Katonafeleségek (beszélgetés)

Sziasztok,

Elég ritkán van időm forumozni, mert van egy 8 hónapos örökmozgó babánk. A párom 5 évig volt katona és most kezd a tűzszerészeknél. Szolgál még valaki ott??

Hál' istennek nekünk a külszolgálat még odébb van de már előre félek tőle, én nem is tudom elképzelni, hogy lehet kibírni.

Megpróbálok kicsi visszaolvasgatni..

Ennyi idős korára egy nőnek van már elég tapasztalata,-mondjuk Nekem a saját káromon-de megtanultam egy életre. Sajnos Én sem tudok semmi érdemlegeset a katonáinkról,de annyira remélem,hogy hazaengedik őket karácsonyra! Olyan titkosan és burkoltan fogalmaznak a hirek között is,hogy "nesze semmi,fogd meg jól"! Én már azzal is kiegyeznék,ha 3 hónap után internet vagy telefon kapcsolatunk lenne.

Remélem lányok,nálatok szerencsésebb a helyzet,kivánom Nektek,hogy sokkal jobb legyen!!!

Azon gondolkodtam,hogy honnan lehet letölteni a Dear John zenéjét,mert Nekem is nagyon tetszik. Ha tud valaki elérhetőséget,azt megköszönöm! Üdv: Stella

Te tényleg kemény vagy...nem kekeckednék veled.Bár ez a topik nem erről szól,tény,hogy a technika mindig lebuktatja a hűtleneket...

Amúgy pont az e havi playboyban van egy cikk az idegenlégióról,3 oldal...és semmi információt nem tudtam meg belőle.Van bent pár szép kép,5 sor adat,a többi meg rizsa...

A többiek igen eltűntek...

20 évesen 4-5 havonta láttam a párom,és senki nem tudott rávenni még a bulizásra sem,nem még hogy megcsaljam,mert imádtam.Aztán most 45 éves koromra mégis azt mondom,hogy kár volt kihagyni azt amit kihagytam,mert ő viszont engem többször is megcsalt a házasságom alatt,de én megbocsájtottam-és "lenyeltem a békát",ebbe hosszútávon azért bele lehet keseredni-.A jelenlegi élettapasztalatom azt mondja,hogy az igazi kapcsolatok a szivekben köttetnek.Ha ott valami nincs rendben,akkor az ember könnyebben"vétkezik".Nem nagyon tudom megérteni,de el kell fogadnom,hogy a fiúk odakint ehhez az életformához akár még az alkalmankénti csajozást sem vetik meg.Szerintem ezt ők is azon a szinten kezelik,amennyit ér-pillanatnyilag megkönnyebbülnek bizonyos feszültségektől-ennyi.

Fogalmam sincs ,hogy Én mit tennék a helyükben.

Az biztos,ha most lennék fiatal,és azt érezném,hogy valami olyan dolog bevonz,amit kár lenne kihagynom,akkor megtenném.-és hallgatni arany!-mert hiába voltam Én is hűséges, mégsem Rólam fogják megmintázni a becsület és a tisztesség szobrát!Mellesleg a férjemet karóba lehetett volna húzni,a végsőkig a szemembe tagadott mindaddig,amig nem tudtam bebizonytani. Ha nem tettem volna be a rejtett kamerát,soha nem tudtam volna rá bizonyitani a több hónapja tartó kapcsolatát.Engem majdnem padlóra tett-maga a látvány is- nem még a tervük,de "sajnos" lebuktattam őket,és aki másnak vermet ás.....

Ezek után reszkessenek Tőlem a Pasik!Légy ügyes!

Hát igen,reméltem,hogy ezzel te is tisztában vagy.Mármint hogy ott kint mi folyik.

Én ha erre gondolok,felugrik a vérnyomásom.Mert akkor ennyi erővel egy 6 hónapos misszió alatt én is elmehetek inni,és ha lefekszem valakivel,az csak testi kielégülés...nem haragudhat érte?

Mert gyanítom itt is kettős mérce van...

Belenéztem egy-két buli erejéig a YouTube videójain,hát bulzni azt tudnak.Voltak csajok,vetkőzések,szerintem ott "minden" folyt,és amit nem láttam,azt is el tudom képzelni.

Nekem van egy 25 éves fiam,nagyon jó a kapcsolatunk,általában az idegenek a nővérének hisznek,és a barátnőivel is nagyon jóban vagyok.Velük szoktunk ilyenekről dumcsizni,és megy a vigyorgás. Az fiamat Én is láttam már bulizni, az asztal tetején félmeztelen hastáncot jártak a csajokkal,ki tud fordulni magából ha iszik egy kicsit. De az is igaz,hogy van egy erkölcsi és érzelmi norma ami szerint él,és a szerelem az nála más kategória.Soha meg nem alázta,meg nem csalná a barátnőjét,és külön tudja választani a bulit a szerelmi kapcsolatától.Mondjuk ezért agyaltam vele eleget!A fiam azt mondja,hogy ez hozzáállás kérdése,hogy valakinek mi mennyit ér egy kapcsolatban.A buli az buli,a szerelem az meg szerelem.A kinti körülmények aligha szólhatnak szerelemről,legfeljebb felhevült állapotban történő testi kielégülésről,és ez nem ugyanaz,ez csak ösztön. Vagy bevallják,vagy nem,de attól még megtörténhet. Szerintem.

SEjted?Máshogy működik?És itthon máshogy élik meg?

Ezzel mit akarsz mondani?

Örülök,hogy tetszett.Nekem a filmzenéjén csörög,ha hív...

Na ezt a csajozós témát hagyjuk,sajnos az én párom túl őszinte,és a barátai sem fogták vissza magukat...nem szenvednek hiányt se csajban,se alkoholban,se buliban, ha akarják...És ehhez igen nagy hinni akarás kell...

Sikerült megnéznem a filmet,és nagyon meghatott. Az eredmény 4 papirzsepi,pedig hónapok telnek el mire merek sirni egy picit.Számomra azt hiszem az élet adott egy utolsó lehetőséget,hogy ebben a korban átéljem a rég eltemetett szerelmet más oldalán,és ennek most örülnöm kell,még akkor is ha ez most még a távolság miatt akadályokba ütközik.Én már megtapasztaltam azt is milyen másra várni hónapokig,meg azt is milyen együtt élni 27 évig úgy,hogy valaki minden éjjel ott szuszog mellettem.Szerintem mindkettőben van jó és rossz is.A megszokásnak hatalmas ereje van,de a szerelemnek is!!!! Az igazi szerelem nem ismer sem idő,sem távolság korlátokat,mert az az ember legmélyebb bugyrából irányit bennünket.Persze,hogy az az ideális,ha mindig mellettem van,mert vannak dolgok a szerelemben,amihez két ember kell,és igenis ez is a kapcsolat velejárója.:-))))

Erre gondolnak azok,akik nem értik a távkapcsolatot,és ebben van igazság. Viszont szerintem van ennél felsőbbrendűbb érzés,ami ezt tudja uralni addig amig az ember úgy várja a társát.-Mellesleg a fiuk sincsenek olyan nagyon eleresztve a csajozásban odakint-:-))))

Azt egyikünk sem vitatja,hogy nem nehéz,de működhet szerintem,csak nem könnyű bevállalni.

Valamiért a film után,a kedvenc versem ugrott be az eszembe,ami Ránk nagyon is igaz.Bemásolom ide,hátha valakinek erőt ad. Üdv Mindenkinnek,és KITARTÁST LÁNYOK!!!

Szép Ernő: RECEPT

Se meghalni, se nem élni,

Lemondani, de remélni.

Ülni, föl- fölkelni járni,

Várni, várni, várni, várni.

Elaludni és álmodni,

Álmodozni, gondolkodni.

Vágyni, vágyni, elepedni,

Hagyni a szívet repedni.

Nézni, nézni, elámulni,

Csak bámulni, és elmúlni.

Örülni az égnek reggel,

Beszélni a gyermekekkel.

Heverészni és sétálni,

Fütyörészni és tréfálni.

Mindenkit mosollyal csalni,

Mulattatni, vigasztalni.

Elfáradni és pihenni,

A könnyeket kiengedni.

A könnyeket könnyen venni,

A szenvedést elszenvedni.

Tenni venni, jönni menni,

Képzeletben messze lenni.

Túl gondolni a világon,

Túl az Óperenciákon.

Na,milyen volt a film?Mondjuk lehet,hogy csak nekem nagy szám,mert szinte szóról,szóra ez a sztori...

Amúgy nem szeretem kiborítani magam érzelgős filmekkel...

Nagyon erős vagy,hogy így fogod fel,ami történt,meg egyáltalán,hogy ezek után,még képes vagy ránézni egy férfira.Viszont az is lehet,hogy "bevonzod" ezeket a problémás eseteket. (Legalábbis az én barátaim ezt mondják a ballépéseimre.)

Ha ennyire erős az érzelmi kötődés nálatok,tényleg várj még.

Amúgy körkérdés:titeket is folyton hülyének néznek,amikor kiejtitek,hogy katona,meg távkapcsolat?Mert engem már irritál az engem körülvevő előítéletes közeg,hogy mindenki mindent jobban tud,és ítélkezik...

Azt kivánom,hogy minden történjen úgy,hogy Neked a legjobb legyen,és sikerüljön egymásban megtalálni az "IGAZIT"!Azt mondják,hogy a távolság ,a kis tüzeket kioltja,a nagyokat fellobbantja!

Most keresem ezerrel a filmet a neten,amiről irtál,és közben keresem a zsepit,mert néha megkönnyebbül az ember a sirástól. Fiatalon még,sőt,még 44 évesen is azt gondoltam,hogy helyes volt annyit tűrnöm,ás várnom a férjemre (az IGAZIRA!)tisztességesen,-szó szerint első férfiként az életemben!-és leélni vele 27 évet. Aztán egy éve amikor súlyos gerincműtétem miatt hónapokig ágyban fekve kinlódtam,akkor csalt meg mégis ( már harmadjára),most a beosztottammal,a saját otthonomban,nem is akármilyen köritéssel! Egyik napról a másikra itt maradtam férj és alkalmazott nélkül,összetört szivvel-és gerinccel- Lecserélt mint egy utolsó..... Pedig állitólag még mindig szeret,de ez a harmadik félrelépése volt,és ez mindent vitt!Kár volt ennyit tűrnöm.

Hónapokig vetyengtem,mire összeszedtem nagyjából magam,és beleszerettünk egymásba egy Irakban szolgáló katonával-interneten-.Most 3 hónapja róla sem tudok semmit,de biznom kellene Benne. Nem hiszem el,hogy ez történik Velem!Hiába van a közelben "kinálat",Nekem persze,hogy az kell,aki a leg elérhetetlenebb!Most akkor megnézem a filmet,és készitek magam mellé elegendő papir zsepit! Az Én kedvenc filmem,a "Találd meg Önmagad" Shirley Mc Lainnel,a moziban és neten "Ég és föld között" cimmel ment. Ez nem bőgős,de elég mélyreható,és varázslatos.Onnan kell erőt meritenünk,amiből tudunk,szerintem a fiuk is ezt teszik odakint.Adjon az Isten elég erőt Mindnyájunknak!

Te meg támogatnád az ötletet,hogy hozzátok vissza apát:)

Az ünnepek egyedül mennyire viselnek meg?Utána bepótoljátok?Vagy küldesz csomagot?

Nos,ez egy fiatal kapcsolat, két hónapos,szóval kiégve még nincs.És mióta nincs itthon,próbálkozott más,akiért előtte meg voltam őrülve - most pedig semmit nem váltott ki belőlem,és ez megnyugtat.(Gusztustalan ilyet mondani,de még vágyat sem.)

Remélem ha hazajön,akkor meg tudunk beszélni mindent,mert így távolból telefonon/skypon az ember "azt hall amit akar".

Amúgy volt egy kedvenc filmem (Dear John),és elég viccesnek találtam,hogy ugyanebbe a helyzetbe csöppentem.A párom is megnézte,és azóta ez a mantrája...még a színeink,meg a helyzet is kísértetiesen hasonló mint a filmben...

Látta valaki?(Amúgy én nem szeretem a háborús filmeket,ez inkább az érzelmi vonalról szól,szóval zsepiket előkészíteni,túl életszerű lehet nekünk csajok...)

Szerintem túl fiatal vagy ahhoz,hogy ilyen távkapcsolatban élj,és nem hinném,hogy ezt túl reagálod.Olyan szép,soha vissza nem térő időszakot kell nélküle töltened,ezt nem lehet bepótolni.Persze kivül állóként ez csak észrevétel,nem vélemény,mert olyan könnyű más életére ráhúzni a vizes lepedőt!A szerelem sok mindent legyőz,az biztos,és az ereje attől is függ,hogy mit bir ki a kapcsolat.Szakitani semmiképpen nem ajánlott szolgálati idő alatt,de tovább dagonyázni egy kiégett távkapcsolatban,nem biztos hogy helyes lenne.Általában a nők észérveit,az érzelmeik felülirják. bárcsak tudnék segiteni Neked,hogy mi lenne a jó!

Mindenestre tényleg gondold át,hogy szerelem még ez,vagy már csak ragaszkodás vagy kötődés? Őt szereted,vagy magát az érzést keresed? Tényleg ez a boldogság,vagy ez lehet majd fél év után is?

Komoly dilemma,de érdemes rajta vetyengeni,mert minden perc az életedből ÉRTÉK!

Tudom,hogy nagyon nehéz a fiúknak,talán el sem tudjuk képzelni! De ez az Ő döntésük,Nekünk viszont partnerré válni ebben,cseppet sem egyszerű.

Köszi:)

Az a baj,hogy ha rólam van szó,akkor elég érzékeny...félek,hogy depressziós lesz...a többiek felé már így is nagyon agresszív.

Mindennapossá váltak köztünk a viták,a kaffogások,pedig eddig nem volt ilyen.Még 38 nap amíg hazajön 10 napra,aztán 6 hónapig semmi.Ez a másik ami szíven ütött.Szinte hetente változik a "menetrend", 4 hónap Afganisztánba még csak beletörődtem volna,ha utána összeköltözünk,de most már 6 hónapról beszél,és Guyanet sem verte még ki a fejéből.

Nem akar szakítani,de ez így nem állapot.Vagy csak én reagálom túl?

Szia és köszi,hogy irtál! Idáig próbáltam már a hadügymin.-ban érdeklődni,a külügynél,a honvédelminél,a M.o. Iraki közt. képviseleténél,de senki nem tud semmit.Megadták a Balad-ban lévő központi e-mail cimet,és az Irakban lévő képviselet tel.számát. De attól tartok,nem biztos,hogy jó ha elkezdek kavarni meg nyomozni,nem tudhatom,hogy ezáltal kinek és hogyan ártanék akaratlanul.Ez a katonaság akkora lutri!

Olyan titok övez mindent,mintha a Marson lennének!

Szeretnék tudni felőle nagyon,de nincs ötletem,hogy hol kellene még próbálkoznom.

Ő mindig azt irta,hogy nyugalom,meg türelem,meg kitartás,ne aggódjak,akkor sem ha nem tud irni,mert az internet nagyon hadilábon áll. De ennek már lassan 3 hónapja.Tudsz valami fórum elérhetőséget vagy más egyebet? Köszi

Helló! Afgánban van a férjem, Mazari-e Sharrif-ben.

Telefonon, skype-n tartjuk a kapcsolatot és levelezünk is. Az én férjemnek eszébe se jut, hogy hosszabbítson, pedig most is felajánlották neki. De nem akarja és ezt az egész missziósdit sem. Ha minden igaz ez az utolsó. Elég volt.

Én mondanám a nemet a helyedben,nem baj ha őszinte vagy! Most is nem volt a válaszom,mielőtt kiment a férjem, de ez nem volt lehetséges, menni kellett.

de jól van, jó helyen van és nemsokára jön szabizni. Utána pedig már lassacskán vége a 6 hónapnak.:)))