Gyógyszerfüggőség, depresszió, szorongás, pánik... van kiút! (beszélgetés)

Sziasztok, Drágák!

Régebben már írtam ide.Nekem is hasonló problémáim vannak,mint Nektek,-depi,szorongás-. Most viszont azért írok,mert ismerkedni szeretnék,velem hasonló cipőben járókkal. A kezelésem elején vagyok, rossz itthon a 4 fal közt. Szívesen beszélgetnek előben, vagy fb-n is :) Köszönöm előre is! :) Egyébként 31éves, budapesti vagyok. Mindenkinek jól-létét kívánok!

Hány ilyen téma van lányok!?

Gyűjtsük egybe és egy fórumon belül osszuk meg tapasztalatainkat.

Én a "másik" oldalról beszélek. Rezidens vagyok a témában.

Szakvizsgát biztos ebből a témából írok, mert ez népbetegség.

(Nem úgy pl. mint a skizofrénia.)

Sziasztok! Régen én is írtam ide, most ismét ide tévedtem! :) Lassan fél éve szedek gyógyszert reggel xanax + 2 rexetin, meg délután egy xanax sr! Szorongásra kap, nyáron még az utcára sem szívesen mentem ki! Most ott tartok, hogy a reggeli xanaxot felezem és egy-két nap múlva elhagyom! A többit meg a doki javaslatára februárban kezdem el csökkenteni!

Remélem Ti is jól vagytok! Kellemes Ünnepeket Kívánok mindenkinek!!!

Gratulálok az elhatározáshoz!

Régóta szedted őket?Pontosan mit?

Ha neked sikerül,én is megpróbálom.

Az jó ha felűlbíráltad az orvost

de

most miért csodálkozol?

Semmi gondod nem volt gyógyszerrel, most meg van

Szedd újból és várd amig jön a hatása, mert ezek nem egyböl hatnak

Xanax is lóizé ha csak bekapsz egyet, két óra a felszivódása és egy nem fog használni semmit

Ha mégis, akkor az placebo hatás csak

Hajrá Kriszta :) mikor én anno letettem a sok bzd-t nekem is mindenki azzal jött hogy hülyeség és hogy "vissza fog ütni" meg elvonási tüneteim lesznek, mert ez az általános.( elég nagy százalékban valóban így is történik, ezért javasolja minden doki a fokozatos elhagyást, csakhogy nekem így nem ment)

Esetemben nem lett semmi, talán csak annyi hogy pár napig kicsit kelekótya voltam, de egy hét se kellett és olyan mintha nem is szedtem volna soha az életben, nem hiányzott, nem "sóvárogtam" szóval tényleg semmi.

Az antidepimet is így tettem le még a nyugtató előtt, és attól se lett semmi bajom.

Szívből drukkolok hogy Neked is sikerüljön!!!

Azért vigyázz ezzel!!!

Nagyon komoly visszaütése is lehet!

Szia Kriszta, én is voltam több éven át munkanélküli olyan lelkiállapotban, amire rossz még visszagondolni is.

Azután az utolsó előtti pillanatban a semmiből (szó szerint értsd!) jött egy kihagyhatatlan munkaajánlat ami miatt kénytelen voltam összekaparni magamat,és bár biztos voltam benne hogy nem fog menni mert túl szarul vagyok ahhoz hogy menjen, ment.

Azóta jóval stabilabb vagyok lelkileg, nyáron belevágtam egy újabb olyan dologba amit rémálmomban se gondoltam volna hogy ebben az életeben meg bírok csinálni ( jogsi 48 évesen) pedig nekem is komoly depresszióm+ szoc. fóbom volt és van is.

Nagyon jól ismerem az érzést amikor valaki annyira mélyen maga alatt van hogy úgy érzi semerre nem képes mozdulni és semmi nem köti le , ilyenkor minden tanács vagy útkeresési kísérlet hiábavaló, mert azonnal falakba ütközik az ember.

Nekem a munkalehetőség segített, mert kényszerített arra hogy fogamat öszeszorítva belevágjak, ( anyagilag a padlón voltunk ) lehet Neked is ez kéne ahhoz hogy visszabillenj, nem tudom, mert az hogy ki mitől lendül át, teljesen egyéni.

Ami fontos: semmiképpen ne hagyd el Magadat teljesen, mindig lebegjen az a szemed előtt, a holnap egy új nap,új lehetőségekkel, és ha nem is az elsőt, de valamelyiket lehet hogy meg tudod ragadni, máris jobb lesz.

Ha tudok bármiben segíteni, szívesen megteszem, csak keress meg levélben.

(Nincs harag akkor sem, ha úgy érzed, nem erre a fajta segítségre van szükséged. )

Üdvözöllek: Eszter♥

Az eddigiekből is lejött,hogy semmi önbizalmam.Hogy látnám magam szépnek?Realitás érzékem azért van :(

Na,most megint megzuhantam,hogy újra szembesültem a szerencsétlenségemmel :(((

Értelek,hogy problémáid vannak amik nehezítik a helyzetedet, kívánom erősödjél meg lelkileg,hogy talpon kiálld a gondok próbáját.

Miért nem szereted és fogadod el magadat?

Nők vagyunk,már maga az is szép:) - aztá ide egy pötty,oda egy pötty és még szebbek vagyunk.:)

Ingyen járok a pszichóhoz,a gyógyszer is alig 500 ft.Szóval anyagi része igazából nincs.

Próbálok mindig kitalálni vmit,szeretek néhány dolgot csinálni,de javarészt a lakás foglya vagyok,így nehéz.

De mondom,igyekszem,csak sok a gond-probléma,ezek is gátolnak.

Na de nagyon korán van még ehhez.Ma elvileg vidám napra készülök :)

Én elég sokat kézimunkáztam / keresztszemest/,és olyankor egyszerüen megszünt létezni a külvilág számomra annyira lekötöttt. Próbálj valami hasonlót kitalálni,vagy kötni,vagy valami kézműves dolgot kitalálni. A munka élteti az embert,a semmittevés pedig a nyomorba dönti. Az olvasást megértem,hisz az olyan monoton a helyzetedben, ott nem tudsz alkotni. Próbál apróbb célokat tűzni magad elé, és azokat elérni minden áron,és aztán nagyobbakat,csak ne hagyj magadnak időt a rossz és süllyedő gondolatokra.

Még annyit,ha Magadon nem próbálsz meg segíteni a legjobban,sztem a pszichiáter nem oldja meg a gondjaidat,esetleg a kiüríti a pénztárcádat. Próbálj erős lenni,és csakazértis megmutatni,hogy elég volt abból az életből,és TALPRA állsz gyogyi nélkül fokozatosan.