Elhagyott férjek klubja (beszélgetés)

a pasijával együtt él, vagy csak összejárnak?

szomoru, hogy a nagyszülők, azért mert ők elváltak, akkor már természetes, hogy a gyerekük is kövesse a példájukat. jó persze em természetes, de azért még szorkolhatnának jobban hogy egy család legyetek- esetleg múlt időben.

A pasijával nincs kapcsolatban.

Az én szüleimet megviseli.

Az ő szülei külön vannak, ugyhogy Ők már csak tudják, hogy milyen jó ez.

Ne csak az anyka ne szidjon Téged a gyerek előtt, hanem a pasija se.

A nagyszülők mit szólnak amugy a helyzetetekhez?

a Te szüleid, ő szülei?

/ misztikus szám: nem tudom hogy van e benne valami, nyitottam egy topikot ezzel kapcsolatban, kíváncsi vagyok, hogy van e ilyen egyáltalán. persze egyáltalán nem befolyásolja a hullámvölgyeinket a kapcsolat hosszusága./

Szia!

Erről is beszélgettünk.

Én hoztam fel a témát, mert a gyerek azt mondogatja néha, hogy Apa berúgtál.

Az anyja azt mondja, hogy nem mond senkiről sem semmi rosszat.

Mondjuk biztos hazudik megint....

Már megszoktam.

Én nem mondtam még semmi rosszat a gyerek előtt az anyjáról és vagy 20 évig nem is fogok.

Hagyjad már ezeket a misztikus számokat!

Nem azon múlik, szeressétek egymást továbbra is!

Örülök, hogy ezt a gyermekláthatást megtudtátok beszélni.

azért arra is figyeljetek oda, hogy ne szidjátok a gyerek elött a másikat.Pl még annyit se, hogy az a hülye anyád miért ezt a ruhát adta rád, stb...Vagy az exed, hogy olyan vagy mint apád. nem szabad.Nagyon okosak a gyerekek, nem is gondolnánk.

Nálun volt olyan sajnos, hogy a gyerekek elött veszekedtünk. de amikor elmagyaráztam a srácoknak, hogy miért volt a vita, még akkor sem szidtam nekik az apjukat (mondjuk mi együtt élünk), inkább védtem, annak ellenére, hogy elötte vita volt.

nem szabad a gyerek elött szidni a másikat.

volt olyan kapcsolatom, ahol a (EX)páromnak volt egy kisfia az előző kapcsolatából. utáltam az anyját, de a gyerek előtt nem szidtam, inkább az anya mellett beszéltem mindig.

erre figyeljetek oda, beszéljétek meg ezt az oldalt is.

Klecának pedig csak annyit írnék, kár hogy ilyen kapcsolata van, de mindenhez két ember kell.Ugy ahogy esetleg survivor hibázhatott a kapcsolatában, megvolt az oka, és annak is, hogy egy kapcsolat miért fut zátonyra.

Nálunk is vannak hullámvölgyek, nálunk is szóba került már a szétköltözés, de szeretjük egymást, és megpróbálunk változni, odafigyelni a másikra. kommunikálunk.engem is sokat hanyagolt a párom, fordítva is volt, de még mindig együtt vagyunk.nem az a felhőtlen rózsaszínben uszó kapcsolat, de jól megvagyunk. Lassan 7 éve. (kritikus 7 év)

Ok!

Sajnálom.

Én csak jót akartam.

a GYEREKNEK SZTÜKSÉGE VAN ARRA, HOGY TUDJON KIHEZ FORDULNI, HA SZÜKSÉGE VAN RÁ.

Akár csak valami miatt, akár anyagilag.

Ne szakítsd meg vele (a gyerekkel) kapcsolatot, az anyával pedig hitesd el, hogy szüksége van egy kis saját időre, amit akár maga, akár a következő emberrel tölthet el.

Ennél sokkal büszkébb, s a világ eszétől nem várhatom, hogy majd valaki mást is értékel, mint saját magát.

NEM TUDOM SZERETNI ÉS KÉSZ!!!!

Azon vagyok.

Értékesen.

Mert hiszem, hogy kaptam és tudok adni neki értékeket.

Remélem, hogy megmarad a hó a hét végéig.

Akkor el tudom vinni szánkózni őt és az már lehet, hogy megmarad neki emléknek. Mert még nagyon kicsi és az együtt töltött időkre még nem fog emlékezni.

Talán.

A rád bízott időt töltsétek el okosan.

De begyógyulnak egyszer.

Akkor viszont gyógyuljanak be úgy, hogy tegyél és tegyetek érte.

