Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Hobbi & Otthon fórumok » Keressük meg együtt a legszebb verseket fórum

Keressük meg együtt a legszebb verseket (beszélgetős fórum)


❮❮ ... 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 ... ❯❯
9191. gabikka
jan. 13. 16:07

Táncolni Veled



Hallgasd e halk zenét, mely a szívemből száll most feléd,



hallgasd a szerelem legszebb dalát! Neked szól a szerenád.



Mondd! Emlékszel még, amikor szívrepesve mentem eléd?



Csak öleltünk, szerettünk, táncoltunk, nevettünk egy éjen át.



Most újra szól a dal, mint régen, a Hold is ragyog az égen,



ugyan úgy, mint akkor éjjel. S én várom, hogy visszatérj



hozzám megint. Nem kell semmi más, nem kell, csak ennyi:



táncolni, míg véget ér az élet, s vele véget ér a szerelem!



De addig táncolni utcákon és tereken, homályos szobában



együtt menni tegnapból a holnapokba, s szeretni szerelmesen.



Gyönyörű dallamra, elmerülni egy vén cselló halk hangjában.



Első és egyetlen éjszakánk örök varázsát átélni, és megélni



megannyi nappal, és számtalan éjszakán. Napkeltét várni



Holdtalan éjeken, s repülni alkonyszárnyú csókos hajnalon.



Érezni pihegésed a vállamon. A csodákban térdig járni Veled,



hogy tánclépésben haladjon felettünk a csodálkozó végtelen.



Hallgasd e halk zenét! Szívem ütemét, mely szíveden dobol,



a sóhajt, mely hárfaként rezdül, s a boldogságunkról dalol...

9190. gabikka
jan. 11. 09:25

„Nem fáztok, ti téli fák,

mikor meztelen az ág?

Eldobtátok a nyári zöld

s az őszi aranyruhát.

Ejnye, ejnye, téli fák,

ez aztán a furcsaság:

Hideg télben levetkőztök,

nyáron viseltek ruhát.”

9189. gabikka
jan. 10. 11:13

Varga Irén: Bakancslista


Lassan egy éve már, hogy megváltozott minden.

Hogy ilyesmi történhet? Bizony, sosem hittem.

A félelem irányítja most a fél világot,

távol tart egymástól rokont és barátot.


Mit természetesnek hittem, távolinak tűnik,

míg vágyaim listája egyre tovább gyűlik.

Ha ennek vége lesz... - kezdem ezzel gyakran.

Mintha csak egy bakancslistát írnék magamban.


Rákerül majd minden, ami lelkemnek fontos,

lehet akár komoly, vagy kissé bolondos.

Azt gyanítom, minden ember készít ilyen listát:

Mit tesz majd, ha elhagyhatja végre a kalitkát?


Rákerül a listájukra a sok első randi,

barátokkal összegyűlve egy vacsora parti.

Esküvők és lakodalmak, ahol sok a vendég,

nagy csoportos jógán, tornán együtt töltött esték.


Nem kellene naphosszat a gépünk előtt ülni,

és valódi kapcsolatok nélkül megőrülni.

Pihenhetne a sok nővér, ápoló és orvos,

és nem lenne oly sok ember állandóan morcos.


Színház, koncert, mozi, étterem és bárok,

múzeumba mehetnek majd az iskolások.

Esti séták anélkül, hogy büntetnének érte,

és valódi arcokat is újra látnánk végre.


Ha ennek vége lesz, már nem listát írok.

Kipipálok annyi tételt, amennyit csak bírok!

9188. gabikka
jan. 9. 09:38

Radnóti Miklós: Január


Későn kel a nap, teli van még

csordultig az ég sűrű sötéttel.

Oly feketén teli még,

szinte lecseppen.

Roppan a jégen a hajnal

lépte a szürke hidegben.

9187. gabikka
jan. 8. 15:59

Alex Sorcier – Pillants magadra… ( A hála szava )

Benned van minden,

Éld meg a percet most!


Pillants magadra egy percre

S vedd észre;

A csodát! Mit kaptál,

Melyet eddig elhanyagoltál.

.

Mindig más ragyogjon s éljen;

Fájdalmas szemed könnyében?

Őket ápoltad szíved terhében,

Csak adtál s adtál gyöngéden…

.

Finom szíved gyümölcsét

Adtad világnak;

Bársony lelked csengését,

Adtad élet kínjának.

.

Elhanyagolva teltek napjaid,

Most halld a szót!

Éld meg vágyaid,

Megérdemled a jót!

.

Ne félj, hogy elítélnek,

Ők se jobbak, mint Te meg Én.

Csak örülnének szendén,

Fagyos szívük jegén;

S irigykedve látnák a boldog percet:

Mit adni tudsz nekünk ,

Mikor hallanák a hangot,

Mely dobban értünk.

.

Te csendes vagy s nem szólsz,

Bár gyötör a világ.

De tudd! Te vagy a jóság,

Te ki virágszirmot szórsz.

.

Másoknak szórod e virágot,

Pedig téged illet.

Mindenkinek adod világod,

S csak osztod kincsed!

.

Most érted s hozzád szól e vers:

Ki önzetlenül adsz.

Hozzád, ki soha nem fáradsz;

Legyen tiéd e perc, te drága nő,

Hozzád, ki mint sellő,

Hozzád, ki sokszor szétszakadsz!

.

Legyen tiéd naplementék szépe,

S a csermely mely gyorsan szalad;

Legyen tiéd a béke,

Most Te lépj a fényre!

.

Tiéd lett e pillanat,

S te nem kérsz irgalmat;

Ki szolgálsz talán megszokásból,

Emeld fel arcod ingoványból!

.

Csak teszed dolgunk értünk,

Szebb legyen fészkünk,

S virágozzon közös éltünk.

.

Jöjj ki a félhomályból,

Mutasd gyönyörű lényed;

Ki értünk adod legszebb fényed,

Nekünk: Isten jóvoltából.

.

2021-01-01

9186. gabikka
jan. 6. 00:24

Nagy Krisztina:

Lelked ha fázik…

Ha hideg van fázol, kabátot veszel,

szabad nyakadra, meleg sálat teszel.

Dermedő ujjaid pamut kesztyű védi,

kalap a fejed, ha a szél hajadat tépi.

Viszont... ha lelked fázik, és megfagyott

hiába a test, mit az Isten rárakott

üveges, rideg lesz a tekinteted

nem veszed észre, ha a boldogság integet.

A lelket mi melegíti? - a szeretet

olyan mint a tűz, kialszik ha nem dédelgeted.

Bezárul, akkor már hiába minden, árva

fázik csak, a megváltó szeretetre várva.

Ne panaszkodj akkor! - csak te tehetsz róla

hagytad, a gyűlölet rideg sötétbe tiporja

lelked, hát segíts magadon!

Hagyd az utat, a szeretetnek szabadon!

9185. gabikka
jan. 5. 11:28

Radnóti Miklós: Eső esik, fölszárad


Eső esik. Fölszárad. Nap süt. Ló nyerít.

Nézd a világ apró rebbenéseit.


Egy műhely mélyén lámpa ég, macska nyávog,

vihogva varrnak felhőskörmü lányok.


Uborkát esznek. Harsan. S csattog az olló.

Felejtik, hogy hétfő s kedd oly hasonló.


A sarkon túl egy illatszerárus árul,

a hitvesét is ismerem szagárul.


Elődje vén volt már. Meghalt. S mint bárki mást,

csak elfeledték. Akár a gyökvonást.


Feledni tudnak jól. A tegnapi halott

szíveikben mára szépen megfagyott.


Egy ujságlap repül: most csákót hord a szél.

Költőt is feledtek. Ismerem. Még él.


Még kávéházba jár. Látom hébe-korba,

sötét ruhája, válla csupa korpa.


Mit írjak még e versben? Ejtsem el talán,

mint vén levelét a vetkező platán?


Hisz úgyis elfelejtik. Semmi sem segít.

Nézd a világ apró rebbenéseit.

9184. gabikka
jan. 1. 11:14

Kányádi Sándor



Csendes pohárköszöntő újév reggelén



Nem kívánok senkinek se


különösebben nagy dolgot.


Mindenki, amennyire tud,


legyen boldog.


Érje el, ki mit szeretne,


s ha elérte, többre vágyjon,


s megint többre. Tiszta szívből


ezt kívánom.


Szaporodjon ez az ország


Emberségbe, hitbe, kedvbe,


s ki honnan jött, soha soha


ne feledje.


Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,


vissza nem fognak a kátyúk...


A többit majd apródonként


megcsináljuk.


Végül pedig azt kívánom,


legyen béke.-


Gyönyörködjünk még sokáig


a lehulló hópihékbe!

9183. gabikka
2020. dec. 30. 11:16

Aranyosi Ervin: Óév búcsúztató, újév váró


Ismét egy év véget ért,


tovaszállt!


Hálás vagyok mindenért,


ami volt, ami várt!


Tanultam új dolgokat,


eleget,


voltam búsabb – boldogabb,


ami épp lehetett!


Ebből áll az életem,


s folytatom,


vágyaimat éltetem,


fel soha nem adom!


Nem mondok le semmiről,


ami szép,


a lemondás álmot öl,


a szívem tépi szét.


Utamon tovább megyek,


bármi vár,


közben szívvel szeretek,


s örömöm rám talál!


Vidítok bús lelkeket,


s nevetek,


s jobbá válok veletek,


amikor szeretek.


Jön az új év, s fogadom,


ami vár,


járjunk a jó oldalon,


s tűnjön el a sivár!


Jövőre is veletek


legyen szép!


Kívánok jó emberek


jobb sorsot, szerencsét!

9182. gabikka
2020. dec. 29. 10:13

Óév búcsúztató 🍀


Vidáman teljen az Ó-év utolsó pár napja!

Vidámsággal élvezze a ház apraja-nagyja!

A mosolyod ragyogása, legyen arcod éke!

A megértő, szép szeretet, szívek menedéke!

Ne tartsd vissza a nevetést, viduljon a lelked!

Legyen mindig okod, amit meg kell ünnepelned!

Az ünnephez mindig legyen, veled-boldog társad!

Vidám kedvvel add a múltad át az elmúlásnak!


Aranyosi Ervin

9181. gabikka
2020. dec. 28. 16:27

Kun Magda: Ünnepek után


Ha majd kialszanak a karácsonyi lángok,

s a fenyőfákról lehull a színes fényruha,

a világ olyan lesz, mint ünnepek előtt,

olyan kegyetlenül szürke, rideg mostoha.


Pedig a szeretet ott virágzik bennünk,

ott árasztja szépsége a szirmok illatát,

csak mi felejtjük el, nem pár napra szól

az ember ember iránti megnyilvánulás.

9180. gabikka
2020. dec. 26. 18:48

Aranyosi Ervin: Elmúlt a karácsony?



Elmúlt a karácsony? Mi maradt belőle,

jutott e gondolat az új esztendőre?

Adott-e jó érzést, volt-e öröm benne,

ami az új évre útravaló lenne?

Megérkezett-e a Krisztusi ajándék,

– világot jobbító, felemelő szándék?

Vagy csak szórakozást szolgált ez az ünnep,

s az öröm percei gyorsan tovatűnnek?

Elgondolkoztál-e már a folytatáson,

az én gondolatom, bizony nem járt máson:

– Szeretet melegét, hogyan vigyük tovább?

Hogyan éljünk szebben, hogy teremtsünk csodát?

Csak eltakarítjuk halott fenyőnk lombját,

s nyakunkba akasztjuk a munka kolompját?

Visszazökkenünk, s a kivájt úton járunk,

s ismét, egy éven át, új karácsonyt várunk?

9179. Pipi57
2020. dec. 25. 14:39

Idegenben

Ki távol hazájától, egy más országban él,

sokszor sír az itthon maradt szeretteiért,

mert hiába szép minden ott, s hiába ragyog,

ha itthon másképp fénylenek fenn a csillagok.


Ki távol van a gyermekkori jó szülői háztól,

némán szenved szívét gyötrő belső magányától,

mert tudja, úgy sem értenék meg mit is jelent az,

mikor a hazafelé útirány kétfelé szakad.


Kinek nem adatik meg, hogy hazalátogasson,

az csak emlékekből tudja, mi az a Karácsony,

hiszen nem lehet teljes az-az Istenáldott ünnep,

ahol egymásért a szívek fájva keseregnek.

Kun Magdolna


[link]

9178. gabikka
2020. dec. 24. 22:07

Márai Sándor: Ajándék



És mégis, ma is, így is,


örökké mennyit ad az élet!


Csendesen adja, két kézzel,


a reggelt és a délutánt,


az alkonyt és a csillagokat,


a fák fülledt illatát,


a folyó zöld hullámát,


egy emberi szempár visszfényét,


a magányt és a lármát!


Mennyit ad, milyen gazdag vagyok,


minden napszakban,


minden pillanatban!


Ajándék ez,


csodálatos ajándék.


A földig hajolok,


úgy köszönöm még. 💕🙏🎀

9177. gabikka
2020. dec. 23. 09:41

Kosztolányi Dezső: Karácsony


Ezüst esőben száll le a karácsony,

a kályha zúg, a hóesés sűrű;

a lámpafény aranylik a kalácson,

a kocka pörg, gőzöl a tejsűrű.


Kik messze voltak, most mind összejönnek

a percet édes szóval ütni el,

amíg a tél a megfagyott mezőket

karcolja éles, kék jégkörmivel.


Fenyőszagú a lég és a sarokba

ezüst tükörből bókol a rakott fa,

a jó barát boros korsóihoz von,


És zsong az ének áhítatba zöngve…

Csak a havas pusztán a néma csöndbe

sír föl az égbe egy-egy kósza mozdony.

9176. gabikka
2020. dec. 22. 09:19

Szép reggelt kívánok! ❤️


Várakozás


Várakozunk s arról áradozunk,

Hogy lőn' szeretet, mely jól megetet

Lélek-legelőn, szép karácsonyidőn'.

Betölti az űrt s elűzi az zűrt.

Ám, e várakozás, tudd meg, szinte csalás,

Mit csupán hazudunk, mi csalárd hazugunk'...

Mert nem idő köti, hogy ki mért szereti.

Nem csak pár napot él, amit szívünk remél!

Csak az ünnep mi más s e szent várakozás.

Ámde, mégis örül, lelkünk elcsendesül,

Némán nyugszik a baj s halkuló csatazaj

Int, hogy béke vele...! Vigye tél hidege,

Mi volt bús, szomorú s íze oly savanyú,

Mert a lét szeretet! S ez nyújt szent ünnepet!

Mely karácsonyon él, de örökkön zenél.

Itt van... csak ne feledd! Szeretni mindig lehet...!


Molty

9175. gabikka
2020. dec. 21. 11:16

Reményik Sándor : Az én békességem


Ha eljönne a Csoda könnyű szárnyon,

S szívembe egyszer az a béke szállna,

Amelyre szörnyű szomjúsággal vágyom: -

Előbb elzárnám a láda fiába.

Tűnődve rajta, hogy ez hogy esett,

Trónolnék vele a világ felett.

Nagy-óvatosan körültapogatnám:

Hogy hát igazán, igazán nem álom?

Nem riasztja el első mozdulásom?


De aztán végigvinném a világon:

Testvér, testvérem, rokonom, barátom,

Itt, itt a béke, itt van aranytálon!

Itt, itt van mindennek a megoldása,

Szűnjön szívetek szünetlen sírása!


És elrendeznék mindent olyan szépen:

Nem volna sokkal szebb az üdvösségben.


1925

9174. gabikka
2020. dec. 20. 10:06

Aranyosi Ervin: Karácsonyi sütemény


Süssünk karácsonyra szeretet süteményt,

hozzuk vele vissza szívekbe a reményt!

Szedjük össze szépen a hozzávalókat,

tegye boldoggá a belőle falókat!

Kezdjük egy nagy adag meleg szeretettel,

mit szerető szívvel gyúr bele az ember,

majd vegyük elő a türelem szitáját,

s mielőtt sértenél, a szót itt szitáld át!

Pletyka és gúnyos szó fenn marad a szitán,

s aki ezt kidobja, az mind jól teszi tán!

Keverjünk helyére jó szót, emberséget,

ezzel kínálgassunk betérő vendéget!

Egy pár szép tojásnyi kedvesség is jöhet,

amit a jó szándék, s örömszerzés követ.

Ha megkelt tésztája derűs, vidám kedvvel,

kezdj el foglalkozni alvó tűzhelyeddel!

Egy mosoly-szikrával lobbants benne lángot,

kitartás tűzével melegíts világot.

Szórd meg finom liszttel, hangos kacagással,

amikor sülni kezd, már nevethetsz mással!

Pár csepp megfontolást is csepegtess rája,

ettől lesz majd teljes, finom aromája!

Amikor elkészült, vágd ezer darabra,

jusson mindenkinek, jusson minden napra!

Majd gondoskodj róla, többé ki ne fogyjon,

szeretetért senki gyomra ne korogjon.

Néhány szép szeletet mindig tegyél félre,

hátha rászoruló jön hozzád ebédre.

Ha finom a sütid, meghívnak majd mások,

szeretetet sütni mindig akad száz ok!

9173. gabikka
2020. dec. 19. 09:09

LÉNÁRD ÁGNES:MIT SZERETNÉK KARÁCSONYRA?



Visszakapni az ünnepet magát.

Újraélni a fénylő csodát.

Ámuló szemmel nézni a karácsonyfát.

Beszívni erdő-üzente illatát.

Érezni a szeretettől meleg szobát.

Tudni odakint december havát.

Hallani a csengettyű hangját,

Édesanyám kedves hívószavát.

Állni megilletődötten, némán,

mint gyermekkorok karácsonyán.

Hinni ajándékhozó Jézuskát,

és sírni, kisírni évek bánatát

9172. gabikka
2020. dec. 18. 22:46

🕯DSIDA JENŐ : GYERTYALÁNG



Gyertya vagyok az éjszakában,

fényért harcoló törpe bajnok.

Te sóhajtozol, Istenem,

s én jobbra hajlok, balra hajlok.

Csak gyöngén tartasz a kezedben,

mert lanyha szolgád vagyok, vásott

s ezért zizeg az esti szél:

a Te szomorú sóhajtásod.

Lehetőségek klastromában

annyi elrejtett fáklya-szent él!

Uram, hát mi az érdemem,

hogy megláttál és kiszemeltél?

Viaszk vagyok és rongy szövétnek,

mit se tanultam, mit se láttam

s Te tudod, hogy egy gyertyaláng

nagyon kevés az éjszakában.

Erdei sok-sok sétaútban

szemed már nagyobb éjt is vert át

és mégis viszel engemet:

lengő, libegő pisla gyertyát.

Neked köszönhetem, hogy néznek,

s hogy engemet is néha látnak,

s hogy csudálkozva bámulom

sötét ívét az égerfáknak.

Gyertya vagyok az éjszakában,

fényért harcoló gyönge bajnok. -

Neheztelsz-e rám, én Uram,

hogy jobbra hajlok, balra hajlok?

Úgy szeretnék kedvedre égni

reszkető, boldog éji útban! -

Ha gyöngeségem fáj Neked,

sóhajts nagyot, - s én kialudtam.

9171. Évajuli
2020. dec. 16. 13:43

Juhász Gyula: Szerelem ?


Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,

Elrévedezni némely szavadon,

Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog

És rajta túl derengő csillagok.



Én nem tudom, mi ez, de édes ez,

Egy pillantásod hogyha megkeres,

Mint napsugár ha villan a tetőn,

Holott borongón már az este jön.


Én nem tudom, mi ez, de érezem,

Hogy megszépült megint az életem,

Szavaid selyme szíven símogat,

Mint márciusi szél a sírokat!


Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,

Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.

Ha balgaság, ha tévedés, legyen,

Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem!

9170. Kitta16
2020. dec. 16. 12:58

Petőfi Sándor: Szeretlek, kedvesem


Szeretlek, kedvesem

Szeretlek tégedet,

Szeretem azt a kis

Könnyű termetedet,

Fekete hajadat,

Fehér homlokodat,

Sötét szemeidet,

Piros orcáidat,

Azt az édes ajkat,

Azt a lágy kis kezet,

Melynek érintése

Magában élvezet,

Szeretem lelkednek

Magas röpülését,

Szeretem szívednek

Tengerszem-mélységét,

Szeretlek, ha örülsz

És ha búbánat bánt,

Szeretem mosolyod

S könnyeid egyaránt,

Szeretem erényid

Tiszta sugárzását,

Szeretem hibáid

Napfogyatkozását,

Szeretlek, kedvesem,

Szeretlek tégedet,

Amint embernek csak

Szeretnie lehet.

Kívüled rám nézve

Nincs élet, nincs világ,

Te szövődöl minden

Gondolatomon át,

Te vagy érzeményem

Mind alva, mind ébren,

Te hangzol szívemnek

Minden verésében,

Lemondanék minden

Dicsőségrül érted,

S megszereznék érted

Minden dicsőséget,

Nekem nincsen vágyam,

Nincsen akaratom,

Mert amit te akarsz,

Én is azt akarom,

Nincs az az áldozat,

Mely kicsiny ne lenne

Éretted, hogyha te

Örömet lelsz benne,

S nincs csekélység, ami

Gyötrelmesen nem sért,

Hogyha te fájlalod,

Annak veszteségét,

Szeretlek, kedvesem,

Szeretlek tégedet,

Mint ember még soha,

Soha sem szeretett!

Oly nagyon szeretlek,

Hogy majd belehalok,

Egy személyben minden

De mindened vagyok.

Aki csak szerethet,

Aki csak él érted:

Férjed, fiad, atyád,

Szeretőd, testvéred.

És egy személyben te

Vagy mindenem nekem:

Lyányom, anyám, húgom,

Szeretőm, hitvesem!

Szeretlek szívemmel,

Szeretlek lelkemmel,

Szeretlek ábrándos

Őrült szerelemmel!...

És ha mindezért jár

Díj avagy dicséret,

Nem engem illet az,

Egyedül csak téged.

A dicséretet és

Díjat te érdemled...

Mert tőled tanultam

Én e nagy szerelmet!



Kedvenc, szerintem csodálatos. :)

2020. dec. 16. 12:35

A sarokban figyel egy apró gondolat

bizonytalanságot rejt most minden mozdulat

a talaj csúszós lett mint a jég

és én már már elesnék

kibe kapaszkpodnék, ha nem beléd

ölelő remény vagy a fűtött szobában

és félénk hangosan mormolom

hogy te is meghalld csak erre vágytam

hogy kapkodva magunkra öltsük az ünnep köntösét

és végre itt legyek csak veletek.

csordul a csönd

és csak a féltő szeretet moccan

egy puha paplanban elringat a boldogság

érzem jobban, mint bármikor

ti vagytok nekem aiztonság

9168. gabikka
2020. dec. 16. 09:46

ARANYOSI ERVIN - MI LENNE, HA A KARÁCSONY…



Mi lenne, ha a Karácsony, a szeretetről szólna?

Ha minden ember szívében egy apró gyertya volna?

Mi lenne, ha meggyújtanánk, s fénye mást elérne?

Mi lenne, ha a fény körül mindenki elférne?

Mi lenne, ha így, közösen, őriznénk a lángot,

szeretettel beragyognánk az egész világot?

Az ajándék, a szeretet, s a kedvesség lenne,

ha világunk Karácsonykor, újjá is születne.

Mi lenne, ha a Karácsony sosem érne véget?

Szeretetben és békében kezdenénk új évet?

Mi lenne, ha megváltoznánk, s emberibbé válnánk?

Mi lenne, ha meg is tennénk, nem csak megpróbálnánk?

Mi lenne, ha nem vennénk el, s megpróbálnánk adni,

s mindenkit, ki emberré lett, el tudnánk fogadni?

Mi lenne, ha megélhetnénk, mind a boldogságot,

s szeretettel jobbá tennénk az egész világot?

2020. dec. 15. 08:09

Orbán Violetta - Ady Endre: Héja-nász az avaron Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,

Vijjogva, sírva, kergetőzve,

Két lankadt szárnyú héja-madár.Új rablói vannak a Nyárnak,

Csattognak az új héja-szárnyak,

Dúlnak a csókos ütközetek.Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,

Valahol az Őszben megállunk,

Fölborzolt tollal, szerelmesen.Ez az utolsó nászunk nékünk:

Egymás husába beletépünk

S lehullunk az őszi avaron.

9166. gabikka
2020. dec. 15. 07:15

Aranyosi Ervin: Havat szórnék…


Havat szórnék a világra

így december közepén!

Havat szórnék a szívekre,

rájuk szállna a remény.


Akire csak a hó hullna,

érezné, milyen hideg,

de amikor elolvadna,

ébresztené a szívet.


A szeretet melegétől

lángra gyúlna minden szív,

s érezné, hogy szép az élet,

és most épp szeretni hív.


Ráébredni, hogy a világ

csak látszatra oly rideg,

de elolvad minden bánat,

ha egy szép szív lepi meg.


Gyertek majd ki a szabadba,

rátok is essen a hó!

Kapjátok meg üzenetem:

– Emberek, szeretni jó!

9165. gabikka
2020. dec. 13. 10:24

Aranyosi Ervin: Advent – harmadik gyertya


Advent, harmadik vasárnap

örömgyertyát gyújtunk,

rózsaszínre vált a lelkünk,

nem nyomaszt a múltunk.


Közeledik a Karácsony,

öröm gyúl lelkünkben,

a szeretet és a hála

vendég életünkben.


Az Adventi várakozást

még az is fokozza,

hogy minden nap, a Karácsonyt,

még közelebb hozza.


A szeretet ünnepére

készül minden lélek.

Három gyertya lángja fénylik,

s hálatelt az ének.

9164. gabikka
2020. dec. 12. 10:04

Jégvirág


Jégvirágok ablak tükrén,

Elsiratják bánatom...

Tudják, ma már másképp tenném

Mit tettem, s nem javíthatom.


Jégvirágok könnyű szirmán

Minden apró ér mesél,

Amíg tűnődöm fagy-álmán,

S lelkem könnye útra kél.


Majd sóhajomba oltott könnyem

Minden sikoltó szava,

Hangtalanul, fojtó csöndben,

Semmibe múl' szózata.


Mert mi múlt, már nem jő vissza...

Nem tudom javítani.

Létem, keser-könnyét issza,

A kín nem rest tanítani...


Minden közöny, minden bántás,

Minden mérgen' szólt szavam,

S meg nem hallt' segélykiáltás

A múltidőm... s jelen-saram...


Persze... él a bölcselt' mondás...

Hogy: "Feledni s túllépni rajt'"...

Mégis, visszhangzik e zsongás,

Mely emlékezőn búba' hajt...


Jégvirágok...! Mondjátok meg!

Miért virul szirmotok?

Hisz halott, fagyos szelek szültek

És karcolták le titkotok...


Ám titok marad... Ez a rendje...

Majd megtudom, ha elmegyek...

Csak az ég, majd megengedje,

Hogy én is jégvirág legyek...!


Molty

9163. fiori
2020. dec. 9. 10:30

Karafiáth Orsolya


Nulltündér


... s a mindig másmilyen most egyszínû.

Akár a lég - alakja változása...

Riadt és rebbenékeny. Összerezdül,

eltûnõ testét zaj, a fény ha bántja.


Ruhája ránca nyár, gyûrött románc,

hajába kócolódott minden este.

Letört körmöcskéjébõl furcsa félhold;

testét a hõség lassan áterezte.


Jóskártyáján az ábrák megfakultak,

törött pálcája nem lobbantja lángra.

Nem mondja: "Hopp, és bûn és báj - legyen!!".

Semmit se mond. Mintha semmit se várna.


Amit veszített, nem lehet keresni.

Amit mulasztott, mégsem múlik el.

A nincs elõtti tágas, ritka térben

övé mi; erre gondol szüntelen.


Az éj leszáll, hogy színét felvegye:

nyugodt sötétségû, tündéri kék.

A hajnal harmatában nem találod -

saját varázsa szórja szerteszét.


Elszenderült a domboldal tövén.

Fölé hajolhatsz, jaj, csak fel ne ébreszd!

Ha most kívánnád, érintése métely.

Ha most ölelnéd, csókja semmivé lesz.


Fekszik csak az esõáztatta fûben,

fehér vászoncipõje tiszta sáros.

Nézd hosszasan s õ percrõl percre szebb lesz.

Álmodd hozzá egy másik éjszakához.

9162. gabikka
2020. dec. 9. 09:35

Őri István: Reggeli köszöntő


Kedvesem,

szép reggelt,

szép napot,

szép estét s holnapot

tiszta perceket, mint téli a hó ragyog

életet, mosolyt, öröméneket

s mindent, mire vágysz - kék szemet

és két kezet, mely kezedben alszik

és két szívet, mik egybedobbannak

s mitől a félelem kialszik

és lépéseket

és szellőt, kék eget

és álommadarat

és úttalan utakat,

hol csak mi megyünk

mit csak mi ismerünk

mit ha végigjárunk,

már semmire sem vágyunk,

mert megnyerjük a legnagyobbat:

az Életet Veled

és legyen sok madárdal ma Neked

és dobogjon hevesen kis szíved,

ha ismerős hangot vélsz hallani

ott belül, hova a lelked jár

szerelemet játszani - velem

és ha sétálsz az udvaron

kedves papuccsal lábodon

ne érintsd a füvet

szállj, repülj,

mert mosolyom követ

s visz át mindenen

Kedvesem

szép napot Neked

és szép holnapot

és szép éjszakát,

mikor a hold ragyog

s éj hajadat ezüsttel hinti be

és a bársony égből

megannyi csillag

ámulva tekint a földre le,

mert ilyen szép még az égben sincs

hiába gyémántragyogás,

minden égi kincs

hiába égi ösvények

bűvös fénysora

minden hiába,

mert itt lent van a csoda

Te

ki lejöttél hozzánk kedvesen,

ki köztünk élsz szerelmesen

Szerelmesem

szép perceket Neked

szép órákat,

napokat,

éveket


Életet - Veled.

❮❮ ... 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 ... ❯❯

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook