Méheltávolítás - akinek elvégezték már ezt a műtétet, megosztaná velem a tapasztalatait? (tudásbázis)

Szia Évi0519!

A "másik oldal"= a férfi partner (a párom), akitől az első együttlét után megkérdeztem, hogy érzetre neki volt-e valami különbség a műtét előttihez képest.

Nem fog semmi felszakadni!

Egyén függő igazából a libidó kérdés is, nem lehet egy sablont ráhúzni erre sem.

Újra kell tanulni, mert más lesz az érzés (orgazmus), hiszen nincs méh összehúzódás, másfajta orgazmust fogsz megélni.

Tudom sokaknak tabu téma, de hozzátartozik a teljes válaszhoz, hogy az első behatolásos együttlét előtt "ismerd meg magad" és az érzéseidet újra.

Hazudnék ha azt mondanám, hogy nem volt fájdalom, de a megfelelő izgalmi állapot és a sikosító segít, hogy ne legyen kellemetlen érzés.

Ne várd, hogy az első fergeteges, fantasztikus lesz...mert nem, de helyre áll az élet rendje, és fantasztikus szexuális ékményeid lehetnek, ha kellően nyitott vagy és a partnered is kellően türelmes.

Remélem tudtam segíteni.

Üdv: 💖Timi

Hú lányok én szabályosan rettegek az első együttléttől. /5 hete műtöttek/

Mindig is parás voltam és az utóbbi években meg fájt mindenem, időnként véreztem is úgyhogy volt rossz tapasztalat bőven.

El se tudom képzelni, hogy nem fog fájni és hogy még jó is lesz.... Hát nem tudom.

Egyébként többen mondják azt, hogy jó a szex ilyen műtét után is.

Kissévi79 hogy érted azt, hogy érzed a másik oldalt? A hüvelyed levarrt részére gondolsz? Én ettől is félek, hogy mi lesz ha az felszakad?

Neked is köszönöm a választ.

Lehet hülye kérdés, de a libidó nem csökkent?

Szia Kissévi79!

Nálam ment minden, és pont ugyan az a tapasztalat, mint amit Kajszi irt.

Az első alkalom nagy para volt, mintha a szüzességem vesztettem volna újra el. Igazából tényleg újra kell tanulni, tapasztalni. Megkérdeztem a "másik oldalt" is, elmondás alapján nincs igazán különbség az érzetben. A sikosító pedig még fel is dobta az együttlétet.

Fokozatosságot tényleg érdemes betartani, mert nem lesz az elején tökéketes. Lesz póz ami kellemetlen, esetleg még fájdalmas is, és lesz olyan ami viszont csudijó. Ne izgulj, hatalmasakat fogsz szexelni és nagyon fogod élvezni. 🤗

Ha még lenne kérdésed tedd fel szívesen válaszolok.

Üdv: 💖Timi

Hűha. S akinek ment a méhnyak is az vajon mire számítson?

Ha valakinek ilyen esetben van némi tapasztalata írjon.

Nekem azt mondta a doki, hogy még egy hónapot várjunk.Május végén volt a műtét.

Szia!

Igaza van Yallah-nak, mindenkinél más a felépülés. Erre sajnos nem lehet előre felkészülni. Van, akinek nehezebb és fájdalmasabb a felépülés, de a többség ennek ellenére is azt mondja, hogy örül, hogy megműtötték. Ne riasszanak el a negatív vélemények. Idővel mindenki felgyógyul és ha előbb nem, akkor már látja a műtét pozitív hozadékait.

Szia!

Ügyes vagy. Az természetes, hogy a mozgás lassabban megy. Utána sem árt vigyázni.

Én ha elfelejtkezem magamról és próbálok a régi tempóban csinálni dolgokat vagy hirtelen mozdulatokat teszek, akkor egyből jelez a hasam.

Én tegnap voltam varratszedésen, ami nem fájt. A sebemet éreztem utána melegnek, meg kicsit fájdolgált, de ma reggelre már ez is enyhült.

Kitartás péntekig! Neked is mielőbbi felépülést! :)

Szia!

Hát sajnos a műtétem csak most hétfőn volt, és a doki javaslatára hasi vágással lett. Pihenek sokat, már egész jól megy a menés, de mindent csak lassan... Pénteken elvileg már megyek haza! Jobbulást, mielőbbi felgyógyulást mindenkinek!!

Szia!

Na jó volt előtte nap egy kis megemlékezés csak nem az a nagy buli barátokkal amit szoktunk. És nem mertem koktélozni sem mert másnap már jelenésem volt a kórházba. :-)

Hát az anémia nekem is mindig gondot okozott ugyanis én vegetáriánus vagyok és alap, hogy vashiányom van. Erre jöttek a miómák miatti vérzések ami rendszerint 15-16 napig is eltartott. Ezek ketten meg kinyírtak és súlyos anémiás lettem.... Bízom benne, hogy most már ez nem lesz így.

Hú vigyázz magadra a többi bajod miatt. Most már egyel kevesebbel kell foglalkoznod. :-)

Igen igazad van az orvosok sok mindent meg tudnak oldani. Én is határtalan bizalommal vágtam bele a műtétbe. Igaz nekem új orvosom van akibe rögtön tudtam bízni és ez sokat segített.

Előtte szülinapozhatattok volna. Nem az igazi, de azért én nem hagytam volna, hogy elmaradjon :D

A vaspótlás nem árt. Nekem nem volt alacsony a vasam, de már a műtét előtt rengeteg céklát ettem, igaz kívántam is. Érdekes, hogy soha nem szerettem, mióta megjelentek a miómák és azzal együtt az erősebb vérzés, azóta egyszercsak rákattantam. Nekem szerencsére ez is elég vaspótlásnak. Most a műtét óta még nem mertem enni, nehogy felpuffasszon, inkább gyümölcslevekkel tartom szinten magam. Bár az is puffaszt még vizezett formában is. Kis dinnye hasam van. :D

Féltem egy kicsit a műtéttől, mert még a tetejébe szintén autoimmun pajzsmirigy túlműködésem is van, az meg az altatás miatt veszélyes, de úgy voltam vele, hogy biztos fel vannak készülve az ilyen helyzetekre az orvosok, mert előfordulhatna olyan is, hogy sürgősségi műtétet kell végrehajtaniuk ilyen betegen és akkor is meg kell oldják valahogy. A kockázat nagyobb, de voltam előtte vizsgálatokon és most elvileg pont rendben volt minden értékem. Meg a műtét utáni napoktól is féltem, mert elvileg semmilyen fájdalomcsillapítót nem szerencsés szednem, mert mindegyik gátolhatja a trombociták összetapadását, leegyszerűsítve a véralvadást. Lehet, hogy azért is viselem jobban a fájdalmat, mert nem szoktam egyáltalán fájdalomcsillapítót szedni. Inkább szenvedek.

Tényleg szívből kívánom, hogy gyorsan gyógyulj meg! Utána már biztos fogsz tudni örülni, hogy túlestél a műtéten. Vigyázz magadra!

Én ez alatt a pár nap alatt azt tapasztaltam, hogy nem jó a végsőkig terhelni magad. Ahogy érzed, hogy kicsit már szédelegsz vagy fáradsz, akkor pihenni kell egy kicsit, hiába bírnád még. Ha kifárasztom magam teljesen, akkor rögtön jön a hasogatás a sebbe meg kisebb görcsök.

Akkor pont kerek egy hónap van kettőnk között. Nekem május 20-án volt a műtét. Lelkileg meg is viselt mert 19-én volt a szülinapom, és aznap kellett befeküdni. Így idén elmaradt a szülinap. :-)

Igen tegnap pont erre gondoltam, hogy az anémiám okozhatja a lassú felépülést. Nem baj szedem a vasat, kitartok aztán újult erővel visszatérek a munka világba. :-D

Nagyon sajnálom, hogy neked is ennyi bajod van még. Nem lehet könnyű így bevállalni egy műtétet. De bízzunk a legjobbakba és csak előre!

Ideged nyomása? Igazad lehet. Mivel tele volt a méhem annak is volt egy súlya. A gyulladt részt az is nyomhatta és persze a gyulladás még rátett egy lapáttal. Így már kerekebben látom a bajomat. DE ez is már a múlt legalábbis remélem és hamar elmúlik már minden ami fáj.

Szia!

Hú olvasva amit írtál durvábbnak tűnik a Te műtéted mint az enyém. Nagy szerencséd van, hogy ki tudták venni a miómádat. Nekem évekkel ezelőtt derült ki, hogy van egy. Azt nem tudták kivenni mert a méhfalba volt. Aztán tavaly kiderült, hogy van még egy és a méheltávolítós műtét előtt még kettőt talált a doki ultrahangon, de a szövettan számos kicsit igazolt még tehát tele volt a méhem miómákkal nálam a méh eltávolítás jöhetett kizárólag szóba. Sajnos a tavalyi conizációs műtétem hozadékaként lett egy naboth mirigy gyulladásom és ezért a méhnyakamat is kivették mert ez meg ott helyezkedett el. Így két legyet ütöttünk egy csapásra :-)

Azt gondolom, hogy Te nagyon hamar akarsz visszamenni dolgozni. Hasi műtöttként négy hét pihit engedsz magadnak?

Ami azt illeti én is szerettem volna már július közepén dolgozni menni (3 hét után) de be kellett látnom, hogy még nem megy. Örülök majd, ha az utcasarokra el fogok tudni gyalogolni és nem csiga tempóba pedig már eltelt 5 hét a műtét óta. :-D

Jobbulást és hamar felépülést kívánok Neked!

Szia!

Bocsánat nem írtam, de múlt hét csütörtökön 06.20-án, hasi műtét.

Nekem a hasam már nem nagyon fáj az üléstől.

Olvasgattam a témában, de nem lettem szakértő. Elvileg úgy zajlik a műtét, hogy megvágnak és utána úgymond szétfeszítik az izmokat. Előfordulhat, hogy túlnyújtják az izmokat és ilyenkor fájdalmasabb és hosszadalmasabb a gyógyulás. Esetleg gyógytornászt tudnál még felkeresni.

Nálam is fennállt a vérszegénység lehetősége, mert van egy autoimmun betegségem, aminek következtében a trombocitáim pusztítja a szervezete, de úgy tűnik nem volt vele gondom. Orvos nem mondta, hogy milyen leleteket produkáltam, de nem kellett vért kapnom.

Szintén csak tipp, de lehet az elégtelen vérellátás miatt is nehezebb a gyógyulás, gondolom.

Szerintem ha nem elég a 6 hét, akkor ha tudsz, maradj még otthon.

Én is jobbulást kívánok Neked! :)

Én ülni tudok már, de kényelmesebb a hasamnak a fekvő vagy álló helyzet. Törökülésben a legkényelmesebb az ülés, de én előtte is mindig úgy ültem.

Én is csak tippelgetek és nem akarok nagy hülyeséget írni, de nem lehet, hogy valami ideget nyomott neked akár egy mióma vagy mivel a miómák miatt torzul a méh alakja még maga a méh is nyomhatott valamit. Csak mert az idegek gyógyulása szokott hosszabb ideig tartani. Az akár hónapokig is eltarthat. Milgamma vagy B komplex szokott segíteni, de erről inkább az orvosod kérdezd meg én nem szeretek még vitaminokat sem ajánlagatni.

Nekem a farkcsontom fájt sokszor, olyan, volt, mintha be lenne gyulladva. Most a műtét óta nem fájt, de még azért nem kiabálnám el ezt a dolgot.

Egyébként nincs két egyforma beteg, nincs két egyforma orvos, beavatkozás, stb... Természetes, hogy a lábadozás sem mindenkinél ugyanúgy zajlik le. Ettől még nem vagy béna vagy rosszabb, mint más. És az sem jobb vagy ügyesebb, aki hamarabb felépül. Inkább szerencsésebb. :)

Szia Nyamitörp!

Téged mikor operáltak? Laporoszkópos voltál vagy hasi műtött?

Neked nem esik nehezedre ülni? Én pár perc után már sikítok a fájdalomtól annyira fáj a hasam mikor ülni szeretnék. A beleim nekem is görcsöltek nagy wc előtt de ez kb. két hét után elmúlt. A kis wc-nél még a húgyhólyagom is görcsölt és addig nem hagyta abba, amíg ki nem ürült a hólyagom. A durvábbik része 3 hétig tartott. Így 5 héttel a műtét már csak enyhébben fáj a hólyagom ami elviselhető. A hasam annál jobban és a fáradékonyság nálam is játszik. Te nem vagy vérszegény? Nekem súlyos anémiám van még vérátömlesztést is akartak adni a kórházban. A fáradékonyság innen ered és ennyi idő után meg attól is van, hogy sokat pihenek és nem vagyok aktív ezért az egész szervezetem le van gyengülve. 6 hétig muszáj pihenni. Nem hiába találták ki ezt az időszakot anno.:-)

Jobbulást kívánok Neked!

Szia!

Én csak félig-meddig vagyok sorstárs, mert nekem a méhem nem távolították el, csak a miómákat.

Bikini vonalban vágtak. Csütörtökön volt a műtét, szerda este kellett befeküdnöm. Nekem nem volt hashajtás, éjfél után nem ehettem-ihattam illetve csütörtökön reggel 6-ig még max. 1 deci vizet ihattam. Csodálkoztam is, hogy miért nem kell hashajtózni, már azt hittem majd beöntést kapok, de a nővér mondta, hogy a műtét nem befolyásolja a dolog.

Másodiknak voltam kiírva. Fél 10-kor lett volna a műtét, mondták, hogy előtte 20-30 perccel kapok egy nyugi bogyót meg fájdalomcsillapítót. Aztán háromnegyed 8 előtt jött egy mosolygós pasi, hogy ő a műtős fiú. Elmegy ágyért, én addig vetkőzzek le meztelenre és visz a műtőbe. Kiderült, hogy az elsőnek kiírt beteg nem jelent meg. Visszajött a műtős fiú, felpattantam az ágyra, gyorsan letakart és már tolt is.

A műtőben átemelt egy hasonló "székbe", mint amilyen a nőgyógyászati vizsgáló szék. Elkezdtek körülöttem rajzani az emberek. Még egyszer végigkérdezték, hogy hány kg, hány centi vagyok. Van-e gyógyszerallergiám, van-e állandóan szedett gyógyszerem. Na ott már zsongott a fejem, mert egyszerre kérdezgettek több oldalról is. Aztán az altatóorvos kérdezte, hogy kaptam-e nyugtatót meg fájdalomcsillapítót a nővérektől. Mondtam, hogy nem, mert még nem én következtem volna. Így ezeket ott vénásan beadták. A másik oldalról az orromhoz tartottak egy oxigén maszkot. Mondták, hogy lélegezzek mélyeket, hogy feltöltsük a tüdőm. Közben a másik karomba már kaptam az altatót. Aztán képszakadás.

Én a műtét napján tulajdonképp egész nap aludtam. Pár másodpercekre tértem magamhoz. Akkor teljesen képben voltam, de nehezemre esett beszélgetni, és kb. két szó után mindig bealudtam. Nem fájt nagyon a seb, inkább olyan jellegű fájdalmaim voltak, mint az erős menstruációs görcsök. Pont olyan volt. Este mondták, hogy próbáljak felülni vagy legalább oldalra fordulni. Ez nagyon nem ment, viszont a mozgolódástól hányingerem lett meg elkezdte a gyomorsav nagyon marni a torkom. Inni nem tudtam. Jó indulattal, ha 1 deci vizet megittam, de kaptam infuziót. Aztán esti "torna" után hányingercsillapítót meg gyomorsavlekötőt is és biztos, ami biztos alapon fájdalomcsillapítót. Fájdalmam nem volt, viszont a sav továbbra is jött fel. Aztán este 11 körül jött a nővér, mondta, hogy próbáljak felülni és akkor valahogy sikerült. Na az nagyon fájt, viszont így már tudtam normálisan inni és a gyomorégés is enyhült, ha ültem. Műtét után én is kaptam katétert meg sebszívót. A katétert hajnalban kivették. Pisiléssel, önállóan mászkálással nem volt gondom. Eleinte a pisilésnél kicsit görcsölt a hasam. Engem szombaton engedtek ki, a sebszívót akkor vették ki.

Én véreztem a műtét után, mint egy erősebb menstruációkor, tegnapra már alig-alig. Ma már elég a tisztasági betét is, de ez ennél a műtétnél normális.

Elviselhető fájdalmaim vannak. Nem kellett egy darab fájdalomcsillapítót sem bevennem. Az ágyból kikelés még egy kicsit nehézkes meg fájdalmas, de sokat javult ez is. A nevetés, a köhögés még nagyon rosszul esik. Meg a nagy wc.

A sebem kicsit forrónak érzem, körülötte meg tök érzéketlen a hasam.

A kórházban kaptam antibiotikumot és itthon is még 4 napig szednem kell. Holnap lesz az utolsó nap. Ettől egy kicsit ég a gyomrom, meg sokáig érzem az ízét, de erre azért volt szükség, mert megnyitották a méhüreget is. És többször is felhívták a figyelmem, hogy szedjek probiotikumot is. Ezenkívül Clexane 4000-t kaptam. Ebből 30 db-ot írt fel az orvos. Vittem magammal a kórházba. Ott kettőt már beadtak. A többit itthon kell magamnak szúrkálnom, napi 1-et.

Lázam, hőemelkedésem sem a kórházban, sem itthon nem volt.

Én úgy terveztem, hogy július közepétől már mehet a meló.

Sokat sétálgatok itthon is meg szabadban is. Tegnap elmentünk vásárolni. Na azért az lefárasztott meg a hűtők közelében nagyon nem esett jól tartózkodni. Spuriztam is onnan hamar.

Holnap lesz varratszedés, kicsit néha már viszket a sebem.

A lelki gyógyulásról nem tudok írni, mert nekem ez azért más beavatkozás. Kívülállóként azt mondanám, hogy talán segíthetnek a kifejezetten nőies tevékenységek. Mármint ahol a nőiségét élheti meg az ember. Női jóga, hastánc ilyesmi, amit bírsz.

Köszönöm. Én is ügyesnek érzem magam :S Még fájdogál meg hasogat a seb, de kibírható. Nagy wc-nél mindig begörcsölnek a beleim, de a legrosszabb, hogy a nevetésnél nagyon hasogat a hasam, pedig én viháncolós vagyok. De ez is javulgat. Még azért fáradékonyabb vagyok, mint műtét előtt, de nem sokkal vagyok gyengébb.

Milliószor rosszabbra számítottam. :)

Szia!

Ha jól emlékszem tegnap te is átestél a műtéten. Majd írjál, hogy hogy vagy. :)))

Szia!

Jaj, de jó!! Pihenj sokat.. gyógyulgass!!

Sziasztok!

Csütörtökön megvolt a műtét. Minden rendben zajlott. Aznap este már felültettek, hajnalban kivették a katétert és mászkálhattam. Pénteken nagyon sokat kóricáltam. A párom kísérgetett a kórház udvarán. Meg voltak bent Apukámék is, őket is kísértem. Ma haza is jöhettem, bár úgy volt, hogy amíg nem produkálok székletet, addig maradnom kell, de elengedtek. A fájdalom elviselhető volt, csütörtökön még egész nap aludtam, pár másodperces ébrenlétekkel. Fájdalomcsillapítót csak este kértem, de akkor se nagyon kellett volna, inkább hányingerem volt, meg a gyomorsav marta a torkom, de ahogy felültem jobb volt. Amíg feküdtem, addig inni se bírtam, max. 1 deci vizet ittam, utána már rohamosan javult minden. Étvágyam az nem nagyon van illetve nem bírok sokat enni. Most még egy kicsit szédülök. Lezuhanyzom, aztán pihenek.

Szép estét mindenkinek! :)