Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Hobbi & Otthon fórumok » Keressük meg együtt a legszebb verseket fórum

Keressük meg együtt a legszebb verseket (beszélgetős fórum)


1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯
9200. syria
tegnap 13:31

Faludy György: Tanuld meg ezt a versemet


Tanuld meg ezt a versemet

mert meddig lesz e könyv veled?

Ha a tiéd, kölcsönveszik,

Hegyeshalomnál elszedik,

A közkönyvtárban elvesztik,

s ha nem: papírja oly vacak,

hogy sárgul, törik elszakad,

kiszárad, foszlik, megdagad

vagy önmagától lángra kap,

kétszáznegyven fok már elég-

és mit gondolsz, milyen meleg

egy nagyváros, mikor leég?

Tanuld meg ezt a versemet.


Tanuld meg ezt a versemet,

mert nemsokára könyv sem lesz,

költő se lesz és rím se lesz,

és autódhoz benzin se lesz,

és rum se, hogy leidd magad,

mivel a boltos ki se nyit,

s kivághatod a pénzedet,

mert közeleg a pillanat,

mikor képernyőd kép helyett

halálsugarat közvetít,

s mert nem lesz, aki megsegít,

ráébredsz, hogy csak az maradt

tiéd, mit homlokod megett

viselsz. Ott adj nekem helyet.

Tanuld meg ezt a versemet.


Tanuld meg ezt a versemet,

s mondd el, mikor kiöntenek

a lúgtól poshadt tengerek,

s az ipar hányadéka már

beborít minden talpalat

földet, akár a csiganyál,

ha megölték a tavakat,

s mankóval jön a pusztulás,

ha fáján rohad a levél,

a forrás dögvészt gurguláz

s ciánt hoz rád az esti szél:

ha a gázmaszkot felteszed,

elmondhatod e versemet.


Tanuld meg ezt a versemet,

hogy elkísérjelek. Lehet,

s túléled még az ezredet,

s pár kurta évre kiderül,

mert a bacilusok dühödt

revánsa mégse sikerül,

s a technológia mohó

hadosztályai több erőt

mozgatnak, mint a földgolyó-

memóriából szedd elő

s dúdold el még egyszer velem

e sorokat: mert hova lett

a szépség és a szerelem?

Tanuld meg ezt a versemet.


Tanuld meg ezt a versemet,

hadd kísérlek, ha nem leszek,

mikor nyűgödre van a ház,

hol laksz, mert nincs se víz, se gáz,

s elindulsz, hogy odút keress,

rügyet, magot, barkát ehess,

vizet találj, bunkót szerezz,

s ha nincs szabad föld, elvegyed,

az embert leöld s megegyed-

hadd bandukoljak ott veled,

romok alatt, romok felett,

és súgjam néked: tetszhalott,

hová mégy? Lelked elhagyott,

mihelyest a várost elhagyod.

Tanuld meg ezt a versemet.


Az is lehet, hogy odafenn

már nincs világ, s te odalenn

a bunker mélyén kérdezed:

hány nap még, míg a mérgezett

levegő az ólomlapon

meg a betonon áthatol?

s mire való volt és mit ért?

Hogyan küldjek néked vigaszt,

ha nincs vigasz, amely igaz?

Valljam meg, hogy mindig reám

gondoltam sok-sok éven át,

napfényen át és éjen át,

s bár rég meghaltam, most is rád

néz két szomorú, vén szemem?

Mi mást izenhetek neked?


Felejtsd el ezt a versemet!

9199. gabikka
tegnap 09:28

Ernest Hemingway: Soha ne légy szomorú


Soha ne légy szomorú, ha a valóság túl rideg,

s ne keseredj el, ha nem találod helyed.


A valós élet olyan, mint a csörgedező patak,

előfordul néha, hogy nehezebben halad.


Ha nem találod céljaid, ne gyötörd magad,

idővel majd alakul, mi e percben csak gondolat.


Kérdezhetnéd, miért élünk, de senki nincs, ki választ ad,

minden napunk küzdelem, mely mindhalálig megmarad.


Ha csalódott vagy, s úgy érzed, hogy minden hullám összecsap,

gondolj bele, mennyi ember vállalná sorsodat.


Mindig csak a jóra figyelj, s hibáidat elfeledd,

ha önmagadat elfogadod, könnyebb lesz az életed.


Ha nem látod a fényt, a Napot, nyisd ki jobban a szemed,

gondjaid közt tartogat még csodákat az életed.


Mindig csak a mának élj, s az örök szabályt ne feledd:

A holnap mindig tiszta, mivel nem szennyezi semmi tett.

9198. gabikka
tegnapelőtt 18:29

Jánosházy György : Mindig veled



Maholnap elmegyek, mert menni kell,


de titkon mindig itt leszek veled:


besurranok az est fényeivel,


s míg alszol, őrködöm párnád felett,



a könyvben leszek, melyet olvasol,


a tükörben, melyben nézed magad,


az illatos ágban, mely rád hajol,


a szélben, melytől meglibben hajad,



szíved emlékem ütemére dobban,


ott leszek minden kis gondolatodban,


írás közben vezetem a kezed,



s ha egyszer elindulsz te is utánam,


fáradt szemedet én fogom le lágyan,


és hantodon a fejfa én leszek.

9197. gabikka
jan. 21. 09:35

SÁRHELYI ERIKA:JANUÁR MARGÓJÁRA


Tél van, csak poroszkálnak a napok a naptárban,

de az ég megkegyelmez lassan a korán útra kelőnek.

A láthatár szélén pezsgőszín fellegek nőnek,

s így kevésbé fáj a pőre, hidegszürke január.

A ma és a tegnap még kéz a kézben jár,

hisz' a Hold a Napnak még átint a békés horizonton.

Talpam alól csontig hatol a télbe dermedt beton,

de lelkem már az enyhülésre készül.

A reggel a sötétből oly hirtelen derül,

mintha mosoly ömlene el a házak tetején.

Igen, itt legbelül a tavasz már enyém.

Már nem rémíthet se fagy, se konok szélvihar,

az se, ha majd a február szűz havat kavar,

mert bennem a kikelet már öntudatra ébredt.

9196. gabikka
jan. 19. 10:15

Szabó Lőrinc: Szélhozott szél visz el



Köd előttem, köd mögöttem,

Isten tudja, honnan jöttem.

Szél hozott, szél visz el.

Minek kérdjem, mért visz el?

.

Sose néztem, merre jártam.

A felhőkkel kiabáltam.

Erdő jött, jaj be szép!

Megcibáltam üstökét.

.

Jött az erdő, nekivágtam.

A bozótban őzet láttam.

Kergettem, ottmaradt,

Cirógattam, elszaladt.

.

Ha elszaladt, hadd szaladjon,

Csak szeretőm megmaradjon.

Szeretőm a titok,

Ő se tudja, ki vagyok.

.

Isten tudja, honnan jöttem,

Köd előttem, köd mögöttem.

Szél hozott, szél visz el.

Bolond kérdi, mért visz el.

9195. gabikka
jan. 18. 11:55

Kristina Calu - Elvágyódom


Elvágyódom messze innen

Oda, ahol semmi sincsen

Semmi abból, mi fojtogat

Mi megtestesíti bánatomat


Nem tudom, létezik-e ilyen hely

Vagy, ha elindulok

Velem a bánat is útra kel

S szívem többé sosem énekel?


De hát az nem lehet

Hogy mindenhol szürke az ég

Ahová lépek, sár van

Nem zöldell a rét


Nem hinném, hogy ilyen a világ

Csak el kell engednem, ami bánt

Különben kár is útnak indulnom

Ha a bút is magammal hurcolom


Most elszámolok háromig

Utána semmi el nem tántorít

A negyediknél már úton leszek

Elvágyódom, hát próbát teszek

9194. gabikka
jan. 15. 09:38

Nagy László: Ó, csodálatos jégvirág


Ó, csodálatos jégvirág,

táncolva megdermedt leány,

fátyolos, csipke-kombinés,

napvilágomnak ablakán.


Csillag-kripta a két szeme,

kialudtak a csillagok,

lángudvarukba éjjelre

meghíva nem ballaghatok.


Ó, csodálatos jégvirág,

mi lesz így velem s teveled?

Ha rádlehelek: tovatűnsz,

ha megbűvölsz: megdermedek.

9193. barai (válaszként erre: 9192. - Gabikka)
jan. 15. 09:27
:) Szép.
9192. gabikka
jan. 14. 09:46

Móra Ferenc: Egy régi, régi irkalap...



Egy régi, régi irkalap

Került kezembe a minap.

Én irtam éltem reggelén

A második pad szegletén.

.

Dülöngő, potrohos betűk,

Póklábúk és verébfejűk,

A t-nek gyomrán a kalap,

Az r a k hajába kap.

.

Én irtam, én. Emlékezem.

Lassú volt kis fehér kezem

S mint a kopókölyök szokott,

Elmém el-elfutkározott.

.

Kikandikált az ablakon,

Ringott a ringó gallyakon,

Hol a torony hegyére ült,

Hol szálló fellegen repült.

.

A kő-Krisztus komor fején

Soká pihent a cinegén,

Csőrén gubancos cérnaszál

Csüngött le, mint borzas szakáll.

.

S a paplak füves udvarán

Vadrózsa arcu szolgalány

Nyikorgatá az ó-kutat,

Míg írtam az ir ri ur-at.

.

Én írtam, én... Én írtam-e?

Szívem könyűvel fut tele:

Ki e sorok fölé hajolt,

Sötéthajú fiúcska volt.

.

Sötéthajú, fényes szemű,

Pirosképű hajnalderű -

S ma alkonyul már, alkonyul,

Szemembe hamvas haj konyul.

.

S talán az éj is útba már,

Amelyet ajtóm nyitva vár

S ha néma csónakába vész,

A perc nekem nem lesz nehéz.

.

Mért lenne az? Kis irkalap,

Mélán végig simítalak:

Énnékem életprogramot

Rajtad az ir ri ur adott.

.

S ma már tudom: az úr nem ír -

Ebben hazudtál, kis papír,

De az életnek erre: ir,

Nincsen más ríme, mint a: sír.


1918.

9191. gabikka
jan. 13. 16:07

Táncolni Veled



Hallgasd e halk zenét, mely a szívemből száll most feléd,



hallgasd a szerelem legszebb dalát! Neked szól a szerenád.



Mondd! Emlékszel még, amikor szívrepesve mentem eléd?



Csak öleltünk, szerettünk, táncoltunk, nevettünk egy éjen át.



Most újra szól a dal, mint régen, a Hold is ragyog az égen,



ugyan úgy, mint akkor éjjel. S én várom, hogy visszatérj



hozzám megint. Nem kell semmi más, nem kell, csak ennyi:



táncolni, míg véget ér az élet, s vele véget ér a szerelem!



De addig táncolni utcákon és tereken, homályos szobában



együtt menni tegnapból a holnapokba, s szeretni szerelmesen.



Gyönyörű dallamra, elmerülni egy vén cselló halk hangjában.



Első és egyetlen éjszakánk örök varázsát átélni, és megélni



megannyi nappal, és számtalan éjszakán. Napkeltét várni



Holdtalan éjeken, s repülni alkonyszárnyú csókos hajnalon.



Érezni pihegésed a vállamon. A csodákban térdig járni Veled,



hogy tánclépésben haladjon felettünk a csodálkozó végtelen.



Hallgasd e halk zenét! Szívem ütemét, mely szíveden dobol,



a sóhajt, mely hárfaként rezdül, s a boldogságunkról dalol...

9190. gabikka
jan. 11. 09:25

„Nem fáztok, ti téli fák,

mikor meztelen az ág?

Eldobtátok a nyári zöld

s az őszi aranyruhát.

Ejnye, ejnye, téli fák,

ez aztán a furcsaság:

Hideg télben levetkőztök,

nyáron viseltek ruhát.”

9189. gabikka
jan. 10. 11:13

Varga Irén: Bakancslista


Lassan egy éve már, hogy megváltozott minden.

Hogy ilyesmi történhet? Bizony, sosem hittem.

A félelem irányítja most a fél világot,

távol tart egymástól rokont és barátot.


Mit természetesnek hittem, távolinak tűnik,

míg vágyaim listája egyre tovább gyűlik.

Ha ennek vége lesz... - kezdem ezzel gyakran.

Mintha csak egy bakancslistát írnék magamban.


Rákerül majd minden, ami lelkemnek fontos,

lehet akár komoly, vagy kissé bolondos.

Azt gyanítom, minden ember készít ilyen listát:

Mit tesz majd, ha elhagyhatja végre a kalitkát?


Rákerül a listájukra a sok első randi,

barátokkal összegyűlve egy vacsora parti.

Esküvők és lakodalmak, ahol sok a vendég,

nagy csoportos jógán, tornán együtt töltött esték.


Nem kellene naphosszat a gépünk előtt ülni,

és valódi kapcsolatok nélkül megőrülni.

Pihenhetne a sok nővér, ápoló és orvos,

és nem lenne oly sok ember állandóan morcos.


Színház, koncert, mozi, étterem és bárok,

múzeumba mehetnek majd az iskolások.

Esti séták anélkül, hogy büntetnének érte,

és valódi arcokat is újra látnánk végre.


Ha ennek vége lesz, már nem listát írok.

Kipipálok annyi tételt, amennyit csak bírok!

9188. gabikka
jan. 9. 09:38

Radnóti Miklós: Január


Későn kel a nap, teli van még

csordultig az ég sűrű sötéttel.

Oly feketén teli még,

szinte lecseppen.

Roppan a jégen a hajnal

lépte a szürke hidegben.

9187. gabikka
jan. 8. 15:59

Alex Sorcier – Pillants magadra… ( A hála szava )

Benned van minden,

Éld meg a percet most!


Pillants magadra egy percre

S vedd észre;

A csodát! Mit kaptál,

Melyet eddig elhanyagoltál.

.

Mindig más ragyogjon s éljen;

Fájdalmas szemed könnyében?

Őket ápoltad szíved terhében,

Csak adtál s adtál gyöngéden…

.

Finom szíved gyümölcsét

Adtad világnak;

Bársony lelked csengését,

Adtad élet kínjának.

.

Elhanyagolva teltek napjaid,

Most halld a szót!

Éld meg vágyaid,

Megérdemled a jót!

.

Ne félj, hogy elítélnek,

Ők se jobbak, mint Te meg Én.

Csak örülnének szendén,

Fagyos szívük jegén;

S irigykedve látnák a boldog percet:

Mit adni tudsz nekünk ,

Mikor hallanák a hangot,

Mely dobban értünk.

.

Te csendes vagy s nem szólsz,

Bár gyötör a világ.

De tudd! Te vagy a jóság,

Te ki virágszirmot szórsz.

.

Másoknak szórod e virágot,

Pedig téged illet.

Mindenkinek adod világod,

S csak osztod kincsed!

.

Most érted s hozzád szól e vers:

Ki önzetlenül adsz.

Hozzád, ki soha nem fáradsz;

Legyen tiéd e perc, te drága nő,

Hozzád, ki mint sellő,

Hozzád, ki sokszor szétszakadsz!

.

Legyen tiéd naplementék szépe,

S a csermely mely gyorsan szalad;

Legyen tiéd a béke,

Most Te lépj a fényre!

.

Tiéd lett e pillanat,

S te nem kérsz irgalmat;

Ki szolgálsz talán megszokásból,

Emeld fel arcod ingoványból!

.

Csak teszed dolgunk értünk,

Szebb legyen fészkünk,

S virágozzon közös éltünk.

.

Jöjj ki a félhomályból,

Mutasd gyönyörű lényed;

Ki értünk adod legszebb fényed,

Nekünk: Isten jóvoltából.

.

2021-01-01

9186. gabikka
jan. 6. 00:24

Nagy Krisztina:

Lelked ha fázik…

Ha hideg van fázol, kabátot veszel,

szabad nyakadra, meleg sálat teszel.

Dermedő ujjaid pamut kesztyű védi,

kalap a fejed, ha a szél hajadat tépi.

Viszont... ha lelked fázik, és megfagyott

hiába a test, mit az Isten rárakott

üveges, rideg lesz a tekinteted

nem veszed észre, ha a boldogság integet.

A lelket mi melegíti? - a szeretet

olyan mint a tűz, kialszik ha nem dédelgeted.

Bezárul, akkor már hiába minden, árva

fázik csak, a megváltó szeretetre várva.

Ne panaszkodj akkor! - csak te tehetsz róla

hagytad, a gyűlölet rideg sötétbe tiporja

lelked, hát segíts magadon!

Hagyd az utat, a szeretetnek szabadon!

9185. gabikka
jan. 5. 11:28

Radnóti Miklós: Eső esik, fölszárad


Eső esik. Fölszárad. Nap süt. Ló nyerít.

Nézd a világ apró rebbenéseit.


Egy műhely mélyén lámpa ég, macska nyávog,

vihogva varrnak felhőskörmü lányok.


Uborkát esznek. Harsan. S csattog az olló.

Felejtik, hogy hétfő s kedd oly hasonló.


A sarkon túl egy illatszerárus árul,

a hitvesét is ismerem szagárul.


Elődje vén volt már. Meghalt. S mint bárki mást,

csak elfeledték. Akár a gyökvonást.


Feledni tudnak jól. A tegnapi halott

szíveikben mára szépen megfagyott.


Egy ujságlap repül: most csákót hord a szél.

Költőt is feledtek. Ismerem. Még él.


Még kávéházba jár. Látom hébe-korba,

sötét ruhája, válla csupa korpa.


Mit írjak még e versben? Ejtsem el talán,

mint vén levelét a vetkező platán?


Hisz úgyis elfelejtik. Semmi sem segít.

Nézd a világ apró rebbenéseit.

9184. gabikka
jan. 1. 11:14

Kányádi Sándor



Csendes pohárköszöntő újév reggelén



Nem kívánok senkinek se


különösebben nagy dolgot.


Mindenki, amennyire tud,


legyen boldog.


Érje el, ki mit szeretne,


s ha elérte, többre vágyjon,


s megint többre. Tiszta szívből


ezt kívánom.


Szaporodjon ez az ország


Emberségbe, hitbe, kedvbe,


s ki honnan jött, soha soha


ne feledje.


Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,


vissza nem fognak a kátyúk...


A többit majd apródonként


megcsináljuk.


Végül pedig azt kívánom,


legyen béke.-


Gyönyörködjünk még sokáig


a lehulló hópihékbe!

9183. gabikka
dec. 30. 11:16

Aranyosi Ervin: Óév búcsúztató, újév váró


Ismét egy év véget ért,


tovaszállt!


Hálás vagyok mindenért,


ami volt, ami várt!


Tanultam új dolgokat,


eleget,


voltam búsabb – boldogabb,


ami épp lehetett!


Ebből áll az életem,


s folytatom,


vágyaimat éltetem,


fel soha nem adom!


Nem mondok le semmiről,


ami szép,


a lemondás álmot öl,


a szívem tépi szét.


Utamon tovább megyek,


bármi vár,


közben szívvel szeretek,


s örömöm rám talál!


Vidítok bús lelkeket,


s nevetek,


s jobbá válok veletek,


amikor szeretek.


Jön az új év, s fogadom,


ami vár,


járjunk a jó oldalon,


s tűnjön el a sivár!


Jövőre is veletek


legyen szép!


Kívánok jó emberek


jobb sorsot, szerencsét!

9182. gabikka
dec. 29. 10:13

Óév búcsúztató 🍀


Vidáman teljen az Ó-év utolsó pár napja!

Vidámsággal élvezze a ház apraja-nagyja!

A mosolyod ragyogása, legyen arcod éke!

A megértő, szép szeretet, szívek menedéke!

Ne tartsd vissza a nevetést, viduljon a lelked!

Legyen mindig okod, amit meg kell ünnepelned!

Az ünnephez mindig legyen, veled-boldog társad!

Vidám kedvvel add a múltad át az elmúlásnak!


Aranyosi Ervin

9181. gabikka
dec. 28. 16:27

Kun Magda: Ünnepek után


Ha majd kialszanak a karácsonyi lángok,

s a fenyőfákról lehull a színes fényruha,

a világ olyan lesz, mint ünnepek előtt,

olyan kegyetlenül szürke, rideg mostoha.


Pedig a szeretet ott virágzik bennünk,

ott árasztja szépsége a szirmok illatát,

csak mi felejtjük el, nem pár napra szól

az ember ember iránti megnyilvánulás.

9180. gabikka
dec. 26. 18:48

Aranyosi Ervin: Elmúlt a karácsony?



Elmúlt a karácsony? Mi maradt belőle,

jutott e gondolat az új esztendőre?

Adott-e jó érzést, volt-e öröm benne,

ami az új évre útravaló lenne?

Megérkezett-e a Krisztusi ajándék,

– világot jobbító, felemelő szándék?

Vagy csak szórakozást szolgált ez az ünnep,

s az öröm percei gyorsan tovatűnnek?

Elgondolkoztál-e már a folytatáson,

az én gondolatom, bizony nem járt máson:

– Szeretet melegét, hogyan vigyük tovább?

Hogyan éljünk szebben, hogy teremtsünk csodát?

Csak eltakarítjuk halott fenyőnk lombját,

s nyakunkba akasztjuk a munka kolompját?

Visszazökkenünk, s a kivájt úton járunk,

s ismét, egy éven át, új karácsonyt várunk?

9179. Pipi57
dec. 25. 14:39

Idegenben

Ki távol hazájától, egy más országban él,

sokszor sír az itthon maradt szeretteiért,

mert hiába szép minden ott, s hiába ragyog,

ha itthon másképp fénylenek fenn a csillagok.


Ki távol van a gyermekkori jó szülői háztól,

némán szenved szívét gyötrő belső magányától,

mert tudja, úgy sem értenék meg mit is jelent az,

mikor a hazafelé útirány kétfelé szakad.


Kinek nem adatik meg, hogy hazalátogasson,

az csak emlékekből tudja, mi az a Karácsony,

hiszen nem lehet teljes az-az Istenáldott ünnep,

ahol egymásért a szívek fájva keseregnek.

Kun Magdolna


[link]

9178. gabikka
dec. 24. 22:07

Márai Sándor: Ajándék



És mégis, ma is, így is,


örökké mennyit ad az élet!


Csendesen adja, két kézzel,


a reggelt és a délutánt,


az alkonyt és a csillagokat,


a fák fülledt illatát,


a folyó zöld hullámát,


egy emberi szempár visszfényét,


a magányt és a lármát!


Mennyit ad, milyen gazdag vagyok,


minden napszakban,


minden pillanatban!


Ajándék ez,


csodálatos ajándék.


A földig hajolok,


úgy köszönöm még. 💕🙏🎀

9177. gabikka
dec. 23. 09:41

Kosztolányi Dezső: Karácsony


Ezüst esőben száll le a karácsony,

a kályha zúg, a hóesés sűrű;

a lámpafény aranylik a kalácson,

a kocka pörg, gőzöl a tejsűrű.


Kik messze voltak, most mind összejönnek

a percet édes szóval ütni el,

amíg a tél a megfagyott mezőket

karcolja éles, kék jégkörmivel.


Fenyőszagú a lég és a sarokba

ezüst tükörből bókol a rakott fa,

a jó barát boros korsóihoz von,


És zsong az ének áhítatba zöngve…

Csak a havas pusztán a néma csöndbe

sír föl az égbe egy-egy kósza mozdony.

9176. gabikka
dec. 22. 09:19

Szép reggelt kívánok! ❤️


Várakozás


Várakozunk s arról áradozunk,

Hogy lőn' szeretet, mely jól megetet

Lélek-legelőn, szép karácsonyidőn'.

Betölti az űrt s elűzi az zűrt.

Ám, e várakozás, tudd meg, szinte csalás,

Mit csupán hazudunk, mi csalárd hazugunk'...

Mert nem idő köti, hogy ki mért szereti.

Nem csak pár napot él, amit szívünk remél!

Csak az ünnep mi más s e szent várakozás.

Ámde, mégis örül, lelkünk elcsendesül,

Némán nyugszik a baj s halkuló csatazaj

Int, hogy béke vele...! Vigye tél hidege,

Mi volt bús, szomorú s íze oly savanyú,

Mert a lét szeretet! S ez nyújt szent ünnepet!

Mely karácsonyon él, de örökkön zenél.

Itt van... csak ne feledd! Szeretni mindig lehet...!


Molty

9175. gabikka
dec. 21. 11:16

Reményik Sándor : Az én békességem


Ha eljönne a Csoda könnyű szárnyon,

S szívembe egyszer az a béke szállna,

Amelyre szörnyű szomjúsággal vágyom: -

Előbb elzárnám a láda fiába.

Tűnődve rajta, hogy ez hogy esett,

Trónolnék vele a világ felett.

Nagy-óvatosan körültapogatnám:

Hogy hát igazán, igazán nem álom?

Nem riasztja el első mozdulásom?


De aztán végigvinném a világon:

Testvér, testvérem, rokonom, barátom,

Itt, itt a béke, itt van aranytálon!

Itt, itt van mindennek a megoldása,

Szűnjön szívetek szünetlen sírása!


És elrendeznék mindent olyan szépen:

Nem volna sokkal szebb az üdvösségben.


1925

9174. gabikka
dec. 20. 10:06

Aranyosi Ervin: Karácsonyi sütemény


Süssünk karácsonyra szeretet süteményt,

hozzuk vele vissza szívekbe a reményt!

Szedjük össze szépen a hozzávalókat,

tegye boldoggá a belőle falókat!

Kezdjük egy nagy adag meleg szeretettel,

mit szerető szívvel gyúr bele az ember,

majd vegyük elő a türelem szitáját,

s mielőtt sértenél, a szót itt szitáld át!

Pletyka és gúnyos szó fenn marad a szitán,

s aki ezt kidobja, az mind jól teszi tán!

Keverjünk helyére jó szót, emberséget,

ezzel kínálgassunk betérő vendéget!

Egy pár szép tojásnyi kedvesség is jöhet,

amit a jó szándék, s örömszerzés követ.

Ha megkelt tésztája derűs, vidám kedvvel,

kezdj el foglalkozni alvó tűzhelyeddel!

Egy mosoly-szikrával lobbants benne lángot,

kitartás tűzével melegíts világot.

Szórd meg finom liszttel, hangos kacagással,

amikor sülni kezd, már nevethetsz mással!

Pár csepp megfontolást is csepegtess rája,

ettől lesz majd teljes, finom aromája!

Amikor elkészült, vágd ezer darabra,

jusson mindenkinek, jusson minden napra!

Majd gondoskodj róla, többé ki ne fogyjon,

szeretetért senki gyomra ne korogjon.

Néhány szép szeletet mindig tegyél félre,

hátha rászoruló jön hozzád ebédre.

Ha finom a sütid, meghívnak majd mások,

szeretetet sütni mindig akad száz ok!

9173. gabikka
dec. 19. 09:09

LÉNÁRD ÁGNES:MIT SZERETNÉK KARÁCSONYRA?



Visszakapni az ünnepet magát.

Újraélni a fénylő csodát.

Ámuló szemmel nézni a karácsonyfát.

Beszívni erdő-üzente illatát.

Érezni a szeretettől meleg szobát.

Tudni odakint december havát.

Hallani a csengettyű hangját,

Édesanyám kedves hívószavát.

Állni megilletődötten, némán,

mint gyermekkorok karácsonyán.

Hinni ajándékhozó Jézuskát,

és sírni, kisírni évek bánatát

9172. gabikka
dec. 18. 22:46

🕯DSIDA JENŐ : GYERTYALÁNG



Gyertya vagyok az éjszakában,

fényért harcoló törpe bajnok.

Te sóhajtozol, Istenem,

s én jobbra hajlok, balra hajlok.

Csak gyöngén tartasz a kezedben,

mert lanyha szolgád vagyok, vásott

s ezért zizeg az esti szél:

a Te szomorú sóhajtásod.

Lehetőségek klastromában

annyi elrejtett fáklya-szent él!

Uram, hát mi az érdemem,

hogy megláttál és kiszemeltél?

Viaszk vagyok és rongy szövétnek,

mit se tanultam, mit se láttam

s Te tudod, hogy egy gyertyaláng

nagyon kevés az éjszakában.

Erdei sok-sok sétaútban

szemed már nagyobb éjt is vert át

és mégis viszel engemet:

lengő, libegő pisla gyertyát.

Neked köszönhetem, hogy néznek,

s hogy engemet is néha látnak,

s hogy csudálkozva bámulom

sötét ívét az égerfáknak.

Gyertya vagyok az éjszakában,

fényért harcoló gyönge bajnok. -

Neheztelsz-e rám, én Uram,

hogy jobbra hajlok, balra hajlok?

Úgy szeretnék kedvedre égni

reszkető, boldog éji útban! -

Ha gyöngeségem fáj Neked,

sóhajts nagyot, - s én kialudtam.

9171. Évajuli
dec. 16. 13:43

Juhász Gyula: Szerelem ?


Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,

Elrévedezni némely szavadon,

Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog

És rajta túl derengő csillagok.



Én nem tudom, mi ez, de édes ez,

Egy pillantásod hogyha megkeres,

Mint napsugár ha villan a tetőn,

Holott borongón már az este jön.


Én nem tudom, mi ez, de érezem,

Hogy megszépült megint az életem,

Szavaid selyme szíven símogat,

Mint márciusi szél a sírokat!


Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,

Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.

Ha balgaság, ha tévedés, legyen,

Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem!

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook