Spontán vetélés után, amit műszeresen fejeztek be (missed ab.), mikor estetek teherbe újra? (beszélgetés)

Kedves hoovirag!

Nagyon sajnálom,hogy elvesztettétek a babákat.Őszinte részvétem.

Egy kicsit átérzem a fájdalmad,mert februárban 6 hetes terhesen spontán elvetéltem.Teljesen magam alatt lettem volna,ha nincs a kicsi lányom,aki nemsokára 1 éves lesz.Ő a mindenem,miatta kellett erősnek maradnom.

Most,megint terhes vagyok :)

Kitartást és nagyon sok erőt kívánok neked!!!

Egyszerűen muszáj előre tekintenem és pozitívan gondolkodnom, mert különben megbolondulnék.

Vannak napok amikor jól vagyok, a jövőt tervezem, teszek-veszek. Tegnap pl. azzal kötöttem le magam, hogy átültettem a virágok nagy részét. De vannak napok, amikor iszonyúan magam alatt vagyok és csak fekszem az ágyon.

De alapvetően optimista ember vagyok, nem gondolok rosszra, most sem gondoltam arra, hogy bármi baj lehet a picikénkkel...

Alig várom, hogy leteljen ez az 5-6 hét és mehessek sportolni valamit. Aerobic vagy zumba. Az a legjobb stressz-levezető és ne nevessetek ki, de nekem a sport mindig segített beállítani a mensimet. :) Remélem most is fog!

Hoovirag, én egy hetet voltam itthon, bár nekem a műtétem márc. 13-án volt, azon a héten pedig csak amúgy is 3 napot kellett volna dolgozni. Bár fizikailag én már másnap jól voltam, de lelkileg egy nagy fo......s. Egész álló napig sírtam, reggeltől-estig. Hétfőre azért összeszedtem magam. Egy kedves kolléganőm megkértem, hogy beszéljen a kollégákkal, hogyha megyek dolgozni, akkor a többiek ne kérdezgessenek semmit... Azért akadt egy-két jóindulatú érdeklődő, na az megviselt lelkileg... Akkor menj csak dolgozni, ha úgy érzed, hogy a lelked valamennyire megerősödött.

Westyy:) Látom ugyanazokra a fórumokra járunk:) Örülök a pozitív gondolkodásodnak, a soraid engem is feldobnak:)

Többiek, hogy vagytok?

Hoovirág!

Annyira sajnálom! Miért kell ekkora fájdalmakat átélnünk! De tudom, hogy az élet kárpótol majd minket! Nekem pénteken volt 1 hete a műtétem és aznap annyira előjött minden, hogy még a munkahelyen is sírtam. De nekem "csak" 10 hetes babám volt, de hogy neked 17 hetes és két baba, felfoghatatlan...

De fel a fejjel, legközelebb egészséges kisbabátok/kisbabáitok fog(nak) születni! Hinni kell benne!!! Én is hiszek benne és alig várom a júliust, hogy újra próbálkozhassunk!!!

Szia!

Nagyon sajnálom! :-(

Nagyon megrendített és felfoghatatlan, ami történt veletek! :-(

Sok erőt és kitartást kívánok! Ide bármikor írhatsz nyugodtan!

Sírjál csak, azzal egy kicsit enyhül a fájdalom, amit érzel.

Én is sokat sírtam, s azt hittem sokszor, hogy már elfogyott az összes könnyem, de nem... Van, hogy még sírok most is (legutóbb tegnap), pedig nekem már több, mint egy hónapja volt a vetélésem.... A szomorúság megmarad, de a fájdalom az idővel mindig pincur morzsákkal enyhül, s a remény ad erőt...

Hoovirag:(:(:(

Ne haragudj, de ez borzalmas, amin keresztül mentél... nagyon-nagyon sajnálom. Te jó ég, miért csinálják ezt a nőkkel az égiek? Nem tudom, hogy mit mondhatnék, mert neked még rosszabb az egész, mint nekünk, akik még nagyon picurkának vesztették el a babájukat... Itt mi szívesen meghallgatunk, megértjük a fájdalmad. Gyere bátran, akkor is, ha nagyon szomorú a kedved. Támogatunk lelkileg.

Zumba nagyon jó lehet én is hallottam róla.De 6hétig kíméld magad azért mégis csak műtét.

És próbáld meg a cickafark és a palástfű teát segít rendbehozni a méhnyálkahártyát és a ciklust.

Sziasztok!

Köszönöm, aranyosak vagytok! Jó olyanokkal beszélgetni, akik átélték ezt. Persze bárcsak ne így lenne!

Pont ma 1 hete volt a műtét. Alig tudok a munkára koncentrálni, állandóan ez jár a fejemben. Látom magam előtt a kórházat, dokikat, stb.

Van olyan nap, hogy jobb, van olyan, hogy teljesen magam alatt vagyok. Azért próbálom lekötni magam: munka, film nézés, és ha már fizikailag jobban leszek, akkor megyek zumbázni (terhesség előtt hetente 2x jártam).

Nekem 2 hetet mondott a doki hogy addig nem szabad házas életet élni.Azt mondta a fertőzések miatt.

Én azt tanácsolom mindenkinek ha vmi kérdése van vagy kételye mindenképpen kérje ki két doktor szakmai véleményét is.Hogy megnyugodhass lelkileg.

Nem akarok senkit elkeseríteni de nekem pl:nem ment olyan egyszerűen a dolog.A ciklusom például rosszalkodott szinte nem is volt.Az elmúlt 5hónapban annyit voltam nőgyógyásznál,hogy már olyan volt mintha "hazamennék".

Addig ameddig testileg nem voltam rendben lelkileg sem tudtam magam rendezni.

Szia!

Nekem 11 hetes lett volna a héten. Tudom mit érzel!

November közepén született volna! Akkor van a tesóm és a keresztlányom szülinapja. Anyuék és a mi házassági évfordulónk. Anyum névnapja. Szóval nekünk sem könnyű és senkinek, aki babát szeretne és elveszíti! :-(

Én sem dolgozom, a lányommal vagyok itthon!

Szia!

Nekem még nem jött meg, de szerintem, ma vagy holnap megjön, olyan érzésem van! Igen jó, hogy egy hónapban izgulhatunk! Mi is óvszerrel védekezünk, soha nem szedtem gyógyszert. A lányom elsőre sikerült, ő 2 éves.

Ja és remélem, hogy a nyár meghozza gyümölcsét vagyis babáit! :-)

őszitén szólva nekem most a legszarabb, mert a héten lett volna 12 hetes.

Szar majd akkor lesz nagyon, amikor megszületne... :(

Én nem dolgozom, itthon vagyok htb-ként, hát nagyon rossz. Hetente 4x eljárok aerobicra, meg barátnőkkel találkozom tanulok, hogy a gondolataimat lekössem valahogy.

Nekem az orvos 3 hónapot mondott. Azt mondta, azért kell ennyi idő, mert kell, hogy a méhnyálkahártya helyreálljon, hogy alkalmas legyen a magzat befogadására. Nekem a műtétem március 13-án volt, az első menstruációm április 8-án, így ha minden jól alakul, akkor júniusban indulhat a babaproject:) Akkor mi egy hónapban kezdhetünk izgulni:):):) De jó, lesz kivel megbeszélni a dolgokat:)

A házaséletre a műtét napján azt mondta a dokim, hogy 2 hétig ne, de utána lehet. Mi óvszerrel védekezünk egyenlőre.