Elhagyott férjek klubja (beszélgetős fórum)

Na ennek szívből örülök!:) Máskor se hagyd magad!

Igen, egy elfenekelés nem ártott volna!:D

Hali!

lehet tudni, hogy mivel törted meg a jeget?

vagy az a "pisilős" fenyegetés megtette a hatását?

ha az volt, akkor jobb annak utánna nézni, hogy mitől is tart valójában az exed! nehogy valami bajnak ki legyen téva a kisfiad!

Az azért jó, hogy viheted a lurkót amikor akarod.

Tegnap láttam a tévében, hogy 68 nőt ölt meg a társa egy év alatt és minden tizedik nőt ver a férje.

Néha azon gondolkodom, hogy jól meg kellett volna verni.

Nem hagytam magam.

Megtörtem a jeget.

Visszaállt az eredeti helyzet.

Vihetem amikor csak akarom.

Ez bolond egy nő.

sziasztok!

bosi, de nem voltam hétvégén net közelben, most meg nincs időm visszaolvasni, de holnap megteszem, és itt leszek aktívan!

remélem mindenkivel minden oké!!!

Szia!

Sajnálom, hogy ez történt veletek! De inkább egyedül, mint egy rossz kapcsolatban!

Szia Survivor!

Egyáltalán nem akartam párhuzamot vonni közöttetek. Tegnap végigolvastam az elejétől a hozzászólásokat, és ott írta valaki, hogy biztosan volt valami más probléma, ha nem ivott, nem drogozott. Hát volt. És utána írta valaki, hogy a belső nagyon fontos, hogy hogy telnek a napok, van-e még kedvesség egymáshoz, vagy csak éldegélünk egymás mellett. Ezzel nagyon egyetértek.

Az alkalmankénti italozással szemben nincs semmi ellenvetésem. Valószínűleg ez is probléma volt, sose mentünk el, és engedtük rl kicsit magunkat.

Persze, hogy hiányzik. Hogyne hiányozna. Ez alapvető fiziológiai szükséglet, mint az étkezés.(ennek kapcsán jegyezném meg, hogy 10 kg-ot fogytam le)

És ahol a szív dominál, ott sokáig, sokmindenre kihatnak a dolgok.

Szia Panka 1980!

Alapvetően elhagyott férjekről van szó ebben a topikban de szomorúan olvasom a te történetedet is.

Ne csodálkozz a dolgokon, ő egy ilyen férfi, hiszen alaposan kiismerted már - ahogy írod is.

Egy dolog viszont zavar:

"Ő sem ivott, drogozott."

DE én meg nem csajoztam.

Én megittam hétvégenként egy-egy italt. Sőt, néha együtt pezsgőztünk, gin-tonicoztunk.

Viszont én is elmentem otthonról, mert nem bírtam nézni a rongyrázást.

Beszélgetni mi sem tudtunk, én elmondtam, ő meg csak lesett maga elé.

Szóval a te párod megcsalt téged évekig, viszont én meg nem is néztem meg a nőket.

Ezért kérlek, hogy ne keress párhuzamot, vagy sajnálatra méltó közös negatív élményeket.

Ne általánosítsd a férfiakat ezek miatt - hidd el szenvednek ők is és fog a volt párod is.

Itt ne. Én sem teszem ezt a nőkkel. Nekem ők segítettek, ha visszanézed a sorokat. (de milyen sokat, egyem azt a drága szívüket és ujjaikat amivel a billentyűket ütötték csak, hogy segítsenek!)

Úgyhogy ha elhagyottnak érzed magad, akkor Isten hozott.

Sajnos ez van. Szar de valahogy átélhető.

Valahogy...

Sziasztok!

Bekukkantottam a fórumra, mert érdekel, mit gondoltok Ti férfiak. Sajnos nálunk is elég rossz a helyzet, másfél hete elköltöztünk a férjemtől. Ő sem ivott, drogozott. Most már nem is járt el otthonról. Viszont az elmúlt éva folyamatos cirkuszokból állt. Februárban csak úgy (persze lapos és sz@ar volt az egész előtte, de erre azért nem számítottam), bejelentette, hog elválik. Vagyis nem bejelentette, hanem amikor mi hazaértünk, ő felöltözött, és az ajtóból ennyit szólt vissza: elmentem, elválok. Paff

Este mikor hazaért annyit mondtam neki, átgondoltam, jobb lesz úgy mindkettőnknek. Ez volt egy csütörtöki napon. Ha nem kellett volna a szobákat festetni, akkor rögtön el is cuccoltam volna, de így maradtunk pár napig. Láttam rajta, hogy megbánta amit mondott, de nem szólt semmit. Elkezdett többet foglalkozni a gyerekkel, velem is kedvesebb lett. Beszéltünk róla, hogy melyik részről mik voltak a problémák, bár alapjában véve nálunk az a legnagyobb probléma, hogy nem tudunk kommunikálni egymással, nem tudom megmagyarázni miért. Vasárnap kértem, hogy beszéljünk, nem megoldhatatlanok a problémáink, kibékültünk. Minden szép és jó volt.

Kb. egy hónap után beállított hozzám egy fazon, és megkérdezte, tudok-e róla, hogy a férjemnek 2 éve viszonya van a feleségével. Még nagyobb paff. A nő a kollégája.

Pár napos vívódás után megint a szívem győzött az eszemmel szemben, maradtunk. Nyáron az anyjáék elutaztak nyaralni, üres maradt a házuk. Közölte velem, hogy nem foglalkozok vele eleget, és 5 napig az anyjáéknál aludt (?!). Megint én beszéltem a fejével. De már semmi se volt az igazi, belefáradtam. Aztán kb. egy hónapja jött az utolsó, amikor a kedves ex?szerető bejelölt a közösségi oldalon, majd visszavonta. És valami módon (nem az extől!!!???) a párom fülébe jutott, hogy az ex férje bejelölt. Mivel visszavonta, én észre sem vettem, mivel nem olvasom a rendszerüzeneteket. És ez alapján kiderítették, hogy én tartom a kapcsolatot a fazonnal, sőt...

Na ez betette a kaput nálam. 3 hétig még ot laktunk, de síri hangulat, különszobában alvás (és ő vonult ki). Abszolút nem értem a viselkedését. Olyan érzésem volt, azt akarta, hogy én mondjam ki a végét, most meg mégis szenved. És én sem vagyok biztos benne, hogy jól döntöttem, de ez így nem mehetett tovább. Visszagondolva nem értem, miért voltunk még együtt. Most mégis sajnálom őt. De a napok múlásával úgy érzem szeretni már nem szeretem, sajnálatból meg nem kéne...

Bocs, hogy ilyen hosszúra sikerült, de magam se hiyzem el, hogy mindez velem történt.

Tegnap, mikor kocsmáztam, találkoztam egy régi ismerőssel. Azt mondta mi vagyunk a szerencsések.

Őt is elhagyta az asszonya de nála maradt a lánya.

Már 8 éve. Azt mondta, higgyem el jobb így, mint kínlódani házasságban meg ellenőrizni és figyelni a másikat.

Lehet, igaza van.

Én akiket szerettem eddig még mindig átvertek.

Menjenek a .....-ba!

Persze, képes vagyok mindenre.

Hát, ezt a nős dolgot meg nem tudom még.

Lehet, hogy jó ez így, ahogy van.

Szia!

Túl vagyok rajta, mondtam neki a gyámhatósági eljárást.

Azt is mondtam, hogy az egész brigád pisilgetni fog. (tudod, a drog miatt)

Nem fog engem dróton rángatni.

Nem hagyom magam.

Szia!

Ha ő ilyen, legyél te is olyan! Mondd neki azt, hogyha nem adja oda, ahogy a papíron van, akkor elveszed tőle a gyereket! Egy kis ijesztés belefér! Sajnálom, hogy így viselkedik, olyan rossz az ilyen! Ne hari hogy ezt írom, de tényleg egy gonosz nő! Ne hagyd magad, különben mindíg ezt fogja csinálni! Kitartás!

Sziasztok!

Nem akarja már odaadni a gyereket csak úgy, ahogy a papíron van.

Tudtam, hogy ez lesz.

szivesen+

Legyen szép napod!!!

Sziasztok!

Én is köszönöm a biztatást!

Basszus, mennyivel jobb a kedvem, és, huuu, de jobban érzem magam, pedig pár szó, olyanmelegség tölt el!

KÖSZI SZivárvány!!!!

De aranyos vagy!

ez nagyon jól esett!!! ilyet még nem mondtak nekem! "Ne viseljen meg más baja, örülj neki hogy pár kedves szóval másokat kicsit boldogabbá tudsz tenni! Mindenki hálás érte, hidd el!"

és meg mosolyogtam az idézetet is!

nagyon aranyos és milyen igaz!!!