Nem vetettem el a gyerekemet az apa és anyám kívánságára, most meg a szülés előtt egyedül maradtam vele (beszélgetés)

Megmondtad a frankót!

Nálunk a családban pl. férjem lányáék 10 éve vannak együtt, gyerek még a holdban sem, és úgy néz ki, nem is nagyon akarnak. Amikor egy közös ismerős érdeklődött (tőlem), én azt mondtam, hogy nem tudom, mikor lesz nekik, már ha szeretnének. És az ismerős totál döbbenten: De hát nem akarnak gyereket? De hát mindenki akar gyereket.

Na, ezen a látásmódon kellene szerintem is változtatni.

Egy "jó" példa a távolabbi rokonságból: csaj is és férje is évek óta munkanélküli. Van ugyan egy lakásuk (váratlan örökség), de már tele van jelzáloggal, kb. viszi a bank. És eljutottak odáig, hogy kellene gyerek, mert már 6 éves a csaj. Meg is lett a gyerek (két éve), azóta az egész szűkebb-tágabb családot lejmolják a gyerek nevében. Persze, anyám is bőszen ad nekik (a saját unokáját, az én kislányomat pedig le se szarja, mert nekünk ugye "jól megy".) Közben frászt, csak éppen én használom az eszemet is, meg dolgozunk mind a ketten mint állat. Ezek meg szépen elvannak a rokonság nyakán, a gyerek nevében kunyerálva, undorító.

Bocs, ha hosszú voltam, de fel kne már fogni, hogy a gyerek lassan már luxus kategória lesz, és ha nem telik rá, akkor nem telik.

Ez igy van, ebben egyetertek :)

Az abortusz nyilvan nem fogamzasgatlas helyett alkalmazando, hanem "baleset" eseten. A hanyagsagbol teherbeesest - es abortalast - en is nagyon elitelem. De ez meg nem jelenti azt, hogy tamogatom, hogy az ilyen anya tarsa meg a gyereket. Igazabol az ilyen esetekben a trehany anya sorsat letojom, maga fozte, egye meg. A gyereket sajnalom, aki ilyen szituba szuletik.

Nem, nem csak az létezik, viszont azt tapasztaltam már eleget, hogy azokban a családokban, akik éhezés miatt sírnak és szarra sem valónak veszik a támogatásokat, általában apuci eszi a cigit, és esténként átugrik a "csillagvizsgálóba" pár sörre. Ha nagy nehézségek árán el is helyezkedik valahol, akkor sem tartja meg sokáig a munkahelyét és utána nem kapkod két kézzel másik lehetőségért. Anyuka meg mindenhezz asszisztál, vagy rosszabb esetben ő is azt csinálja, amit apuka.

Senki nem azért kap élelmiszercsomagot, hogy azzal etesse a családját 2 hónapig, hanem arra az estre kapja, hogy hóközben, hó végén, amikor SAJÁT EREJÜKBŐL nem tudják a kajára valót előteremteni, legyen mihez nyúlni.

Nagyon el vagytok tévedve a támogatások célját illetően...

Az az ideális eset, ha az okos más kárán tanul. Akkor nem lenne miről beszélgetnünk, ugyanis nem lenne ennyi abortusz.

A felelősség tudod a probléma megelőzésénél kezdődik...

Úgy gondolom, magas IQ-val és EQ-val rendelkező nők nem keverik magukat olyan helyzetbe, hogy le kelljen mondaniuk örökbeadással a gyermekükről, vagy abortuszra kelljen menniük (ezt nagy általánosságban írom, persze vannak kivételes esetek).

Igy-igy.

En eletparti vagyok, de NEM MINDENARON! Es ha mar megszulte, nincs picsogas. Az enyemek sosem sirtak, pedig azon ritka kivetelek koze tartoztak, akik tenyleg onhibajukon kivul szivtak meg. Bar, meg ez sem teljesen igaz, mert lett volna esza anyamnak elmenni Grazba dolgozni, amikor hivtak, de jo lenne mindenkinek. De nem ment, mert kvazi ott voltam en. Micsoda szar kifogas.

Amúgy én támogatom az abortuszt, persze mellette mindent el kell követni, hogy ne kerüljön odáig az ember (fogamzásgátlás!).

Szerintem igenis egy nő eldöntheti hogy megszülje vagy sem,és inkább abortusz mint egy éhező, nélkülöző gyerek, meg a nagyszülők pénzelése stb...

És nem csak anyagi érdekből hanem más szempontból is miért ne utasíthatná el?

Engem amúgy mostanában nagyon dühít a sok gyerekes szülő aki picsog hogy neki ilyen rossz olyan rossz, nincs pénz, vár a családipótlékra mint a messiásra, kérem szépen minek szült?

Talán a gyerek témát is át kellene értékelni, hogy az emberek ne kötelességből meg mások unszolására szüljenek,mert a 2. szomszédnak is van, hanem talán felelősséggel.

Mindenki a saját nyomoráért felelős.

Hát még nem tetted tönkre az életedet csak fogod...

Én a helyedben örökbe adnám őt, ha már így "pofára ejtettek".

Én nem értem hogy lehet egy 2 éves kapcsolatra építeni,főleg ha az se ment simán.Nagyon naív lehetsz a pasik terén...

Az a baj, hogy egyedülállóként anyukád nyakán nem lesz könnyű, nem hinném hogy ki tudsz lábalni egyhamar.És ennyi idősen szülővel eltartatni magunkat nem éppen okos megoldás.

Ha nem akarod örökbe adni azt is megértem de max fél év után menj vissza dolgozni, hogy mielőbb saját lábra állj.

De, lehetne!

De itt szeretnénk, mert itt is a témába vág.

Emberek, nem lehetne az abortuszról inkább az arról szóló fórumokban vitatkozni?-:)

Mi a helyzet Moncsival, ne riasszuk már el!!

Képzeld el, én akkor is "abortuszpárti" lennék, ha éppen anyám méhében fejlődnék.

1.) Mivel SENKI, (ezért én sem!) nem TUDATOS ember ebben a stádiumban (minden film, a sikoltozva menekülő embrióról hamisítvány, egy hecckampány része) tökmindegy, hogy mit tennének.

2.) Amikor egy EMBER megszületik, nem az ő döntése.

Sokakat, ha lenne mód és megkérdeznének előtte, lehet, hogy a megszületése helyett inkább könyörögve kérné, hogy inkább abortálják el.

Az itt fórumozó, keservesen panaszkodó, segítségért kapaszkodók nagy százalékára ez igaz!...hogy messzebb ne menjek.

En jomodu csaladban szulettem. Aztan jott a balkani haboru, es odalett a vagyon. Meg a jomodusag sem garancia semmire. De ha azt latom, hogy eleve nyomorba akar valaki szulni, tudatosan es tervezetten, akkor, kerlek, kinyilik a bicska a zsebemben.

Es igen, a nehez idokben gyakran gondoltam ra, hogy jobban jartam volna (es nem csak en, hanem mindenki), ha elabortaltak volna embriokoromban. Igen, akkor is abortuszparti lennek, ha rolam lenne szo :)

Gondolom akkor is ennyire abortusz párti lennél, ha éppen az anyukád méhében fejlődnél és a Te sorsodról döntenének. Abortusz, vagy sem...

Szerinted elképzelhetetlen, hogy változó helyzetben nőne fel az a gyerek, akinél az abortusz szóba jöhet? Mondjuk egy létminimum alatt élő család gyermekeként örökbeadással olyan családhoz kerülne, ahol nem kell nélkülöznie.

Szerinted minden biztos? Pl. mi arra a garancia, hogy egy átlagos anyagi körülmények között élő család mindig ezt a szintet tudja majd nyújtani a gyermekének és nem üt be valami, ami miatt később majd nélkülözniük kell?

Ha a Te logikádat követem, akkor csak a nagyon gazdag, nagyon stabil anyagi körülmények között élő pároknak szabad gyereket vállalniuk.

Miért kellene szerinted mindent megtapasztalni, hogy véleményünk legyen róla???

Az okos más kárán tanul!

Nem kell 5 gyereket szülnöm, hogy tisztában legyek vele, hogy csak 1-et tudok eltartani.

Tudod, ezt nevezik FELELŐSSÉGNEK !

Örökbe adás?

Nos, kíváncsi vagyok arra a nőre, aki TUDATOSAN azért hordja ki a gyerekét és szüli meg fájdalommal, hogy örökbe adhassa.

Persze, nem az állatisorban lévő IQ-val rendelkezőkről beszélek, hanem az "emelkedett szelleműekről", akiktől te ezt a lépést elvárnád.

Igen? Teged abortaltak mar el? Tapasztalat? :D

NEKEM viszont az az allaspontom, hogy inkabb az abortusz, mint a letminimum alatti szinten eles, alultaplaltsag (nem ehenhalas, de majdnem) esatobbi esatobbi. EZ viszont tapasztalat.

Hát most nagggyon mellé lőttél. Pár évig a Családok Átmenti Otthonában, előtte 1,5 évig családsegítőben, utána meg 2,5 évig gyerekjóléten dolgoztam.:)

Szóval pont a tapasztalataim mondatták velem azt, amit.

Egy gyereket sem hagynak éhen halni. Az már más kérdés, hogy a szülőket nem az államnak kellene eltartania, hanem igenis elvárható, hogy dolgozzanak. Amíg átmenetileg szar helyzetben vannak, addig meg annyi segítséget nyújtanak, hogy a létfenntartásuk ne legyen veszélyeztetve. Más kérdés, hogy nem luxusban élnek, de az alapvető szükségleteik ki vannak elégítve.

Az abortusz mégremekebb kilátás. Ja, hogy csak a parányi sejtcsomó számára, az meg ugye kit érdekel...

Ne érts félre, szerintem sem jó anyagilag bizonytalan helyzetben gyereket szülni, de NEKEM még mindig humánusabbnak tűnik örökbe adni, vagy segítséget kérni addig, amíg a szülők saját maguk nem oldják meg a problémáikat (sajnos kevesen törekszenek erre).