Segítsetek Helga lányom hisztijét megszüntetnem!Én már mindent bevetettem!Mit csinálok rosszul? (tudásbázis kérdés)

Irtad, hogy hiperaktiv.

Jár valamilyen fejlesztőre?

Segít nektek valamilyen szakember?

szia, mint olvashattad én is a következetteségben hiszek és a határozottságban. Nos bizony van, hogy az ember következetlen, mert fáradt, mert elege van, de ha csak néha van igy, azt még a gyerekek tök jól tolerálják.

Nálunk az én nagy lányom volt egy kis hisztigép egy korszakában. Hiszti indult, gyereke be a szobájába és amig nem hallgatott el, addig ki sem jöhetett. Érdekes módon a maci köpésekor mindig elmúlt a hiszti. (most jövök rá, tkp. ez is juta-lmazás volt neki:-)) ) szóval volt, hogy 2 óra volt a hiszti, volt, hogy 5 perc, ez mindig a hiszti kezdete és az első maciköpés közt eltelt idővel volt egyenlő. :-)

Kisebbik lányommal nehezebb volt, mert ő amolyan

határfeszegetős gyerek volt...nála bizony eg yetlen egy dolog használt: emeltebb hang.

Kisfiam - talán sose hisztizett...nem emllékszem - vele más miatt nehéz. Vízöntő a lelkem. :-)

A gyerekre való ráütés nagyon-nagyon messze áll tőlem, de elfogadom, hogy van aki néha fenékracsapással utasitja rendre a manót. Végül is baja nem lesz tőle.

Szóval igen, a lényeg szerintem is: következetesen, határozottan, kitartóan.

(bár ez a legnehezebb)

Sajna vissza szokott most a pelusra is,mikor haza jött az Apja külföldről.Most ott tartunk,hogy újra nincs pelus reggel.Nem mindig szól,de mikor hívom,hogy gyere Anya megy pisilni,akkor általában jön.De van mikor levágja magát a bili előtt és bele is rúg egyet előtte.Így nem nagyon erőltetem.Sokszor van olyan,hogy pl: játszunk és a szőnyegen folyik a pisi szét,Ő meg benne ül és nem is zavarja.Nem kiállt fel,hogy-Ó Anya pipi...Elfelejtkezik magáról :(

Társaságban egy héten 3*megyünk,foglalkozásra,ott van csoportos foglalkozások is.De általában,sajnos Helgát külön kell paravánnal elzárni,mert verekedős és csipkedi a többieket :(

Oviba néha beadom 1h-ra,de többre nem veszik be,mert pelusos.Az nagyon hatásos volna szerintem is,mindenféle téren.Most lehetett volna vinni,de sajnos még nem érett az ovira.

Köszi a tanácsokat,és a segítséget :D

Ez, de aranyos! :-)))

Monduk a jutalmazás nekem is mindig szimpatikusabb volt, mint a bünti, de speciel ez sosem jutott volna esze,be. nagyon jó! (főleg, ha beválik)

Hogy álltok a jutalmazással? Motiválható valamilyen jutalommal?

Ha igen, van egy egyszerű trükk, a barátnőm a Suttógótól tanulta és náluk nagyon bevált: a kisfia, aki nagyon sokat hisztizett, és semmit se hagyott csinálni az anyjának, kapott egy gyönyörű, mesefigurás ébresztőórát, ami aranyos dallamot játszott. Beállították neki kezdetben 2, majd egyre több percre, és megmondták, hogy egy kicsit játsszon egyedül a szobájában, ha megszólal az óra, kijöhet, és akkor ... (megfelelő jutalom). Az első nap nehéz volt, mert ahogy magára hagyták, egyből hisztizni kazdett, de aztán látta, hogy utána jutalom jön, és másnap már maga hozta az óráját, hogy húzzák fel. Azóta a probléma szinte teljesen megoldódott. Az órát sok más helyzetben is tudták használni, pl. ha nem akart egy játékot odaadni a vendég gyereknek, időre kellett felöltözni, stb.

Jó módszer, de ehhez is erős akarat és kitartás kell.

Szia, valszeg nem hangsulyoztam ki eléggé, hogy én szerintem mi a legfontosabb (egyébként tapasztalatból beszélek, van 3 gyerekem alegnagyobb már 23 éves).

Nem a módszerek sokasága számít, hanem a következetesség a biztos tudata és annak be is tartása, hogy mit szeretnél elérni.

