A pozitív gondolkodás negatív hatása, avagy: hogyan ne gondolkodjunk pozitívan (beszélgetős fórum)

Na, ez érdekel:-) Mit mond az elemzésem:-)

Hátha én is többet megtudok magamról:-)

Nem mondtam, hogy nagy szakember vagyok, sőt, tudom hogy még rengeteget kell tanulnom, csak a mércét tettem magamnak magasra. Magamnak magasabbra teszem mint másoknak.

Ha jó dolgok történnek Veled, akkor jól csinálod:-). Tök mindegy hogy mit csinálsz, csináld úgy mint eddig.

(nem azt mondom mit mondanak, hanem, hogy ki mondja)

helyett:

(nem azt nézem mit mondanak, hanem, hogy ki mondja)

Eddig direkt nem hoztam be építő vitánkba a személyes dolgaimat, csak amennyire nagyon fontos volt, hogy ne menjen ét személyeskedésbe a dolog. Ellenben Te mindig ilyesmivel jösz elő, holott nagyon szeretném, ha tényleg a cikkedben leírt "tudományos értekezésednél" maradnánk. Most is csak annyit mondanék magamról, hogy nem csak az agykontroll létezik számomra a világon, ezenkívül az ezotérián belül (is) számtalan minden érdekel (akárcsak az élet minden területén, amivel találkozok, szeretek utánanézni), megtanultam mint pl. feng-shui, asztrológia, számmisztika (már el is készítettem elemzésedet, és most már jobban ismerlek). Neked sem kell domborítanod magad, hogy mekkora nagy szakember vagy, engem, ha érdekel valami, valaki, utána járok, és hidd el van annyi eszem, hogy le tudjam szűrni a tanulságokat:)))

Engem sem befolyásol meggyőződésemben senki véleménye (nem azt mondom mit mondanak, hanem, hogy ki mondja), ahhoz szerencsére elég erős meggyőződésem van, hogy tudjam, mi a jó, és mi nem. Viszont mivel nyilas csillagjegyű vagyok, ezért igen nagyfokú igazságérzettel rendelkezem, de ennek köszönhetem mérhetetlen optimizmusom is:))) És szerencsére nem azt vallom ugyanazt, mint 10 éves koromban, és ennek nagyon-nagyon örülök, de főleg a változásnak, ami nem 10 éves korom óta, de az utolsó 10 évemben bennem és környezetemben végigment...:D:D:D

Mert nem érti senki. Azt hiszik, a pozitív gondolkodás annyi, hogy csaK A jóra gondolok, és akár agykontrollal akár mással programozom magam. Mint már máshol is emlíettem, akkor mindenki egy agykontroll tanfolyam elvégzése után boldogan élne míg meg nem hal:-). Bárcsak így lenne:-).

A gyógyító agy című könyvben olvashatod annak a hölgyenk az esetét, aki a rákos sejtet akarta programozással eltüntetni. Katonának képzelte a falósejteket, és elképzelte, ahogy a rákos sejteket megölik, lelövik stb. A baj csak az volt, hogy ez a gondolat az ő tudatalattijában az agresszóval volt kapcsolatban, és a rákos sejt nemhogy elpusztult, növekedni kezdett. Miután erre rájött, más képet gondolt a régi helyébe, és meggyógyította saját magát. Hát itt a bibi:-).

Az általa tanított módszert kipróbáltam, sőt, el is végeztem a tanfolyamot:-) De nem akartam felsorolni az összes iskolát, amit már kijártam.

Mint már említetem máshol is, én Kineziológus vagyok,(elsősorban) és konkrétan a masszázsal sem foglalkozom, de megtanultam azt is, és szükség esetén végzem is:-). Én ugyanazt vallom 10 éves korom óta:-). Sokkal több dolog van a világon, mint amit látunk és tudunk. A baj az, hogy értelmezed a szavaimat, és nem azt vonod le belőle, amit én mondani szeretnék:-). Annak, hogy a cikk "címe" az, hogy a pozitív gondolkodás negatív hatása, az nem azt jelenti, hogy aki pozitívan gondolkodik azzal minden rossz fog történni. Véleményem szerint vitatkozhatunk még napokig, a Te szemedben csak Domján Laci az , aki valamit is tud a világról, mindenki más hülyeséget beszél:-). Ez nem baj, ha Neked így jó, csak azt nem értem, miért olvasol különféle cikkeket, vagy mondjuk ujságok írásait,ha csak egy módszer van, ami tuti.

A belső harmónia:-) Hála istennek, és ezt a páciensek tudják a legjobban a munkám során sikerűlt mát elénem azt az állapotot, amiben nagyon jól érzem magam. Talán ezért van, hogy egy másfél órás terápiás beszélgetés van, hogy majdnem 3 óráig tart, mert a páciens jól érzi magát, és szeret az általam kialakított környezetben, aurában lenni. És az a három óra sem kerül többe, mint a másfél:-).

Tudod, engem azért nem zavar ez a vita, vagy minek nevezzük, mert igazából engem nem befolyásol az, hogy más mit gondol rólam, vagy az írásaimról. Minden dolognak van jó és rossz oldala is. Minden írás, könyv, gondolat valakinek tetszik, valakinek nem. Attól, hogy lehet hogy sokaknak nem tetszik, én még le merem írni, és le is fogom, mert igen is fel kell vállani az új gondolatokat is. Tudom, hogy jobban elfogadható lenne, ha azt szajkóznám, mint a különféle tudorok, de nem teszem, mert nem az a véleményem. Éppen ez a baj az ezotériával is, akárcsak a tudománnyal. Nem tudja elfogadni az új gondolatokat, mert fél tőle. Mint ahogy mindenki fél a változástól.

Csak bele-beleolvasgatok a hosszakba kisebb-nagyobb ugrásokkal:-)Azt figyelem,van-e valami hasznosítható a leírtakban...

Nekem továbbra is tetszik a cikked,és nem értem,miért kell ezt kiforgatni.Csak arról volt szó,hogy változtatni kell,ha nem sikeres egy módszer,programozás vagy bármi.

Minden csak módszer,az ember maga az út.

Idézek a 73. hozzászólásodból : "Én kineziológus vagyok, nem konkrétan a pozitív gondolkodással foglalkozom:-). " ??????????????? Bocsánat, de ezt csak egyféleképpen tudom (lehet)értelmezni, lehet hogy bennem van hiba? Lehet, igaz nekem tűrni kell minden "hülyére vételt", hiszen pozitív gondálkodású vagyok (igyekszem lenni) :)

Azért, ha visszaolvasod a hozzászólásokat, nem én voltam az egyetlen fecske, vagyis nem csak én találtam helytelennek az írásod, de ha Te nem akarod ezt észrevenni, hát ne tedd. Nem az Én fejlődésemet gátolod meg ezzel :D:D:D

Abban is megegyezhetünk, hogy a természetgyógyász nem feltétlenül tudója az ezotéria igen szerteágazó tudományának:) Ahogyan az agyunk tudatalattijának "ismerete" sem jelenti a pozitív gondolkodás lényegének megértését.

Hogy időnként csalódunk emberekben, ez szerintem fájdalmas, de természetes. Hiszen mindenki fejlődik folyamatosan, ki erre, ki arra, az is lehet, hogy nem a másik emberben van a hiba, egyszerűen csak mi indultunk olyan irányban, hogy "elmentünk" egymás mellett.

Domján Lacitól ne félj, Őt 15 éve ismerem, és azóta egyfolytában ugyanazt vallja, Ő nem az a köpönyegforgató fajta. De úgy gondolom elég csak ránézni, a belső harmónia, béke sugárzik belőle. Azért, ha még van időd, kipróbálhatod az általa tanított módszert, hidd el ha nem sikerül, akkor sem lesz semmi negatív hatása. Legfeljebb aludtál egy jót:D:D:D

A programozás szó picit álságos.

