Kedvenc idézetek (beszélgetés)

Elmegyek messze, és sohasem találhatsz meg, bármikor keresnél. Pedig egykor keresni fogsz. Majd súgok neked valamit, miért?... Olyan lesz a hajad, mint a sirály szárnya, a kedved, mint a kéményben a szél, a szomorúságod, mint a sír. Mikor keresni kezdel, engem, az ifjúságodat... Nem gondolsz álmatlan éjjelen többé a nőkre, akik betöltötték életedet, akik miatt szenvedtél, nyugtalankodtál, szaladgáltál, türelmetlenkedtél... akiket úgy hordoztál darab ideig a szívedben, mint bálványképeket... akik nélkül nem tudtál volna élni... akik végül mind megcsaltak, kiraboltak, lelkiismeretfurdalás nélkül elfelejtettek... mindenki elhagy, mind elfelejt, kíváncsi kis lábaikon új utakra mennek, újabb szerelmet űznek mohó, falánk kis szívükkel, a férfiak új mondanivalójára kíváncsiak... szeretők, szerelmek: tüzek és fagyok a férfi életének az országútján... időrabló oktalanságok, megkívánt borok, óhajtott mámorok... nadrágok és szoknyák... veréb- vagy fülemilehangok... éjszakák, amelyek elmúlnak... De én örökre a tiéd maradok.

Krúdy Gyula

Egyes históriákat jobb elfelejteni, mások a sors szeszélye folytán el sem kezdődnek, hanem maradnak ott, ahova tartoznak: az elveszett lehetőségek ködös világában, a sosem volt univerzumában.

Alice Hoffman

"Nézz fel az égre! Lélegezz be néhányszor, jó mélyen. Gondolj arra - csak egy pillanatra -, hogy Csodában élsz, és benned is Csoda van!"

M. P.

Azt szeretem benned,akit nem akarsz nekem adni.

Magányodat szeretem,és lelked kételyeit.

/Szabó Lőrinc/

Csináld úgy, hogy azzá válj, ami boldoggá tesz.

Ideje lenne kitörölni a kliséket, miszerint szenvednünk kell, és naponta darabokra törni.

A fenéket.

Igen, kapunk pofonokat, elesünk a lépcsőn, de soha nem az számít, hogy mekkorát koppanunk, hanem az, hogy hiszünk-e magunkban annyira, hogy újra meg újra felálljunk, és akár véres, remegő térdekkel, de megtegyünk még egy lépést.

Csak ez számít.

A sebek begyógyulnak.

Látni fogják, hogy ott vannak, és segítenek - csak fogadd el.***

Oravecz Nóra

Az életben minden csata azt a célt szolgálja, hogy tanuljunk belőle valamit, még az is, amelyiket elveszítjük.***

Coelho

Senki sem tudja, mire képes, míg meg nem próbálja.

Publilius Syrus

Ha te meg én barátok vagyunk, akkor a kapcsolatunkat áthatja egyfajta várakozás. Amikor látjuk egymást, vagy távol vagyunk egymástól, ott vibrál a levegőben az együttlét, a nevetés és a beszélgetés várakozása. Ennek a várakozásnak nincs konkrét meghatározása; eleven és dinamikus, és minden, ami kialakul az együttlétünkből, az a valami különleges, egyedi ajándék, amelyen senki mással nem osztozunk.

William Paul Young

AZ IGAZ BARÁT

Hogy ki az igaz barát?

Az, kinek megérted

Minden kimondott és

elhallgatott szavát.

Kinek a szeme

számodra nyitott könyv,

És ha ezeket a szemeket

Elönti a könny

Akkor te adod a válladat,

Hogy kisírja magát, s közben

Halkan megkérdezed:"Mi bánt?"

Ki elmondja neked minden baját

És te meghallgatod és segítesz

Megoldani a gondját.

Kit sose akarsz túlszárnyalni.

Legyőzni, kit sose tudnál igazán mellőzni.

Akit tisztelsz, s érdekel, hogy mi van vele

S a bajban mindig kiállsz mellette.

Nem érdekel, hogy kis hibát követett-e el, vagy nagyot,

A bajban akkor is barátok maradtok.

És milyen érzés, ha neked van egy igaz barátod?

Felemelő dolog nem gondolod?

Ha van egy ember, ki megérti minden bánatod,

S neki elmondhatod minden gondolatod.

Kivel érzed, hogy nélküle nem vagy egész,

Ha ő nincs a fél éned elvész.

Ki minden esetben kitart melletted,

S a vállára hajthatod a fejed, ha a sors sírásra késztetett.

Kivel megbeszélheted minden dolgodat

Kiről tudod, hogy a hátad mögött rólad sose mondana rosszat.

Kinek látványa mindig örömet okoz,

S ő csillapítja a fájdalmadat, ha a sors kegyetlenül felpofoz.

Ki biztat, s reményt önt beléd,

S aki minden bajban megállja a helyét,

ki sosem szól le, s megbecsül,

S kiálltok egymás mellett rendületlenül.

Hűtlen barát

Mondjam-e? hallgassak? s név nélkül szóljon-e vádam

vagy mindenki előtt verjem-e dobra: ki vagy?

Nem kell név, hogy még panaszom se legyen a megőrződ,

és ne az én versem hordja a híredet el.

Míg jó volt, biztos volt építménye hajómnak,

elsőnek jöttél társamul akkoriban.

Most, mert elfordult a Szerencse, sehol se vagy, ámbár

szükség inkább most volna reád igazán:

Színlelsz, hadd higgyék: sose ismertél, s nevemet ha

hallod, rákérdel: Naso? ugyan ki is ő?

Az vagyok én, akihez, bár nincs ínyedre, ha mondom,

gyermekkortól köt régi baráti kapocs.

Az vagyok én, ki először tudtam gondjaid és ki

éppúgy osztottam szórakozásaid is.

Az, ki az asztalnál veled ültem - szinte családtag,

s úgy vélted: költő én vagyok, én egyedül.

S az vagyok én, ki hogy élek-e, hűtlen, azt se tudod már

érdeklődni kicsit rólam: eszedbe se jut.

Vagy sose kedveltél: akkor színlelted az érzést;

vagy ha igen: hát nem vagy nagyon állhatatos.

Nos hát, bökd ki, miféle harag tett ennyire mássá;

mert ha alapja csekély: van panaszomra alap.

Mondd, mi dolog gátol, hogy mint rég, most ne olyan légy?

Vagy tán úgy tartod: bűn, hogy egem beborult?

És ha javakban, tettekben késett segedelmed,

írni azért tudtál volna talán valamit.

Kétlem ugyan, de olyasmit hallok, hogy csúfolódtál,

mert elbuktam, hogy még a szavad se kímélt.

Mit teszel, ostoba? Elszárítod a könnyet irántad:

majd, amikor tőled száll a Szerencse odébb.

Azt mondják, ez az istennő lábujjhegyen áll csak

forgandó kerekén, s ingatagon lebeg ott.

Bármi levélnél, szellőcskénél lengetegebb ő;

könnyelműséged egy vele csak, nyomorult.

Gyönge fonálon függnek mind az emberi dolgok,

és az imént viruló tönkre jut egyszeriben.

Gazdag Krőzus ritka hatalmáról ki ne hallott?

S ellenségeinek, lám, a kezébe esett.

És akitől nemrég féltek Syracusa lakói,

mint gyermeknevelő ette sovány kenyerét.

Volt-e nagyobb Magnusnál? Mégis futva a régi

védenc védelmét kérte alázatosan.

És akinek az egész föld leste szavát, nos, akárki

másénál kevesebb lett szava súlya utóbb.

És a Jugurtha-verő, cimber-tipró, ki alatt, míg

consul volt, Rómánk annyiszor ült diadalt,

sárban bújt meg Marius és nádas mocsarakban,

sok-sok méltatlan sérelem érte e hőst.

Emberi dolgokban csak játszik az isteni fenség,

s már a jövő óránk, az se lehet bizonyos.

Nékem mondott volna ilyesmit bárki: a Pontus

mellé jutsz, s géták íja riaszt valaha,

menj, azt mondom, igyál agytisztító folyadékot

és mindent, ami csak Anticyrában akad.

S így jártam mégis. Ha volna erőm a halandók

ellen, a fő isten fegyvere ellen alig.

Jobb, ha te is félsz s gondolsz rá, hogy amit ma derűsnek

látsz, ki se mondod még, s hirtelen elkomorul.

Haverból van rengeteg,de igaz barát csak egy lehet.

Akire mindig számíthatsz,az igaz barát!

Nagy kincs neked.

Barátot találni nem könnyű dolog,

Szerencse is kell hozzá, jól tudod,

Mert barát nem terem minden bokorban,

Ha hiszed ha nem, bizony ez így van.

Jó barátok mindig igazat mondd,

Az őszinteségből nem lehet gond.

Játszani, tanulni vele, csak vele jó,

Hogy mennyire tán nincs is arra szó.

Haverból van rengeteg,de igaz barát csak egy lehet.

Akire mindig számíthatsz,az igaz barát!

Nagy kincs neked.

Szülinapod, biztos nem felejti el,

És a névnapodon is téged ünnepel.

Jóban rosszban mindig melletted áll,

Ha süt a nap, vagy ha hó pihe száll.

Ha beteg vagy, szemében könny remeg

Ha öröm ér,együtt örül veled.

A barátság egész életre szól,

Ez arany igazság, jegyezd meg jól.

Haverból van rengeteg,de igaz barát csak egy lehet.

Akire mindig számíthatsz,az igaz barát!

Nagy kincs neked.

Barátság

Barát az, ki melletted áll,

ha a porszemet a szél elhordta már.

Barát az ki mindig fogja a kezed,

akkor is ha az élet megvezet.

Barát az ki a barátod marad,

ha a szerencséd messzire szalad.

Barát az ki könnyeid letörli,

ha lelkedet a világ felőrli.

Itt vagyok

Tenéked adom világom,

Bánatom, és örömöm,

Fogadd el kedves barátom!

Hálásan köszönöm!!

Nézd csak! Itt vagyok, elbújtam

Ezekben a sorokban,

Szeretnék benne maradni,

Szívedben egy sarokban.

Ha netán magadba nézeL

Eztán mindig megtalálj,

Szívesen eljövök hozzád,

Szólj csendben, vagy kiabálj!

Ott leszek veled életed

Minden egyes percében,

Megmutatom majd magamat

Álmaidnak tükrében.

Eljövök majd meglásd hozzád

Varázs órák éjjelén,

S együtt rohanunk barátom

A mesékbe Te... meg én!

Ezt jól jegyezd meg,

Mert sok dolgot elveszíthetsz az életben,

De az igaz barát mindig ott lesz,

És nem hagy elveszni a végtelenben.

Ne add föl,akármi történik is.

Bánatod rejtsd egy mosoly mögé,és folytasd az ÉLETED.

Tudom, hogy nincs bennem semmi különös. Az átlagemberek átlagéletét élem. Nem alkottam semmi emlékezetest, nevem hamarosan homályba vész, de tiszta szívből, igaz szerelemmel szerettem valakit, és ez nekem teljesen elég.

Nicholas Sparks

Az ember és a világ kapcsolatának 4 meghatározó eleme van.

E négy kapcsolat alapján értékelhetők és osztályozhatók az emberek:

HOGY MIT CSINÁLUNK

HOGYAN NÉZÜNK KI

MIT MONDUNK

ÉS HOGYAN MONDJUK.

Nekem rejtvény vagy, amit nem tudok megfejteni,

Nekem egy vers vagy, amit nem fogok elfelejteni,

Nekem egy ajándék vagy, amit nem tudok kibontani,

Nekem te vagy az egyetlen szó, amit nem tudok kimondani.

Anonim MC

Végül nem bán már az ember semmit, semmit,

csak szeressék!

Jaj! Úgy vágyik valakire, hogy eltűri azt is már,

hogy ne szeressék!

(...)

Ó, végül már azért sír csak, hogy valakit szeressen még,

szeressen még.

Legyen aki megengedje: rágondolva tölthessen el

egy-egy estét.

Váci Mihály

Várd ezt a napot!

Az élet Ő,az élet élete maga.

Kurta idejében

Léted minden igazsága és valósága benne:

A növekedés öröme,

A tett dícsősége,

A szépség ragyogása.

Hisz a tegnap csak álom,

A holnap csak látomás,

De ha jól éled,a ma boldog álommá tesz minden

tegnapot.

És minden holnapot reménylátomássá.

Várd hát nagyon ezt a napot!

Így szól a hajnal köszöntése.

Kálidásza

"..Van, amit kinőttünk, van, ami lefeslett rólunk. De

van, ami kinőhetetlen. És van, ami elszakíthatatlan...a barátságunk..."