Kiskorunk magyar mesefilmjei, amit tovább kellene adni a mai gyerekeknek

A mai streaming világában, ahol a gyerekek Disney-meséket és szuperhősöket néznek nonstop, elfelejtkezünk arról a korszakról, amikor a magyar mesefilmek tanítottak minket barátságról, kitartásról és humorról. Az én korosztályom nosztalgiával gondolunk rájuk – Süsüre, Vukra, a Kockásfülű Nyúlra.

Ezek nem csak szórakoztattak, hanem értékeket közvetítettek, anélkül hogy didaktikusak lettek volna. Miért érdemes továbbadni unokáinknak? Mert ezek a mesék ma is relevánsak: szeretetről, elfogadásról szólnak és olyan minőségi animációval készültek, ami felveszi a versenyt a modernekkel.

Ezekben az évtizedekben a Pannónia Filmstúdió és a MTV alkotói – mint Ternovszky Béla, Foky Ottó vagy Szabó Attila – nemzetközi sikereket arattak. A mesék gyakran népmesékből, irodalomból merítettek, de eredeti történetekkel is rukkoltak elő, amelyek generációkat nevettettek és ríkattak meg.

Süsü, a sárkány

Süsü egy egyfejű, jószívű sárkány, akit háromfejű apja kitagad, mert nem akar harcolni. Emberföldre kerül, ahol eleinte félnek tőle, de a Kóbor Királyfi barátjává fogadja és udvari sárkánnyá avanzsál. Kalandjai során követ tör, palotát fűt, megmenti az országot Torzonborz királytól és végül az egyfejű Sárkánylánnyal találja meg a boldogságot.

Miért szerettük akkor? A 1977-es karácsonyi premier óta kultuszként terjedt: Bodrogi Gyula ikonikus hangja, Bergendy István zenéje ("Ó, ha rózsabimbó lehetnék") és a kesztyűsbáb-technika úttörő megoldásai lenyűgözték a gyerekeket. A dalok slágerré váltak, aranylemezek születtek belőle és nemzetközi siker volt Németországtól Olaszországig. A humoros szövegek Csukás István tollából származtak és a tanulság – a jóság győzedelmeskedik – miatt generációk életét határozta meg..

Ma miért adjuk tovább? A bullying és elfogadás témája aktuálisabb, mint valaha. Unokáink láthatják, hogy a külső nem számít, a szív igen. A minőségi magyar szinkron és a szívhez szóló történet miatt ma is megállná a helyét akár a Netflixen is.

A Kockásfülű Nyúl

Ez a Foky Ottó rendezte sorozat (1978-1989) egy különleges nyúlról szól, akinek kockás füleit propellerként használva repül. Minden epizódban megoldja barátai – szarka, farkas, sündisznó – problémáit: ment állatokat viharból, elcsalja a rókát vagy segít a földön rekedt madaraknak.

A 80-as években miért volt sláger? Több mint 90 országban vetítették, plüssfigurái ma is kaphatók. A laza humor, a repülős trükkök és a pozitív üzenet – mindenki segít másnak – miatt imádtuk. Heti egy epizód a tévében ünnep volt, a kísérőzene dallama pedig örökre a fülünkben ragadt.

Manapság is érték a mese, hiszen a fantázia és barátság hangsúlyozása tökéletes a kortárs mesék mellett. A gyerekek ma is áhítattal nézik a kézzel rajzolt animációkat és tanulhatnának belőle empátiát anélkül, hogy okítana.

Vuk

Foky Ottó 1981-es remekműve Fekete István regényéből: Vuk, a kis róka elveszti családját a vadász miatt. Nagybátyja, Karak tanítja meg túlélni. Megtanul vadászni, megtréfálja a vadászt, beleszeret egy rókalányba és bosszút áll a kutyán, aki elárulta őket.

Korabeli siker okai? Drámai történet, gyönyörű animáció (erdőjelenetek mesterművek), érzelmes zene. Sírtunk Vuk veszteségén, nevettünk csínytevésein. Nemzetközi díjakat nyert, a 80-as években többször megismételték, kultikus lett.

Ma mit tud adni? Környezettudatosság, állatszeretet – Vuk megmutatja a természet törvényeit. Unokáknak tanulságos, hogy a kitartás győzelemhez vezet, plusz a vizuális minőség miatt nem évül el.

Macskafogó

Ternovszky Béla 1986-os sci-fi paródiája: a macskák terrorizálják az egereket, de Grabowski feltalálja a robotkutyát, Macskafogót. Vidám, feszült kalandok, a jók győzedelmeskednek a gonosz macskaszindikátus felett.

Miért imádtuk? Ez az a mese, ahol már megjelenik a felnőtt humor az olyan párbeszédekkel, idézetekkel mint "Ki kéne valamit találni, mert a végén mehetünk vissza a balettba ugrálni!"), van benne akciójelenet és Nepp József szellemes szövegei teszik igazán felejthetetlenné. A 80-as évek végén a moziban tombolt a közönség, manapság egy könnyed esti szórakozás, anti-maffia történet, a jó és a rossz harca. Hát nem minden történet erről szól?

Mézga család

Kassai Viktor és Haumann Győző sorozata a Mézga családról, melynek tagjai Géza, Paula, Kriszta és Aladár. Az a család, aki kap egy időgépet a jövőből és ahol az ablak sosem marad épségben. Űrutazások, konfliktusok Máris szomszéddal, abszurd humor a mindennapokban. A siker titka abban rejlik, hogy Romhányi József abszurd szövegei a való életbe is átültethetőek, a családi összetartozást jeleníti meg mindenek felett egy kis sci-fi csavarral megspékelve. Németországban, Franciaországban is hódított, a ’80-as években többször vetítették.

Mekk Elek, az ezermester

Imre István 1974-es sorozata. Mekk Elek 13 mesterségben próbálkozik, de balul sülnek el a ténykedései. Ki ne ismerne élete során legalább egy ilyen mesterembert, akinek bármit a kezébe adhat, de abból nem lesz semmi használható. Ez a fajta humor a tökéletlenségről tudta előrevinni a sorozatot, a ’70-es években ez alapműsor volt. A mai generációnak pedig pontosan megmutatja, hogy a kudarcokból lehet tanulni, sőt kell is!

Frakk, a macskák réme

Bálint Ágnes papírvágásos sorozata (1971-1978), amiben Frakk a vizsla kergeti Irma néni macskáit, Lukréciát és Szerénkét. Vicces üldözések jellemzik a sorozatot, ahol az állati karakterek szerethetőek és a végén mindig kisimulnak a nézeteltérések is. A siker titka valószínűleg ebben az egyszerű szerethetőségben és a technikában is rejlik. Ez a mi, magyar Tom és Jerrynk.

A sort lehet folytatni, nekem nagy kedvencem volt a Pom-Pom meséi, a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Sebaj Tóbiás, de szerettem még a Szaffit is, vagy Ludas Matyi meséit.

Ezek a mesék ma is elérhetők YouTube-on, DVD-n. Minőségi animáció jellemzi őket, eredeti történetekkel, olyan értékekkel, amit érdemes tovább adni.

Milyen mesékre emlékszel még? Írd meg kommentben!