Szerinted mi az élet értelme? (beszélgetés)

Hmmmmm, elgondolkodtató, de nem érzem igaznak. Pedig én nagyon szeretem Müller Pétert.:)

Gyávaság lenne a rossz tudatos kerülése (nem elnyomása!)?

"Én hajlamos vagyok az emberekben csakis a jót látni. Ma már tudom: ez azért van, mert a saját poklomban nem vagyok járatos. Nem ismertem föl

magamban a legaljasabb, a legmocskosabb, a legsötétebb és a legkönyörtelenebb erőket, amelyek

mindenkiben, bennem is, megvannak, s amelyek a földi életet egyre jobban uralják. Nem megjárni a pokol köreit nem jóságot jelent - csak gyávaságot."

/Müller Péter/

Igen, többnyire, mert ha lenne jó példa, bizony azt is észrevenném. Mellesleg jó az almás képed...

:)

Ha csak a biológiai tényeket vizsgáljuk, bizony igaz, hogy a „kiegészítőnket” keressük. Azokra az „egyedekre” vibrálunk rá, akinek a genetikai állománya, kiegészíti a miénket. Ez úgy néz ki, hogy ami bennem hiányos vagy gyengébb, akire vibrálok, abban ezek a tulajdonságok dominánsak. Persze ez igaz fordítva is. Ez a természet törvénye, hiszen így jön létre a lehető legtökéletesebb utód. (Leegyszerűsítve mondom, ennél valamivel bonyolultabb a dolog).

Tudom, hogy ez most minden romantikát, szellemiséget nélkülöz, de ezek a száraz tények :)

Velem van a gond, hogy én a tevékenységeim jó részét csak akkor élvezem, ha ott van velem valaki?

Doki, kösd fel a gatyád...megérkezett a fórumra csillámpóni.....nagyon kevés leszel most már XD

Én abban látom a lényegét, hogy nem adunk érzést.

Fogalmazhatjuk sokféleképpen, de teljes embernek nem kell érzés.

De az életében felmerülő szituációkat színesíti egy pár.

Szerintem félreértetted. Arra írtam, hogy jó érzés adni másnak.

Nem jóérzést adni :)

"Talán ebben a dologban az is ott van, hogy jó érzés adni is. Adni másnak. "

A jó érzést szerezze meg magának.

Ez a lényege az egésznek, hogy nem adunk plussz érzéseket a másiknak.

gondolom a mosogatás porszívózás csak poén volt XD

Érdekes, az biztos. sok dologra jön rá az ember, ha elkezd rajta gondolkodni.

Ezért nem szoktam bizonyos dolgokon gondolkodni :D

Hát nem tudom.

Mindenképpen érdemes erről beszélni.

Én most azt érzem, hogy ha ráfeelingelek, hogy teljes vagyok, akkor igazából mindegy, hogy mással csinálom, vagy a fallal,mert ugyanazt érzem.

Mindegy hogy van pár vagy nincs.

Tehát az érzések azok adottak, és semmit nem tesz hozzám a pár, még az érdekesebb érzést sem.

Viszont ha mellettem van, akkor tettekben viselkedhetek másként ,mint egyedül, mert van mellettem egy férfi.

Tehát a tetteim mások lesznek,színesebb lesz, de az érzéseim ugyanazok mint egyedül.

Valahol azért pótlás, mert ha valakivel együtt vagyunk, akkor bizonyos szempontból kiegészítjük egymást, bizonyo területeket átengedünk és megosztunk akár feladatokat. Ő mosogat, én porszívozok:))

Ha egyedül maradok, akkor az átengedett részeket ki kell pótolnom egy ideig, aztán már úgy leszek újra teljes.

Ebből érdemes lesz írni egy komplett gondolatmenetet mejd, mert így hogy elemezgetjük érdekes dolgok jönnek felszínre:)

A leszakadás nem azt jelenti, hogy elköltözik. Azt jelenti, hogy valamiért már nem a részem. Attól, hogy fizikailag nincs ott igenis a részem. És ez teljesen más kapcsolat, mint a párommal. Ha ő elmenne, elhagyna, elhagynám tudnék egész lenni..ez is igaz. "pótolnám" de ez jó szó, mert a pótlás azt jelenti, hogy ami utána jön, az csak pótlék, és volt egy eredeti ami oda tartozott. Hívhajtuk összefonodásnak-összekapcsolódásnak is. Mindegy.

A szingli lét nekem teljesen elfogadható, aki nem szeret szinglinek lenni, és görcsösen akar változtatni az sem jó.

Ha választhatok, akkor nekem izgibb együtt. Ha nem választhatok, akkor nem keseredek el, ha egyedül vagyok.

Teniszezhetek a fallal, mégis érdekesebb egy élő ellenféllel.

De ha nincs ellenfél, akkor jól el lehet ütögetni egyedül is :)

Talán ebben a dologban az is ott van, hogy jó érzés adni is. Adni másnak.

Fizikai szükségletünk, hogy megélhessük azokat az érzéseket, amelyeket egy párral tudunk megélni.

Na szóval nem is olyan egyszerű ez :)

Ezt még érdemes boncolgatni. :))

Na én meg nem :)

Mi lesz, ha majd elköltöznek a gyerekek? Onnantól más ember leszel?

A napi szokások megváltoznak persze, más valakivel, mint egyedül. De belül?

Senki nem válik a részünkké. Max összefonódunk, összekpacsolódunk. És mivel az egy újfajta energia, így ha elmegy, akkor egy ideig hiányozni fog, mire az ő általa képviselt részt magunk kipótoljuk.

Ha nem így lenne, akkor a singlik nagy bajban lennének :) Persze sokan így is gondolkoznak és ezért is vannak bajban. :)