Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Megcsalt a férjem, én megbocsátottam, nem válunk, de lehetünk ezután boldogok? fórum

Megcsalt a férjem, én megbocsátottam, nem válunk, de lehetünk ezután boldogok? (beszélgetős fórum)


❮❮ ... 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 ... ❯❯
754. Doro77
2010. jan. 8. 15:01

..volt pár elütésem,bocsi:)

Egyszóval,ha valamit meg lehet menteni akkor mentsük meg,főleg a mindaketten szeretjük egymást,és a megcsaló teljes mértékben átérzi a hűtlensége miatt a felesége fájdalmát,valóban megbánta,és a feleséggel akar maradni,és befejez minden rossz dolgot.De ha megígéri,és nem fejezi be,mondjuk multinál legalább bevallotta,mikor rákérdezett,akkor mit lehet vármni egy ilyen "társtól"?!

Szerelmes a nőbe?Nem hiszem,ha az lenne,már elment volna.Max. kényelmes,és izgalmas,és valóban más,mert ott nem topognak a gyerekek,és nincsenek mindennapi gondok.

A megtalálással kapcsolatban annyit,hogy ha eseleg van netje,és fen van a neten,könnyen lehet hogy megtalálálnád,nekem, így sikerült,részletes keresés,név,hacsak keresztnév az sem baj,ország,helységnév,és a kora kb. beírva.Ha fenn van meg fogod találni!!!!

Egy próbát megér,de sokat nem érsz persze el vele,én pl. mikor beszéltem a nővel,1 nappal azután hogy lezárta a párom,fordítottan és egész másképp mondott el dolgokat,és azért tudom,hogy ő haudott mert saját magáról is hazudott,pl azt mondta házas,bosszúból tette mert megcsalta a férje,aki nincs....stb.....és vidékinek adta elő magát,nem az,gondolta belémrúg egyet még,higgyem azt a páromnak több is volt,majd megkérdezte nem akarok e elválni...anyád.Szóval nem könnyű,de kideríthető.

753. Doro77
2010. jan. 8. 14:48

huh,sziasztok!Sok mindent írtatok,hát sajnos elég elszomorító.

greta05 "története" nagyon jó hatással volt rám,már nem azért mert ezt történt,de a végkifejlett,és az ami nagyon megfogott,hogy ő mint hűtlen,mennyire megbánta,és hogy mennyire biztos abban hogy ő mégegyszer ilyet nem tesz!Ez annyira jó érzéssel töltött el,mert persze ilyenkor saját szerencsétlenségem jut eszembe,és az,ha a férjem aztmondja,tanult a hibájából,és soha többet nem fog ilyet megtenni,és végülis az sem előre megfontolt,és kitervelt volt,tudom utólag mindig ezt mondják,de én ismerem és tudom hogy így voilt,főleg mert akkor nem itt lenne.Azt is biztosan tudom,hogy ezek után,ha megtenné,amit nem hiszek,akkor annnyivel jobb lesz,hogy biztosan el fogja mondani,de azt már nem bocsájtom meg.

ennyit magamról,bár néha jólesne kiadni magam,csak nem akarok senkit untatni.:S

Multinak üzenem,hogy nagyon sajnálom és átérzema fájdalmát,és mindent ami ezzel jár,de valóban itt már az lenne a megoldás hogy konkrétan elküldöd.Menjen el éljen azzal a nővel,és legyen boldog.

Hidd el,nem lesz az!!!!

CSak ne ess abba a hibába rögtön vissazfogadod,amint jön.

Tudodm nehéz gyerekekkel stb,de muszáj megtenni!Magad miatt és őmiatta is,mert ráfér,hogy megleckésztessék,és nem éreze azt mindent megtehet,A szeretője szenvedjen,ha vállalt egy ilyen kapcsolatot,tudta nem hagy el titeket,akkor azt is tudhatta egyszer vége lesz,nem?


nem őt kímélje a férjed,hanem téged és a gyerekeket!

