Munkanélküli sorstársak (beszélgetős fórum)
én,is igy vagyok május 29-otanincs munkám.
viszem ,gyereket suliba,munka utánkajtatok.
fözök és,nézek ki,a fejemből,cipökéne,de miböl?
8álltalánosal,hova?átképtés,fehérvár,helyi nincs!
szerintetek mitcsináljak?álljak,a sarokra?
Jó neked,hogy bejött!
Én is elvégeztem egy 3 hónapos tanfolyamot,közben kaptam a pénzt folyamatosan.Nem tudom valaha hasznát veszem-e.Mennék szivesen ismét,de csak egyre lehetett jelentkezni,ezt már kimerítettem.
Nekem sikerült elmennem egy képzésre, ami 10 honapig tarott, addig is legalább kaptam pénzt és inkább tanultam.
Addig is feltöltöttem a netre az önéletrajzomat ahova csak lehetett. Nekem végül sikerült elhelyezkednem.
Minden reggel jött 1 e-mail a friss hirdetésekkel. Ahogy megjött egyböl küldtem a jelentkezésemet. Volt olyan ismerösöm, aki ugyan erre az állásra ugyan ilyen végzettséggel késöbb küldte a jelentkezését. Be se hivták általában. Ugyhogy megéri reggel küldeni. Nekem bejött!
Ja, és halkan jegyzem meg, hogy elméletileg teljesen tilos interjún olyan kérdést feltenni, hogy valaki hány éves, hány gyereke van és mikor akar családot alapítani... Azt sem szabad megkérdezni, hogy milyen a szexuális érdelkődése, a vallása, a nemzetisége.
De persze ezeket senki sem ellenőrzi, és nem is bizonyítható.
Igen sajnos egyetlen ötletet sem adnak,nem ajánlanak semmit.Az átképzésről azt mondják,nem érdemes,mert más területen is ez a helyzet.
Olyan megalázó módon kewzelik az embert,mintha MI tehetnénk erről.
Sziasztok! Csatlakoznom az összes előttem szóló sorstársamhoz!
Én már több mint 2 éve nem dolgozom. Igaz, volt 1-2 hét nem bejelentett, úgymond próbahetem. Le is dolgoztam, (kidolgoztam a belem)és amikor lejárt a próbahét, bejelentették, hogy az a kollega, akinek a helyére vettek volna fel, visszajön hozzájuk, vagy úgy látják, mégis meg tudják oldani 1-el kevesebb emberrel, így nem kellek. Mondanom sem kell több helyről küldtek el így, ráadásul (sok helyen) ki fem fizették a ledolgozott időt.
És hogy élem meg mindezt? Otthon csillog-villog minden (mert ha már a párom tart el, legalább ne "koszra" jöjjön haza a melóból), na és sütök-főzök. Több kilót szedtem fel a nagy depis korszakban (megjegyzem, előtte sem voltam nádszál vékony). Most már az elutasítást erre is foghatják (és fogják is).
Hogy milyen lelkiismeretfurdalásom van, amikor a férjem hazajön fáradtan!
Még jó, hogy van net (persze, amíg ki tudjuk fizetni a számlákat)
Lufi,
tényleg ez a legrosszabb, hogy az ember úgy érzi, kivetette magából a társadalom, mint egy selejtes árut. Ebből az érzésből nehéz kitörni. Nincs olyan képzés, amit a munkaügyi központ kínál esetleg? Minden pillanatot próbálj felhasználni valamilyen továbbképzésre, amivel növeled a munkaerőpiaci értékedet.
Amikor nincs pénzem nyelvtanfolyamra, akkor a neten lévő ingyenes nyelvtanulási oldalakat böngészem, megoldok teszteket, olvasom az angol meg német újságokat, hogy ne felejtsek.
Legfontosabb az lenne, hogy ne veszítsd el az emberi kapcsolatokat. Nincs valami tanfolyam, torna, klub vagy bármi ott helyben, ahová el tudsz járni? Az a legveszélyesebb, ha otthon egyedül rágódsz a problémákon, nincs kivel megosztani. A leghülyébb tanfolyamon is találkozhatsz valakivel, akinek van jó ötlete.
Ja még én is messze vagyok a 90-től:))
Akkor most legyek türelmes?
Tragédia,hogy a munkaügyi hivatalban mindig mekkora a tömeg!
Azt hiszem,idővel egyre lejjebb adja az ember.Eleinte még válogatósabb,aztán meg már bármi jöhet.Jöhetne,ha adódna....
Nem is tudom régen,hogy tudtak az asszonyok htb-k lenni.Persze akkor minden más volt.
Sziasztok!
Sajna én is munkanélküli vagyok, azért kerültem az utcára, mert az igazgatóm nem szeretett öreg nőket látni a folyosón... És hát tény, ami tény, elmúltam 50. És ebben a korban képtelenség elhelyezkedni.
Annyit azért mondok nektek, hogy HR-es agyok, és egy dologban tévedtek, ne adjátok fel a reményt. NEM KÖTELEZŐ MEGHIRDETNI AZ ÁLLÁSOKAT. Csak a közalkalmazotti, köztisztviselői állásokat kötelező meghirdetni. Ha egy nem állami cég kiad pénzt álláshirdetés feladására, akkor a hidetés valódi keresést jelent!!!!! Ha nem hívnak be interjúra, az csak annyit jelent, hogy nem volt megfelelő az önéletrajzod vagy a végzettségeid vagy a korod vagy a nyelvtudásod szintje stb.
Ha behívnak és nem téged vesznek fel, az is csak annyit jelent, hogy volt jobb vagy szimpatikusabb jelölt, vagy olyan, aki kevesebb fizetéssel is megelégedett. Minden állásra 50-60 ember jelentkezik, annyi sok álláskereső van.
Csak azt tudom mondani a környezetemben lévők tapasztalatai alapján, hogy legalább 90 jelentkezésre jut egy felvétel. Vagyis az ismerőseim átlag 90 helyre jelentkeztek, mire a 91. helyre felvették őket.
Én még nem tartok 90-nél... :-))))
..Sziasztok!Igazatok van,az érzés nagyon rossz,h nincs munkahelyed.Átesteme ezen én is,igaz mindössze (igzoltan) hat hónapig tartott.Keresgéltem mindenféle hírdetési oldalon,bújtam újságokat,kérdezgettem a szomszédokat.Nekem is van kicsi gyerekem,és nem várhattam a csodára..Akartam dolgozni,de nagyon.Képes voltam takarító,gombaszedő(stb) álláshírdetésre reagálni..Párom nagyon ellenezte...
Mindegy is..A lényeg az,h nem adhatod fel,mert (szinte) csak magadra számíthatsz(legalábbis én)..Ma negyedik hónapja dolgozom,bejelentve..(halkan megjegyzem,h igazából fél éve)
Tehát kitartás,és fel a fejjel!
Valóban iszonyatos érzés!
Nekem nagyobbak már a gyerekek,mégsem kellek sehol.
Csodálkoznak,hogy ennyi depressziós él Magyarországon?????Hát csoda???
Én is így érzem pontosan.
Minden el van intézve,igazából nem találok elfoglaltságot mindig és tényleg olyan haszontalannak érzem magam.Nem ülhetek állandóan a gép előtt sem.
Bújom én is az interneten az álláshirdetéseket,de kisvárosban főleg nehéz.
Hová jutnak így az emberek,a családok,a világ?
Ti hogyan élitek meg a tényt,hogy elvesztettétek az állásotokat?
Mivel próbálkoztok?
Hogyan ütitek el a sok szabadidőt?
Van remény?