Mennyire tudja tönkre tenni egy előházaságból hozott gyerek az új párkapcsolatot? (beszélgetés)

Persze, ez tényleg csak egy kiragadott példa, mondhatni nevetséges is, de tényleg érzékelteti a mindennapokat.

Én bármit próbáltam nyújtani, az csak rossz lehetett alapból.

És egy idő után tényleg nem strapáltam magamat, mert minek csináljak komplett hülyét magamból:(

Hadd írjak le egy szituációt, jó? Csak érzékeltetés:

Lány 14 éves, derékig érő hajkoronája van, tépi a hajkefével, közben 5 centiről ereszti rá a 2000 wattot a hajszárítóval (mostohalányom volt ez).

Szelíden mondom neki, hogy : figyu, vigyázni kell a gyönyörű hajadra, pakold be a balzsammal, amit vettem, aztán öblítés után szobalevegőn ha szárítod, nem károsodik, és gyönyörű marad.

Leány: vág egy pofát, és rángatja a vállát, és tovább szárít.

Egy hét múlva: Jön a kiscsaj, hogy ő most volt a barátnőjénél, és a barátnő anyja mondta neki, hogy nem szabad erősen szárítani a haját, mert töredezik, és inkább szobalevegő,...bla...bla..bla... És hogy ő ezentúl így fogja csinálni, mert az X néni mondta.

Na, ilyenkor mi van? Én ha a lelkem kitettem, sem voltam jó, de egy kívülálló, az szent.

(Nekem mondjuk egy pszichomókus megmondta, hogy nem velem, XY-nal van bajuk a férjem gyerekeinek, hanem a státuszommal, hogy az apjuk felesége vagyok. Ha a szomszédasszony lennék, lehet, hogy ugyanilyen paramétereimmel imádnának). Hát, de sajna nem a szomszédasszony vagyok:(

Sok az "együttélés", a "megismerés", és mégis mindezek ellenére - hiszen tudja, hogy kivel köt házasságot, sok a válás. És a gyermek rendszerint egy "kapcsolat" következménye, nem pedig valóban kívánt. Együtt élni, együtt aludni nem ugyanaz, mint közösen, tudatosan vállalni döntéseink hosszútávú következményeit. Mert kompromisszumokat kell kötni.

Ha végiggondoljuk, manapság egy gyermek szüleinek hány "kapcsolata" van... Az ember otthona, teste, lelke nem olyan mint az autó, hogy 3-5 évenként lecserélem újabbra.

Hát igen,sajnos tényleg sok az ilyen példa is.

Ezért kellene annak akinek gyereke van körültekintően társat választani,és mindig a gyerekét az első helyre helyezni.Azt nem mondom,hogy maradjon élete végéig egyedül akinek tönkrement a kapcsolata,vagy megözvegyült,de ha nem működik az új kapcsolat,akkor be kell látni nem megy együtt,talán nem a megfelelő embert találtuk meg.De a gyerekünk akkor is a legfontosabb ember kell(ene) legyen az életünkben.

Nézd én azt figyeltem meg hogy nagyon sok ilyen hozott gyerekes kapcsolat előbb utóbb tönkre megy! Eleve ha már megcsalásos szituból indul! Hiszen mindig ott lesz a felek fejében, hogy ha a másikkal megtette vele is, a féltékenység a szertőből avanzsált pár esetében, sokszorta erősebb mert magukból indulnak ki! Na és ekkor szokták ki találni a közös gyereket!

Na akkor jön a " te gyereked, meg az én gyerekem veri a mi gyerekünket" szitu, illetve a kivételezés, féltékenységek... kapcsolat romboló dolgok! Nem egészséges egy ilyen felállás és kész!

Legtöbbször e miatt van annyi 2.,3,4, élettársi viszony, a sok csonka család!