752. 2c2de63135 (válaszként erre: 748. - Multi)
2010. jan. 8. 12:46
szia! nem tudom ez-e a különbség a szeretet és a szerelem között, a leveleid alapján ezt inkább megszokás és ....nem tudom minek nevezzem. A másik oldalt nem tudjuk(legalábbis nekem nem tiszta a levelek alapján), szerinted szerelmes a nőbe? vagy csak valamiféle pótlékot keres? Azt mondják (amiben szerintem sok igazság van) a férfiak csak néha másra (is) vágynak, nem érzelmi alapon ugranak bele egy kapcsolatba, a nők pedig érzelmi alapon, de ők emiatt nehezebben is esnek "bűnbe". Most normális nőkről beszélek, akinek első a férje, csak ha már túl sok otthon a probléma(pl nálunk volt), akkor akár csak amiatt hogy szüksége van egy jó szóra elcsábul... Mikor is halt meg az apukája? jól emlékszem, hogy kari előtt? de mióta is őrlődtök(mióta derült ki a megcsalás?). Szerintem még 10x-100x is melletted fog dönteni, de mégsem fog dönteni, és tovább fog folytatódni a dolog. amúgy hol van alkalmuk találkozni? úgy értem együtt dolgoznak ? ja vagy ha jól emlékszem nem is tudod ki a nő, igaz? Talán meg kellene keresni és elmondani, hogy mi a helyzet, akár megkérdezni a nő, hogyan látja a helyzetét. Bár ehhez nagy intelligencia kell, nehogy "egymásnak essetek" !!
751. 021a029148 (válaszként erre: 750. - Multi)
2010. jan. 8. 11:45
Ez is azt jelenti, hogy nemcsak a szexuális igényeit vágyott kielégíteni, hanem érzelmileg is megcsal.
750. Multi (válaszként erre: 749. - 021a029148)
2010. jan. 8. 11:38
Amikor azt hittem én tudok a dologról nem volt (innen lett gyanús az egész), mikor a családja mellett döntött megint lett, és miközben eljárt itthonról itthon is volt szex néha, gondolom azért, hogy ne gyanakodjam. Én éreztem, hogy nincs rendbe minden, de karácsonykor nem volt erőm rákérdezni, eddig bírtam és nem tagadta. de sajnos nemcsak a szex miatt jár el...
749. 021a029148 (válaszként erre: 747. - Multi)
2010. jan. 8. 11:31
És közetetk akkor most semmi testi kapcsolat nincs?
748. Multi (válaszként erre: 743. - 2c2de63135)
2010. jan. 8. 11:21
Ha azt mondaná el akar menni, engedném. De ebben a helyzetben ( az apja halála)én sem küldhetem el. Várnom kellett volna, hogy lecsituljanak a dolgok, és utána előhozni. Az fáj, hogy egyszer már döntött, és nem tartotta be. Magának sem ismeri be mennyire szereti azt a nőt, a családjához meg ragaszkodik. Az neki soha eszébe nem jutott, hogy elhagyjon. Azt hiszem, ha egyszer elköltözne, nem fogadnám vissza, mindig félteném magam. A házasságot "eljátszani" hosszú távon nem akarom, azt meg elképzelni sem tudom én is kívül keressek "vigaszt". Így van ahogy mondod, az eszével tudja, hogy a család kellene, de a szíve mást mondd. Ez a különbség a szeretet és a szerelem között?
747. Multi (válaszként erre: 741. - 021a029148)
2010. jan. 8. 11:09
Ezt nem tudom, akkor nem neki kellene dönteni. Egyébként s férjem határozott, ezért is esik olyan roszul az egész. szerintem ezen nincs mit gondolkodni, akarom a családom minden nyűgjével együtt vagy nem, ha igen le kell mondanom a "kényelemről". Mikor beszélünk róla, beismeri, hogy Ő a hibás és gyenge, gyarló ember stb... de engem már nem a szavak érdekelnek, a saját védelmére nem tud semmit felhozni, csak úgy belesodródott, megtörtént. Mikor kérdezem, hogy elején mikor, még ki lehetett volna könnyebben szállni a dologból akkor nem gondolkodott el? Abban a helyzetben ez nem foglalkoztatta, mert nem tudtam róla, és nekem nem fájt.
746. Multi (válaszként erre: 740. - Liliom10)
2010. jan. 8. 11:04
Sajnos itt nincs olyan barátnőm aki segíthetne, a férjem való ebbe a faluba, nekem tönnbyire csak a gyerekek révén vannak ismerőseim, a barátnőm távolabb él.Csak a keresztbevér tudom és annyira azért nem kicsi falu. A nő egyedül él, munkahelye van, több rosszul sikerült kapcsolata volt már, de ebben a korban az elnne a furcsa, ha nem lett volna. A férjem biztos költ rá, de csak apróságok lehetnek, nem az a jellemző. Azt valahol tudja, hogy itt mindenki sérül, és nincs mindenki számára jó megoldás.De miért nekem legyen a rossz, hisz a szerető elejétől fogva tudta mibe megy bele és a férjem is.
745. liliom10 (válaszként erre: 741. - 021a029148)
2010. jan. 8. 10:58
Mintha én írtam volna !
744. liliom10 (válaszként erre: 734. - 021a029148)
2010. jan. 8. 10:52
Sokszor nagyon keveset, néha órákat beszélgettünk,vitáztunk akkoriban. Vagyis amikor ő hajlandó volt, mert én hiába próbáltam, kaptam egy elutasító, ingerült választ, aztán ment a számítógéphez,én meg bőgtem,és nekiálltam a háztartásnak. Túl sokat ült a gép előtt, ha bementem néha, gyorsan elkacsolt máshova, túl gyanús volt. Sokat nem volt itthon, úgy élt, mint egy szállodavendég. Tavaly egy nagy beszélgetésnél, amikor faggatásomra beismerte a hűtlenségeit,a hogyant is kiszedtem belőle. Akkor kapta az egyetlen és utolsó esélyt, hogy vagy mindent befejez,és a nő csak én leszek a számára, vagy vége a házasságunknak.Szerintem,nem gondolta, hogy ilyen határozott leszek,megszokta, hogy morgok egy darabig, aztán minden megy tovább. Most biztos érezte, hogy "vészhelyzet" van. Azóta is rendszeresen sokat beszélgetünk, én még mindig sokat sírok, mert nem tudom megemészteni, amit tett velem. Annyi változik, hogy nem naponta, hanem hetente 1-2x bőgöm ki magam, talán majd egyre ritkábban fordul elő.
743. 2c2de63135 (válaszként erre: 738. - Multi)
2010. jan. 8. 10:44
szia! ha elolvasod a tegnapi levelem, akkor érteni fogod, amit írok: nem tudja abbahagyni! mármint a férjed a másik nővel, és ez tényleg így van. Én is így voltam, őrlődtem a másik pasi és a férjem között, én is úgy szerettem volna megoldani, hogy ne sérüljön senki, de ilyen nincs. Dönteni kell és határozottan, mármint neki. de amíg látja a másik nőt, a közelében van, nem fog tudni reálisan dönteni, mert elég egy pillantás és összeomlik az az elhatározás, hogy a családját választja. Lehet az eszével tényleg ezt szeretné, de érzelmileg nem képes rá. (tudom ez ellentmondás valahol, de így van). Az én véleményem, hogy engedd el. Ennek semmi értelme, csak időhúzás, amit csináltok, és mindenkit felőröl ez a helyzet. Ha elmegy a másik nőhöz, és ott is marad végleg, akkor sajnos a ti kapcsolatotoknak vége van, és felesleges húzni a dolgot. Viszont számtalan olyan ismerősünk van, ahol a férj elment, majd rájött, hogy a szomszéd fűje sem zöldebb és visszajött. Csak ugye itt jön a kérdés, ki tudja és akarja ezek után visszafogadni a férjet. És fontos mennyi idő telik el eddig. Mert van, amit még vissza lehet fordítani, de egy idő után már mindenki más életet kezd el élni, és már máshogy dönt. Tök sok nő inkább együtt marad a párjával, eljátszák a "házasságot", holott másnál vannak (akár a nő, akár a férj). Most ugyanaz a helyzet, mintha elengednéd, csak most "titokban" csinálja. És dönteni így nem lehet, hidd el, sem ő sem te nem tudsz reálisan gondolkodni, ez egy mókuskerék.
742. 2c2de63135 (válaszként erre: 731. - Liliom10)
2010. jan. 8. 10:34

szia! köszi a hozzászólást, nagyon kedves vagy!lehet kicsit félreérthető voltam, nem úgy értettem a régi emlékeket, hogy pl "gyötörnek", akkor szerintem nem is lehetne tovább ebben a kapcsolatban élni, és ez az egész már 8-9éve volt, az első babánk ráadásul inszeminációs baba, azalatt az idő alatt sokat erősödött a kapcsolatunk(nagyon összehozott minket), de pl az újbóli együttlét után nem azonnal költöztünk ismét össze, mivel nekem a munkám, mint írtam már más városba kötött, nem hagyhattam csak úgy ott, így kb 7-8 hónapig én abban a városban, férjem a másikban dolgozott, hétvégén tudtunk találkozni. De szerintem pont ez segített, ugyanis az első viszontlátás kb 4-5 hónapnyi nem látás után, tök fura volt, úgy éreztem az első csóknál, hogy már nem érzek semmit, kár bármit is tenni. De ezt nem mondtam el senkinek, hanem magamban tartottam, most már tudom ez csak valami önmagamat védő reakció lehetett, hogy nem akartam újból "pofára esni", ezért nem mertem érzéseket érezni. (na ez jól hangzik..). Aztán szép fokozatosan ismét elkezdtünk egymásban bízni, felépült lassan a kapcsolat. De úgy érzem, ha ez nem így történt volna, nem sikerülhetett volna, nagyon jól jött a távolság. én csak kb 4hónap múlva mentem ismért vissza abba a városba, ahonnan eljöttem, addig képtelen voltam rá. Én totálisan kiborultam ezen hónapok alatt, szó szerint tönkrementem, magamat is helyre kellett újból tennem.

amúgy most nagyon jó a kapcsolatunk, persze nálunk is vannak hullámvölgyek, stb de nagyon jól átvészeljük. És azt sem mondom, hogy az elmúlt 8-9év alatt nem jutott párszor eszembe, hogy mi lett volna, ha mégsem jövünk össze, és mindenki megy a maga útjára, nem bántam-e meg, hogy így döntöttem, de egyelőre nem bánom. Lehet 20év múlva majd mást mondok, nem tudhatom. De döntöttünk és mindketten éljük az életünket, a gyerekek eszméáéletlen édesek, mindketten nagyon imádjuk őket.

szóval ezek a régi dolgok már nem zavarnak nagyon, de sokszor előjön 1-1 emlék, bármi, ezzel csak azt akarom mondani azoknak, akik itt vacilálnak, hogy ezen túl kell esni, és nem szabad, hogy eluralkodjon rajtuk ez az érzés, (mármint, ha úgy döntenek megpróbálják még egyszer, vagy x-szer) különben nem fog sikerülni.

741. 021a029148 (válaszként erre: 738. - Multi)
2010. jan. 8. 10:33

Nekem az a véleményem, hogy nem fogadná el, ha a nő elküldené. Hidd el, sértve érezné magát és ugyanúgy harcolna érte.

És nem tisztel téged, ha ezt teszi veled.

Könnyű az olyan kapcsolat, ahol amikor találkoznak minden rendben van. Mert ugye hozzá akkor megy, amikor kedvük van találkozni, szexelni, rá tud készülni. A másik nőnek nem kell a negatívumokkal szembesülnie, ne meg neki sem kell reggel a barátnő fáradt, karikás szemeit, az épp nem frissen szőrtelenített testrészeit látni, vagy az alvásszagú leheletét érezni. Abból a nőből neki csak a jó dolgok jutnak, semmi fáradtság, semmi hiszti, semmi napi nyűg, meg családi gondok. Ezért érzem azt, hogy a férjednek ez egy kényelmes megoldás, de persze, hogy ezt nem vallja be, hanem kifogásokat talál ki a saját védelmére...

740. liliom10 (válaszként erre: 738. - Multi)
2010. jan. 8. 10:29
Nincs egy megbízható barátnőd, aki helyetted kiderítené, ki ez a nő ? Azon a településen lakik,ahol Ti ? Kis településen a neve és a kora alapján kiderülhet.Ő teljesen egyedül van? Se férje, se gyereke ? Dolgozik ? A férjed költ rá ? Azt mondja a férjed, senki ne sérüljön ? Tényleg nem fogja fel, hogy Te már akkor is eleget sérültél, ha azonnal befejezi ezt a külső kapcsolatot ? Az apja miatt nemigen lennék tekintettel rá: pont most nagyon el kéne neki gondolkodni az élet dolgain: szüleink meghalnak, a feleségem az, aki bármit megtesz értem, ha beteg leszek,munkanélküli,stb.akármit hoz az élet. És mit teszek én ? Ugyanezt ?
739. Multi (válaszként erre: 737. - 9242a6388c)
2010. jan. 8. 10:13
Ez is igaz, habár mikor végig gondolom, hogy élnék meg egyedül a gyerekekkel, úgy gondolom menne a dolog. Jó munkahelyem van és tőle is várnék támogatást... Inkább az érzelmi oldala a rossz, a gyerekeket nem tudom nélküle elképzeni, hogy milyen lenne nekik. Egyébként nem rendeztem látványos drámát, a legnagyobb gyerek sejtette miről lehet szó, de letagadtam, most meg a halálesetre gondolnak.
738. Multi (válaszként erre: 735. - Liliom10)
2010. jan. 8. 10:08
A férjem állítólag szeret, de szereti a másikat is, csak máshogyan. Én úgy gondolom engem inkább tisztel és a közös múlt a gyerekek kötnek össze, a másikat meg szereti. Ezt én is mondtam neki, hogy nyilván ott ahol csak rá várnak napokat, nincsenek gondok, sőt állítása szerint a másik nő mindent ráhagy, nem mond neki ellent, hogy ezzel is kedves legyen, ott csak szépnek és látunk mindent. ez egy családban nem így működik, ott mindig vannak kisebb-nagyobb gondok. Én is gondoltam, hogy beszélek a nővel, de a keresztnevén kívül nem tudok róla semmit, igaz kistelepüésen lakunk, de annyira nem kicsi, hogy utána érdeklődhetnék feltűnés nélkül. Gondolkodási időt én is adtam, akkor úgy döntött (2 hónapja) a családot választja, de nem szakított a nővel. Ezt éreztem és mikor rákérdeztem, nem tagadta.ekkor jött az, hogy sajnálja stb.. úgy akarja megoldani, hogy senki ne sérüljön. Mondtam, hogy ilyen nincs. Én vagyok a hülye, hogy ezt hagyom.....
737. 9242a6388c (válaszként erre: 736. - Multi)
2010. jan. 8. 10:06
Az együtt eltöltött idő miatt ragaszkodik az ember, én igy voltam vele. Nagyon nehéz még egy rossz kapcsolatot is felbontani, ha sok ideje együtt vagytok. Ez természetes érzés, félelem a jövőtől. szenvedsz ebben a kapcsolatban és szenved a párod is... és természetesen a gyerekek is érzik...
736. Multi (válaszként erre: 733. - 021a029148)
2010. jan. 8. 09:59
Állítólag a férjem azt tisztázta a kapcsolat elején, hogy a családját nem akarja ott hagyni. A másik nő ezt tudomásul is vette, szerintem legutóbb mikor a férjem megmondta neki, hogy tudok a dologról akkor Ő is azt mondhatta, hogy legyen vége, de a férjem nem képes vele szakítani. Ha a nő küldené el azt elfogadná, de Ő nem akar lépni. Van egy családja, ahol minen rendben a felesége mindenre ügyel, figyeli, hogy neki mi a jó stb... és van egy szeretője, ahová elmehet, ha megbántottnak érzi magát. Eyébként most azt mondta a férjem, hogy maga sem tudja miért kezdte ezt az egészet, szüksége volt a kikapcsolódásra, elmenekülni az itthoni zajoktól. Valami oka biztos volt, de vagy nekem nem akarja bevallani, vagy még magának sem meri. Biztos hízelgett a hiúságának a dolog, de ennyi éven keresztül éreznie kellet volna, hogy nem O.K. a dolog. Ezt mindig elhessegette magától, nem akart vele szembenézni. Abban maradtunk, hogy a temetés után dönt, de ettől is félek, mert ebben a lelki állapotban nem lehet gondolkodni, inkább várjon gondolja át, hogy ne kelljen csalódnom. Nem akarok újabb és újabb lehetőségeket adni, és abba tönkremenni, minden alkalom egyre rosszabb, és egyre kevésbé tudok neki hinni. Tudom, hogy nem érdemli meg, és magam sem értem miért ragaszkodom ennyire hozzá.
735. liliom10 (válaszként erre: 729. - Multi)
2010. jan. 8. 09:56
Kedves Multi ! Teljes szívemből együttérzek Veled ! Mit mond a férjed, ha megkérdezed, szeret-e Téged ? Hogy fér bele a szeretetébe folyamatosan egy másik nő ? A gyerekeit Te hoztad a világra, Te neveled őket, gondoskodsz a férjedről is, gondolom, a szerető szereped is megmaradt otthon, tehát minden téren próbálsz helytállni, miközben a lelked romokban van. A másik nőnek csak a problémamentes, kellemes időtöltés jut.Van olyan ismerősöm, aki hasonló cipőben járt,mint Te, ő csak annyit kért a férjétől, hogy válasszon: vele (a családjával)akar élni vagy a nőjével ? Kapott gondolkodási időt.A család pénzügyei és az érzelmek teljesen más ügy. Nem mondtad neki, hogy Ti nem egy cég vagytok, hanem egy CSALÁD ?! Mi köti őt ahhoz a nőhöz ? Szegénynek nem akar fájdalmat okozni ? Ő csak hozzátok tartozik ! Lehet, hogy rossz ötlet, de talán én még a nővel is beszélnék. Valamit ki kell találnod, nehogy az idegosztályon köss ki.
734. 021a029148 (válaszként erre: 732. - Liliom10)
2010. jan. 8. 09:36
Hogy jöttél rá, hogy ilyen oldalakra regisztrált? Hogy buktattad le?
733. 021a029148 (válaszként erre: 729. - Multi)
2010. jan. 8. 09:35

Hidd el, a férjednek ez a lehető legkényelmesebb megoldás. Ha ilyen helyzetbe kerül egy ember, valakinek fájdalmat kell okozni, ha rendbe akarja tenni az életét. Ez nem elfogadható érv, hogy emiatt nem hagyja abba. Mindkettőtökhöz kötődik valamilyen okból, de ő sem várhatja el senkitől, hogy ezt tovább elnézze. A gyász pedig most neki egy újabb időhúzásra ad alkalmat. Legközelebb pedig más ok lesz az időhúzásra, és így szép lassan, és ha hagyod, örökre konzerválódik ez az állapot.

A másik nő mit akar? Hogy hagyjon el titeket, vagy jó neki ez a félállapot?

732. liliom10 (válaszként erre: 727. - 021a029148)
2010. jan. 8. 09:30
Egyetértünk, de én úgy érzem,az arány most rosszabb.Vagyis több a csaló, mint régen. Most a jellemhibás emberek az internet segítségével könnyen elcsábulnak.Először csak olvasgatnak a párkereső vagy szexoldalakon, aztán leveleznek,majd találkoznak,és az ágyban kötnek ki.Ez egyre nagyobb probléma lesz.Amíg nem volt internet,kevesebb volt a csábítás, vagy több a lebukás veszélye.Én fel sem tételeztem a férjemről, hogy képes regisztrálni párkereső oldalra, ott szédíteni a nőket,stb.,a folytatást leírtam.Ha postán jöttek volna levelek, gyorsan lebukott volna.
731. liliom10 (válaszként erre: 726. - 2c2de63135)
2010. jan. 8. 09:13
Kedves Greta ! Egy aforizma jutott eszembe:"Ha nem tanulsz a hibáidból, kár elkövetni őket." Ti tanultatok, remélem, boldogan éltek kb.üknagyszülő korotokig,és sok ükunokátok lesz.Erre van esély, ha már a 4.babát várjátok.Próbálj megnyugodni,foglalkozz minél többet a gyerekeiddel,mesélj nekik sokat(könyvekből),mert gyorsan elszáll az első 10 év,és a serdülőkor általában nagyon nehéz velük, most pedig "csak" az öröm van minden egyes nap.Tudom, hogy ez a régebbi párkapcsolati gondokat, emlékeket nem feledteti el, de talán kevesebbet gondolsz rájuk.
730. 9242a6388c (válaszként erre: 729. - Multi)
2010. jan. 8. 08:29

Kedves Multi!

Elolvastam a hozzászólásaidat! Ne csináld már, ne hagyd már magad!!! Nagyon jószivű, és rendes feleség vagy!!!! Túlságosan!!!! Ne már!!!! Persze most nagyon kényes a helyzet meghalt a párod édesapja....de ez nem mentség a helyzet megoldásának halogatására. Üljetek le beszélgessetek, szerintem fontos hogy tudja, hogy most már tegyen pontot a kapcsolata végére, ne várj és engedj tovább! Magadat teszed tönkre igy!!! Tapasztalatból beszélek... én 2 évig gyötrödtem, nem éri meg!!!!

Nem akarom, hogy félreértsd a mondandómat, melletted vagyok, csak szerintem kicsit határozottabban kell fellépned... Minden jót, és sok erőt kivánok!!

729. Multi (válaszként erre: 717. - Liliom10)
2010. jan. 8. 08:22
Kedves Liliom10! Ha lehet most még nyomorultabbul érzem magam mint eddig, éreztem én, hogy ígérete ellenére sem szakította meg a kapcsolatot, nem bírtam már tovább és rákérdeztem. Nem tagadta, de mint írtam most halt mag az édesapja, ettől szörnyen érzem magam, hogy még én is döfök belé egyet. De a tényeken ez nem változtat, a két évből már lassan három lesz. Elmondása szerint máshogy szeret engem és őt, a családjától nem akar megválni, de a másik nőnek sem akar fájdalmat okozni. (így meg nekem okoz, ezt többször már nem akarom végigcsinálni. Elgondolni is szörnyű, hogy nélküle éljek, és a gyerekeimnek is csak hétvégi apukájuk leygen. Ezt nem akarom, de ebben a helyzetben sem tudok élni, nem tudom elfogadni. Megfenyeggesm, hogy, ha nem szakítanak mehet, semmi értelme, erőszakkal nem lehetilyen döntést kikényszeríteni. Sajnos Ő nem érzi, hogy ezzel mennyire megaláz engem. Úgy gondolja, ha elmegyünk vásárolni, befizeti a számlákat stb. szóval a család igényeit kielégíti azzal eleget is tesz érte. Kilátástalannak látom, ebben a helyzetben el sem küldhetem, hogy "döntésre kényszerítsem", és mi a garancia, hogy most hihetek neki.egyre nehezebb lesz.köszönöm a szavaid.
728. 021a029148 (válaszként erre: 727. - 021a029148)
2010. jan. 8. 07:31
Bocs, a 717-eshez.
727. 021a029148 (válaszként erre: 723. - Liliom10)
2010. jan. 8. 07:28
Még az előző (710) hsz.-hoz is írom, hogy szerintem a hűtlenség és megcsalás nemcsak a mai világ terméke. Csak egyrészt manapság többet beszélnek róla, mert érdekes és nagy érdeklődésre számot tartó téma, másrészt mi, egyszerű emberek is pl. a net segítségével sokkal tájékozottabbak lettünk, megismerkedhetünk és beszélgethetünk fórumokon sorstársakkal, és ilyenkor derül ki, mennyien is járunk hasonló cipőben. Nem beszélve arról, hogy manapság egyre több jogunk van, nekünk nőknek is tudni, megszólalni és fellázadni, ami a régi világban nem volt jellemző, sőt... De amíg ezek a lehetőség nem voltak, akkor is megvoltak ezek a dolgok, véleményem szerint maximum az arány és a témáról való nyíltság, nyilvánosság lett nagyobb.
2010. jan. 7. 23:53

sziasztok! na majdnem sikerült az elejétől a végéig elolvasni minden hozzászólást(beletelt egy kis időbe), így ha nem gond, nem írok külön-külön véleményt, kinek mit gondolok a kétségeiről, inkább leírom a saját történetemet, hátha abból is tudtok magatoknak leszűrni dolgokat.

Férjemmel gimiben ismerkedtünk meg(előtte egyikünknek sem volt senki), azóta együtt vagyunk, 16 éve...

itt jön a DE! Egyetem utolsó évét már házason fejeztük be, aztán jött a nagybetűs élet! abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy egyből lett állásunk, lakásunk is, ami férjem szüleié volt, szóval még törlesztenünk sem kellett. Mindenki mondaná, hogy akkor mi volt a probléma? férjem olyan munkahelyre került, ahol egyszerűen képtelen volt a főnökének és annak hülye igényeinek ellentmondani, kimaradozott, éjjel 2-3 kor jött haza, ivott, és más bajok is lettek. Teljesen megváltozott, mintha nem is ő lett volna, semmibe vett, hiába kértem, könyörögtem, üvöltöttem, sírtam (mindent kipróbáltam) hogy ez így nem mehet tovább.. Én is emberből voltam, hiányzott, hogy valaki embernek nézzen..és ekkor megtörtént a "baj": az egyik kollégám szerelmes lett belém, én pedig sajnos viszonoztam az érzelmeit. de úgy, hogy mielőtt bármi történt volna, megmondtam a férjemnek, hogy ez van, ekkor ő megpróbált fogadkozni, hogy változtat, én hittem neki, de nem történt változás és egy idő után belementem a kapcsolatba. Nem kívánom senkinek azt az érzést, amit én akkor átéltem, őrlődtem a 2 férfi között, folyamatosan a házassaágomat akartam megmenteni, miközben megcsaltam a férjem. Iszonyú napok, hetek, hónapok voltak, már az elején férjem is bevallotta, hogy neki is volt más...talán ez az érzés is feljogosított arra, hogy akkor én is "megtehetem", vagy bosszúból, nem is tudom. Pedig én is mindig azt hittem, hogy mi soha nem fogjuk megcsalni egymást, ez velünk nem történhet meg. A hazudozás viszont iszonyú idegörlő dolog, teljesen felemésztett mindent, kb ezerszer hazaköltöztem a szüleimhez, majd vissza a férjemhez, kb ezerszer kezdtük újra, megváltozom fogadalmak és egyebek. nem működött, állandón feljött, hogy megcsaltuk egymást. (nem direkt módon, egy teljesen ártalmatlan szóról, képről akár a Tv-ben és kezdődött a balhé)Ekkor döntöttem, beadom a válópert, és így is tettem, elköltöztem végleg, más városba költözem(képtelen voltam abban a városban maradni, ahol minden emlék a férjemre emlékeztetett), és kb 4hónapig nem találkoztunk egyáltalán, se telefon, semmi. ekkor kézhezkaptam a válóper időpontját: 1nap különbséggel arra a napra "írtak" ki minket, amikor összejöttünk a gimiben(mi azt a napot jobban megünnepeltük, mint a házassági évfordulónkat), és ekkor belémhasított valami, hogy ez egy égi jel! mi összetartozunk, és nem lehet vége. és mivel férjem is ekkor hanyattvágódott(az ő értesítőjén) felhívtam és kb 1 órán keresztül bőgtünk a telefonban, mennyire hülyék vagyunk. Lemondtuk a válópert, és újból összejöttünk. Férjem totál megváltozott miattam, végre újból én voltam neki a legfontosabb, mindent megbeszéltünk stb. Jelenleg a 4. babánkat várjuk .... (mindegyik babánk ezután született, gyerek még nem volt képben az események elején..)

Konklúzió: soha nem csalnék meg senkit, mert iszonyú utána az a lekiismeretfurdalás, hogy átverek valakit, akivel megcsaltam az ő érzéseit is tönkretettem, vagyis neki is ártottam.

Megoldani a dolgokat csak távolságból lehet, különben egymás fejéhez vagdosunk mindent és csak rosszabb lesz a kapcsolat, az idő sok mindent eldönt, viszont a mai napig úgy érzem, hogy ezek az események itt vannak a fejemben, nem tudom őket kitörölni, meg nem történtté tenni és már nem "tiszta" a kapcsolatunk, és a mai napig nem tudom, hogy megcsal-e még valaha, vagy sem. De nemkem ez egy életre szóló "lecke" volt, hogy én soha többet. Ez biztos.

725. liliom10 (válaszként erre: 720. - Survivor3)
2010. jan. 7. 22:12
Köszönöm !
❮❮ ... 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 ... ❯❯

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook