5 tibeti jógagyakorlat. Aki csinálja, ide! (beszélgetés)

Remélem, hamarosan az a két sipoly is teljesen begyógyul és nem törnek újra ki. Nem gondolom, hogy amit elértél, arra bárki képes lehet. Vagyis lehetne, de nem mindenki tud ennyire tudatos lenni.

Ezek szerint te is az orrodon fújod ki a levegőt? Pont ezt szerettem volna kérdezni még, hogy orron vagy szájon át kell kifújni a levegőt? Én orron szívom be és fújom ki, de nemrég olyan instrukciót olvastam, hogy orron kell belélegezni és szájon kifújni.

Kedves Dokantu! Köszönöm szépen a választ! 7-es ismétléseknél járok. Tegnap megpróbáltam egyben megcsinálni az ismétléseket. Sikerült, de nem volt olyan kényelmes. Hallgatok rád, igyekszem a légzés tempóján lassítani. A rítusok között a könyvben leírt lazító pózokat szoktam használni 7 légzés időtartamáig.

Te hogy vagy? Van még sipolyod? Minden elismerésem, amiért így talpra tudtad magad állítani! Példaértékű.

Szia Brigi,

Gratula!

Igazad van, nincsenek véletlenek.

(Egyébként aki ezt a szót használja, arra a személyre mindig rákérdezek, hogy tényleg úgy gondolja-e?)

Ma másodszor is megcsináltam a gyakorlatokat. Többen írtátok, hogy éreztétek a kezeteket, lábatokat, derekatokat utána. Nos, én egyiket sem, viszont én a nyakamat érzem. A mai után határozottabban. Nem tudom, hogy ez izomláz akar lenni vagy a hátrafeszítés miatt a pajzsmirigyemet érzem.

Viszont, ami érdekes és mondhatjuk, hogy véletlenek nincsenek, tegnap a kezembe akadtak régi egészséggel, természetgyógyászattal kapcsolatos újságjaim, és ahogy lapozgattam az egyiket (egy 2007-es Szépség és Egészség magazin), az egyik cikkben Bíró Ica épp az 5 tibetit mutatta be. Jót mosolyogtam. 🙂

Szia Telrim! Köszönöm szépen neked is a választ! Tetszett, amiket írtál. 🙂

Amiben nem tudok veled egyetérteni, az az, hogy az orvost nem szabad elkerülni. Sajnos nekem annyi negatív tapasztalatom van az orvosokkal és az egész egészségüggyel, hogy a bizalmam teljesen elveszett és azt érzem, ha orvoshoz fordul az ember, akkor csak a szerencsén múlik, hogy ne okozzanak még nagyobb bajt.

Ha csak a mostani állapotomat veszem, ugyanazokkal a leletekkel és panaszokkal három orvos három totál más diagnózist állított fel. Nem lehet mindhármuknak igaza, maximum egyiküknek vagy még neki sem. Tehát, minimum ketten félrekezelnének.

Vagy említhetnék még két másik orvost, akiknél szintén megfordultam. Egyikük azt mondta, hogy a legegyszerűbb az lenne, ha megpróbálnék együtt élni a panaszommal, hisz élnek emberek kivezetett végbélllel is, az én problémám hol van ehhez. Vagy a másik orvos, aki közölte, hogy nem lehet tudni, hogy mi okozza a panaszomat, de ennek csak örüljek, nekem jobb, ha nem tudom, mitől van. Ezek után nem szívesen bízom magam orvosra.

Dehogy sértett. Csak félreértetted a reakciómat.

Tulajdonképpen bóknak vehettem volna, amit írtál, de egy poénnal ütöttem el inkább. Az ellenkezője annak, amit gondoltál.

Egyáltalán nem akarlak elemezni.

Egy tipikus emberi hozzáállást mintáztam csak.

---

Ha ez sértett téged, elnézést kérek.

Hasonlóak a tapasztalataink akkor.

Már nem tudom ki, valaki nálam okosabb írta itt a fórumon azt, hogy a tibeti tulajdonképpen egy erős energiafeltöltő gyakorlat. Ami plusz energiát nyom a meridiánokba és csakrákba. És mindez nagyon jó hatással van az emberre, addig a fokig, amíg elakadás, blokk nem akadályozza. De ha igen - és kisebb-nagyobb elakadásai mindenkinek vannak szerintem - akkor egy ponton túl elkezd ez rossz irányba hatni. Nyilván szellemi-érzelmi szinten is túlfeszül ez a blokkolt dolog, feljön, tudattalanul is próbálja oldani az ember. De ha nem sikerül, akkor fizikai szinten rosszabbul kezdjük érezni magunkat.

"Sok okosságot felhalmoztál." - írtam én.

Milyen következtetést vontál le ebből te: "Okostojásnak tűnök?"

----

Annyira tipikus önbizalom hiány szindróma, hogy szinte ordít.

----

A feleségemet sikerült kigyógyítani ebből.

----

Ha azt mondtam neki régebben, hogy: "Ez a rizs nem sikerült olyan jól."

Ő egyből riposztolt: "Szóval nem tudok főzni."

Pedig róla szó sem esett. Csak a rizsről....

Okostojásnak tűnök? :D Ez "csak" tapasztalat.

Azért tudok erről ennyit, mert ezzel volt/van bajom és kerestem minden oldalon a megoldásokat és a válaszokat.

Nem mondom, hogy mindent megoldottam, de sokat változtattam. Persze van még min javítani.

Most ha a fizikai részét nézem, akkor a dohányzásról 98%-ban, a kávézásről 95%-ban sikerült lemondanom. (A cigi nálam kb. 2 évig tartott összvissz)

Az érzelmi dolgok gázosabbak...

Szia!

Konkrét egészségügyi kérdésben nem foglalnék állást, mivel nem vagyok orvos és nem is szeretnék annak látszani.

Amit a gyakorlásról viszont fontosnak gondolok megemlíteni: szkeptikusan kezdtem neki anno, elvárások nélkül. Mivel jólesett, csináltam szorgalmasan. Majd észrevettem később változásokat, javulásokat az egészségi állapotomban.

Az igazán jelentős változás globálisan megy végbe az emberben. A tünetek javulása, vagy eltűnése ennek a fejlődésnek kísérő jelensége és nem célja. Tehát egy-egy betegség gyógyítását nem lenne szabad célként kitűzni magunk elé, mert az bizony zsákutca, nem csupán az öt tibetinél, hanem bármi más „tuti” módszernél is. Nem azt mondom ezzel, hogy nem lehetséges akár azonnali eredményeket elérni bizonyos esetekben „tornákkal” „rítusokkal”, vagy „módszerekkel”, hanem azt, hogy bizonyára tüneti, vagy átmeneti eredmények lesznek ezek.

Az orvost nem szabad elkerülni!

Ezt a gyakorlatsort érdemes úgy tekinteni, mint amely nem egy-egy testrészre van hatással, annál sokkal átfogóbb változások történnek. Ha rád talált, bizonyosan dolgotok van egymással. Hogy milyen mélységig, mennyi ideig, majd eldől. „Megnyithat” téged, vagy megmutathat másik utat, vagy utak mátrixát, amelyek szépen abba az irányba terelnek, amire szükséged van.

A betegség valaminek a megnyilvánulása bennünk. Harcolhatsz ellene, akarhatod, hogy ne legyen, de a bensőnket, amely az állapotot létrehozta, nem lehet ilyen módon tartósan az egónk befolyása alatt tartani. Csak elfogadni. Tiszta szívből. Amikor ez megvan, eltűnik a betegség.

Na! Pl. a tibeti erre a síkra emel fel. Fokról fokra. Amennyit elbírsz. A test és a „közérzet” kőkeményen jelzi, ha a határon vagy, mert ragaszkodik a státuszkóhoz. Itt-ott fáj, rosszullét, nem megy úgy, mint múlt héten, stb. Ezzel minden gyakorló találkozik és találkozni fog. Ez semmit nem jelent. Csak azt, hogy feszegeted az egód határait. Abba hagyod egy időre, mert lebeszél, majd valami miatt újra nekiveselkedsz. Vajon Miért? :)

A tibeti egy eszköz. Nem csodaszer. Viszont előhozza belőlünk a csodát. Mint akármilyen más rítus, vagy gyakorlat, vagy mantra, ami kínai, indiai, vagy kirgiz :). Mindegyik egy létra, ami a fa tetejére visz. Aki látja a fa tetejét is egy picit, és a többi létrát is, az tudja ezt. Mindegyik ugyan oda visz. Aki a létra alsó fokán áll, helyzeténél fogva még nem látja ezt. De majd fogja.

Már csak a létramászás van hátra :) Mert ugye beszélhetünk a róla, meg gondolhatjuk, hogy ez így, meg úgy van, de hát az mégsem maga a mászás.

Gyakorolj. Amikor jól esik. :)

Szia Csipkerózsika! Köszönöm szépen a gyors reagálást és a köszöntést! Mindenben egyetértek az általad leírtakkal. Én is azt vallom, hogy egy betegség mindig akkor jelenik meg, ha megborul a test-szellem-lélek egyensúlya. A gyógyuláshoz nyilván a harmónia visszaállítása kell, amihez elengedhetetlen, hogy a lelket is rendbe tegyük. Amiket a pajzsmirigy alulműködés lelki okaiként leírtál, biztos, hogy helytállóak. Én már be is azonosítottam az életemben ezeket a negatív helyzeteket. (Bár mondjuk szerintem nincs olyan ember, akinek ne lennének hasonló konfliktusok az életében akár a munkahelye vagy a magánélete miatt). De még mindig vannak panaszaim. Ami nálam a legnehezebb, az a negatív gondolatok féken tartása,szerintem esetemben a betegség fő forrása ez, hiszen a stresszfaktorok számát jelentősen csökkentettem, csak a félelmek, negatív gondolatok térnek mindig vissza, s gondolom ezek jelentősen lassítják az öngyógyító folyamatokat. A tibetiről a könyvet még nem olvastam, de a leírtak alapján azért sokan várhattak csodát a rítusoktól. Én szeretnék hinni a csodákban, a csodás gyógyulásokban, de ez valószínűleg csak magunktól várható, nem pedig másik embertől, mint orvostól gyógyítótól vagy különböző gyógyszerektől, gyógyhatású készítményektől.

Elég sok alternatív gyógymóddal próbáltam már megismerkedni. Szinte mindenhol vannak példák csodás gyógyulásokra, de ha az ember belevág, saját bőrén a legritkább esetben tapasztalja ezt meg. Olyan ez, mint a lottó 5-ös,hogy mindenki hallott már olyanról, aki ismert olyat, akinek egy ismerőse már gazdag lett egy lottónyeremény által, de személyesen mégsem találkoztunk még ilyen emberrel. 😁

Mindenesetre a válaszod elolvasása után úgy döntöttem, hogy elkezdem a gyakorlatsort és ma már meg is csináltam. Vesztenivalóm nincs, ártani csak nem árt, legfeljebb nem is használ. De alapvetően hiszek benne, ezért bízom abban, hogy segíteni fog.

Sok okosságot felhalmoztál.

Sikerül is tartani magad ahhoz?

Épp a pajzsmirigy az, amivel kapcsolatos problémáim időszakosan újra megjelennek, nem nagyon súlyos szinten, de vissza-visszatér. A miértre a válaszom: táplálkozás és gondolkodás, illetve érzelmek.

Konkrétan 20 éve kávézom, amit nagyon szeretek, de csak most jutottam el arra a szintre, hogy be kell látnom, mennyire káros nekem. Aztán a sokat emlegetett jódhiány. Dohányzás, akit ez érint. Illetve a hormonrendszer felborulása, nálam az egész gubanc a fogamzásgátlótól kezdődött. Fizikailag ezeket tudom megnevezni lehetséges okokként.

Plusz a pajzsmirigy a torokcsakra fő szerve, ami a védekezéshez és a kommunikációhoz, a felelősségvállaláshoz, önmagunk felvállalásához, az igazságok kimondásához kapcsolódik. Lelki-érzelmi szinten elég tipikus, hogy pajzsmirigy alulműködése olyan embereknek lesz, akik mindig mindenkitől mindent be- és lenyelnek és tele vannak elfojtott szomorúsággal.

Saját tapasztalataimból ennyit tudok hozzátenni ehhez a kérdéshez, remélem valamit segít.

Szia!

Először is: Üdv köztünk! :)

A kérdésed jogos és kicsit egybevág Kék Farkas tapasztalatával is.

Szerintem már sokan leírtuk itt, hogy a tibeti nem csodaszer. Ad egy csomó pluszt, segíti a gyógyulást, illetve egészségesnek maradni, DE. De nem jelent garanciát. Nem várhatja senki egyetlen módszertől, ahogy készítménytől sem, hogy az örökre garantálja az ember egészségét. Szerintem az egészség és az erőnlét eléggé összetett és változó dolog.

Hozzájárul sok minden: táplálkozás, életmód, szenvedélyek vagy a hiányuk, stressz, környezet, illetve környezeti ártalmak és a lelkiállapot, élethelyzet, életkedv, a mentális állapot, a kedélyünk. Tulajdonképpen a fizikai szint mind közül úgymond a legalsó, szóval a legutoljára jelennek meg ott a problémák...

Igaz, hogy nem mondok le a tibetiről végleg sosem, ez már biztos, de időszakosan én is abbahagytam. És igen, volt közben betegségem is, a megfázásnál súlyosabb kategória. De nem gondolom, hogy a tibetinek a dolga lett volna ezt megakadályozni, mert tudtam, hogy az életmódom és a lelkiállapotom/gondolkodásom együttesen hívta életre a problémát.

Azonkívül amúgy is hullámzó az ember teljesítőképessége, testi állapota is. Nálam is épp nemrég fordult elő hasonló, mint Kék Farkasnál, hogy alig bírtam megcsinálni a gyakorlatokat. De nem kell kétségbe esni, vannak ilyen napok. Majd másnap jobban megy. :)

Koszi Kek Farkas. Ezt en is olvastam. Reggel fel kellene kelni 1 fel oraval hamrabb hogy megcsinaljam, csak nem tudok reggel rogton neki allni, ahogy kibujok az agybol, mert akkor az izomzat meg nincs felkeszulve ra. Es a reggeli tehendok: iskolaba valo inditas (a gyerekeket), reggeli keszites, pakolas, igy is alig ferek bele az idobe. Az este is 11 ora utan alltam neki es nem 21 -et csinaltam, hanem csak 15. Probalok tobbet csinalni. Vizet, azt szoktam inni, mert keri a szervezetem. Delig megvan szinte az 1 liter, delutan a massik szuk liter. En olvastam a kisebb PDF formatumu konyvet. Miben kulombozik a PDF konyv a masiktol?

A fizikai ero... amirol szolsz, van amikor en is kifaradok, ha gyorsan csinalom, vagy ha nem figyelek a legzesre, a nyugodt, mely ki es be legzesre (gondolom ez a lenyege, a nyugodt meny legzes), foleg az utolsonal fog el neha a rosszullet.

Amiota csinalom, a tengeren, uszas(buvarkodas kozben) nem volt panik, nyugodtan tudtam elvezni az uszast. Es ugy erzem, sokkal nyugodtabb vagyok, a legzesnek koszonhetoen.

Koszi szepen.

Mag annyit hozzafuznek, hogy valamitol a homlokom tele lett valami kitues szeruvel, ami neha viszket is. Ez lehet tisztulas? Es ha igen, mennyi ideig tarthat, mert engem zavar, mivel 2 het mulva egy nagy esemenyen kell foszerepben reszt vennem, es nem szeretnem, ha igy maradna. Mi a velemenyetek errol?

Koszonom

Sziasztok. Uj vagyok itt a forumon. A tibeti jogat elkezdtem a tavaly. Megcsinaltam a 21 gyakorlatsorig, viszont a reggeli kimaradas utan jott az esti kimaradas, es utana nem csinaltam. Az iden ismet neki alltam. A 21.ik gyakorlatsort meg augusztus vegen elertem. En a youtube-rol lattam, tanultam. Konyvet nem olvastam. Nem tudom hogy mennyire csinalom jol. En azt mondom, hogy egeszseges vagyok, nincsenek nagy bajaim, hala a jo Istennek (;)). Nagy valtozast nem erzek es nem is ereztem, csak annyit hogy volt energiam, nem mergelodtem fel hamar, volt turelmem. Amiota megkezdodott az iskola, a reggeli joga elmaradt, de este csinalom, es mar nem 21-et. Kerlek, adjatok tanacsot, hogyan csinaljam, este is foltetlen a 21-et?

Nagyon szepen koszonom