Amikor elhagyott a menyasszonyom a betegségem alatt, majd megőrültem és nem tudtam , hogy mi lesz velem egyedül.

Nem számítanak a sebhelyek.

Nekem rengeteg sebhelyem van. El sem hinnéd mennyi helyen! Sokszor azt mondják a haverok, hogy LEGO EMBER vagyok.

A sebek emlékeztetnek és figyelmeztetnek, mert láthatóak.

A szív sebeit érzed és figyelmeztetnek és emlékeztetnek.

Kerüld az új sebeket és ha 17 éve ismered őt, akkor juss el odáig, hogy óránként mondja azt, hogy szeret téged!

Eszembe jutott még egy fontos dolog.

Ez talán egy kis bizonyíték is lehet, hogy a gyerekem fontos volt:

A kisfiam születése óta heti 3-4 nap fotóztam őt.

Minden kis hétköznapi egyszerű eseményt -alvást - evést - játékot.

12 gigáig jutottam. Ezek a lemezek megmaradnak és majd odaadom neki egyszer.

Látni fogja, hogy mennyire szeretem és szertettem.

Sokáig vártam.

Túl sokáig.

Most már annyi a tüske bennem, amit a szavaival, tetteivel bökdösött belém, ha azokat egyesével kihúzigálná, csak a sebhelyek maradnának.

Én már nem tudom szeretni, s nem hiszek benne, hogy valaha meg tudnám szeretni.

Ahhoz naponta ÓRÁNKÉNT bizonyítania kellene hogy szeret, s egyetlen egyszer sem szabadna az előző tüskéiből kijönni belőle, mert akkor romba dőlne minden előtte lévő próbálkozása. 17 évnyi sebhelyek nem gyógyulnak be egyetlen

"de én szeretlek"-től.!!!!!!!!!!!!!!!

Tudom, milyen.

Ami azt illeti, én is selejtnek tartottam magamat.

Még nem minősültem gyógyultnak, mikor összeismerkedtem vele. Azóta viszont, hogy nem úgy történtek és alakultak a dolgok, ahogy alakulhattak volna sokkal élőbbnek és egészségesnek érzem magam, mint valaha.

Az ördöggel minden nap találkozunk, mert a menny és a pokol a földön van - és minden nap ebben élünk - sokszor a családban és az otthonunkban.

Hogy mivel lehet változtatni rajta, azt nem tudom. Talán ebből a topikból sem derül ki.

Ha viszont azt mondja, hogy szeret akkor ott még van lehetőség változtatni.

Mert ahol egészség van - ott van remény is.

Hol remény van - ott minden van.

Sajnos nem a mesgyéjén járok, hanem a közepében, de a másik oldalról.

Azért nem adtam be a válópert, mert nem akartam a gyerekeimtől elvenni a hétvégéiket, amikor végre pihenhetnek. Apjuk úgysem törődik velük. Persze ha elválnék, egyből ő lenne a kitaszított szegény férfi, akitől elrabolták a lányait. De így házasságban arra sem képes, hogy a terített asztalhoz együtt leüljön velünk.

Nem tartanám szerencsés dolognak az ördöggel cimborálást.

Nekem elég, hogy egy ideje tudom, hogy a férjem selejtnek tart... Mert ő szegény már csak a selejtek közül választhatott...

Nem véletlen hogy érzékeny vagyok a témára.

HJa, és mindig azt mondja, ő szeret engem.

Csak valahogyan semmilyen tettel ezt nem bizonyítja.:PPP

Persze, hogy foglalkoztam vele és a féltestvérével is.

Igen, igazad van én választottam.

A gyereknek meg nagyon örülök.

Tetszett az elején is meg most is tetszik.

Hát pedig sajnálhatnál, mert az ördöggel cimboráltam.

Ha nem sajnálsz - az sem baj. Nem azért írtam ide, hogy sajnáltassam magam, hanem azért mert el voltam keseredve.

Amúgy alapból jól belelátsz a dolgokba, mezsgyéjén jársz a problémáimnak és a kapcsolatban lévő problémáknak.

A hozzászólásaid érdekesek és segítőek.

Köszönöm

Szerintem el kellene döntened, mit akarsz:

# Megbántad, bocsánatot kérsz, s megszereted a nőt gyerekestül.

# Szereted a gyereket, s részt veszel a felnevelésében.

# Továbbra is magadat nagyon jó és aranyos embernek tartod, s fenttartod a hadiállapotokat.

Tudod, Survivor akitől én egy nagy pofont már kaptam, arra nem szívesen bíznám a gyermekemet!!!

Egyszer kapott egy óriási pofont.

Viszont engem egy párszor megütött meg csikart.

Egyszer az orrom is vérzett.

Addig is foglalkoztál a gyerekkel, amíg a "rongy" mellett éltél? Elvégre te választottad magadnak őt, neked szülte a közös gyerekeidet. Nem?

Ha az elején sem tetszett, akkor az ízléseddel van baj.

Bocs, de sem téged, sem a hozzád hasonlókat nem tudom sajnálni, hiába sajnáltatod magadat.

Nem hordtam a tenyeremen de szerettem őt.

Beismerem a hibáimat de soha nem fogok megváltozni egy rongy miatt.

Az én életemben megelőlegezték a sok rosszat.))))

Nem baj ha kirúgott csak a gyereket láthassam, szerethessem.

Ismét a másik álnévvel:

Én meg féltem, hogy egy női portálra ilyet ki merek írni...

Gondolkodtam rajta utólag.

Szerintem akkor sem történt volna másként ha kapott volna néha.

Na ok! Akkor mégegyszer:

Bocs a technikai hibáért!

Szia, sziasztok!

Mikor már lélekben próbáltam felkészülni a hosszú szünetre, vasárnap délután felhívtak telefonon, hogy menjek már játszani a gyerekhez. Az exem kedvesen megkért, hogy menjek már hozzájuk ki.

Igazából nem is tudom, hogy mivel tört meg a jég.

Illedelmesen kínálgatott sütivel, kávéval és üdítővel de én csak a gyerekekkel foglalkoztam.

Mielőtt elmentem volna négyszemközt elkezdtem beszélgetni vele a gyerekről.

Megkérdeztem, hogy jó volt-e belekóstolni abba az egy dologba amivel szívatni tud? Hogy jó lesz-e ha a gyerek meg én elhidegülünk egymástól? Hogy jó lesz-e ha majd más gyerekét nevelem inkább, mint a sajátomat? Hogy jó lesz-e a papírforma szerinti gyermektartásdíj kifizetés?

Azt mondta nem szívatott, - azért telefonált - meg a kicsit is sajnálta. Erre én mondtam neki, hogy azért mégiscsak sikerült mert 3 órát sem voltam a gyerekemmel.

Mielőtt elmentem volna tőlük puszit követelt.

Nem a gyerek, hanem ez a bolond nő.

Köszi Évi az észrevételt, persze nyitott szemmel járok. Nem a pisilős dolog volt szerintem de figyelem és figyelik a terepet...

Nem hiszem, hogy egyetlen olyan férjet is elhagynának, aki a tenyerén hordja a feleségét.

Valamit elrontott, amit nem akart helyrehozni.

Egyiket sem tudom sajnálni.

De ha belátta a hibáit, s kell még neki az a nő, aki kirúgta, akkor szedje össze magát és változzon meg. De ne csak elméletben, GYAKORLATBAN IS!!!!

Én meg féltem, hogy egy női portálra ilyet ki merek írni...

Gondolkodtam rajta utólag.

Szerintem akkor sem történt volna másként ha kapott volna néha.

Szia, sziasztok!

Mikor már lélekben próbáltam felkészülni a hosszú szünetre, vasárnap délután felhívtak telefonon, hogy menjek már játszani a gyerekhez. Az exem kedvesen megkért, hogy menjek már hozzájuk ki.

Igazából nem is tudom, hogy mivel tört meg a jég.

Illedelmesen kínálgatott sütivel, kávéval és üdítővel de én csak a gyerekekkel foglalkoztam.

Mielőtt elmentem volna négyszemközt elkezdtem beszélgetni vele a gyerekről.

Megkérdeztem, hogy jó volt-e belekóstolni abba az egy dologba amivel szívatni tud? Hogy jó lesz-e ha a gyerek meg én elhidegülünk egymástól? Hogy jó lesz-e ha majd más gyerekét nevelem inkább, mint a sajátomat? Hogy jó lesz-e a papírforma szerinti gyermektartásdíj kifizetés?

Azt mondta nem szívatott, - azért telefonált - meg a kicsit is sajnálta. Erre én mondtam neki, hogy azért mégiscsak sikerült mert 3 órát sem voltam a gyerekemmel.

Mielőtt elmentem volna tőlük puszit követelt.

Nem a gyerek, hanem ez a bolond nő.

Köszi Évi az észrevételt, persze nyitott szemmel járok. Nem a pisilős dolog volt szerintem de figyelem és figyelik a terepet...