Vallomások

Évekig nyugtatót és altatót szedtem egy férfi miatt, aki teljesen tönkretett.

Amikor a tetováltakat degradálják, mindig arra gondolok, hogy remélem az illető vissza fogja utasítani, ha egy kivarrt mentős vagy orvos épp az életét mentené meg. 👎🏻

Másfél hónapom van, aztán beköszönt a depresszív korszakom.

Mindig kicsit szomorú vagyok, mikor búcsúzik egy évszak, ugyanakkor azt mondom, semmi baj nincs addig, amíg az idő meg nem áll.

Hétfő reggel van. Sose lesz hétvége című melodrámám következik. Utálom a hétfőt!

Harmadik vallomásom lett törölve. Már nem tudom, hogy feleljek meg az igényeknek! 🌽🌽🌽

Iszonyatosan fáj a fejem. Sose szokott. Nagyon remélem csak ennyi, és nem szedtem össze semmi komolyabbat. Nem magam miatt aggódom, hanem a családom miatt. Nem is hangoztatom előttük, hogy nagyon ramatyul vagyok. Lehet szólnom kéne😔

Utálom, hogy ilyen cefetül érzem magam. Pedig annyira szeretnék mosolyogni, de nem megy. Most akkor direkt erőltessem? Annak meg mi értelme lenne? Bárcsak csettintésre jobban lehetnék..., de ez sajnos nem így működik!

Egyszerűen nem tudom megemészteni, hogy elment. Nem tudom/értem, hogy betegedhetett, épülhetett le ilyen hirtelen, ilyen fiatalon. Mostanában foglalkoztat a reinkarnáció gondolata. Fogalmam sincs mit kezdjek az életemmel.

Közösségi oldalon fent van adatlapomon, hogy 21 éve házas vagyok, mégis hetente kapok férfiaktól ajánlatot, sőt küldenek fotót is a buzogányról. :(

Idegenként, nem szép dolog megítélni valaki életét. Néhány mondatból messzemenő következtetést levonni, nem lehet. Csúnya dolog a földön fekvőbe, belerúgni.

Jó lehet úgy szexelni, hogy a melleimet nem kell takargatni.

Végre közelít az ősz..imádom a hulló leveleket,az elmúlás illatát,a melankóliát..ilyenkor a legjobb a közérzetem:)

Annyira hiányoznak gyermekkorom és zsenge fiatalságom mámoros, mai szemmel nézve gondtalan, boldog évei!... Néha a felét odaadnám becsült hátralevő időmnek, csak még egyszer visszautazhatnék az időben...

3 napja ki sem mozdultam otthonról.

Sosem tölt velünk 1 teljes hétvégét, mikor van 2 nap szabad, rögtön rohan a gyerekeihez. A közös gyerek meg alig látja, szép apa. Utálom a gyerekeit.

Minden műszempilláról azonnal meglátom, hogy "mű". Bármennyire is nagy divat lett, nekem nem kell.

Lesz nemsokára MR vizsgálatom, remélem jó lesz az eredményem..

Unom már a vírustagadókat.

Adom a nagy "zent", a szeretetet dicsőítem csöpögésig. Este meg kifröcsögöm magam az interneten...

Ha fehér lepkét látok mindig úgy érzem a Nagymamám jött vissza meglátogatni. A temetésén az ablakban egy fehér lepke verdesett, azóta érzek így. Pedig egyébként nem hiszek az efféle dolgokban

Több gyerekes apuka meztelen képeket küldözget nekem magáról.

Ha a gyerekemet fenyegetik, kijön belőlem az anyatigris. Most kezdődik...

Soha többé nem jövök össze zenész férfival. Ezek mindenkit megfektetnek és azt hiszik, hogy jogosultak rá.

Elutazó lányom elment elköszönni az apjához, aki más házánál dolgozott. A nő is kikísérte a kocsiig. Sőt még annak az öreganyja is. Milyen már ez? A lányom is rossz érzéssel jött el. Szóvá tettem a páromnak, azt mondta kussoljak. 😪

Hiányzik az "édesem"! Hívhatna már!🤗

Őszi fények, őszi hangulat lassan jönnek az őszi kerti munkák. Imádom. Szeretek a levelekben bokáig gázolni!:)

Ma voltam strandon, de nem fürdeni hanem sajtos tejfölös lángost enni. 😆😁

Sajnálom, hogy nem "jövök ki" a szüleimmel. Bármit teszek, mondok nem jó, nem úgy kell, nincs igazam stb. Akárhogy próbálok jó kapcsolatot kialakítani velük, nem megy. Teljesen hülyének néznek minden szempontból. Sokszor inkább hagyom hadd mondják.

Ma megint megjött a menzeszem, már nagyon depis vagyok, hogy nem jön össze a baba.