Főoldal » Fórumok » Diéta & Fitness fórumok » Élet 300 kg felett fórum

Élet 300 kg felett (beszélgetős fórum)


1 2 3 4 5 6
29. buenasnoches (válaszként erre: 18. - Epervirág)
2019. jan. 16. 16:53
Igen, én is azt nézem. A cím fordítását láttam már 300 kg-val is és 300 kg-val is. (Most az utána-évek megy, amikor tulképp a bőrfeleslegek eltávolítása a cél.)
28. unom (válaszként erre: 27. - Guruljka)
2019. jan. 16. 16:53

Én meg pont az édes zsömlét szeretem☺

Mondjuk mekis hamburgert nem.

27. Guruljka (válaszként erre: 26. - Buenasnoches)
2019. jan. 16. 16:51

Na és akkor miért kellett átvenni a molnárkát a hamburgerhez, ami eredetileg édes péksütemény?

Azért nem eszem meg, mert nem rendes zsömlében van.


A Mekiben meg hiába, próbáltam, de nem bírom a szagot.

26. buenasnoches (válaszként erre: 19. - Michelle.r)
2019. jan. 16. 16:49

A filmeken keresztül már a magyar társadalommal is megetették, hogy az USA = Kánaán. Közben messze nem így van!

Egy ismerősöm tavaly volt kint közel egy hónapot, rokonoknál. Ismerősöm sovány, nem édesszájú, dohányzik. Azzal tért haza, hogy alig evett meg ott valamit, mert minden túl van édesítve! Még a sima kenyér/zsemle, a hot-dog virsli is! A sült húsokra is édes szószokat locsolnak. Az üdítő italok is édesebbek, mint nálunk + sokkal nagyobb a kiszerelés.

Nálunk egy 44-es konfekcióméretű nő már duci, ott az még a "sovány" kategória az áruházakban...

25. unom (válaszként erre: 24. - Buenasnoches)
2019. jan. 16. 16:48

Pénz, pénz, pénz.

Amit írsz, az igaz, de ez szakképzett embert kíván, teljesen.

A netes segítség se ér sokat kezdetben, utánkövetésre jó lehet.

Talán aki benne volt, vagy érintett, annak talán lehet motivációja ezt bevállalni.

Őszintén én nem tenném. Se tudásom, se késztetésem hozzá.

24. buenasnoches (válaszként erre: 15. - Havanesekutyus)
2019. jan. 16. 16:43

Az a baj, hogy mindenki "csak" az állatokon és a gyermekeken szeretne segíteni, ha már... (Ne vedd személyesnek, ez általános.)


Igen, a gyermek és az állat abszolút önhibáján kívül kerül valamilyen helyzetbe, ez igaz. A felnőtt, legyen akármilyen csóró, nyomorult, tudatlan (iskolázatlan és tájékozatlan), szociális háló nélküli, bántalmazó kapcsolatban élő, stb. az "tehet róla". Egye meg, amit főzött, neki már reszeltek, ugyibár!


Szerintem mindenki megérdemel egy esélyt. Akinek rosszak az életvezetési stratégiái, az nem fog pár hónap alatt gyökeresen megváltozni, s nem visszacsúszni néha. De ha lemondanak róla a kezdet kezdetén, ha elengedik a kezét, ha csak egy félmegoldással szúrják ki a szemét (nesze, segítettünk!), akkor soha nem lesz eredmény. És ő sem fog hinni magában.

Nem "őrangyalra" utalgatok, csak _kicsivel_ több türelemre (időfaktor!), folyamatos és célirányos pártfogolásra, aktív segítségnyújtásra. Ez olyan, mint egy gyerek biciklizni tanítása. Az elején kell a pótkerék vagy hogy a szülő a nyereg mögé erősített seprűnyelet fogja, de előbb-utóbb megy az majd segítség nélkül is.

