Vallomások

Kizárt a jó viszony köztem és olyan kollégák, szomszédok, ismerősök között akik nem szeretik az állatokat, ez az én nagyon érzékeny pontom.

Úgy érzem soha nem szerettek igazán a szüleim, a nővéremet sem. Mindig az volt amit a bátyánk akar, azt se volt baj ha bánt minket. A mai napig a bátyám a kedvenc. Pedig mindenhogy támogatom a szüleim... De soha nem leszek elég jó nekik...

Harmadikos (ált.isk.) kislányom az évzáróra az én 42-es női méretű szoknyámban ment volna, kölcsönadtam szívesen. Nem tudott abban menni, mert nem tudta behúzni a cipzárt, szűk volt a szoknya. Délután 6 gombócos fagyit rendelt, mondhattam én bármit !

Szabadnapos vagyok. Ma még az udvarra se óhajtok kimenni. Egész nap meztelenül fogok a szobámban hűselni, jégkrémet enni és hoxázni.

Viszolygok a maszkulin, agresszív nőktől, akik mindig megmondják a tutit.

Rákattantam a fenntarthatóság témájára. Ahogy ásom bele magam, egyre borzalmasabbnak látom a helyzetet. Mindenki csak ontja ránk a szemetet mi pedig boldogan vesszük a sok műanyag ócskaságot, közben pedig szép lassan belefulladunk...

A kispárnámat 30 éve használom minden nap... viszont évente csak egyszer mosom ki, mert olyan öreg, félek, hogy szétesik. Nem bírok nélküle elaludni :(

Bugyi nélkül főztem ma a konyhában, de szoknya volt rajtam. A férjem felhajtotta majd ott helyben magáévá tett.

A párommal általában hétvégeken találkozunk. Sokszor hiányzik, hogy megérintsen, hogy együtt legyünk, hogy mellette ébredjek. 4 éve ez a helyzet, félek, hogy nem tart örökké.

Túlsúlyos a 9 éves lányom. Mikor ezt közlöm vele, akkor üt, vág, csapkod, hogy ő nem duci. Most fogyózni fog, akár tetszik neki, akár nem.

Csalódott vagyok!!! Egyre gyakrabban tapasztalom,hogy az adott szó, ígéret semmit nem jelent néhány embernek :(. Bevallom ,engem ez dühít!!!

Virtuálisan élni az életet nem könnyű...

Régebben mindig volt egy olyan érzésem, hogy nem találom a helyem sehol ezen a világon. Valamiféle állandó nyugtalanság tartott a markában. Inkább csak túléltem a napokat ahelyett, hogy éltem volna úgy igazán.

Annyira bánt, hogy a 15 éves lányomnak nem tudok szép ruhákat venni. Nem kéri soha, de látom, hogy miben járnak mások. Az apja sose költ rá, pedig ő megtehetné.

Valószínűleg én vagyok az egyetlen nő a világon, akit a szeretője miatt hagyott el az első férje annak idején. :(

Én olyan édes vagyok, hogy a napon sem izzadok, hanem karamellizálódok. 😎😌🌞

Bevallom, rábeszéltem a házas barátnőmet, hogy társkeresőzzön, mert a férjével már rég nem élnek házaséletet. Azóta 2 férfival is járogat össze, ők is házasok. Az élete megváltozott, nagyon boldog azóta.

Azt hiszem beteg vagyok. 😥 Ha emberek közé megyek és látom miket vesznek elfog a bánat, hogy nekem szinte semmire se telik. Ha látom család + nagyszülők, akkor szomorú vagyok, mert nekem ilyen már nincs. 😢

A férjem megcsalt. Nagyon dühös, nagyon bosszús voltam, de... Megbocsátottam. Most chat-elek egy pasival, bevallom jól esik, hogy érdeklődik irántam is valaki, de én még a történtek után sem tudnám megcsalni.

Nem jövök rá, hogy lehet egészségvédő cikkeket írni, az egészségmegőrzést magasra emelni, aztán tovább nyugodt lelkiismerettel láncdohányozni. Hogyan fér össze ez a kettő, ki tudja?

Imádom a napot, kint süttetni a pocimat, rövid ruhákat hordani. Utálom mikor valaki fujjog a napra. Bárcsak sose esne...

Remélem minden napimádó boldog ebben a rohadt hőségben:(

El fogom hagyni a pasimat mert önző az ágyban és van mikor bunkó stílusban beszél velem. Lehet megszakad a szívem, de akkor is elhagyom.

Nagyon szerelmes vagyok az exembe, közös a melóhelyünk, olykor beszélgetünk. Sztem Ő is szeret még. Voltam külföldön s vettem neki apróságot. Bevallom mégse tudom, hogy odaadjam-e neki. Kukorica=ne Nembaj=add oda lazán

Aki nem szedi össze kutyája után az ürüléket, annak a hajába kéne kenni.

Undorítónak érzem magam és piszkosnak. Minden nap totálisan le kéne borotválnom magam, naponta hajat mosnom és sminkelnem, hogy kinézzek valahogy.

Imádom, mikor este befekszik mellém a pasim, átkarol, puszilgat, majd mondja, hogy akar engem. Bevallom, én egy istenként nézek rá és megtisztelésnek tartom, hogy szeretkezik velem.

Bevallom, egyetértek Hofival, miszerint a világon az ész van jól elosztva, mindenki azt hiszi neki jutott a legtöbb.😎

Az orrplasztika volt életem legjobb döntése <3 (gyerekkori autóbaleset)

Utálom azt, hogy a közösségi oldalon egyes emberek azt sugallják hogy ők aztán mennyire boldogok, otthon a négy fal között meg megy a mocskolódás.