Vélemények egyke Anya-Fia viszonyról? (beszélgetős fórum)

Semmi jóra ne számíts!

A csúcs az a fiús anyuka, aki egyedül nevelte fel a fiát!

Èn úgy vagyok vele,h az anyjarol nem nyitok vitat,csak akkor ha kozom van hozza vagy rolam van szo! De eszrevettem h parom ( is ) elfogult az anyjaval kapcsolatban.

Az egyke fiuk elegge anyasok,az anya meg tulsagosan ragaszkodo!

En volt h nagyon csunyan osszevesztem az anyjaval,megkerdeztem tole h netan szetelmes a fiaba?!!!

Amugy hagyni kell az anyost mert abbol csak a baj van! Igaz parom ha igazam van kiall mellettem ,de szerencsere nem sok kozos dolgunk van anyossal,hiszem kulon elunk .....nincs mibe beleszolnia!

Szerintem akkor inkabb 180 fokos fordulatot vett!

A parodat azert kezelig gyerekkent, mert meg az. Aki nem mer elmenni a sziloi hazbol, mert nmeg mindig anyukaja szoknyaja alatt erzi jol magat. Ebbol vagy kino vagy nem, addig anyuka is ugy szol bele mindenbe ahogy akar. Ennyi!

2 lehetőséged van :)

1., vagy menekülőre fogod, mert ez csak durvulni fog ;)

2., vagy kivársz, és megpróbálsz tekintélyt kivívni magadnak.

De hangsúlyozom, ez még csak az eleje.... anyós részéről még nem tetőzött. Kérdés, h párod mennyire hajlandó szembeszállni anyucival, ha kell, és leválni anyuci szoknyájáról...kemény időszak vár még rád.

Sajnálom, mert eddigi tapasztalataim birtokában nem tudlak semmi jóval biztatni.

A anya elfogult, sosem lesz neki jó egy lány sem. A fia képtelen az anyja ellen dönteni. Még ha rosszul is érzi magát néha emiatt.

Gondolom, a két első napon az anya "feltérképezte" a kapcsolatotokat, majd a tettek mezejére lépett.

Esetleg jó messzire költözni tőle, de ha eddig sem akart a fiú elköltözni még a közelbe sem, akkor erre kevés az esély.

Sziasztok!

Röviden felvázolnám nektek az én kis történetemet, amiben a segítségeteket/véleményeteket szeretném kérni. 2 héttel ezelőtt elutaztunk Horvátországba nyaralni a párommal és az ő szüleivel. Első két nap minden szuper, boldogság. Majd harmadik napra az anyukája 360 fokos fordulatot vett. Amikor épp nem mosolyogtam, akkor első kérdése mi bajom?! Elmentünk a hegyekbe kirándulni, és hát nem igazán éreztem jól magam, erre ő azt mondta, hogy ő megmondta, aki nem bírja a hegyeket az ne jöjjön. Persze nem hagytam szó nélkül a beszólást. Mindig minden lépésünkről tudni akart/akar, ha nem szól a párom valamiről teljesen ki van akadva, ha későn érünk (pl. fél 9!!) haza első kérdése, hol voltunk ilyen sokáig?! Ezeket a dolgokat szóvá tettem a páromnak, de sikerült jól összekapnunk rajta. Mellékesen megjegyezném egyke... Ha felhozom az összeköltözést mindig van "kifogás", meg így szerinte kényelmes még most, valamint elvileg az anyukája valami olyasmit mondott, hogy ha onnan egyszer kiteszi a lábát, és nem működne a kapcsolata, akkor oda vissza nem mehet. Ez milyen már? Véleményem szerint ezért is fél elköltözni.Valamint totál gyerekként kezeli a páromat (25 éves),ami egyszerűen már irritáló.

Eddig nem volt problémám az anyukájával, de most már kezd nagyon idegesíteni, és nem tudom mit kezdhetnék vele.

Előre is köszönöm a segítséget!