Tehetetlen vagyok a hisztis gyerekemmel szemben (beszélgetés)

Ez igy igaz!

Ahogy olvasom a fórumot,eszembe jutott valami!

Aki azt mondja,hogy egyszer nem csapott a gyereke fenekére az hazudik!Persze nem újszülöttre gondolok,hanem már nagyobbacska gyerkőcre,aki igen csak feszegeti a határokat:)

Te írtad, hogy: "ha kell kapjon a gyerek, nem agyonverni kell, hanem jelezni, hogy mit nem szabad".

Ezek szerint te így fogod jelezni a gyerekednek: szájbacsapod néha-néha, ha neked nem tetszik valami. Téged biztos üthettek gyerekkorodban,

énnekem ismeretlen dolog ez az ütés-verés, azért is furcsa számomra, hogy sokan hogyan oldják meg ezt a hiszti kérdést.

Az én gyerekem már az első pillanattól tökéletesen értette, hogy mit akarok tőle, mivel kapcsolatanalízises baba. De ettől még ugyanúgy utálta, ha a hátára fektetem. Annyira meg tisztelem, hogy ha neki ez rossz, akkor amint lehet, máshogy oldom meg a pelusozást, mivel van rá lehetőség. Egyébként meg nem tudom, a tiéd mennyi idős, de az én fiam 7 hónaposan lábra állt, és azóta nincs megállás. Sokkal mozgékonyabb és kíváncsibb, mint az átlag. Nem rosszabb vagy hisztisebb, más. Azóta mióta így szaladgál, nadrágpelus, és állva pelusozás van. Állva elnézegeti azt amit a kezébe adok, fekve nem.

Dehát mivel neked ne mondja senki, nyilván sokkal nagyobb a tapasztalatod, és őt is "beidomítanád" valahogy. Én ezt nem tartottam szükségesenek. Ez van, mások vagyunk. :)

Én nem azt tanítottam meg, hogy én vagyok az úr, nem is szeretnék az lenni, az anyja vagyok, ő meg a gyerekem. Nem idomítok, hanem próbálom a saját viselkedésemet mintaként adni. A hiszti életkori sajátosság, ami nem kellemes, de ez van. Én már régen megtanultam, hogy hiszti esetén nyugodt maradjak (nem csak annak látszom, tényleg nem húzom fel magam) és mellette maradok, amíg sikerül megnyugodnia (általában ölbe veszem, vagy melléfekszem). Így biztos lehet benne, hogy akkor is ugyanúgy szeretem, amikor rossz passzban van, nem taszítom el magamtól. Viszont: soha nem engedjük, hogy a hisztit eszközként használja, vagyis a hiszti soha nem érte el a célját. Így nálunk már csak akkor fordul elő, ha túl fáradt, vagy valami nagyon felzaklatta.

Ja, és én nem zavartatom magam, ha a hiszti közterületen következik be, egyeltalán nem törődöm vele, hogy mások mit gondolnak.

Lehet, hogy az én "módszerem" eredménye nem két nap alatt mutatkozik meg, de hiszek benne, hogy hosszú távon sokkal jobb lesz a kislányomra és kettőnk kapcsolatára nézve is.

Ezt nem zsurminak válaszoltam, csak véletlen.

azért a sajátoddal teljesen más lesz a helyzet majd meglátod.. :)én a "liberálisabb" nevelés híve vagyok de nálunk is vannak szabályok, szigorú is vagyok adott helyzetben, csak az a nem mindegy, hogyan hogyan csomagolom és adom elő a fiúknak a dolgokat.. :) és ha a kezdetektől jó a kommunikáció gyerek és szülő között, akkor a nagyobb "ütésre okot adó" balhék is elkerülhetők, megelőzhetők.. :) és persze a gyerektől folyamatosan kell "elvárni" dolgokat a saját szintjükhöz mérten és nem egyszer csak mindent megkövetelni, mert akkor is csak a probléma van... :)

de hát ahány ház annyi szokás.. :) ez csak az én álláspontom, de nálunk ez működik.. :)

tudom én, hogy hogy értetted.. :) de számomra elfogadhatatlan az erőszak legkisebb megnyilvánulása is, főleg a gyerekekkel szemben.. :) nem is igazán neked szántam azt a hozzászólást..

de ettől függetlenül nem látom értelmét egy kis fenékre csapásnak sem, mert nem gondolom, hogy bármi pozitívumot is tanulnának belőle, főleg a kisebbek..

