Tehetetlen vagyok a hisztis gyerekemmel szemben (beszélgetés)

szia.. :)

a fiaimnál ebben korban leginkább a figyelemelterelés működött.. :)és igyekeztem úgy szervezni a dolgokat, hogy ráérjünk arra menni amerre ők akartak.. :) ha kötött program volt, akkor bevetettem a mutogatós mondókákat, amikkel útközben jól elszórakoztak.. :)

ha valamit meg kellett tiltanom, akkor röviden meséltem az adott dologról, hogy miért nem szabad és közben észrevétlenül átvezettem őket egy másik játékba.. :) az ilyen földre ülős szitunál is leginkább az vált be, hogy nem vettem róla tudomást és elkezdtem valami mással "látványosan" foglalkozni, ami tutira felkeltette az érdeklődésüket és jöttek is azonnal kíváncsiskodni, a hisztit pedig el is felejtették.. :)

A fiadról beszélsz, tudsz róla? Mi az, hogy oda se b.szott?

Most már tudom, hogy miért nem fogad szót neked a fiad:( Nem csoda, hogy öntörvényű gyerek, valószínűleg sokszor vagy vele türelmetlen és használsz vele szemben ilyen szép szavakat.

Igen,szerintem is lehetne(lehetett volna)ez a topic hasznos is!

Remélem esetleg visszahozható a topic!Nem kell vitatkozni senkivel mert nem ezért jött létre,ha nem egy anyuka kért segítséget és úgy gondolom majd Ő ELDÖNTI MIT ALKALMAZZON!

Mindenki nevelési módszere más és én is kíváncsi lennék egy két dologra vagy helyzetre,ki hogy oldja meg(konkrét dolgokat)!

Nekem 14 hónapos kisfiam van és nála is elkezdödőtt a hiszti.Általában olyanokért hisztizik amit nem engedek meg vagy nem arra megyünk amerre Ő akar(mert mindig ellenkező irányba akar menni)!Amikor nem az van amit Ő akar leül a földre!Próbálok nem venni róla tudomást,de általában felemelem és azt mondom neki,hogy hiába hisztizek!

Nálunk még olyan probléma van,hogyha biciklizünk és megállunk beszélgetni egyből ki akar jönni az ülésből ezzel egyelőre nem tudok mit kezdeni!

Véleményem ugyanaz.

Ha használ a szó, ha nem, én nem agresszióval oldom meg a helyzetet.

Kisfiam már majdnem 3 éves, de nálunk bevált ez az ütés nélküli gyereknevelés:) Meg sem fordult a fejemben soha, hogy ráüssek a gyerekemre.

Hisztis gyereknél a szülői agresszió BÁRMELY formája olaj a tűzre.

Én nem kérdőjeleztem meg az ő nevelési módszerüket. Ő támadott nekem. De igazad van.

tündér: ne kezdd. :D Lehet, hogy ti nem kaptatok, lehet jó ez így, de lehet ez a baj. Sosem fogjuk megtudni, bár nem is igazán érdekel. mindenki úgy neveli jól a gyerekét vagy éppen félre, ahogyan akarja.

Morca nagyon is érti.

Neked viszont sokat kell fejlődnöd, hogy megértsd!

Kár ezért a topicért. Lehetett volna hasznos, egymásnak tanácsot adó, különböző módszereket megosztó topic is. Ehelyett egymás módszereit kis híján "lehülyéző", "év anyáitól" észosztó topic lett belőle... :( Én sajnálom. Mert lehet, hogy mindannyiotoknak igaza van. Lehet, hogy néha egyes gyerekeknek valóban kell egy-egy pofon vagy popsira verés, ugyanakkor lehet, hogy más gyerekek meg értenek a szép szóból, és az ő nevelésük pedig megoldható így. Egyik nem zárja ki a másikat, és szerintem nem törvényszerű semmi sem. De biztos, hogy semmi jóra nem vezet, ha egymást nem ismerő emberek egy-egy megjegyzésbe kapaszkodva kezdik "hátezabajhaegyesekmégarrasetudnakrávenni1tízhónaposthogyrendesenpelenkázzák" stílusban, még csak nem is a beíró személynek címezve osztani az észt, és megmondani az egyetlen, de nagyon frankót, úgy, hogy közben agresszív lesz a topic, ugye, Kedves Tamianyu? Eljutott hozzám a megjegyzésed, még ha nem is közvetlen nekem címezted. Te messzemenő következtetéseket vonsz le abból, hogy hogyan pelenkázom a fiamat, holott fogalmad sincs róla, hogy egyébként hogyan nevelem, és milyen kisfiú. Én is vonhatnék le következtetéseket a vitatkozási stílusodból, de inkább nem tenném.