23. Guruljka (válaszként erre: 13. - Buenasnoches)
2019. jan. 16. 16:39
Nem tudom, ki volt az a szereplő, és honnan volt a hozzá kijáró segítség, de szerencsétlen nőt elüldözte.
22. Guruljka (válaszként erre: 21. - Buenasnoches)
2019. jan. 16. 16:38
Nulla nasi, reggelire fehérjeital. Mint Dr. Now-nál.
21. buenasnoches (válaszként erre: 16. - Unom)
2019. jan. 16. 16:29

Ha olyan helyzetben volnék, vagy olyan szakmai tudással rendelkeznék, hogy talán segíthetek valamit egy ilyen embernek, biztosan megpróbálnám. :) Ha máshogy nem, hát pl. neten keresztül tartanék rendszeres kapcsolatot vele (pl. segítenék diétát kitalálni, kiszámolni, hogy mi az olcsóbb, teljesíthető célokat kitűzni minden napra, stb.). Tisztában vagyok azzal, hogy elsősorban neki kell akarnia és a munka oroszlánrészét elvégeznie, de a kezdeti időszakban akkor is terelgetni kell az ilyen embereket.


Személyes érintettség: bár én most normál súlyú vagyok és járok edzésre, a családomban elég sok volt a "malac"/"tehén"/"elefánt". :P

Terveimben van, hogy nem csak hobbi szinten, hanem komolyabban is foglalkozom majd a témával (pl. dietetika).

Velem is gyakran előfordul, hogy úgy érzem: többször éhezem meg, mint ahányszor kellene napi szinten. Testi adottságaimhoz (magasság-súly, munkavégzés típusa) képest több kalóriát igényel a "vezérlőpult" a kelleténél. Hardverhiba van vagy szoftverhiba? Mivel lehetne elérni, hogy ritkábban legyek éhes? Vagy ne kívánjam annyira a szénhidrátot/nasit? (Jelenleg pl. pékárut többnyire csak reggelire eszem, nasiból ebéd után egy valamit /pl. 1 db tejszelet/.)

20. unom (válaszként erre: 19. - Michelle.r)
2019. jan. 16. 16:27
Teljesen más a gondolkodásuk, jobban építenek az egyéni felelősségre, aminek van előnye és hátránya is.
19. michelle.r (válaszként erre: 17. - Buenasnoches)
2019. jan. 16. 16:21
Ugye hallottál az Obama Care rendszerről? Az új elnök egyik fő zászlója volt a kampányban, hogy az mekkora károkat okoz az amerikai népnek. És az amerikai nép egyetértett vele.
2019. jan. 16. 16:18
Amúgy a sorozat címe 250 kg felett a TLC csatornán adják.Mindet làttam,de vannak olyan rèszei is már ahol az utána való egy- kètt èvet mutatják be.
17. buenasnoches (válaszként erre: 12. - Kacsahercegno)
2019. jan. 16. 16:15

Tudom, hogy a show célja a nézettség és a profit. De azt sosem értettem, hogy miért akarják a "nagyérdeműt" arról meggyőzni, hogy a negatív érzelmekre ható reklám, műsor, stb. hatásosabb, mint a pozitív?! Hogy "mekkora poén" az alantas ösztönökre (pl. öncélú pornográfia vagy erőszak) hatni, vagy az emberek gyűlölködésre, gúnyolódásra, irigységre, kárörvendésre, stb. való hajlamát erősíteni.


Aki pl. ebben a sorozatban a gúnyolódáshoz keres adalékot, megkapja, de ettől függetlenül mégis erősebb lehetne a pozitív végkifejlet felé terelés. Aminek végül a kárörvendő is örül, de már nem a másik kárának.


Azt más témájú dokumentumfilmekből tudom, hogy az USA eü. rendszere nem igazságos, nem szolidáris, rengeteg ember kiszorul belőle, nagyon korlátozottak a lehetőségei. Még mi, Mo-n mindig összetehetjük a kezünket, mert olyat-amilyet, meg hálapénzért, meg omladozó falak között, de mégis kapunk. És nem muszáj autóba ülni (főleg, ha nincs) azért, hogy eljussunk egy szakrendelőbe vagy egy kórházba, akkora földrajzi távolságok itt nincsenek.

16. unom (válaszként erre: 13. - Buenasnoches)
2019. jan. 16. 16:13

Te megtennéd? Keveseknek van annyi szabadideje, energiája, hogy ezt megtegye.

Vagy ha van is nem elsősorban elhízottakra fordítják, inkább gyerekekre, rákosokra, stb. Én ezt meg is értem.

15. havanesekutyus (válaszként erre: 13. - Buenasnoches)
2019. jan. 16. 16:11

Nem, nincsen sajnos mindenki mellé egy őrangyal. Meglep, hogy téged ez meglep. Nagyon fiatal vagy?

Én is nagyon empatikus vagyok, ami inkább átok, mint áldás. Bár elsősorban a védtelen élőlények váltják ki belőlem. Állatok, gyerekek.

2019. jan. 16. 16:06
Én nagyon szeretem nézni. Jó látni a sikert. Múltkor viszont volt egy néger nő. Folyton kamuzott majd hisztizett hogy hagyják békén neki ez nem megy stb. Először idegesített aztán sajnáltam, 0 akaraterő.... A végén kiirták hogy az ő emlékére készült az a rész. Tehát meghalt. Az első ilyen részt láttam nagyon megrendezett. Csak akaraterő kellett volna hiszen minden lelki stb támogatás ott volt neki...
13. buenasnoches (válaszként erre: 10. - Unom)
2019. jan. 16. 16:05

A magyar rendszerben sincs, DE...

Nincs egy jó érzésű ember sem, aki önként segítene? Pl. idős férfi/nő, aki egyedül van, fiatalon sportolt, ő maga nem él egészségtelenül. Vagy éppen egy orvos (betegápoló), egyházi szoc. munkás, fitneszedző (küldetéstudattal, esetleg a TV showban népszerűségre vágyva)...

12. Kacsahercegno (válaszként erre: 1. - Buenasnoches)
2019. jan. 16. 15:52

Ez a műsor a "szórakoztatás" miatt jött létre, azért hogy profitot termeljen a készítőknek, nem jótékonysági célból (legalábbis gondolom). Ha jobban segítenék őket, és minden hepi lenne, akkor valószínűleg kevesebben is néznék, mint így, hogy van aki visszaesik, meg a hurrikán elviszi a házát, stb. Plusz ha mindenki mellé odaraknának egy ápolót, dietetikust, személyi edzőt, stb. stb. gondolom jóval megdobná a büdzsét és már nem érné meg.


Az USÁban sok embernek semmilyen egészségbiztosításra nincs pénze, amire egy 300+ kilós embernek pedig nagyon is szüksége lenne, a vizsgálatok egyebek miatt, így tulajdonképpen ez is nagy anyagi segítségnek számít, hogy egyáltalán elindítják őket az úton.

11. Guruljka (válaszként erre: 9. - Buenasnoches)
2019. jan. 16. 15:45

Ez a mama dolga lett volna, láttam az esetet. Dr. Mow számtalanszor figyelmeztette, hogy ne etesse agyon a fiát, sok mindent megpróbáltak, hogy szétválasszák őket, a mama a kórházba is vitt dugi kaját a fiának.


A srác talán nem fogyatékos, de az biztos, hogy nem tud még annyi kapcsolatot sem teremteni, hogy szomszédbácsi, lenne pár perce?


Láttam más esetet is, ahol a főszereplő családon belül halt bele a túlsúlyba, és láttam olyat is, hogy egyedül oldott meg mindent, mert akarta.

10. unom (válaszként erre: 9. - Buenasnoches)
2019. jan. 16. 15:41
Ez rengeteg pénzbe kerülne, ami az ottani rendszerben sincs.
2019. jan. 16. 15:35

Hát biztosan kapnak valamennyi támogatást (pénzben). Akár szociális oldalról, akár a stábtól (pl. a műtétet, kezelést ők fizetik).


Ami nekem nem tetszik, hogy ezek az emberek a lényeget tekintve vannak magukra hagyva.

A hogyant nem tanítja meg nekik senki. Kezdeti segítséget sem kapnak.


Pl. volt egy (szerintem enyhén szellemi fogyatékos) férfi, Sean, akit az anyja gondozott. A mama meghalt, a srác a gyomorműtétje után egy egy szobás albérletbe került. A holmijait nem segített neki kicsomagolni senki. OK, ő is erőt vehetett volna magán, hogy minden nap csak EGY dobozból pakol ki, ha csak napi 10-20 percekkel, de elkezd mozogni... Viszont nem volt mellette senki, hogy segítsen. Hogy végig mellette legyen, elindítsa az úton, motiválja. A csákó epeköves görcs miatt visszakerült a klinikára. Mire hazamehetett, a hurrikán miatti áradás szétáztatta mindenét.

Kapott új bérlakást, egy új ágyat (na azt kivételesen egy szociális munkás segített neki elintézni), egy fotelt - de csak a henyélés folytatódott tovább. Ennek a fiatalembernek nem (csak) ez kellett volna! :(

Őt sajnáltam a legjobban: neki nem volt senkije, talán a megboldogult anyja nevelte úgy félre, hogy ez lett belőle (árulkodó jel, hogy Sean unaloműző elfoglaltsága a kötögetés!). Mikor magára maradt, nem jött senki, aki megtanította volna - fokozatosan - milyen normálisan élni. Járókerettel, lassan, de mozogni. Minden nap, egyre többet. Apró sikereket elérni, de elérni. Együtt kiválasztani, elkészíteni az egészséges ételeket. És együtt elfogyasztani...

2019. jan. 16. 15:26

Sok évvel ezelőtt volt már, amikor ezt láttam.

Az adott budapesti buszvonalon kétféle autóbusz közlekedett. Az egyik fajtánál az ajtóknál levő kapaszkodó középen volt, kettéválasztotta a felszálló lépcsőt. A másiknál oldalt volt a kapaszkodó, nagyobb helyen lehetett felszállni.

Egy erősen túlsúlyos hölgy hosszasan várakozott a megállóban, mire érkezett egy olyan busz, amelynek tágasabb volt a felszállási lehetőség.

Akkor jöttem rá, milyen buta apróságokban is számít a túlsúly.

2019. jan. 16. 15:19

Ilyen az élet. Felnőtt emberek ha bajba kerülnek, nincs feltétlenül körülöttük egy apparátus, hogy kirángassa őket.

A világ nem egy jóságos és támogató hely (sajnos), mindenkinek magának kell helyt állnia. Akinek nem sikerül, az elbukik.

Én is néztem régebben a műsort, szerintem örüljenek, hogy van valamilyen fajta segítség. Ez nem azt jelenti, hogy nem sajnálom őket, vagy nem drukkolok nekik, de a saját problémájukat elsősorban nekik kell megoldani.

6. Scarlett.. (válaszként erre: 1. - Buenasnoches)
2019. jan. 16. 15:14

Jópár részt láttam a műsórból, de én teljesen máshogy láttam a dolgokat.

A műsorban való szereplésükért pénzt kapnak, valamint teljes orvosi kivizsgáláson vesznek részt, hogy vannak e olyan állapotban, hogy műthetőek e vagy sem. Ha pedig egészségügyi gondjaik vannak kezelik őket.

Ha lelki gondjuk van átirányítják egy erre szakosodott orvoshoz, hogy megtudják mi az oka az állandó túlzott étkezésnek. Biztos, hogy vannak elvárásai a doktor úrnak a műsorban, de mivel bekerülnek egy programba így nekik is tenniük kell valamit a fogyás érdekében.

Álltalában ilyen nagysúlynál azért a gyomorszűkítés az első megoldás mert életveszélyes a súlyuk és ez gyorsabb megoldás mint a lassú fogyókúra.

Ez sokaknál életmentő.

Én is voltam 115kg tudom milyen nagy túlsúllyal élni, azt is tudom először magunknak kell belátnunk, hogy valami nincs rendben. Sajnálom ezeket az embereket, néhányuknak tényleg borzasztó traumán kellet átmenniük sajnos ami odáig vezetett, hogy elérték ezt a borzalmas túlsúlyt.

5. 12d083b51b (válaszként erre: 1. - Buenasnoches)
2019. jan. 16. 15:13

Ahogy elnézem a különböző tv-csatornákat, és leginkább az ilyen több emeletes mekis kajákat zabálják, és reklámozzák, és persze terjesztik a világ minden pontján, mert a profit a lényeg.

A sok őrült pedig veszi mint a cukrot, és eszükbe sem jut, hogy milyen rosszat tesz saját magával, ill. családjával, gyermekeivel...

Már eleve azokat büntetném, akik ilyen egészségtelen kajákat egyáltalán kitalálnak.

2019. jan. 16. 14:53
Én is eltűnődtem már, eleve azt hogy bírják anyagilag, hogy egy útközbeni "nasi" 26 dollár. A
3. unom (válaszként erre: 1. - Buenasnoches)
2019. jan. 16. 14:46
Az USA egészségügye nagyon jó, ha meg tudsz fizetni egy jó biztosítást. Ezt nem hogy alkalmi munkákból, fe egy rosszul fizető állásból sem fogod tudni, pláne a teljes családét.
2019. jan. 16. 14:38
Ezt a sorozatot én is nézem. De szerintem a szereplők nem maradnak anyagi támogatás nélkül. Végül is kamerákkal követik az életüket jó időn át.
2019. jan. 16. 14:32

