Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Hobbi & Otthon fórumok » Keressük meg együtt a legszebb verseket fórum

Keressük meg együtt a legszebb verseket (beszélgetős fórum)


1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯
8907. gabikka
tegnap 10:35

Mentovics Éva


Jégvirág-fakadástól tavasz-ébredésig


Rezdül a fellegek csipkepalástja,

szél fut a suttogó fenyves alatt,

jéghideg, dermesztő, karcos szavára

borzong az őszidő, messze szalad.


Futtában eldobja óarany ingét,

átlép a hajlongó erdők fölött,

visszanéz tűnődve, rőt avart hint szét…

Kérdeznéd, hol van? Hát elköltözött.


Lépte nyomában csak zörrenő hangok,

tölgyesek búcsúzó sóhaja száll,

elhallgat búsan az erdei dalnok,

s gyengék sorában a rút fagy kaszál.


Reszketve ülnek a cinkék az ágon,

tollukat borzolva vad szél szalad,

s hintázva ringnak a hűs némaságon;

hópillék szállnak a kék ég alatt.


Lebbenő táncukat némán csodálja,

paplanra vágyik a fázós határ,

hócsipke omlik a széljárta tájra,

mely rég a napfényről álmodna már.


Később, ha fagy suhan zúzmarát szórva,

lépte nyomán csak a szél zakatol,

s romboló tettére hűn válaszolva,

reccsenve jajdul a jég valahol.


Barlangok, völgyzugok, szirthasadékok

szélcsendes oltalma rejteket ad,

mert, amíg hóleplét bontja az égbolt,

ott kuporog a sok reszketeg vad.


Ám, ha a pirkadat fényrokolyája

csillan a jégcsapok kristályfalán,

rásüt a surranó szél fokosára,

ághegyek százain hintázva jár,


olvad a tomboló fagy birodalma,

könnyezve kullog a dölyfös nagyúr,

bújik az ébredő nőszirom sarja,

hirdetve: napfény a földön az úr.


Fellegek fodrain fényözönt hint szét,

táncol a fagyzugos erdők ölén,

eldobja cakkos, hócsipke-ingét

csipkebokor és a rezgő kökény,


majd, ha a fák alatt szökkenve lépdel,

fogynak a roskatag hószigetek,

s kékcinke röppen, hogy szép énekével

hirdesse: éled az új kikelet!

8906. gabikka
jan. 19. 12:38

SÁRHELYI ERIKA:JANUÁR MARGÓJÁRA


Tél van, csak poroszkálnak a napok a naptárban,

de az ég megkegyelmez lassan a korán útra kelőnek.

A láthatár szélén pezsgőszín fellegek nőnek,

s így kevésbé fáj a pőre, hidegszürke január.

A ma és a tegnap még kéz a kézben jár,

hisz' a Hold a Napnak még átint a békés horizonton.

Talpam alól csontig hatol a télbe dermedt beton,

de lelkem már az enyhülésre készül.

A reggel a sötétből oly hirtelen derül,

mintha mosoly ömlene el a házak tetején.

Igen, itt legbelül a tavasz már enyém.

Már nem rémíthet se fagy, se konok szélvihar,

az se, ha majd a február szűz havat kavar,

mert bennem a kikelet már öntudatra ébredt.

jan. 15. 18:20

"A csend titokban elmond mindent

Csak figyelned kell, s hinned, hogy megértheted

A csend mélyén hangok rejlenek

Csak hinned kell, hogy te is elérheted


A csend beszél, ha értő szív hallgatja

A mélységek legmélyét is meghallja

A csend hangjai az érintést nem tűrik

Ha látni akarod, azonnal eltűnik."


(Dévényi Erika: A csend hangjai)

8904. gabikka
jan. 14. 12:03

Kiss Norbert - Lásd a szíved!


Hidd el neki, amit mond

És azt is amit diktál,

De azt is tartsd szem előtt,

Mit a józanész elvár,

Ismerd meg, vigyázz rá,

Óvjad amíg lehet,

Ennél többet érte

Senki más nem tehet,

Tudd, hogy mitől zakatol

És mikor fog lefagyni,

És érezned kell azt is,

Mitől fog kihagyni,

Vajból van, de hiába,

Repedhet és törhet,

Ha egyszer is megszakad,

Nem fog bízni többet,

Ne csak nézd...

Érezd, lásd a szíved!

Vajon elérted azt,

Mit mások csak remélnek?

Vajon megérte a könnyeket

Az, ahol most tartasz,

Vajon tetszik-e az,

Mit füledbe súgva hallasz?

Vársz, remélsz, vágyódsz és félsz,

De azt csak szíved tudja,

Mikor a célodhoz elérsz...

8903. gabikka
jan. 11. 15:47

Szabó Lőrinc:



Ima a gyermekekért



Fák, csillagok, állatok és kövek


szeressétek a gyermekeimet.



Ha messze voltak tőlem, azalatt


eddig is rátok bíztam sorsukat.



Énhozzám mindig csak jók voltatok,


szeressétek őket, ha meghalok.



Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek,


szeressétek a gyermekeimet.



Te, homokos, köves, aszfaltos út,


vezesd okosan a lányt, a fiút.



Csókold helyettem, szél, az arcukat,


fű, kő, légy párna a fejük alatt.



Kínáld őket gyümölccsel, almafa,


tanítsd őket csillagos éjszaka.



Tanítsd, melengesd te is, drága nap,


csempészd zsebükbe titkos aranyad.



S ti mind, élő és holt anyagok,


tanítsátok őket, felhők, sasok,



Vad villámok, jó hangyák, kis csigák,


vigyázz reájuk, hatalmas világ.



Az ember gonosz, benne nem bízom,


De tűz, víz, ég, s föld igaz rokonom.



Igaz rokon, hozzátok fordulok,


tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok;



Tűz, víz, ég és föld s minden istenek:


szeressétek, akiket szeretek.

8902. tárnics
jan. 9. 21:24

Dsida Jenő: Én hívlak élni


Hallgasd meg mit suttog az élet,

élni hív újra meg újra téged.

Ne nézz vissza a sáros útra,

legyen előtted minden tiszta.


Emeld fel fejed, lásd meg a szépet

szemed kékjében égjen a fényed..

Lásd meg végre, hogy szeretnek

még akkor is, ha nevetnek,

hisz mosolyt te csalsz arcukra,

ismerj bennük magadra!


Soha ne bánd, ha fáj,

hisz erőre így találsz.

S mi most bánatot okoz

később nem lesz rá gondod.


Hidd el jól tudom, hogy fáj,

de hinnünk mindig muszáj.

Fogd a kezem, ha úgy érzed,

hogy szívedből kihull az élet.


Ne keresd már, hogy hol tévedtél,

ne sírj azon, mit meg nem tettél.

Gyere velem, én hívlak élni

vérző szívvel is remélni...

8901. gabikka
jan. 9. 11:03

Radnóti Miklós: Január


Későn kel a nap, teli van még

csordultig az ég sűrű sötéttel.

Oly feketén teli még,

szinte lecseppen.

Roppan a jégen a hajnal

lépte a szürke hidegben.

8900. Törpilla
jan. 6. 18:51

Várnai Zseni: Ki a legszebb a világon?


Tündöklésem szép idején

nem néztem a tükörbe én,

két kisgyerek szemefénye

volt az arcom tükörképe,

s szólt a szívem: – Édes lányom,

ki a legszebb a világon?

– Te vagy a legszebb, anyám,

hidd el nékem igazán!


– Édes fiam, mondd meg nékem:

ki a legszebb e vidéken?

– Édesanyám, Kedvesem,

nincs nálad szebb, senki sem! –

Csillagtükrön néztem arcom,

mint egy tündér királyasszony,

aki hol volt… hol nem volt…

de ez nagyon régen volt.


Fiam elment messzeségbe,

nem nézhetek a szemébe,

s másnak mondja: – Kedvesem,

nincs nálad szebb senki sem!…

Kislányomból kisasszonyka,

csillagszeme rám ragyogja,

mint egy fényes tükörkép:

– Szebb a jóság, mint a szép!


Tó tükréhez megyek s kérdem,

ki a legszebb a vidéken?…

Tó tükrét a szél kavarja,

arcom girbe-gurba rajta…

– Hamis a tó! – Futok messze,

csorba tükör a kezembe,

csorba tükör felel nékem:

– Nem az vagy már, aki régen!


Kedves, öreg Szülőanyám,

Te mondjad meg, de igazán,

elhervadtam, csúnya vagyok?

Édesanyám szeme ragyog:

– Hidd el nékem, édes lányom,

te vagy a legszebb a világon…

S ahogy szólott, könnye fénylett,

arcom benne tündérszép lett.

8899. gabikka
jan. 6. 12:30

"Reggelnek aromáját egy csészébe töltöttem,

Álmosan fogom a kezemben, még fel sem öltöztem.


A tegnap már elmúlt, a mai nap még gyermek.

Álmaim a gőzzel együtt lassan útra kelnek..."


(Bedő Gábor)

8898. gabikka
jan. 5. 20:39

Titkok tánca



Lefekvés előtt, már nem


lehetsz fő gondolatom,


minden másodperc éget


s mégis szorongatom.



Nélküled álmodom,


sötét és vak hidegben


kezedet átfonom


enyémben pihenjen.



Itt fénylesz lelkemben,


látlak magam mellett,


ajkad lágyan megremeg


s egy titkot talán elrejt.



Mindketten álmodunk


nappalon és éjjel


egymással táncolunk


s cikáznak a fények.



Lőrincz Katalin

8897. tárnics
jan. 1. 09:43

Aranyosi Ervin: Varázslatos kívánság


Hej, ha varázspálcát foghatnék kezembe,

a világon minden ember boldog lenne.

Nem is ismernének szomjúságot, éhet,

s vidámmá válhatna az emberi élet.

Minden ember arcán csak mosoly ragyogna,

s kinek kedve támad vidáman dalolna.

Nem ismerné senki a szomorúságot.

Egy nagy zsákba kötném a nyomorúságot

és eldugnám a mély tenger fenekére.

Bőség és a jó kedv jöjjön a helyére!

Higgyük, megváltozhat a világ, s az élet!

Mindehhez kívánok boldogabb, új évet!

8896. gabikka
jan. 1. 00:48

"Te Új Világ, jóra törekvő,

bár te lennél az a rég várt,

békét hozó, csodás esztendő,

mely az Idők méhében érik

talán már évmilliók óta...

s most a mi Századunk tüzében,

most válik nagy... igaz valóra...

Boldog új évet, emberek!"


Várnai Zseni

8895. Polli
dec. 31. 15:53

Mentovics Éva: Újévi jókívánság


Ballag már az öregedő,

megfáradt Esztendő,

vele tart a sok-sok gyermek;

mind a tizenkettő.


Van, ki tarka virághaját

lenge copfba fogva,

lombot rázva, avart hintve,

mások fogvacogva.


Hálát adva a sok jóért,

siratva a rosszat,

fogadkozva, hogy jövőre

még szebb évet hoznak.


Sorba állnak mindahányan…

Január az élen,

s imádkoznak, hogy ölükbe

sok boldogság férjen.


S ne csak derű, egészség is,

bőség elegendő.

Így köszöntsön minden házhoz

be az Új Esztendő!


(2012. december 31.)

8894. gabikka
dec. 29. 12:51

Óév búcsúztató


Vidáman teljen az Ó-év utolsó pár napja!

Vidámsággal élvezze a ház apraja-nagyja!

A mosolyod ragyogása, legyen arcod éke!

A megértő, szép szeretet, szívek menedéke!

Ne tartsd vissza a nevetést, viduljon a lelked!

Legyen mindig okod, amit meg kell ünnepelned!

Az ünnephez mindig legyen, veled-boldog társad!

Vidám kedvvel add a múltad át az elmúlásnak!


Aranyosi Ervin

8893. gabikka
dec. 28. 20:45

B. Radó Lili : Esti dal



Oly jó ilyenkor este már,


mikor az izzó nap leszáll,


s a csillag csillog csak nekem.


Elgondolom az életem.



Ami elmúlt, és ami lesz még,


mit rég meguntam, s amit szeretnék,


messziről nézem és nyugodtan,


ami után egykor futottam.


Mire az izzó arc lehűl,


a szív is békés lesz belül.


Öröm, kétség oly messzi cseng,


és jól esik az esti csend.



Jó így még egyszer szem lehunyva


mindent végiggondolni újra,


a lélek könnyű, mint a pára


s csend van. Elalszunk nemsokára.

8892. tárnics
dec. 26. 05:17

Szilágyi Domokos



Karácsony



A puha hóban, csillagokban,

Az ünnepi foszlós kalácson,

Láthatatlanul ott a jel,

Hogy itt van újra a KARÁCSONY.



Mint szomjazónak a pohár víz,

Úgy kell mindig e kis melegség,

Hisz arra született az ember,

Hogy szeressen és szeressék.



S hogy ne a hóban, csillagokban,

Ne ünnepi foszlós kalácson,

Ne díszített fákon, hanem

A szívekben legyen KARÁCSONY.

8891. gabikka
dec. 25. 03:28

Kristina Calu - Mindig karácsony


Mondj egy mesét

S én hallgatom

Fejem pihen a válladon

Leül bennem a nyugalom

Hangod száll finom szárnyakon


Lábujjhegyen jár a világ

Asztalon meggyújtjuk a gyertyát

Együtt mondunk hálaimát

Köszönjük Istennek egymást


Illatos a szoba, a tér

Csillan az ágon a fényfüzér

Béke van idebenn

Nincs a világon idegen

Kinek ne kívánnám ugyanezt

Hogy fogja közre a szeretet

Ne fázzon a teste, lelke

Költözzön boldogság a szemébe

S maradjon vele örökre


Ne csak egy nap legyen ilyen

Ne csak most szeressünk

Ne csak most adjunk

Legyen karácsony minden napunk

8890. tárnics
dec. 22. 18:41

Szuhanics Albert

Adventi áhitat


Még úr a sötétség,

hosszúak az éjek,

pihen a föld öle,

hideg a tél.


Fénylik a szívekben

rejtező ígéret,

az advent igéje,

életre kél.


Ünnepi koszorú

gyertyái kigyúlnak,

erős a szívekben

a hit, remény.


Egy szűztől születik

megváltó a földre,

kicsiny lesz, de máris

árad a fény.


Koszorún négy gyertya,

vasárnap fellobban

jelzi hogy közeleg

hozzánk Urunk.


Minden új hétvége

fényesebb számunkra

amíg mi hű szívvel

várni fogunk!

8889. gabikka
dec. 22. 11:49

Kosztolányi Dezső: Karácsony


Ezüst esőben száll le a karácsony,

a kályha zúg, a hóesés sűrű;

a lámpafény aranylik a kalácson,

a kocka pörg, gőzöl a tejsűrű.


Kik messze voltak, most mind összejönnek

a percet édes szóval ütni el,

amíg a tél a megfagyott mezőket

karcolja éles, kék jégkörmivel.


Fenyőszagú a lég és a sarokba

ezüst tükörből bókol a rakott fa,

a jó barát boros korsóihoz von,


És zsong az ének áhítatba zöngve…

Csak a havas pusztán a néma csöndbe

sír föl az égbe egy-egy kósza mozdony.

8888. gabikka
dec. 20. 11:23

Aranyosi Ervin: Karácsonyi sütemény


Süssünk karácsonyra szeretet süteményt,

hozzuk vele vissza szívekbe a reményt!

Szedjük össze szépen a hozzávalókat,

tegye boldoggá a belőle falókat!

Kezdjük egy nagy adag meleg szeretettel,

mit szerető szívvel gyúr bele az ember,

majd vegyük elő a türelem szitáját,

s mielőtt sértenél, a szót itt szitáld át!

Pletyka és gúnyos szó fenn marad a szitán,

s aki ezt kidobja, az mind jól teszi tán!

Keverjünk helyére jó szót, emberséget,

ezzel kínálgassunk betérő vendéget!

Egy pár szép tojásnyi kedvesség is jöhet,

amit a jó szándék, s örömszerzés követ.

Ha megkelt tésztája derűs, vidám kedvvel,

kezdj el foglalkozni alvó tűzhelyeddel!

Egy mosoly-szikrával lobbants benne lángot,

kitartás tűzével melegíts világot.

Szórd meg finom liszttel, hangos kacagással,

amikor sülni kezd, már nevethetsz mással!

Pár csepp megfontolást is csepegtess rája,

ettől lesz majd teljes, finom aromája!

Amikor elkészült, vágd ezer darabra,

jusson mindenkinek, jusson minden napra!

Majd gondoskodj róla, többé ki ne fogyjon,

szeretetért senki gyomra ne korogjon.

Néhány szép szeletet mindig tegyél félre,

hátha rászoruló jön hozzád ebédre.

Ha finom a sütid, meghívnak majd mások,

szeretetet sütni mindig akad száz ok!

dec. 19. 05:38

Egy tizenéves:


Az asztalon egy pohárkában

Illatos, kedves kis virág van!

Színétől kapta a nevét:

"Ciklámen", - és ennyi elég!:)

8886. gabikka
dec. 18. 22:07

"Ahogy az alkony őrzi emléked,


Puhán átölel amit elvett tőled,


És, mint láncban minden szem,


Úgy ismétli önmagát a végtelen,


Mikor az utolsó szirom is lepereg,


Szívbe kapaszkodik érted a szeretet."



[Nemes Andrea]

8885. gabikka
dec. 17. 10:02

Szabó T.Anna: Az ünnep azé aki várja


Aki magot szór ablakába

és gyertya vár az asztalán.

A várók nem várnak hiába.

Egy angyal kopogott talán?


Szárnysuhogás az ablakon túl –

vigyázz! Kinézni nem szabad!

Künn az angyalhad térül-fordul,

egy pillanatra látszanak.


A karácsonyfát hozzák – hallod?

– egy koppanás, és leteszik.

Fényben úszik az üvegajtód,

s megint suhogás. Mi ez itt?


Zöld angyaltoll: egy kis fenyőág,

karácsonyszagú és meleg.

“Gyújtsd meg a legutolsó gyertyát!”

Ez az angyali üzenet.


És be is mehetsz – vár az ünnep,

és minden zárt ajtót kitár.

A fa alatt angyalok ülnek –

az ünnep azé, aki vár.

8884. Törpilla
dec. 15. 20:17

Aranyosi Ervin: A sírás kell!


A sírás kell, mert tisztítja a lelked,

és jobb, ha tüske benned nem marad.

Ki sírni lát, az rajtad nem nevethet,

– ki fájdalmat vet, később azt is arat!

Ne másokért sírj, – magad érdekében –

csakis azért, mert neked jól esik.

Engedd csak el és bocsásd meg szépen,

s helyére majd az öröm érkezik…

A sírás kell, mert lelked megkívánja,

álarc mögé ne rejtsd fájdalmadat!

Ne pusztíthasson fájó emlék árja,

mert annak mindig mély nyoma marad!

Mikor lelkedben fájdalom virágzik,

nagy butaság, ha azt eltitkolod,

mert előbb-utóbb testeden is látszik,

megbetegít e szánalmas dolog,

A sírás kell, hát hadd tisztítsa lelked,

a könny feloldja mindazt, ami bánt!

Utat mutat, hogyan kell nyugtot lelned,

általa ismét szép lesz a világ.

Ne törődj azzal, mit gondolnak mások,

enyhítsd csak bátran, mi belül feszít,

hogy szebben élj, arra akadhat száz ok,

sírd ki magad, s fesd szebbre perceid!

8883. gabikka
dec. 15. 11:44

Aranyosi Ervin: Havat szórnék…


Havat szórnék a világra

így december közepén!

Havat szórnék a szívekre,

rájuk szállna a remény.


Akire csak a hó hullna,

érezné, milyen hideg,

de amikor elolvadna,

ébresztené a szívet.


A szeretet melegétől

lángra gyúlna minden szív,

s érezné, hogy szép az élet,

és most épp szeretni hív.


Ráébredni, hogy a világ

csak látszatra oly rideg,

de elolvad minden bánat,

ha egy szép szív lepi meg.


Gyertek majd ki a szabadba,

rátok is essen a hó!

Kapjátok meg üzenetem:

– Emberek, szeretni jó!

8882. gabikka
dec. 13. 16:17

Luca-naphoz



Tóthárpád Ferenc :Szórom a mákot...



Luca, Luca széke


elkészül-e végre?


Édesapám faragja,


Kész már minden darabja.


Össze kéne rakni!


Minek még faragni?


Türelmetlen gyermekek


Várják már az ünnepet.


Karácsonykor éjjel


Félve nézek széjjel.


Szórom, szórom a mákot,


Nagyon-nagyon vigyázok.


Éjfélkor felcsendül,


Hálaének zendül.


Minden hívõ énekel,


Szentmisével ünnepel.


Felállok a székre,


Luca-, Luca-székre.


Templomajtók, nyíljatok!


Boszorkányok, fussatok!

8881. gabikka
dec. 10. 22:39

Kristina Calu - Tudod, én…


Tudod, én akkor is szeretlek

Ha csúnyán nézel rám

Ha mogorva pillantásodtól

Sírásra görbül szám

Ha kéretlen szavaid

Szívemet tépik

Ha makacs önfejűséged

Tanácsomat nem kéri

Ha veszekszem veled

És mindentől eltiltalak

Ha nem kérsz belőle

Akkor is tanítalak

Ha minden percben féltelek

Bár bőszen tiltakozol

Ha hanyagságod miatt

Rossz jegyet hozol

Ha válladat rántod

Kérdésre nem felelsz

Ha kizársz a világodból

S úgy tűnik, nem szeretsz


Mert tudom, csak néhány év

És megváltozik minden

Én is jártam ott

Ahol most te vagy, kincsem

Újra fontos leszek

A legjobb barátod

Míg eljön ez az idő

A partvonalon várok

Itt állok majd

Jól látható helyen

Megtalálsz bármikor

Megfoghatod kezem

Sírhatsz a vállamon

Ha úgy hozná az élet

Az anyukád vagyok

Míg élek szeretlek téged

8880. globus
dec. 9. 10:14

Nézem a sok embert, valamit keresnek!

Ám nincs eredménye, amíg nem szeretnek!

Hiába a sok dísz, gazdag, szép ajándék,

mikor más célt szolgál, mögöttük a szándék.

Pénzben mért szeretet, anyagias vágyak,

görbe tükrei egy eltorzult világnak.

A mosoly, az öröm, egymás ölelése,

– önző világunkban, vajon nem kevés-e?

Vajon hová bújt el az igazi érték,

a szív gazdagságát, sosem pénzben mérték.

Figyelmet és időt kéne többet adni,

minden körülményben embernek maradni!

(Aranyosi Ervin)

8879. Törpilla
dec. 8. 16:46

"Örülnünk kellene minden percnek, amelyet megadott az ég,

megcsodálni az erdőt, a rétet, s szeretni mindent, ami szép.

A fodrozódó víz tükrében, mikor még szunnyad a világ,

hallgatni, ahogy suttog az erdő, mikor a szél muzsikál."


(Meggyesi Éva: Örülnünk kellene - versrészlet)

8878. gabikka
dec. 8. 09:05

Sándor Ernő:


Adventi hajnal


Alföldön, fákon zúzmara,

adventi hajnal zápora,

ezüst mezők, ezüst világ...

Szobánkban csend és béke van,

karácsonyt vár a kisfiam.

Ezüst mezők, ezüst világ,

ti visszatérő szent csodák,

ó, szép adventi hajnalok!

Lelkemben halkan zengenek

rég elfelejtett énekek.

Ó, szép adventi hajnalok,

Istent dicsérő angyalok,

bús tájon, íme, zeng a szó:

az éjszakának vége már,

megtartó Krisztus erre jár...

Bús tájon íme zeng a szó:

Istennel élni volna jó

az ég alatt, a föld felett,

s üdén, miként a kisfiam,

Jézusra várni boldogan.

Az ég alatt, a föld felett

pusztítva jár a gyűlölet...

Adventi hajnal zápora

e csendes téli reggelen

nyugodj meg fájó lelkemen.

Adventi hajnal zápora,

új boldog élet mámora

ó, hullj reám, ó, hullj reám!

Hozzátok el a nagy csodát

ezüst mezők, ezüst világ!

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2020, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook