Nem vetettem el a gyerekemet az apa és anyám kívánságára, most meg a szülés előtt egyedül maradtam vele (beszélgetés)

Moncsy! Mi van anyukádal? nem írtál semmit,csak a címben van,hogy egyedül maradtál: ez azt jelenti,anyukád sem támogat?mert egy szerető anya(nagyi) komoyl támogatás lehet.

Persze ez nem sokat változtat,alapvetően neked kellene érezni,hogy akarod-e atovábbi életedet anyakánt élni.

Ha nem vagy biztos,sztem is add örökbe.

Erőt kívánok a döntéshez és a további életedhez.

SAJNOS hiába így lenne a szép,meg a jó,de ha mindenki erre várna,akkor borzasztő kevés kapcsolat létezne,a gyerekek meg ritkaságszámba mennének.

Oké,hogy te tudtad,miylen férjet szeretnél,de azzal össze is kellett találkoznod! És kellett az is,hogy te is tessél neki,annyira,hogy családot akarjon veled alapítani.

Szóval a nagy tudatosság mellett kell 1 rakás szerencse is hozzá.

Igen, hozzaszoltal, es szanalmasnak nevezted.

Nincs tobb kerdesem.

Nem, én szociális munkás vagyok.

:)

Én élőben is gyakran kapok hasonló megjegyzéseket (munkából fakadóan), ezért igyekszem őket nem komolyan venni.

:)

Sajnos kenytelen vagyok, mert erdekel a forum, es a te hozzaszolasaid is hozzatartoznak a hozzaszolasok logikus folyamahoz.

Masreszt meg, ha a partnereidnek is igy egy szuszra uvoltod le bunko modon a hajat velt serelmek miatt, mint spinellinek, akkor inkabb az a csoda, hogy van melletted valaki, nem az, hogy elhagytak.

Tényszerűen írtam-nem is ismerlek, meg egyébként is, minek akarnálak bántani?

Vállalom, félreérthetően írtam-sok esetben túl realisztikusan közelítem meg a dolgokat.

Szerintem egy anyának mindig elsődleges a gyereke, ha az ellátását egy másik férfi oldalán jobban tudja biztosítani, akkor természetes, hogy összeköti az életét a férfival.

(Nyilván érzelmek is szerepet játszanak, de legalább ennyire fontos az, hogy ketten többre mennek, mint egyedül.)

Ennyi, mint írtam, hasonló helyzetben én ugyanezt csináltam volna...csak a világ nem szereti ha megkapargatják az édes cukormázt, pedig nem kell ezt szégyellni, én ezt gondolom.

Ha igazán akartad volna a megszakítást, szerintem nem lehetett volna lebeszélni róla ...

Talán félsz, megijedtél, hogy most mi lesz, egyedül.

Azt hiszem,hogy hamarosan Anya leszel a legjobb ami veled történik.

Nem lesz egyszerű, nem ezt írom..., DE - az életed akkor is folytathatod ha már nagyobb lesz. Lehet más párod, lehet más munkád, lehet más környezeted, stb., DE Ő veled lesz, és már soha nem leszel egyedül, soha nemleszel magányos, soha nem fogod azt érezni,hogy nem szeret senki, mert lesz egy gyereked, akire NEKED kell vigyázni, nevelni, tanítani, segíteni - szóval feladatod sok lesz az fix :)

Azt hiszem normális,hogy félsz, normális,hogy így érzel, csak ezeket soha ne feledd - hamarosan csak RÁD számíthat.

Én nagyon sok sikert, kitartást, szerencsét, egészséget kívánok!

Üdv.:

T.Sz.

Kérlek, hogy rakj vesszőket, vagy fogalmazz tőmondatokban.

Köszi

Nem rosszindulatból, vagy derogálóan írtam.

A férfiak sok esetben jelentenek megoldást, kisgyerekes egyedülálló nőknek-kicsit nehezen képzelem el két ekkor pofára esés után azt, hogy ilyen rövid időn belül kizárólag érzelmek miatt létesítsenek új kapcsolatot...ennyi.

Persze bármi lehet az ok-én a helyében ugyanígy csináltam volna.

(A reakcióból ítélve mondjuk úgysem fogja bevállalni, hogy ez is szerepet játszott. :)

"De volt mélypont nálam is de ahogy a gyermekem mosolygott minden megoldódott."

XDDD sirok, visitok :DDDD Komolyan, ez a mondat a honap vicce. Remelem, a tobbseg - a forumindito, pl. - azert a babamosolynal kicsit tobb dimenzioban latja a problemakat.

Hajnikam, amugy a te gepeden nincs vesszo? Borzalom olvasni az omlesztett hozzaszolasaidat.

Köszönöm a jókívánságokat.

:)