Az egyik életmód-csatornán látható ezzel a címmel egy amerikai sorozat. Olyan személyeket mutatnak be (az ő hozzájárulásukkal), akik extrém módon elhíztak, végül ágyhoz kötött, mozgásképtelen emberekké váltak. Végső elkeseredésükben fordultak a sorozat stábjához, amely összehozza őket a St.Joseph klinika sebészével (röviden: dr. Now), aki megméri, megvizsgálja őket, majd előír egy diétát és hogy meddig kell lefogyni ahhoz, hogy gyomor-bypass műtétet végezhessenek rajtuk. A páciensek többsége sikeresen teljesíti a diétát a megadott időre, elvégzik rajtuk a műtétet, de aztán jön a neheze.


Mivel iszonyatos mértékű a súlyfelesleg, azt tovább fogyasztani nagyon nem könnyű feladat. Ezek az emberek ha le is fogytak 250-300 kg-ról mondjuk 200 körülire, azért a cél első körben egy 140 kg körüli súly, amit csak diétával nem lehet elérni. Igen ám, de testmozgást végezni ekkora zsírpárnákkal + a karokat és a lábakat is lehúzó bőrfelesleggel nem lehet. A legtöbb páciens megreked, visszaesik.


Azt gondolná az ember, hogy az USA-ban fejlettebb az egészségügy, előrébb tartanak a kutatások is. Nem gondolják, hogy a gyomorműtét az csak tüneti kezelés, ideiglenes megoldás? Hogy az extrém elhízás oka (a bánatevés/stresszevés) hátterében biztosan lelki probléma is van? Hogy a legtöbb ilyen páciens rossz szociális körülmények között élő családból kerül ki, helytelen életvezetési stratégiákkal? (Gyakori, hogy a szereplők hozzátartozói is igen elhízott emberek, rossz táplálkozási szokásokkal, több köztük a munkanélküli, alkalomszerűen dolgozó; nőknél a háztartásbeli...)

Dr. Now a hozzá fordulók személyi körülményeivel soha nem foglalkozik, mindent "kifogásként" értelmezve veti oda, hogy "foggyále!".

És ennyike. A műtét megvolt, innentől kezdve le van ejtve, hogy miből fizetitek ki a 2 hetes lábadozás idejére a hotelt, az albérletet. Ha a páciens egyedül marad, mert a családtagjainak vissza kell menniük a városukba, dolgozni, gyerekeket ellátni, stb. ők a hotelszoba 4 fala között, hogy a kutya rá sem néz, akkor nincs lelki ereje a diéta betartásához? A sebeit nem tudja egyedül tisztogatni, nem tud egyedül mosakodni, stb., csak rendelt gyorskaját tud fogyasztani? Nincs ki ellássa, nincs mellette senki, még egy nyomorult gyógytornász sem jön (mondjuk naponta 30 percre).

Ha hazakerül az otthonába valaki, akkor meg azért bukik bele, mert a család vele együtt nem vált életmódot. Meg akkor sincs érdemi támogató (szakember), a pszichoterápiára is külső helyszínre kell elutazni - a beteg számára ez is problémás, ezért végül nem megy. Az ördögi kör bezárul.


Engem nagyon megrendítenek ezek az esetek! :( Ezek az emberek nyilván túl későn kértek segítséget, még a 100 kilót (magasabb férfiaknál esetleg a 150-et) sem szabadott volna "megvárniuk".


De ha már így jártak, miért nem kapnak VALÓDI segítséget?

Az orvosok miért csak a gyomorműtétben gondolkodnak?


Miért nem kutatják ki, hogy egyes embereknek miért lesz az étel (édes ízek/nassolás) a drogja? Amikor az már nem táplálkozási funkciót tölt be, hanem az a vigasz, az egyetlen örömforrás, a nyugtató, az unaloműző... Miért éreznek egyes emberek - abnormálisan - állandó éhséget? (Pl. vérvizsgálat, endokrin vizsgálatok, stb.)

Miért nem fejlesztenek ki hatékony étvágycsökkentőket? Ha az agyműködésben, vagy a genetikai faktorokban van a normálistól való eltérés, miért nem ott avatkoznak be?


Bennem ezek a kérdések merültek fel, miközben e szerencsétlen emberek vergődését láttam.

1 2 3 4 5 6

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook