Elhagyott férjek klubja (beszélgetős fórum)

Dehogy veszekszünk!

Kijut abból elég máshol! :-)

Dehogy halt meg.

Nemsokára írok, csak rosszalkodik a net.

Nehogy veszekedjetek már!

szia csajok!

nem akartam senkit sem megbántani! nem azért írtam! és öszintén sajnálom hogy ilyen helyzetbe kerültetek! én azért keveredtem erre a topikra, mert az én kapcsolatom is eég ingatag volt az elmúlt időben, és csak kíváncsi voltam,hogy esetleg mit élhetne át a párom, ha esetleg szétmennénk. mit érezhetnek az elhagyott férfiak.

én nem akartam senkit megbántani, csak egy kicsit túl zaklatott volt a hozzászólásotok, ami azért érthető! csak több szem többet lát...

szóval, adju vissza a szót a férfiaknak, bár szerintem meghalt ez a fórum.

tényleg nem akartam senkit bántani!!!

Kedves évi75!

Igazad van ez a pasik fóruma! Igen mi is próbáltunk segíteni survivornak! DE nem értek veled egyet, hogy akkor már mi nem írhatunk ide! Arról már ne haragudj nem tehetünk hogy ő nem jelentkezett be, sőt más sem, pedig hidd el én is kíváncsi vagyok neki, hogy alakúlt a szombatja a kisfiával!

Én nem szidom a párom, ne hasonlítgass össze az ő párjával, és én igen oda adom a gyerekeimet!!!!

Míg nem leszel ilyen helyzetben, nem tudod milyen ez! Ez nem bántás volt!

Kedves Szivárvány és Panka1980!

ne haragudjatok meg rám, de ez az elhagyott pasik fóruma. ennek az a célja, hogy ők hogyan érzik magukat, hogyan élik túl a válságot. pedig kicsit visszaolvasva, csak ti ketten írogattok egymásnak, és tényleg nem bántásból, de itt szidjátok a párjaitokat.

ti adtok tanácsot pl: survivornek is, de ahogy olvasgatom az írásotokat, egy kicsit ti is azt csináljátok, amit az ő párja: piros folt a hason: nem viheted el többet. Te nem voltál ott, lehett hogy akkora kacaj volt a házban a játék közben, hogy csak később vették észre a bajt.nem hiszem hogy szándékos lett volna.

Az meg hogy kicsipett popsival adták vissza a gyerekeketekt, azt persze én is szóvá tenném.

szerencsére még nem váltam el gyerekkel, nem igazán ismerhetem az ezzel járó feszültsdégeket, de egy kicsit mindenkinek engedni kell a gyerekek és a béke érdekében. szelidebben is lehet beszélgetmni, és a párokat is erre kell inspirálni.

tényleg nem akartam senkit megbántani!!!

Szia!

milyen volt a szombatotok? hogy sikerült?

Szia!

Ma felhívott. Épp a főnökömnél voltam, úgyhogy kinyomtam. Később visszahívtam. Elfúló hangon annyit mondott csak, hogy még talált két ruhámat, meg a Samsung töltőmet. De végülis jó helyen vannak ott, elférnek.

Ez a kettősség, a tegnap este, meg a mai telefon. nagyon unom már.

Szia Panka!

A nagy 5 éves a két kicsi 2.5 évesek! Mi is válunk, hisz aki ennyire allergiás rám, hogy egyből nekem támad, pedig én szépen mondtam neki! Annyira felidegesített, hogy már azt mondtam neki, hogy mikor adja már befele a válást! Pedig titkon még bíztam benne, hogy visszajön, de így nem kell! Hogy mindenért nekem essen, ha szólok? Én nem vagyok veszekedős, én ezt a hangnemet nem szeretem amit ő megüt! Ráadásúl a gyerekek előtt, és még le is hülyéz!

Tudod az a szomorú, hogy ő is anyósomékhoz viszi a gyerekeket, akik 2 éve egyik gyerekre se néztek rá! De akkor is egy nőnek eszébe lehetne, hogy egy pelenkás gyerekre odafigyel, mégha páromnak nem is jut eszébe, na de persze nem csak a pelenkásra! Ott vannak a három gyerekkel, néha 5-6-an is, ha a párom testvére is megy a barátnőjével, és senki nem figyel rájuk! Nem játék babák ők!!!!

Sziasztok!

Nagyon szomorú vagyok, múlt héten úgy hozta párom haza a gyerekeket hogy a nagy fiamnak egy nagy piros folt volt a hasán, és fájt is neki! Mint kiderült azzal szórakozott az én nem normális párom és a tesója, hogy a gyereket ide oda húzták a szőnyegen! Megemlítettem neki, nem tetszett neki!

Ma mikor elvitte őket, mondtam hogy normálisan játszanak a gyerekekkel, mert többet nem adom oda! Erre megint durván ingerülten válaszolt!

Na este hozza őket! A kocsiban vagy 30 fok, a gyerekek lefőve nagykabátba sapkába, ő meg egy szál pulcsiba! Mertem szólni, már felbosszantottam!

Bejöttem az egyi kicsivel, mondja fáj fáj! Kérdem mi fáj, de csak mondja fáj fáj! Képzeljétek el, csupa pisi kaka volt, és a kis feneke már kicsípve! Mondom páromnak normális hangon" ne haragudj már nem tudtok vigyázni a gyerekre?" Erre Ő mert mi van már megint, mondom hogy mi! Erre Ő pedig ők cserélték! Jól összevesztünk, mivel a gyerek előtt le is hülyézett, mire ezt kikértem magamnak, megkaptam hogy de fent hordom a fejem! Mondtam mikor adja már be a válást adja befele mire vár! Ekkor elviharzott! Nézem a másik gyereket ő is csupa pisi, még a harisnyája is az volt már! Azon vagyok jöv héten nem adom oda a két kicsit csak a nagyot! Nagyon fáj, hogy így figyelnek rájuk, pedig vannak bőven rájuk, én meg egyedül! Ráadásúl merek szólni, és én vagyok a rossz a veszekedős, akinek semmi nem jó! Bocsi kicsit hosszú lett, de nem bírtam magamban tartani! Elvagyok keseredve! Nagyon!:(

Szia!

Köszönöm, eltelnek a napocskák.

Igen, szoktam mosolyogni mostanában.

:)

Hali!

na hogy vagy? hogy telnek a napjaid? mosolyogsz? :)

Köszi!

Igen.

Letelt az 5 év.

Gyógyult vagyok.

Szia!

Igen, írtam is, hogy volt egy kis problémám.

Ezért kaptam kemoterápiát 2003-ban.

A fiam 2005. novemberében született.

Elég necces volt a helyzet, mert a szervezetben sokáig megmaradt, megmaradtak a gyógyszerek.

"a kemó keresztkötés töréseket okozhat a DNS-ben"

valamelyikötök súlyos beteg volt, hogy ezt említed?

Nem tudom.

De az a nap nagyon megmaradt bennem.

És még mennyi ilyen boldog lesz!

Nekem is volt már nagyon lenn, és most látszólag minden rendben, persze természetesen nem így van.. De tudom: bárhogyan is lesz: egyszer úgyis megint jó lesz: csak rajtam áll..

Csak rajtad áll..

Hát látom a fotóidat.

Az jut eszembe mikor mi voltunk UH-n.

A doktornő azt mondta nincs semmi rendellenesség (a kemó keresztkötés töréseket okozhat a DNS-ben)

és azt mondta fiú lesz.

Életem legboldogabb pillanata volt.

nem értünk félre, legalábbis én. nagyon nehéz lehet, de ezt nem nagyon értik ám meg azok, akik élik az életüket.

Én is két kisgyerekkel vagyok itthon, bár mi kapcsolatban élünk, de csak hétvégente, mert a párom dolgozik. Nekem is nehéz, pedig csak kettő gyerkőcöm van, de sejtem min mehetsz keresztül.

A topik elején azért is dicsértem Survivort, mert itt a te példád, nagyon kevés az olyan apuka mint ő, hogy törödik a gyerekekkel. vagy legalábbis fontosnak érzi, hogy törödhessen vele.