Hát,én is így gondolom,de ezzel kevesen vagyunk sajnos.Gyorsan és sokszor felébrednek ezek az "álompárok".Csak az a nem mindegy,mit hagynak maguk után.Szerintem új kapcsolatba "bevinni" a gyerekeket nagy felelősség,és nagyon meggondolandó.Akinek már van gyereke,Ő kell(ene) legyen a legfontosabb az életébe,felelősséggel tartozik érte minden téren.

Ha ezt az új pár nem tudja elfogadni,akkor keressen független társat magának.A gyerekek mindig áldozatok csak ha nem működnek a dolgok.Nem is értem,hogy felnőtt ép gondolkodású emberek,hogy hibáztathatják a saját tehetetlenségük miatt Őket?!

Van egy ismerősöm,tavaly vált el másodszor.Az első házasságából van egy lánya,és a másodikból is egy.Az első gyerek a "mostohaapuval" él,és most már annak élettársával.Nem volt hajlandó az anyjához költözni.(Ő hagyta el a családot egy 3-ik miatt)

Szóval azért szerintem vannak olyan példák is,ahol jól működnek ezek a dolgok,csak tenni kell érte.Méghozzá elsősorban a felnőtteknek,és nem a agyerektől várni sokszor képtelen dolgokat.

Mi az,hogy az anyja?!Annak a gyereknek 2 szülője van,Ők nevelték(elvileg).Ha nem,akkor az nem az anyja hibája csak,ugyan úgy az apjáé is.

A mostohának pedig nem nevelni "kikupálni" kell a gyereket,pláne ha nem vele él.Ez a szülők feladata kellene legyen válás után is.A mostohának elég elfogadni,szeretettel közeledni felé,ha nem kér a gyerek belőle azt is elfogadni,és támogatni,hogy az elvált szülőjével normális kapcsolata lehessen.Ha ennél jobban alakulnak a dolgok,annak csak örülni lehet.De nem a gyerek felé kellene csak elvárásokat támasztani.

Te pedig biztosan egy szent vagy... örülök, hogy megannyi tökéletes ember vesz itt körül....

A hsz-re pedig.. ha az anyja nem tanított meg neki 10-15 év alatt, akkor kezdje a mostoha? Az senkit nem érdekel, hogy ő esetlegesen egy rosszul nevelt gyereket kap, akit neki kéne kikupálni.....

"Sok kisgyereket ismerek/ismertem rokon vagy barát családban, vagy akár az én "nevelőszülői" tapasztalatom is, hogy a gyerekek nagyon rafináltak, és önzőek és legfőképpen féltékenyek."

Ezt le sem írtad volna,ha nem lennél az.

Ezek teljesen természetes reakciók egy gyerek részéről ilyen helyzetekben.A felnőtteknek kellene példát mutatva megtanítani nekik,hogy hogyan viselkedjenek,kezeljenek bizonyos helyzeteket.

Nekem nincs gyerekem (és nem is akarok a vitába beszállni), de azért leírom a véleményem.

Mindig a felnőttnek kell lépni, és okosabbnak lenni, elvégre ezért felnőtt. Egy felnőtt bármikor léphet, megszakíthat egy neki nem tetsző helyzetet, egy gyerek nem. Neki nincs más a kezében, csak az undokság, ha nem tetszik neki a helyzet. Sokkal összetettebb ez annál, hogy a gyerek "bunkó". Nyilvánvalóan vannak olyan helyzetek, ahol okkal az, mert a mostoha részéről sincs semmilyen kompromisszumkészség, elfogadás, és vannak olyan helyzetek, ahol ok nélkül, de meglátásom szerint ilyenkor előbb-utóbb rendeződnek a dolgok.

Honnan tudod mi volt a kamasz fejében, lehet csak nem mondta ki, és inkább kompromisszumot kötött! Lehet meglepődnél ha a barátaitól megtudnád!:)

Ha viszont valóbban olyan tökéletes volt a kapcsolatotok, gratulálok!