Korkülönbség (beszélgetés)
Én kissé belekevertem az én sztorimat is ... de igazán ez Titok81-nek szólt.:-/
csak hozzáraktam az én sztorimat:)
Nos, szerintem mikor elkezdtetek erről írni, elég nyersen írtatok szegénynek:-/ Én azt mondom hogy simán közömbösnek kellene lenned vele ezentúl. Hiszen NAGYON NAGY a korkülönbség, elhiszem hogy nincs hátsószándék, én nem bíznék abban amit mond.
Velem is van hasonló dolog, 15-16 évvel idősebb pasi, akivel én is közelebbi kapcsolatba kerültem(csókig nem, és nem is lesz:) már-már azthittem hogy én tényleg beleszerettem volna? (jó persze én eleve idősebb pasik iránt érdeklődőm)- de ennek más a lényege - de most 2 hónapig nem talákoztunk, bár nagy érdeklődést mutatott, de legbelül mégsem vettem komolyan:) és most míg nem találkoztunk volt időm átgondolni, és rájöttem arra hogy Ő csak hiteget, mert szereti ha tetszik másnak:)(ill. fiatal lányoknak) reméltem hogy azért továbbra is tarthatom vele a kapcsolatot( holnap kiderül, ha találkozunk esetleg)mert azért kedvelem, de magamban tisztáztam a dolgokat, hogy nem akarok semmit tőle:) úgyhogy bátran kimerek állni mellé és "közömbösen" viselkedni vele, persze kedvesen, csak mégis másképp. Tisztelettudóan. Azért hasonló a 2 eset, mert nekem is a "főnököm", és rám is érdekesen néztek volna a többiek:)Nálunk csak erős vonzódás van, de számomra már abszolút nem jelent semmit:) Mellette szerettem valakit, ezért sem ment volna a dolog, abban viszont csalódtam, és lépésről lépésre felejtem el a pasit ( Ő 16 évvel idősebb, már nagyon elvétve gondolok rá) most egy 15 évvel idősebb pasit találtam, és nagyon aranyos:)( most teljesen ráálltam a témára):):):)Egyébként O.Zs. szerintem azért sem kezd ki komolyabban velem, mert nem ismer, nem tudja hogy érett leányzó vagyok, meg az állása is veszélybe kerülne, bár jövő ilyenkor végleg elválnak útjaink azthiszem...
Szerintem(!) soha nem fog kiszállni abból a kapcsolatból, mégha fiatal, szép, okos, bármilyen is vagy:) Mert neki ott van akkor is a támasz, és szerintem Ő jelenleg kizárólag a saját érdekeit nézi. Lehet hogy tényleg fontos vagy neki, de sajnos szerintem se táplálj hiú reményeket:-/
A másik, bár régebben írtam itt olyat, hogy akit szeretek, annak párkapcsolata volt, de nem voltak valami jóban mindig, sokat vitatkoztak. Külön költöztek. De ennyi, soha nem folytam bele, mert nem tartozik rám:) Ezt meg tanultam, hogy az nem az én kapcsolatom, és nem tudom teljesen minden részletét, nem szabad beleszólni...Mostmár úgy vagyok vele, hogy legyen boldog a csajjal, és kerüljük el egymást:) Boldog akarok lenni, és nem egyetlen egy férfira várni egész életemben. Annyi csodálatos ember van, és nem mondom hogy beleszerettem a Gáborba, de kezdem egyre jobban kedvelni, a másik férfit meg felejteni. Szerintem menj, mozdulj ki, és találsz magadnak olyan férfit aki mellett boldog leszel.:) Nemtudom, hogy Te is alapból ilyen korkülönbséggel lévő kapcsolatok híve vagy, de akárhogy is, válassz kissé fiatalabbat, vagy biztosabbat!!:)És még a 15 év korkülönbség sem ugyanaz mint a 30 év. Gondold át, ha Téged választ, és boldogok vagytok, ha szegényt utoléri a kora, és Te egyedül maradsz? Lehet hogy úgyéreznéd, hogy elszalasztottál olyan dolgokat amiket már nem kaphatsz vissza, mégha még mindig fiatalos vagy.És igen szegény felesége, azzal meg tényleg nem szabad törődni hogy köztük milyen bajok vannak. Nemtudom jól értettem e, jóban vagy a gyermekeivel? Akkor a barátság is fel lenne áldozva. És a Te szüleid mit szólnak hozzá?
Én amondó vagyok, hogy menj el kikapcsolódni, és flörtölj másokkal is:).
Nagyon nehéz elviselni, sokszor eszembe jut nekem is. Tegnap este alig tudtam elaludni, mert eszembe jutott,hogy most lehet hogy a feleségét ölelgeti, nem engem. De szeretem és próbálom értékelni azt az időt amit együtt töltünk és mindent ami összeköt minket. Irtó rossz, de ez az ára, hogy vele legyek akkor hajlandó vagyok elviselni és ő mindig próbálja elfelejtetni velem, hogy nem is vagyunk iagzi pár.
Nagyon sokan elítélik az ilyen kapcsolatokat. Én is hasomlóképp voltam vele, amíg nem csöppentem bele. Aztán beláttam, hogy nagyban iagz, hogy minden két emberen múlik. Persze ez nem ment fel senkit az alól, hogy ez nem szép dolog...
Szia Roni!
Elolvastam amit írtál a 264.-ben is.
Nem tudom hogy szerelem e. Ő azt mondja,hogy szeret engem. Én még nem mondtam neki,mert nem vagyok biztos benne.
Nem tudom,hogy mire számíthatok tőle. Amikor a jövőről kérdezem,azt mondja hogy ő nem tudja megjósolni hogyan alakul ez a dolog. Valószínűleg őt is foglalkoztatja a korkülönbség ami köztünk van.
A feleségét még lehet hajlandó lenn elhagyni, de a lányát imádja (28 éves a lánya) neki nem szeretne fájdalmat okozni.Amikor erről beszéltünk könnybe lábadt a szeme. Sajnáltam.
Hogy 55 évesen képes lenne e újrakezdeni az életét? Nem tudom. A feleségével építettek fel mindent a semmiből, ez biztosan összetartja őket. De ebben az évben 4nap ha volt hogy nem beszéltünk.Van hogy többször is . Mindig ő keres, ragaszkodik hozzám. Csak hétvégén nem vagyunk együtt. Hétközben naponta 10-12 órát töltünk együtt.Szóval tanácstalan vagyok.
Hűűűha! Hát jó sokat írtatok mióta utoljára itt jártam! :)
Titok81:
Azt nem említetted, hogy szerelemről van szó (vagy csak én ugrottam át egy mondatot???) köztetek, vagy inkább csak egy erős vonzódásról? Ha már szerelem, akkor nehéz a dió, ha még nem egészen, akkor könnyebb döntened! :S
Szóval! Tökéletesen át tudom érezni a helyzetedet, én is hasonló szituban vagyok! Bár az én párom, "csak" 24 évvel idősebb! :) Ha érdekel én hogyan élem ezt át, olvasd el a legelső (264.) hoszómat ebben a témában! Talán segít a döntésedben, de azt ne gondold, hogy bármire rá akarlak beszélni vagy bármiről le akarlak beszélni! Én sem gondolom, hogy túlságosan szerencsés dolog házas emberrel kapcsolatba kezdeni, főleg, hogy tényleg ekkora a korkülönbség! Viszont azt is tudom, hogy a szerelem, egyátalán nem korfüggő, és nem is független ember függő, és ha te őbenne találtad meg a foltodat (zsák a foltját), akkor nagyon boldogok is lehettek együtt, főleg, ha ő is ugyanúgy érez irántad!
!!!!!!!!!!!!!!! DE !!!!!!!!!!!!!!!
Erről előbb meg kellene bizonyosodni! TE ismered őt, de tudnod kell, mire számíthatsz tőle!
Tudni kellene, hogy Ő hogyan gondolja veled!
Hajlandó lenne elhagyni a feleségét érted, hogy normális életet élhessetek együtt?
Vajon 55 évesen képes lenne újrakezdeni az életét?
Ha igen, én azt mondom lépjetek a tettek mezejére, FELTÉVE, ha jól átrágtad magadban mit vállalsz fel ezzel!
Én is megkaptam - ha olvastad a hoszóimat - hogy miért nem jó ez a kapcsolat így, mi lesz, ha megöregszik, és előjönnek azok a bizonyos öregkori különböző problémák, stb.!
Én ezt így vállaltam fel, és nem érdekel az sem, ha egyszer majd pelenkázni kell a páromat! :P:))) Szeretem, imáááádom!!! Minden bajával és hülyeségével, együtt!!!!!
Ebbe gondolj bele, és döntsél! Csak legyél tisztában azzal, hogy mit vállalsz fel!
!!!!!!VISZONT!!!!!!
HA a kedvesed nem hajlandó elválni, akkor ne várd meg, míg totál annyira beleszeretsz, hogy már a szíved nem engedné el! Mert onnan már nincs visszaút, és tényleg rengeteget fogsz szenvedni! :(((((
Tudom, hogy nehéz, de amíg úgy érzed, még fel tudod adni, lelki sérülések nélkül, tedd azt!
Delike:
Úgy látom, te is jól kifogtad! :) Bár te még tényleg túl fiatal voltál/vagy, hogy ilyeneket meg kelljen tapasztalnod! :(
Sziasztok!
Titok 81: te sem vagy egyszerű helyzetben, én sem voltam. Csak velem majdnem gyerekként történt hasonló. Összeismerkedtem egy nálam 23 évvel idősenn férfival. Én akkor 15 voltam. Igen, tudom, elég felelőtlen és abszurd dolog ennyi idősen ilyenbe keveredni. A férfinek nálam kicsivel fiatalabb a fia, a lányával is jóban voltam, de ez csak utólag derült ki. Mondanom sem kell hogy nős volt. Ő elég nehéz eset volt és sajnos lelki problémái is voltak, mellesleg török. 5 hónapig voltunk együtt miközben a feleségnek mindent elmondott a gyerekek is tudtak rólunk. A barátai támogattak de óva is intettek engem. Sokat veszekedtünk, de amikor hozzábújtam minden semmissé vált. Aztán a feleség nagyon sokat bántott mindkettőnket, mindaddig mig Őt annyira fel nem idegesítete az eleve labilis lelkiállapotában, hogy valószínűleg öngyilkos lett az autóval. Én is belemntem hasonló helyzetbe, de gondoltam ez volt az utolsó.
De nem. Aztán összeismerkedtem egy nálam 18 évvel idősebb férfival, szintén nős. Van egy 8 éves fia. Látszólag minden rendben, viszont a megérzéseim nem ezt mondják. A valódi okát nem tudom, hogy miért csalja a feleségét velem 14 hónapja. Eleinte, sőt még most is bánt néha a feleség tudata, és hogy valahol mindkettőnknek hazudik. Mindenesetre mindent megkapok tőle és próbálom neki a hiáyait pótolni. Foglakozunk és törődünkegymással. Ő is mondja hogy a barátai is pozitiv változást észleltek rajta, és ez azota van miota velem van. Persze ez nem egészséges és tisztességes kapcsolat. Normál kapcsolatben nem tudnék vele lenni, hiszen nem bíznék benne. Sajnos valami baj akkor is van a házasságában ha félrelép és ennyi ideje... nem tudom meddig fog még tartani, de szeretem.
Mielőtt bármit mondanátok rám, hogy 17 évesen ribanckodom, elmondom hogy átlagos, nem csinos lány vagyok, teháát nem a külsőmmel fogtam meg. És ha találkozunk nem csap át mindig a randi szexorgiába, tehát nem erről szól. Néha naiv vagyok, de amit itt leírtamaz tény és nem kislányos hiszékenység.
Tényleg iagz, hogy ebből mindannyian rosszul fogunmk kijönni mindenképp, de amíg nem tapasztaljuk meg a saját bőrükön addig nem hisszük el. Tudom mi lesz a sorsom, de élvezem amíg lehet.
Köszönöm, hogy végigolvastad!
:)))) szerintem hallgasd meg apukad vagy a szomszed bacsi panaszait a felesegenek. Hanyszor ismetelget dolgokat. Hanyadszorra fogja fel az uj dvd lejatszo hasznalati utasitasat stb. Van meg otletem :D
Na jol van, jo ejt!
Ezt most csak azért irtam ide, mert igy van viszonyításod. Persze én egy életre mentem férjhez, és ahhoz szerintem optimális ez a körkülönbség. De ha ujra kéne választanom, lehet, ujra olyan korut választanék, ahány évesnek megismertem :)
Most annyi opcióm van, hogy fiatalon tartom :)
Na jóéjt!