Egsy módszer, de az kitartóan, következetesen. HOgy melyik módszert választod, az a te személyiségedtől függ legjobban, ami neked a legkönyebben megy.

Hypeaktiv gyerekkel nem volt dolgom, biztosan velük nehezebb, de pk is csak gyerekből van és nem hüle, megérti előbb-utobb a viselkedésedet.

Szia Pingumaci!

Nem lehet h társaság hiányzik a kislányodnak? Gyerekek között talán jobban elfoglalná magát. Mikor megy oviba?

Dr. Lenkei Gábor könyvében írt a hiperaktivitásról. Konkrétan azt, hogy a hiperaktív gyerekeknek általában valamilyen vitaminhiányuk van, és hogy amikor rendszeresen szedik a vitamint (azt hiszem valamelyik B vitamint), nagyon-nagyon sokat javul az állapotuk. Persze nem mindegy, hogy milyen dózisban. Szerintem olvasd el a könyvet (Cegnzúrázott egészség, vagy Cenzúrázatlan egészség, már nem tudom, hogy melyikben volt), aztán majd látod, neked elég meggyőző-e. Még azt is hallottam, hogy a túl kevés folyadékfogyasztás is elősegítheti a hisztirohamokat.

Amúgy az én négyévesem sem piskóta, ha hisztiről van szó, de ezek után, amit itt olvastam, inkább csöndben maradok.

Totál mint ha magunkat látnám,nálam a hideg zuhany bevált.Egyszer lezuhanyoztam mind a kettőt hiszti közben és megnyugodtak.Azóta csak annyit kérdezek,hozzam a vizet?Annyi játékunk van,de az én gyerekeim egy percet se játszanak el egyedül.

A kicsit felültetem a konyha pultra,még főzök ö 1,5 éves. A nagyot meg bevonom a főzésbe ö 3 éves.

Hát igen,ne is csodálkozz!Mikor ennyi mindent kipróbáltam és semmi nem használ...Csak abban bízhatok,hogy talán majd vége lesz egyszer csak.Nagyon sok könyvet elolvastam már.Még ajánlani is tudok,mert jobbnál jobbak és hasznosak.Az bosszant,hogy minden más gyermeknél remekül tudom alkalmazni a szituációhoz épp szükséges módszert,csak ami elkeserítő a történetben,meg a leírtakban,hogy pont az Én lányomra nem hatnak.Sokan mondták,hogy talán azért nem,mert Én velem van folyton,kin próbálná az akaratát erősíteni...?!Hát..végül is.Azért keresem a megoldást,talán valamilyen új módszer a lányomra is hatással lehetne már,igazán!

Hideg víz az arcába,magamhoz szorítom,bezárom,hol kedvesen,hol erőteljesebben rászólok,más játékkal elterelni sem lehet a figyelmét...

Nem mondanám határozatlannak magam,talán kiégetnek,a sok hiába való próbálkozástól :(

Eddig működött a kompromisszum-Ha felveszed a cipődet kimehetünk az udvarra.-Nyeem

Akarsz jönni tá-tá,akkor gyere vegyük fel a cipődet.Már szaladt is,mintha versenyeznénk..

De most meg már ez sem használ,nem értem...

Az orvosi papírjába benne van amúgy,hogy hiperaktív.Talán ezért is nehezebb :(

Köszönöm azért neked,hogy írtál.Várom még,ha van konkrét ötleted.Minden jót.

Én az írásaidból tudod mit érzek ki? Bizonytalanságot.

mintha hol igy-ugy próbálkoznál, de sose lennél biztos a dolgodban.

Próbáld meg egyféle taktikát kiválasztani, magadat nagyon egkeményíteni és azt a taktikát folytatni akár két hétig is, amit elkezdtél. ne változtatgass, ne keseredj el. az ilyen problémák megoldása időt és nagyfokó következettességet, elszántságot igényel. Ha ugy érzed, nem vagy erre képes, mert idegileg ki vagy, akkor próld meg a gyereket "lepasszolni" pár napra - és ujult erővel, edzettebb lélekke, idegekkel nekilátni.

Nagyon-nagyon fontos az elhatározottság.

a pici nem csinál mást, csak kóstolgat. Eddig ő áll győzelemre. Ez persze nem haalmi harc, de hidd el, neki is arra van süksége, hogy pontosan tisztában legyen azzal: mit lehet és mit nem.

Ez igaz,mert mindig akkor van a legnagyobb balhé,mikor nekem : főzni,mosni,vasalni,mosogatni kell...Ez Helgát nagyon zavarhatja,mert nem vele foglalkozom.De ha Én mindig körülötte leszek,felveszem,simizem,beszélek neki..majd végül még le is ülök újból játszani vele...akkor mi lesz a házimunkával?Meg akkor megszokja,hogy kicsit hisztizek és majd Anya elkezd babusgatni...

Azt veszem észre,hogy nagyon azt akarná elérni,hogy egész nap minden percében vele legyek.Ő önállóan,ha eljátszik 5-10percet,sokat mondok.Folyton a cirkusz abból is adódik,hogy Ő mindig tá-tá akar menni.Kimegyünk,majd 1,5h-ra múlva bejövünk.Mondom Helgának,hogy most Anya főz neked nagyon finom papit,Te meg szépen hozd ide a kockákat és építs Anyának nagy tornyot.Rendben van?--Nyeem,de már hátra is vetette magát.Tá-tá..

Mondom neki-Most voltunk Helga.Tudod,bicikliztünk,homokoztunk,labdáztunk...

Most Anya akar neked főzni,finom ebédet.-Nyeem

Akkor neki kezdek,ő meg botorkál és fogja a lábam,el nem akarja ereszteni.-Gyeje(gyere)

Hozd Te ide játékot,rendben...Földhöz vágja magát.

Én már kezdek kicsit türelmetlenül és tehetetlenségemben agyvérzést kapni,de még bírom...Bemegyek vele a kockákért és segítek neki kihozni.Nézd,milyen szép torony..gyere nézd meg Anya mit csinál.Feltápászkodik a szőnyegről és oda jön kíváncsi arccal.De csak azért,hogy mérgében jól rátaposson,és fejbe dobjon vele.Akkor készítek neki rajzlapot.Gyere rajzolni,szeretnél???-Nyeem,majd azzal a mozdulattal,már lent is volt a földön az összes színes ceruza is.Végül bezsuppolom a szobába,mert félek olyat teszek,amit megbánok-felfokozott ideg állapotomban,és tehetetlenségemben.Tudom leírva és elképzelve lehet nem tűnik olyan bosszantóan,talán valaki tud még nevetni is,de átélni,hogy semmi nem jó,bár mit teszel,csinálsz,nem tetszik...előbb-utóbb felmegy a pumpa,akár,hogy türtőztetem magam.De soha nem bántanám,inkább bezárom dühöngeni a szobájába.

Ott elkezdi rugdosni az ajtót és torka szakadtából visít.Kivárom azt a pillanatot,hogy megnyugszik és csendben szipog.Volt mikor 2,5h-át bírta tombolással.Mindent szétdobált,babának kiszedte a karját lábát...(Ez csak egyszer csináltam meg,kíváncsiságból,hogy meddig bírja.)

Általában 10-15percet hagyom,addig Én is megnyugszom egy kicsit.Viszek be inni neki.Majd minden kezdődik elölről.Anya nem tud leülni játszani-húzza a szőnyegre a kezem...kimegyek jön utánam és hisztizik...Se eleje,se vége.De a kajcsi valahogy elkészül...És Én is kész vagyok. :( Nehéz nagyon vele,de abban bízom,hogy ennek a dackorszaknak vége lesz egyszer!!!

Addig is várom a történeteket,ötleteket.Építő kritikákat!Köszönöm,akár privibe is.

Nekem a 1.5 évesem produkál hasonlókat. Én simán hagyom, hogy kitombolja magát, egyszerűen nem veszek róla tudomást. Hamar megunja. Ha dobál, vagy durvul akkor beteszem a kiságyba. Ma pl. jöttünk délben haza a játszótérről és mikor betoltam a babakocsit a garázsba, akkor be akart ülni az autóba vezetni. Mondtam, hogy most nem lehet, ebédidő van, megyünk enni. Erre elkezdett tombolni, hisztizni. Felnyaláboltam, hazacipeltem, levettem a szandiját, és otthagytam az előszobában a földön. Tombolt egy 10 percet, elkezdte dobálni a szandiját. Akkor megmostam a kezét és az arcát, aztán betettem a gyerekszobába a földre. Nyitva hagytam az ajtót és magára hagytam. Tombolt tovább. 5 perc után kijött és megint elkezdte a cipőjét dobálni. Ekkor betettem a kiságyba. Pár perc múlva ránéztem, mikor meglátott, csöndben maradt. Kihoztam, kicsit elringattam, aztán elkezdtem melegíteni az ebédet. Megint elkezdett tombolni, verekedi. Elmagyaráztam, hogy ezt nem szabad. Végül már magam sem tudom hogy, elfogadott egy falatot a még hideg ebédből, aztán lenyugodott és leültünk ebédelni.

Az öltözéssel a nagyobbikkal volt gond olyan 2.5 éves kora körül. Párszor megtettem azt, hogy mikor apja is itthon volt, akkor otthon hagytam. Kérdeztem, hogy jön-e velem a piacra. Mondta, hogy igen. Kértem, hogy akkor öltözzön, indulunk, ha nem lesz kész mire elkészülök akkor itthon marad. Ő persze húzta az időt, nem lett kész, s szépen otthon hagytam. Kb. 3x játszotta el, utána nem volt gond vele. De olyan is volt, hogy pár percre egyedül hagytam a lakásban, mikor nem készült el időben.

Szia Pingumaci,

amit leírtál, abból arra következtetek, hogy a kislányod valamiért háttérbe szorítva érzi magát. Az, hogy földhözvágja magát, nem engedelmeskedik neked, mind arra utal, hogy fel akarja hívni magára a figyelmet (hozzáteszem, még nincs gyerekem, de ha lenne, akkor se muszáj velem egyetérteni. Szerintem egy ilyen hisztiroham után menj oda hozzá néhányszor, vedd az öledbe, akárhogy is tiltakozik ellene, simogasd meg, és mondd el neki, hogy apa és anya őt szereti legjobban a világon. Lehet, hogy valami történt, ami olyan apróság volt, hogy te észre se vetted, de benne kialakult azáltal valami bizonytalanásg. nem érezheti magát teljes biztonságban. De ha jól tudom, ilyen korban van a dackorszak is, az is lehet, hogy egyszerűen erről van szó. Ha néhány alkalom után sem használ a megnyugtatás, én nem vennék a hisztijeiről tudomást. Rá fog jönni előbb utóbb, hogy felesleges energiapocsékolás.

Várom a további szitukat,történeteket.Hogyan csillapítottam le gyermekem hisztijét címszó alatt!!! :D

Talán egy két siker sztorit kipróbálva,hatna az Én lányomra is!Köszönöm nektek.

Köszike!Nagyon jót nevettem.Hát..nálunk is vannak ilyen nem eszem,már csak azért sem storyk.Bár akkor a férjemtől tanultam,hogy kár a gőzért,mert Ő biztos tudja,hogy mennyi kajcsi kell.Kiveszem az etető székből és mehet,nem erőltettem.Régen annyit ficánkolt evés közben,mint egy ringlispíl.(Most is)Én meg totál kiakadtam,hogy még nem is evett semmit egész nap.Majd úgy etettem,hogy nyugodtan üljön egy 2percig,hogy az autós ülésbe tettem,leszíjazva :)

Értelmetlen harc,mert ha nem kell neki minek erőltetni,nem???

A problémám a következő!Reggel felkelünk,öltözésnél már kezdődnek a harcok.Földhöz vágja magát,a lábával rugdosódik,fetreng a földön.Ultimátumot adva neki szólok hozzá határozottan-Gyere öltözzünk fel!Akarsz menni tá-tá?Bólogat ide jön,de mikor adnám rá,újra elkezdi...Majd otthagyom és kifele menet megjegyzem neki,hogy -Akkor Anya megy öltözik és egyedül megy...Még nagyobb visítás,majd odajön és rám csap egyet :(

Mondom neki-Nem szabad az Anyának fáj.Erre még inkább,még harap is...Vajon ez a korral jár?Ki fogja ezt a viselkedését nőni?Ja..amúgy 3éves lesz október végén.A biliztetés is nehéz,mert rugdossa a bilit és nem is szól,ha kell neki,inkább más csak dacból is bepisil :(

Bár Én sokszor kérdezem és ha van kedve jön és szépen bele pisil.Ha meg nincs akkor a bili mellett hisztizik.

Elég nehéz így vele ezért célt érni.Nagyon sok türelmet és kreativitást igényel.

Ha van olyan Anyuka aki szintén ilyen nehézségekkel szenved írjon nekem akár privibe is.Nagyon szívesen olvasom,és meghallgatnám a saját tapasztalatokat.Persze főleg az érdekel,hogyan oldotta meg ezeket a nehéz helyzeteket.Vagy egyáltalán,hogyan lehet elhárítani,ha a gyermek ennyire akaratos,kitartó...