meg kicsit elvonatkoztatni az evéstől meg az elvárásoktól! Sajnos a szülők sokszor nem érzik, hogy megölnek a szeretetükkel, az elvárásaikkal... a legfontosabb az volna, hogy valakivel meg tudd beszélni ezeket a gondokat, és a szüleidel tisztázni a helyzetet. Tudom, hogy már vagy ezerszer mondtam: leülni, megkérni hogy hallgassanak végig, majd őket is végighallgatni, aztán nyugodtan átbeszélni az érveket.

Browning, ugye eszel, drágám??? Jobbulást a röfinek!

Evry?

Dance?

Lilimia???????????????

Sziasztok!

Szeretnék én is csatlakozni.

Azthiszem a történet hasonló, mint másoknál...Kb 7-8 éve kapok különböző megjegyzéseket a családban... eleinte nem érdekelt. Aztán jött a hányás, a koplalás... Olyan mocsok az élet! Néha szeretnék meghalni... sőtt. Sokszor. Sok barátom van, mégsem érzem azt, hogy számíthatuk rájuk. Nem mondhatok el nekik mindent... a legjobb barátnőmnek elmondtam, most már ő is hánytatja magát... csak rosszat okozok :( anyáéknak csalódást, mert nem tudom azokat a sikereket elérni, amiket szeretnének, és én is szeretnék. És magamnak is, mert ezek az én céljaim is... nincs önbizalmam! Szeretnék olyan szép lenni...mint mások. Vékony karokat szeretnék... és soksok örömöt... az örömömet a sportban találom meg, amit sajnos most hanyagolnom kell. Megműtötték a térdem! Szeretnék valakit, aki segít, aki meghallgat, akinek elmondhatok mindent... aki olyannak szeret, amilyen vagyok, és nem akar megváltoztatni, nem beszél ki a hátam mögött... talán túl sokat szeretnék. Telhetetlen vagyok...

"Irigyellek,szánlak,utállak, szerencsés

koldusasszonya, királyi koldusasszonya a vágynak, csak tudnék én mást

így kívánni, mint téged.óh,csak jönne más.. egy más asszony.Valaki...más..

akárki..."(Ady Endre:Csak jönne más)

bocsánat a regényért... köszönöm hogy leírhattam.

Szia, Cofy!

Írtam neked privát üzenetet:-)

Szia, Pirosalma!

Köszönöm szépen a válaszod, és a tanácsodat mindenképeen megfogadom, és elmegyek a nőgyógyászomhoz! Tulajdonképpen megijedtem, mert beleolvastam az anorexia nervosa tüneteibe, és 1-2 dolog jellemző volt rám is!! :-( (pl.hízástól való félelem, a női próblémák, meg az is aggasztott h. a vesém miatt vizelethajtót is kellett szednem)

Mennyiségileg nem eszek annyit mint régen. Próbálok naponta többször enni, és kevesebbet.Már olvastam néhány cikket a helyes étkezési szokásokról. Jelenleg ezzel próbálkozok, h. ne is fogyjak, meg ne is hízzak. Ami a mozgást illetti az elmúlt 1,5hétben elkezdtem futni, és alakformáló gyakorlatokat végzek.(ha van lehetőségem minden nap).

Most így egy kicsit megnyugodtam, de azért odafigyelek a súlyomra, és a rendszeres táplálkozásra.Remélem sikerülni fog.:-)

Szia, Cofy!

Biztosabbat akkor tudnék mondani, ha belelátnék a gondolataidba:-)

De:

Az írásod, a történtek alapján nem tartom túl valószínűnek, hogy anorexia nervosád lenne. A testtömeged az anorexiára jellemző tartományba hajlik, de ettől még nem vagy anorexiás (sem attól, hogy tartasz a hízástól). A menstruáció kimaradását vagy kevésbé észlelhető anovulatorikus ciklust (peteérés hiánya) okozhatja a stressz, de nagy mértékű fogyás is. Ez jelenleg az elmondottak alapján nem eldönthető. Két-három kimaradás a menstruációban (10 hetes csúszás kevéssé valószínű, valószínűbb, hogy kimaradásról van szó nálad) már olyan, amivel foglalkozni érdemes. A nőgyógyászodhoz jó lenne, ha ellátogatnál, csak megkérdezni erről (nem kell elmondanod neki a múltbéli fogyási szándékodat, csak a fogyást és a stresszteli életszakaszt).

Mostanában akkor hogy eszel (étkezési szokásaid, mit, mennyit eszel és mozogsz, ilyesmik)?

Ha bármi lenne, amiben segíthetek, írj nyugodtan (akár privátot is).

No, a legjobbakat;-)

Sziasztok!:)

Remélem nem gond,ha én is csatlakozom hozzátok!!Nekem is lenne egy kis próblémám!! Az elmúlt egy évben kezdődtek a gondok. Tavaly ilyenkor még nem volt semmi próbléma.Kb.177 cm, és kb.65 kg voltam(vagy lehet több is nem tom pontisan). Igazából szerettem volna fogyni, ezért sokat mozogtam, meg egy picit kevesebbet ettem. De semmi komolyabb változás nem történt a súlyomat illetően. Aztán nyáron kiderült h. vesekövem van.Akkor kórházba is kerültem, egy elment, de van mégegy. És ettől fogva egyre kevesebbet tudtam enni, eleinte egy pár kilót fogytam. Majd még kevesebbet ettem. Ősszel elég sok lelki eredetű próblémám volt(családban is, szüleim is állandóan azt mondták h. egyek..), ezután egyik barátommal akartam beszélni, aki elfordult tőlem, mert félreértett valamit. Így eléggé összeomlottam, majd elgondolkoztam az életemen, és sikerült összeszednem magam, olyan emberekkel barátkoztam akik nagyon rendesek voltam hozzám.Közbe viszont mindenki látta h. rosszkedvű vagyok, suliba nem is eszek, sokan aggódtak értem. Emésztési próblémáim is voltak. Lefogytam januárra kb. 53-54 kilóra. Az étvágyam nem lett jobb. A barátaim is mondták h. egyek egy kicsit. De valamiért nem ettem előttük, és akkoriban a szüleim előtt se ettem szívesen, mert úgy éreztem h. azt nézik h. mennyit eszek.Anyu mondta h. elvisz orvoshoz, de ezen gyakran megsértődtem, de volt olyan is h. beláttam h.nem ártana, ha tényleg elmennék. Néha már megfordult a fejembe h. lehet h. anorexiás vagyok, de máskor viszont eszembe jut h.azért ettem rendesen(amennyire a szervezetemnek szüksége volt). Voltak olyan napjaim amikor egyáltalán nem ettem semmit, és eléggé fáradt is voltam.Így értem el januárra azt a súlyomat. Most az elmúlt időszakban már eszek rendesen, bár igaz nem annyit mint régen. Az elmúlt időszakban ért egy újabb csalódás, amiből akkor azt hittem h. nem tudok felkelni, és h. újra elkezdek fogyni, mert időközben a súlyom 56-57 kg lett. De hála egy jóbarátomnak sikerült magam túltenni a lelki gondokon. Azóta kiegyensúlyozott vagyok, és jól érzem magam. De még így is megfordul a fejembe h. lehet h. fogyni kéne, mert igazából félek attól h. el fogok újra hízni.Múltkor is eszembe jutott az h. nem kéne enni aztán egy kicsit neetezgettem, és megtaláltam ezt a cikket ami a fórum elején van, és teljesen elborzadtam, h. nem szeretnék ilyen lenni. Most jelenleg ott tartok hogy eszek, és mellette tornászok is újra. Mert így gyakrabban vagyok éhes. Mondtam anyumnak h.híztam, mert feszül rajtam az a naci amit karácsonyra vettünk, erre azt mondta h. biztos h. nem híztál, csak kicsi nadrágot vettél. De értitek akkor jó volt rám, most meg... Aztán valamelyik nap mondja hogy azért nem tett le arról h. elvigyenek orvoshoz. És ez eléggé bánt. Olyan mintha nem hinnének nekem.:( Most mit tegyek?? Valóban anorexiás lennék??(volt már rá példa h. beismertem magamnak) tényleg félek az elhízástól, meg az is igaz h. 10 hétig kimaradt a havim is, de most végre megjött...(de ez lehet a sok idegeskedéstől is ugye??, mert érettségi előtt álltam) Szerintetek elmenjek a dokihoz?? Tud valaki tanácsot adni??:( előre is köszönöm, ha kérdezni szeretnétek mert valami nem egyértelmű, akkor csak nyugodtan!! előre is köszönöm:)

Hali!

Helena:ürtülök,h jobban vagy végre!:)

Every:jóXD megpróbálom....de a biossz *-* <3 ne keseredj el. próbáld tartani a lelket apudban is!! ömm hülyétmondok: "prána nádi"->valami energiaátadós cucmuc. anyum meséli h rákosok meg mindenféle éppcsak élő embereket gyógyít meg...nem tudok róla igazából sokat:/ de asszem valami lélekkontroll...vagy ilyesmi:)

Codie:szívesen látunk ,és még egy jó honlap: www.ana-help.mlap.hu :) aki a szerk. őis sovány.nemannyira mint te,de éppelég agybajt kap tőle ő is:D

Retek:máker vagy:P

ma műtötték malackámat(tengeridisznócska) altatták szegányt,totál kába volt egész du, kb 2 órája-mióta magához tért- csak rá kell figyelnem:) semmi komoly, úgynevezett "zsírdaganat" keletkezett a bőrén...kiszedték...borzasztóan fest:S de meggyógyul!:) <3

nah cupp-épp rágja szét a helyét...a ketrecét ki kellett bélelni papírtörlővel,mert higénikusabb a forgácsnál...nem ragad a sebbe...

helo.

lenne egykis próblémám...

167cm/33-34kg.

nem,nem vagyok anorexiás.de bulimiás.semmi hasonló.illetve hasonló az mégis:collagen colitis,csak az a pöti kis különbség h nem lelki eredetű mizéria,hnem bélgyuszi minden nemü mellékhatásokkal..nade a sztorimat leírnám,ha nem haragszotok,mert ugyértehőbb amire ki akarok lyukadni...tehát:

alapból vékony voltam mindíg is,tehát nem akartam fogyni.sportoltam,egészségesvoltam,igaz keveset ettem,de nálunk a családba mindenkikeveset eszik,szal ez alkati dolog nálunk.aztán 2007 őszén megbetegedtem,fájt a hasam meg minden.a hasamban 12 centisek voltak azok a nyirokcsomók amiknek kb 5 centisnek kellett volna lenniük.kaptam rá gyógyszert,két hónap mulva összementek anyirokcsomóim,de persze közben elment teljesen az étvágyam,nem nagyon ettem,és utána sem,tehát szépen a 40 egy-két kilóm csökkenni kezdett.azt hitték,h anorexiás vagyok,hiába mondtam,h nem.elküldtek a klinikára a pszichiátriára.anyám sejtette aztán,h nem ana vagyok,hnem valami más,mert ottis mindíg mondtam,h nekem ahízással semmi bajom nem lenne,hanem kéne hozzá enni.de nem hittek nekem.amikor befektettek a korházba 167/38 kg voltam.aztán anyám elérte hcsináljanak egy gyomortükrözést.negatív lett(mellékesen hozzáteszem,h idén derült ki,h egy30 éves nyelési gondokkal küzdő nő leletei alapján jelentették ki h semmi bajom,csak bebeszélem ezt az egészet...)de aztán jött a jóidő,jobban lettem,elkezdtem zabálni mint állat,kiengedtek.persze nem híztam meg,mertugye alapból vagyok vékony.aíztán most ősszel ujra kezdődött,de anyám ezúttal nem engedte az orvosoknak h lepasszoljanak apszihodokiknak,hnem addig jártunk orvosról orvosra amig megállapították h collagen colitisem van.olyasmi mint a crohn,csak ritkább.valami olyasmi izéke h a kollagénsejtek felvannak halmozódba a bélben,ezért begyullad,és közben még mindenféle más huncutságotis csinál,pl reflux szerü tüneteket,felszívódászavart...mára rendbe jötttem,noha ez nem mulik el soha teljesen,mert bármikor kiujulhat,de a meleg nagyon jó hatással van rá,nameg agyógyszerek....szal az a bajom,h enni nemtudok sokat h hízzak.pedig szeretnék 40 körül lenni.tudom haz is nagyonkevés,de mindíg annyi voltam mióta megnőttem.(167centire.)vagyish annyi volt a max.de nemnagyon tudok többet enni,meg mást enni,mert akkor felpuffad ahasam,meg megy,fáj...viszont elég gáz a 12-es bmi.bármondjuk nem szédülök,meg nincs hiányom semmiből,mertugye eszem,de annyira zavar h mindenki baszogat meg cikiz.13 évesvagyok,és könnyebb vagyok mint az alsósok >.<"(jó,mondjuk az agyerek dagadék,de akkoris...)mindenki csontváznakmeg létrának meg hasonlóknak hív.egyedül a barátom nem cikiz miatta meg a barátnőim,megpersze a család,deők is néha megemlítik,és fáj.de nemtok rajta változtatni.igazából fogalmam sincsmiértírtam ezt le ide,de jólesett.lehet h nem lett érthető,sajnálom...muszály volt kiadni :) sok sikert mindenkinek a gyógyulásban akárlelki akár testi baja van ;)

Hát, nehezen jövök ki a szüleimmel. Idősebb korosztály, és sokmindent másképp látnak, mint ahogy a mai emberek. Elég maximalisták.

2 éve hánytattam meg magam először, 1 éve periódusonként változik hogy éppen hányok, éppen nem eszem semmit vagy éppen minden rendben. Jelenleg nem eszem... voltam pszihológusnál nem is olyan rég, de csak az önbizalomhiányommal foglalkozott. Mostanában gyakran magamba fordulok, sajnos. Rengeteget vagyok rosszkedvű, régen nagyon vidám votlam pedig. De van egy szuper állarcom, és ez a mosoly. Alapvetően msoolygós vagyok. Hát, valami kérdés van, ...csak nyugodtam! Puszi

Sziasztok!

Bocsika, de úgy szeretnék beilleszkedni közétek :) már egyideje csak olvasom miket írtok, mik történnek veletek, csak én nem tudom hol kezdjem :)

Hogy vagytok most?

Én is szeretem a fizikát, a kémiát :) de a kedvenc a biosz meg a tesi :)

Eddig is nagyon nagyra becsültem őket, de nektek köszönhetően még sokkal jobban.

Nagyon sajnálom, hogy ilyen a kapcsolatod a szüleiddel! Vagyis ez nem jó kifejezés ra, de szerintem érted, mire gondolok. Remélem, tutdnak segíteni apukádon! Az a nem semmi, hogy ilyen háttér mellett így tudsz teljesíteni! Nagyon erős vagy!!!!!

:D Pirosalma: KÖszi :D

Borsa: Van ez így

De úgye tod hogy nagyon szerencsés vagy hogy ilyen szüleid vannak?

Én néha úgy érzem h nincs is.

Apám kórházba van, egyre rosszabul...

Anyámat nem érdeklem és ennyi :S

Hűűűűha, Evry, úgy látom, egy dologban nem értünk egyet :) én hiába akartam szeretni a fizikát - ő nem szeretett engem :) Ha valami gond van, gyere, írd le, beszéljük meg. Sokat segít, ha kiadod a dühödet! Gratu a búcsúbeszédhez!

Browning, megy az, ha viszik, látod? Igen, ennyi küzdelem árán be tudtok kerülni az egyetemre, és elérhetitek a céljaitokat. Igen! Legyenek céljaitok, és minden menni fog!

Nekem szuper szüleim vannak. Mint mindenütt, nálunk is voltak súrlódások. Megbeszéltük. Ha úgy éreztem, nem megy, akkor írtam Anyának egy levelet. A mai napig mondja, hogy az milyen jó volt. Meg kell oldani a problámákat - tényleg nem értem sokszor azokat a szülőket, akik hanyagolják a gyerekeiket, nem veszik észre, amikor gond van. A szülő azért szülő. Én olyan akarok lenni, mint Anya és Apa :)