nekem két fiam van, nagyon eleven fiúk, 2 és 4 évesek.. vannak szabályok, vannak dolgok amiben szigorú vagyok, igyekszem nagyon következetesnek lenni, de annyi szabadságot adok nekik, amennyit csak lehet.. ott vagyok velük, vigyázok rájuk, adott esetben helyes irányba terelem őket és így tanulnak, tapasztalnak.. nagyon sok figyelmet, törődést kapnak tőlem, igyekszem minél több mindent megismertetni velük és az én kisebbem is már másfél évesen előre köszönt, akárhova mentünk.. tényleg nagyon jól nevelt, okos kis krapekok és soha nem "fegyelmeztem" őket, egyszerűen csak "minket" a szüleiket utánoznak és tudják, hogy érdemes ránk figyelni.. :)

Igen, Mi is kicsikén rá voltunk nevelve az alapvető dolgokra.

morca: tudtam, hogy lesz, aki kiforgatja a szavaimat. :) Ezért írtam, nem agyonverni kell, elég 1 jó időben adott kis fenékre csapás vagy szájra csapás.

A mai nevelési módszer, a mindent ráhagyni a gyerekre,nehogy"sérüljön a személyisége".

Azt nem látják,hogy hová tart ez a világ ezzel a módszerrel.A tanár verő diákoktól kezdve a 12 éves gyilkosokig minden előfordul manapság,ide jutnak a nagy személyiség védő módszerekkel.Mert semminek semmi következménye nincs,egyetlen tettüknek sem,nem tisztelnek a gyerekek senkit.Még a szülőket sem,mert nem elvárás,nem tudja kivívni a saját gyerekétől sok szülő.Hogyan tisztelne másokat?Olyan nincs,hogy egy gyerek kicsi legyen a következetes neveléshez!Így kell kezdeni már amikor kibújik az anyjából!És ez nem egyenlő a szeretet megvonásával,vagy,hogy ne kellene pátyolgatni dédelgetni Őket,mert arra is szükség van.De egyszerűen a mai fiatalság nagyon rossz irányba tart,és ez a nevelés hiánya,meg persze a rossz példa mutatás a szülők részéről,.A legtöbb gyerek nem ép normális családban nő fel,hiába van családja akkor sem,mert a feje tetején áll.Én is 3 gyereket nevelek,és akár hiszitek akár nem,sosem volt még eggyel sem földön fetrengős hiszi.Mert el sem jutottunk odáig.Nem igaz,hogy nem lehet megfékezni a hisztit!Szülői hozzá állás kérdése az egész csak.Sokan nem tudják kezelni a saját gyereküket,mert igenis következetesség nélkül nem lehet.Harcoltunk mi is eleget,a legkisebbel(1,5 éves múlt)most is harcolunk mert nagyon akaratos.

És azért mert nem hisztizhettek,nem sérült a személyiségük,nincs semmi pszichés bajuk.Épek egészségesek életvidámak szerencsére,és nagyon jól neveltek.És sehova nem mennek be úgy,hogy ne köszönnének,még a másfél éves is.Habár ez manapság főleg nem divat.

Most jelent meg Ausztriában egy könyv arról, hogy mitől lesznek a gyerekek zsarnokok és hogyan kell ezt megelőzni. És mi a nagy titok? Hát az, hogy szigorúan kell nevelni őket és nem szabad megengedni nekik, ami nem helyes. Micsoda felfedezés! Feltalálták a spanyol viaszt. 20 évnyi liberális anarchia után újra jön a pedagógia. Burgerlandban már így nebvelnek újra az iskolákban és nem győzik fogadni Margyarországról a gyerekeket.

Akinek a gyereke rossz, az csak magát hibáztathatja.

na, további kellemes püfölést, nekem itt nincs keresni valóm.. :)

sziasztok.. :)

könnyű a kisebbel meg a gyengébbel keménykedni..

elég borzasztó, hogy van aki képes megütni a gyerekét.. az olyat szívesen összeengedném egy nála sokkal erősebbel, hogy azzal keménykedjen..

nevelő jelleggel, meg mi értelme van akár egy pofonnak is..? csak azt fogják megtanulni belőle, hogy erőszakkal kell megoldani a problémákat.. nagyon intelligens hozzáállás a szülők részéről, csak gratulálni tudok hozzá.. :(

Hát persze..

Mondjuk itt asszem senki sem a hisztire mondta, hogy kell a pofon :)

Erre van a mondás, hogy egy jól irányzott atyai pofon kincset ér! :)

És igen, valóban. Én kétszer kaptam ki apukámtól. Nagyon. Egyszer azért, mert hazugságon értek, és ők égtek, aztán meg azért, mert nem mentem haza időben. Működik a dolog azóta is, pedig több, mint 30 éve volt.