Kár ezért a topicért, lehetett volna hasznos is...:(

Elég furcsa a stílusod, te komolyan voltál bébiszitter?

Lehet, hogy előnyödre vált, /bár kétlem/ hogy kaptál pár pofont a szüleidtől. De akkor milyen lehettél előtte? Inkább nem gondolok bele:(

nem értelek.. te is félre értettél engem szerintem.. semmi rossz szándék nem volt a 115-ös hsz-ben részemről és nem konkrétan valakiről beszéltem, vagyis nem rólatok (mert gondolom az csapta ki a biztosítékot, hogy magatokra vettétek), hanem, hogy itt látom a probléma gyökerét.. simán általánosítottam.. :) és pontosan veled értettem egyet benne az előző hsz-ed kapcsán.. nem forgattam ki semmit, és értettem is az összes hszt, de én konkrétan arról beszéltem végig, hogy minden ami a gyerekkel történik, a szülő felelőssége, és nem a pofonok számán múlik a dolog, hanem a jó kommunikáció áramláson, aminek már a kezdetektől jelen kell lennie, hogy jól működjön.. személy szerint a "verést", ami lehet egy pofon, egy fenékre csapás, nem tartom "kommunikációs eszköznek", pláne nem nevelési célzattal, pusztán csak az akarat letörésének.. ebből igazán szerintem hasznos tanulnivalót nem tud levonni magának a gyerek, inkább csak nem teszi meg, mert tudja mi a következmény.. és ez jelenti számomra a gondot, hogy nem azért nem teszi meg, mert megtanul mérlegelni és helyesen dönteni, ami által megbízhatóvá válik, hanem csak mert tart a következményektől..

tudom, hogy minden gyerek más, és minden gyerek más eszközöket "kíván", ezzel nincs is semmi baj.. sajnos azzal is tisztában vagyok, hogy problémásak a mai gyerekek, de ez is leginkább abból ered, hogy nem kapnak elég figyelmet, törődést a szüleiktől így szinte semmit nem tanítanak meg nekik.. (és itt újra csak általánosítottam) de ez megint nem a gyerekek hibája, hisz csak azt adják, amit kaptak.. de persze szó nélkül sem kell hagyni, csak részemről a módszer a problémás..

nem tudom mit értesz pontosan majomszeretet alatt.. de én már többször is leírtam, hogy nálunk is vannak játékszabályok, korlátok, amiket be kell tartani, ha törik ha szakad.. de mindezt, kompromisszumok felajánlása mellett állítom eléjük, ami sokszor nagyon sok türelmet igénylő feladat, de hosszútávon úgy gondolom megéri.. attól még lehetek szigorú és határozott, hogy nem pofonokkal húzom meg a határokat..

én is elvárok tőlük dolgokat, és tanítom őket folyamatosan sok hasznos dologra, többek között a normális viselkedésre(is) például.. persze én sem vagyok tökéletes, hibákat én is vétek, de nem kell miattuk szégyenkeznem sehol, semmilyen körülmények között..

még megjegyezném, hogy az eredeti kérdés konkrétan a hiszti kezeléséről szólt egy 3 évessel kapcsolatban, és leginkább erre reagáltam az elejétől kezdve.. vissza lehet olvasni..

az, hogy belle morte-ra berágtam, csak egy dolog.. az a hsz csak neki szólt senki másnak..

abban igazad van, hogy baj lehet a szellemi képességeimmel, mert ha nem lenne, nem is mentem volna bele ebbe a meddő vitába és nem süllyedtem volna egy olyan szintre, ami valójában nem vagyok.. :D

hát ez van, most így sikerült, nekem is lehet kevésbé jó napom.. :)

sziasztok..