Én úgy vélem, ha az ember saját magát irányítja, az nem programozás. Az a saját akaratunk. És valóban nehéz magunkon felülkerekedni. De szerintem, ha az ember ezt saját maga akarja és magáért teszi, szerintem az az út előre, feljebb visz. Én soha nem voltam semmilyen előadáson, tréningen, sehol. Csak olvastam, olvasok és nyitogatom az elmém rejtett zugait, tördelem a saját korlátaimat.

Szerintem ez fejlődés. Sőt. Ez a fejlődés.

Helyes! Bár teljesen máshogy gondoljuk ezt, mint ahogy azt leírták, úgyhogy kapsz támadást az biztos. :)

Valóban, szerintem is a "pozitív gondolkodás", csak következményként játszhat szerepet az életünkben, már ha külön lehet értelmezni ezt a kifejezést, mivel ilyen esetben értelmét veszti, hiszen teljesen alap, egészséges emberi viselkedések közé sorolnám. Önismereti, programozás, tréning stb. részeként helytelennek tartom, károsnak.

Olvasom a nagy ostorcsapásokat és érdekes módon rengeteg olyan gondolatot, melyek más szövegkörnyezetben igen szépen hangozhatnának. Nem szeretnék belefolyni két ember személyes vitájába, vélt, vagy való vádaskodásába. De szeretném leírni, hogy a gondolkodás módjának megváltozásáról mi a véleményem, mit tapasztaltam én. Engem az ezoterika nem különösebben érdekel, de a lélek annál inkább. Főleg a psziché.

Ezen az úton saját magam indultam el. 33 éves vagyok, illetve leszek két nap múlva. Éltem az életem. Voltak céljaim. Jött egy törés, szerelmi törés, hatalmas csalódás. Nem értettem. Sok kérdés bujkált bennem, nagyon megsérültem, azt hittem, hogy nem tehetek semmiről, jól elbánt velem az élet. Aztán megismerkedtem valakivel (egy lánnyal) aki megváltoztatta az életem. Nem Ő, de ő inspirált. Nagyon szerelmes lettem belé. És ő bántani kezdett( a részletek most mellékesek). Jól meglátta negatív tulajdonságaimat és állandóan a szememre hányta őket. Borzalmas rossz érzés volt, feszített belül, éreztem bántanak.

Rájöttem, azért tudott bántani ennyire, mert minden szó igaz volt amit mondott. És eljött a nagy pillanat, mikor szembe néztem saját magammal, saját hibáimmal és vállaltam magam előtt. Ez még nehezebb volt. De valami kinyílt az elmémben. Valami görcs átszakadt és rájöttem, hogy az ember igazán csak úgy lehet szabad és úgy lehet boldog, ha teljesen tisztában van önmagával, az összes rossz tulajdonságával, és mikor szerette a fejéhez vágja nem védekezik, hanem elismeri. Igazi szabadság. Majdnem a bánthatatlanság érzése ez. És ez pozitív gondolkodás. Az a pozitív gondolkodás, hogy elfogadjuk negatív énünket. Ez azért fontos, mert, ha ezt elfogadtuk és ismerjük, változtatni is tudunk rajta. Ez az önismeret egy mélyebb formája. Én ezen az úton járok. Tudom, hogy bármit megtehetek. Minden odabent van, a fejemben. Csak rajtam áll. De ehhez le kell győznöm magam. A saját negatív tulajdonságaimat. És tudok pozitívan gondolkodni. Szerintem nincsenek negatív hatásai. Ha valaki tud pozitívan gondolkodni, akkor eljutott egy magasabb szintre. De nem begyakorlott technikáról van szó. Ha kap is segítséget, csak az ajtót lehet megmutatni az embernek, neki kell átlépnie a küszöböt. Engem a körülmények sarkalltak erre. Szerintem a legfontosabb egy ember életében a szabadság érzése. Amikor valaki ki tud szabadulni a saját korlátaiból. Ez az igazi szabadság. Én így élem meg. Számomra ez a kezdet, mert még csak pár éve kezdtem így gondolkodni. Néha még bent ragadok a korlátaimban, de nagyon nagy dolog, hogy felismerem ezt. És legyőzöm. És az élet eseményei valóban, azért tükrözik az adott ember. Mint ember, milyen, mennyit ér.

Szerintem pozitív gondolkodás egyféle van csak, az pedig jó. Mert ha "A POKOLBA VEZETŐ ÚT CSUPA JÓINDULATTAL VAN KIKÖVEZVE" mondatot nézzük, kiderül, hogy a jó szándék, a jó akarat nem egyenlő a pozitív gondolkodással.

Szerintem nem a belső feszültségeinknek kell szabad utat engedni kifelé, hanem a feszültségek okozóját kell megszüntetni, tisztába kell jönni azzal, mi az oka. Ehhez nagyfokú önismeretre van szükség és nagy erőre, hogy szembe nézzünk saját hibáinkkal, és ha fel ismertük azokat, megleljük az okát. Szerintem jobb, ha az elfojtásokat megismerjük, az okait megismerjük és meg tudjuk szüntetni azokat. A gyógyszer bennünk van. Szerintem egy pozitív töltésnek soha nincsenek negatív részei. A pozitív gondolkodásnak sincsenek.

De egyet ne feledjünk. Emberek vagyunk, tele félelemmel, örömmel, bánattal, haraggal.

Van negatív oldalunk. De ha pozitívan gondolkodunk, akkor nem bújunk el előle, hanem megismerjük azt és szembe is tudunk szállni vele.

Sokat olvastam és ez a személyes tapasztalatom is. Látom az embereket a környezetemben, amint a saját szűkre szabott korlátaik között élnek. És amikor megkérdezem azt az egyszerű kérdést, miért nem változtatnak, akkor mondják: nem úgy megy az, tudod a gyerek a család, a hitel, kevés az időm és még rengeteg kifogás.

Szerintem jó, ha az ember pozitívan gondolkodik.

Drága stulika! A cikkemet megjelenás elött két neves természetgyógyászunk nézte át, miután az ő lapjukban is megjelenik. Mindkettő tökéletesnek tartotta, különben nem adnák le. Mint írtam már, 10 éve kutaton a lélek és a tudatunk rejtelmeit, ezért valamit talán csak értek hozzá:-). Ezt bizonyítja az előadásaim sikere is, amire bizony többen visszajártak. Ráadásul épp ez a téma volt a legsikeresebb.

Nem hiszem hogy sajnálni kellene engem, ahogy van úgy érzem tökéletesnek az életemet:-).Olyan munkám van amit imádok, párom aki szeret, és nagyszerű családom. A többi meg kit érdekel:-). Engem nem a pénz motívál, (talán azért sem volt soha annyi, amennyi kellett volna) hanem a segíteni akarás. Miután a főállásom megszünt, a párom javaslatára nem helyezkedtem el máshol, mert azt mondta, ne menjek sehová, hozzam létre amit szeretnék. Megelőlegezte nekem a bizalmat, azzal együtt, hogy most nehezen élünk meg, de felvállalta, mert tudja, hogy ezt kell csinánom.Nem is tudok mást csinálni, mert erről szól az életem. Aki a munkáját hivatásnak érzi, az abban él nappal és éjszaka. Másképp nem is lehet.

A kezemből csak olyan cikkek kerúlnek ki, amelyeket legalább két hozzáértő ember átolvasott.Én ezen az oldalon csak mint sima cikkíró tettem fel ezt a cikket, és ha felteszek még mást, azt is úgy fogom feltenni, senkinek nem akarok tanácsot adni, csak olvasnivalót. Ahol tanácsadóként vagyok, az más oldal. (Én "sajnos érzek indíttatást" hogy cikket írjak, mert egész nap ezt csinálom:-). Mellette pedig a könyvemet írom, ami remélhetőleg jövő év elején megjelenik.) Oda Éppen a cikkeim alapján kerültem fel, és igen csak neves tanácsadókkal egyetütt. Köztük lásd Domján Lászlót is.

Ha Te ebben a cikkeben negatívat láttál, azt sajnálom, szerintem semmi negatív nincsen benne, rajtad kívül nem is talált benne senki negatívat.

Könyvre 2x is utaltam ha visszaolvasod a hozzászólásokat. nem írok cikket ismeretlen területről, az adott témákat rengeteg pácienssel és szakértőkkel való beszélgetés után vetem fel. Mint írtam, nekem ez a munkám, hülyeséget nem adhatok ki a kezemből. De azért ha olvasod néhány napjainkban "nagynak" számító író írásait, hát nekem néha égnek áll a hajam attól, amit leírnak. De mivel neki már neve van, tőle bármit elfogadnak az emberek. Ha a Domján Laci holnap az eddigiek ellenkezőjét állítaná, akkor azt hinnétek el.

A legfontosabbat elfelejtettem Neked tegnap megírni. Az a bizonyos előadás 5-én ingyenes!

És megint ítélkeztél:-). Honnét tudod, hogy én mit ismerek és mit nem:-). Remélem nem haragszol meg érte, de Neked az előítéletek és ítéletek hsználatát kellene megtanulnod kezelni. Még arról sem mondhatok ítéletet, akit több éve ismerek.

Hogy a szavak mit árulnak el? Hát nem mindig sokat. Tudod, én ismertem olyan embert személyesen, aki 12 év után csalódtam, és rájöttem, hogy semmit nem tudok róla. És őt nem csak írásból ismertem. De nem csak én, sokan hitték teljesen másnak.

Kívánok Neked sok pozitív gondolatokkal teli napot:-)

Oké küldöm....mármint a torkomat. :)))

Persze, nem is lenne ezzel semmi gond, csak ha már többen is vagyunk,akik végig se olvassák, mert olyan hosszú és úgyis mindegyikben ugyanarról van szó csak más szókinccsel leírva, akkor meg mi értelme van a kisregény írásának??? Akkor pár mondatban is el lehetne intézni és abból is értjük, hogy mi a szitu.

:-))))Ide a torkodat:PPPPP

Én átugrom a nagyon hosszúakat,mert elszaladnak a betűk a szemem elől is,mire azt végigolvasnám,mert volt,amelyiket végigolvastam...:DDDD

Ráadásul egyről beszélnek,de másféle megközelítésben...hiszen nem baj az,ha többféleképp látunk dolgokat:-)

Tényleg nem ismerjük egymást személyesen, bár meggyőződésem szerint a szavak nagyon sok mindent elárulnak akaratlanul is minden emberről. Azzal is szembesülnöm kellett, hogy minden embernek akad sötét folt (trauma) az életében, amit nehezen tud feldolgozni, vagy esetleg képtelen rá. Sokáig én is azt gondoltam, hogy csak nekem vannak problémáim, csak engem nem szeretnek. Ma már tudom, hogy ezeket a gondolatokat, érzéseket én gerjesztettem magamban, és az önbizalomhiányból fakad. Biztosan nem hiszed el, de nagyon sajnállak Téged. Azt is tudom, hisz két gyermekes családanya vagyok, hogy mindenki a piacról él, tehát nem elég a lelket táplálni:) Próbáljunk elvonatkoztatni kicsit a kialakult helyzettől. Nem érzek semmiféle indíttatást, hogy cikket írjak bárhová is, de mit csinálnék, ha mégis?:

1. Miről is akarok írni? - ez általában úgy "jön", ez az indittatás

2. Kiknek, hová, miért szánom a cikket? - fel kell mérni, hogy milyen közegbe jut el az írás, onnan milyen reakciók várhatóak

3. Milyen minőségben írom a cikkemet, hozzászólóként, vagy "szakértőként"? - az olvasók ugyanis másként viseltetnek a leírtakhoz, ha csak magánvéleményt közöl az írás

4. "Szakértőként" rendelkezem-e a témához megfelelő ismerettel? - ha nem, akkor vagy beleásom előtte magam a témába, hogy értsek is hozzá legalább egy keveset:) Ez azért is szükséges, hogy az olvasói hozzászólásokkal, esetleges kifogásokkal szemben "hozzáértőként" meg tudjam védeni álláspontomat, ne csak utalgatnom kelljen ilyen-olyan kóbor cikkre, ill. könyvre.

6. Megjelenés előtt elolvastatom lehetőleg több olyan kompetens emberrel, aki őszintén, kertelés nélkül elmondja róla a véleményét, hogy még idejében kapjak visszacsatolást, hogy tényleg azt, és úgy írtam-e le, amit és ahogyan szándékoztam.

Én nem vonom kétségbe jó szándékodat, de mint tudjuk a POKOLHOZ VEZETŐ ÚT IS JÓ SZÁNDÉKKAL VAN KIKÖVEZVE :(:(:(

Neked kell tudni. hogy milyen cél vezérelt, hogy cikket írj egy általad ismeretlen területről. És ezt még be sem kellett volna ismerned (bár megtetted, és ez jó dolog), mivel a cikkből azonnal lejön. Nem akarlak elkeseríteni, de a cikkedet újra és újra elolvasva sem tudok találni benne szemernyi hozzáértést, és ez a kisebbik baj, és nem találok benne egyetlen pozitív mondatot sem. Te, mint energetikával foglalkozó ember sokunknál jobban tudod, hogy mindenben energia van, és ennek az energiának kisugárzása van. Biztosan tudod, hogy ez alól a szavak sem kivételek. A pozitív szavak pozitív, a negatív szavak negatív energiával rendelkeznek, ezáltal is hatva a környezetre. Csak amíg a pozitív energiáknak építő, addig a negatív erőknek romboló a hatásuk. És én a cikkben csak negatívumot olvastam :(:(:(

Írod, hogy semmi sincs véletlen, minden okkal történik. Ebben hiszek én is. Ezért nem véletlen az sem, hogy így alakult ez a dolog, mindenkinek tanulnia kell belőle, ha fejlődni akar. Talán tanulság lehet, hogyha nem tudunk korcsolyázni, ne menjünk a jégre, mivel nagy valószínűséggel elesünk. Talán az is lehetne tanulság, hogyha valamihez nem értünk, akkor ne domborítsuk ki, hogy ez milyen veszélyeket rejt magában (mert honnan is tudhatnánk hogy van-e, és milyen). Talán még menetközben is tudunk korrigálni, ha a kritika által beismerjük, hogy bocs, ezt tényleg lehet, hogy nem kellett volna, vagy legalábbis nem így. Talán az, hogyha igazam is van, legalábbis úgy vélem, mindig megtaláljam a megfelelő módját annak közlésére.

Végezetül szeretném, ha ezt a mondatodat átgondolnád : "Én nem kampányoltam a pozitív gondolkodás ellen. Én a pozitív gondokodás technikájáról írtam" - ha nem ismerünk valamit, hogyan ismerhetnénk a technikáját? És a működését, és annak a hatásait...?

szép jó reggelt Mindenkinek! aki megszeretne tanulni helyesen pozitivan gondolkodni és élni! :))

- a negativoknak is szép jó reggelt! :DD

Milyen igaz!

:-)