Lombik életre-halálra (beszélgetés)
:) tigrisné
Nekem a doki kérdezte a 36. Hetes kontrollkor hogy állunk (bepakolás, cuccok, stb)? Mondom: ülünk.
Rá bő két hétre megszületett picurka - engem teljesen váratlanul ért. Pedig évek óta erre a pillanatra vártam. :)
Jó reggelt.
Én most nem vagyok valami jó kedvű. Ma megyünk először a bölcsibe. Tudom, hogy SB-nek szüksége van rá meg jó lesz, dehát mióta megfogant 2,5 éve egyek voltunk és most már nem leszünk.
Szép jo reggelt mindenkinek:-))
Majd ha megszületik tényleg furcsa lesz a pocak nélkül, bár csak folyamatosan húzódni fog majd visszafelé de akkor is. Nekem a sok kapálózás és rugdosás-mocorgás hiányzik a mai napig.
Avike én sem csináltam, vettem semmit a 29. hétig. Ugyanezt éreztem mint te de akkor sem. Most vagyunk a 34. ben még 1-2 hét és minden kész lesz. Sztem bőven ráérsz még! :-))
Végül segïtettek vagy te csináltál mindent? Igazad van,nem azt kell, hogy más csinálja hanem, hogy biztassanak.
Jajj így hogy szóba került engem Daninál az egész család ettől féltett! Októberben született,és úgy 1 hónappal a szülés elött állandóan voltak félelmeim,hogy majd mi lesz ha nem tudom etetni,nem tudom rendesen felöltöztetni,és egyeltalán semmi tapasztalat 22 évess voltam.Anyám,tesóim nyugtattak,hogy majd segítenek... Nem ezt kellettt volna mondaniuk! egy szó elég lett volna,mert végül beigazolódott,hogy jön minden ösztönösen!Hála az égnek nem lett igazuk,nem lettem sem depressziós sem más,gyönyörűen mentek a dolgok kiegyensúlyozott nyugodt kisbaba volt Dani,szopizott,aludt mosolygott Imádtam! Imádom a mai napig!És fogom míg élek! Na de most megint jönnek a rémálmaim:-) 2-3 napja éjjel délután bármikor elalszom azt álmodom megszületett a pici,és nincs mit enni adni neki!lever a víz,és ébredés után még hosszú percekig nem tudok kikeveredni ebből az érzésből,Gabi szerint azért van,mert a babona miatt nem vagyok hajlandó még megvenni az alapvető dolgokat ami majd a kicsi etetéséhez kell!Mellszívó...Szerintetek?a babaszoba még piactérre hasonlít kisruhál azok vannak,csak nem hoztam haza őket anyámtól,nem válogattam ki és fogalmam sincs tényleg,hogy nyáron mit kell ráadni az ujszülöttre.szóval jó hosszú lettem de most ezek vannak!
Jó ejt drágám.....pusz a pocaklakoknak:-)
Es persze mar a megszülettet babaknak is:-)))
Oda lesz a mamiert meg a papiert a kis tunemeny! Mar most is! Ezt hívjak a szó szoros ertelmeben aldott allapotnak. Amugy en is így erzek. Egyedul csak a szedules az ami mutatta, hogy most valami mas van. Neha en is lenezek a pocakra megnezni, hogy van-e, mert gyakran vagyok ugy, hogy mintha nem is lennek terhes. Csak ahogy mondod cipokotesnel vagy a tukorben. Akkora mar most a hasam, hogy el se hiszem. Draga Kelemen nemsokara megszuletik.
Tigris ne olvassak:-)
Ujszulot babaknak van olyan nadrág aminek van talpa egybe van a nacival,mi harisnyát nem hordunk....:-)
Köszönöm Gica! Én is már kezdek izguli, ivel indenki izgul körülöttem és akkor már én is :-)) de meg mondom őszintén, annyrira jó kisfiú volt eddig, annyira nem zavart soha semmiben, hogy nem érezném magam terhesnek ha nem látnám magam a tükörbe vagy nem kéne cipőt kötnöm, ennyi. És ezt mindig mondom neki, és azt érzem, h ez utána is így lesz persze egy külön egyéniség lesz, csak már most is úgy érzem, h soha semmiben sem zavart vagy akdályozott, és el se tudom képzelni, hogy ez másképp legyen ha megszületik :-))
Hajjjj de jó is lenne pocakosnak lenni!!!
Egyelek meg de szepen írtad a parodról! És nagyon jól is, hiszen a megvaltozott elethelyzetekben egymas tamaszai vagytok. Kelemen le fog kello kepen foglalni, majd orulni fogsz, ha lesz neha idod magara. En mar nagyon varom, hogy így legyen. Es ugye ahogy belejossz a dolgokba mar ott lesz az ujjabb cel a kisteso. Minden rendben lesz! Olyan szuper a kocsi. Nemsokara a kis draga Keli mar ott lesz a hordozóban. Ugy izgulok!
Ên ezt köszönőm, hogy leírtad...én ugyanis ismerem magam, és sokszor van úgy, h vmiért sokat teperek, mindent beleadok, es amikor megvan, amikor elértem amit akarok akkor utána olyan üresség érzése fog el...nem tudo másképp leírni, ezt érzem. Ezert szeretek mindent most már lassabb tempóban, részleteiben csinálni, h mindig legyen mit.de úgy érzem, és remélem, h a baba annyi elfoglaltságot fog adni, hogy nem lez időm azon töprengeni, h vmit befejeztem...nem tudom érthető voltam. Nekem ezt fura olt felimernem magamban, ogy gy- egy cél elérése után olyan üres leszek. Mostanában már próbálok erre tudatosan figyelni, nem elhagyni magam bár megmondom őszintén ebben leginkább a férjem tud nekem lelkileg segíteni. Ő olyan megingathatatlannak tűnik , legalábbis eddig :-))
Jaj szegenykem! Megertelek!
Sajnos én is depressziós voltam kb egy hétig. Nekem a szulés utáni negyedik napon kezdodott, mert belázasodtam és nemtudták,hogy mitol.
Nagyon szerettem volna már haza menni , onnantól kezdve , amíg nem mehettunk haza, addig éjjel-nappal sírtam. Edinám velem volt folyamatosan . Szerencsére,amint elmúlt a gyulladás rogton kiengedtek,onnantól nem volt semm bajom.
Arrol meg meg is feledkeztem, hogy itt annyian lesztek pocakosok, hogy veletek is el leszek foglalva. Ugyhogy remelhetoleg most csak a boldogsag lesz es a depinek meg a kozelebe sem fogok jarni.
Hat igen ezt jol leírtad:-)
Nem, nem, nem. Erre gondolni kell mindenkinek, hogy esetleg amikor oda kerul tudja, hogy mirol van szo.. Barkivel elofordulhat es ezt nem nagyon tudod iranyitani. Mint amikor meghulyul az ember lanya a menszesz elott. Amikor ott orditasz apuval mikor semmi ertelme es meg az elo faba. Is belekotsz. Jo hogy felmerult, mert erre szamitanom kell. A rosszra pedig kell neha gondolni, hogy tudd ertekelni a mai jot.
Raadasul a lanyomat okjtober vegen szultem, akkor amugy is gogekonyabbak az emberek a depressziora szerintem. De most kora nyar lesz. Sutni fog a nap, csiripelni fognak a madarak es lehe majd kimenni a picivel.
Ne butaskodj. Semmi ilyet nem tettel. A holgynel azert mar picit lehet masabb a szitu, hiszen o agyalt azon, hogy vajon jo dontes volt e a gyermek. Raadasul egy lombikos anyuka. Nekem ez felfoghatatlan. Nagyon rosszul voltam de soha nem gondoltam arra, hogy rossz donteseket hoztam e. Egyszeruen azt ereztm, hogy rossz anya vagyok, hogy nem vagyok jo semmire. Magammal volt bajom de a picivel es azzal, hogy megvaltozott az eletem nem volt gond. Tudtam, hogy ezt akartam csak valahogy magamat nem neztem ember szamba. Azert nem volt korulottm senki nem tudtam kihez szolni, kitol tanacsot kerni, ez lehetett a ludas. Azota nem volt konnyu eletem de a legszebb doloig az eletemben a pici lanyom volt es ma is o az es persze most mar Hanga. Nem tudom egy anya aki akarta a babat, hogy mondhat ilyet, hogy nem biztos abban, hogy jko dontest hozott. Egy orvosns sokat segíthene neki.
Jaj, draga, most nehogy stresszeld magad, persze, h most minden mas lesz! :)))))
Jaj nem, nem gazoltal a lelkunkbe, csak azert irtam, mert az ilyen dolgokat tobb aspektusbol is kell merlegelni. :)))) szerintem. De nincs semmi gaz, annyi csak, h szegeny Gicusban mist felelevenedett a rossz. De errol inkabb en tehetek, hisz en emlitettem meg azcegesz depresszios temat. :(
Jaj, most, hogy írtad teljesen felelevenedett az egesz. Igen, lehet nagyon veszelyes is, ha nem fordulnak vele orvoshoz. Nem mentem vele semerre. Ugy voltam vele lehe azert volt mert mindenkihez jott az apuka csak hozzank nem. Aztan hazamentm az ures lakasba a kicsivel es teljesen kiborultam. A tejem is elment...mindennek gondoltam magamat csak jo anyanak nem. Aztan kiderultek a kicsi betegsegei es osszeomlottam. Akkor tertem magamhoz amikor egyszer totalisan majdnem megorultem, amikor a nagy nehezen lefejt 80 ml tej ket cicibol a hulla faradsagom miatt kiomlott az asztalra. Felpofoztam magamat. Na ez volt a csucspont. Ket heti borzalom volt. Autan tesomektol kertem segítseget, hogy segítsenek kimozdulni manoval. Harom hetesen kivittem a levegore az mar sokat segitett. Onnantol a menes joves intezkedes sokjat segitett es persze a kis manocskam. Gyanitom mas lett volna minden, ha apuka ott lett volna velunk de hat nemgy tortent. Na de, ost minden maskent lesz. Papival beszeltrm mar errol a dologrol es nazt mondta iszonyatosan fog bram figyelni es vigyazzni.
Nem akartam senki lelkébe bele gázolni.....
el tudom képzelni. EGy napig nekem is nagyon gáz volt a szülés után, nem tudtam magamról, azt sem tudtam, mi zajlik körülöttem, csak sírtam. Behozták a piciket és nem tudtam ellátni őket. Csak néztem őket, hogy milyen szépek és édesek, de még nem is éreztem, hogy az enyémek és azt sem tudtam, mit kezdjek velük. Felkelni sem tudtam jóformán. A férjemet meg nem engedték be (igazuk volt), mert egy fertőzésgyanuja volt. Én annyira kivoltam,mint még soha életemben. Ez is tuti amiatt volt, hogy hirtelen 180 fokban borult a horomonegyensúlyom a szüléssel néhány óra leforgása alatt.. aztán harmadnap már minden szuper volt. De mivel ezt éreztem, én el tudom képzelni, milyen lehet, ha ez az állapot állandósul. Nagyon nehéz! És, ha a környezet és a beteg nem ismeri fel időben, még veszélyes is!
Te gyógyszert kaptál rá? Ez állítólag hajlam, úgyhogy nagyon figyeljetek majd most is oda, az első gyanujelre reagáljatok rögtön! Remélem, most nem fog előjönni. Puszillak.
Sajnos ez betegseg amit a hormonok okoznak es ha te el is szanod magadban, hogy nem nekem nem lesz....aztan megiscsak. Nagyon rossz volt. Nalam szerencsere ket hetig tartott de borzalmas volt.
További ajánlott fórumok: