Miért ne kezdjünk nős férfival? (beszélgetés)

Nem vagy egyedül, vannak gyerekeid, rokonaid, ismerőseid, munkatársaid. Nincs valaki, akivel megoszthatnád a dolgokat?

ekem is van már egy felnőtt gyerekem, vele mindent meg tudok beszélni. Megért engem, és azt mondja, anya néha hülyeségeket csinálsz, de azért szeretlek.:)

Vgy még egy alternatíva:

Elfogadod, hogy szerető maradsz, és így maradnak a dolgok. Ha nem erőlteted, hogy a pasi hagyja el a családot, akár kiélvezhetnéd a jó oldalát is a dolognak. De ehhez marha sok tolerancia szeretet és megalkuvás kell.

én nagyon szeretem az szeretőmet, elfogadtam, hogy nem válik el, a felesége elfogadta, hogy vagyok, ugyhogy nagyjából lenyugodtak a kedélyek.

Igen , ez lenne a jó: 1 új élet. De nagyon szeretem, és nagyon fáj, hogy pont most hagy el, hagy magamra, mikor segítség kellene.

Borzasztó nehéz egyedül új életet kezdeni.

Semmiképpen ne keseredj el! Ha teheted, a gyermekeid közelébe menj, ha teheted, hiszen attól hogy felnőttek, még szükségük lesz rád. Ha nem tudnak a pasiról, akkor nincs mit magyarázkodnod... esetleg idővel.

Konkrétan ha nincs hová visszamenned, akkor marad az, hogy kihúzod magad és megpróbálsz új életet kezdeni. Hidd el, hogy lehet, és fogsz majd találni olyan pasit, aki nem hagy magadra, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. Ezt most nem is akarod hallani, meg el sem tudod képzelni, de lesz olyan, hidd el. Elvégre az ember társas lény,egyedül nem jó. Társra van szükség és nem csak szexpartnerre. Azt azért gondold végig, hogy a férjeddel való elhidegülés nem az új kapcsolatod következménye-e?

Mindenki követhet el hibákat. Hol jobb neked, egyedül az albérletben esténként, amikor elalszol és arra gondolsz, hogy ő a felesége mellé bújik-e be? És ezerrel zakatol benned a kérdés, hogy miért????

vagy otthon, de megalázkodva? Egyik sem a legjobb alternatíva az biztos...

De a nős pasitól ennél többet ne várj. Ha 4 évig nem borított, akkor már szerintem nem fog... Megígér mindent , aztán visszasunnyog anyuci szoknyája mellé... Gyávák, megfontoltak, ? Ki tudja...

Nem tudnál úgy hazamenni, hogy nem élsz együtt a férjeddel, hanem mondjuk szintén albérletben de közel a családodhoz?

Elválsz a férjedtől, megosztoztok, és tiszta lappal indulsz újra?

30 évet hagytam magam mögött. Nem szeretem már a férjem. Nem tudják, hogy miatta jöttem el. Nem tudnak a kapcsolatunkról. Senki sem tudja. 4 éves bújkálás :(

Megalázkodás lenne visszamennem. Ágytól már több év elváltunk, most asztaltól is. Hova menjek vissza ?

Végre egy igazi troll.

:)

Segítsetek !

Tudom, hogy vétkes vagyok. Könyörgöm most tényleg segítségre van szükségem és nem felháborodásra.

Kicsúszott a lábam alól a talaj. Ha most rosszul döntök már tényleg nem tudom helyrehozni az életem.

4 éve ismerem. Nős. Én is házas, de mi már csak papiron, már akkor is.A négy év alatt lakóhelyemtől 20 km-re megteremtettem magunknak egy albérletben a kuckónkat, ahol együtt lehetünk és ábrándozhatunk.És a világ szeme elől elbújhatunk. Nehezen , de 1 hónapja otthagytam a családom,felnőtt gyerekeim. Azóta napi 2 órát utazom a munkahelyemre. És azóta nem jön a kedvesem, mindent kitalál, mindig van valami ok. Ha telefonon hív állandóan leszid, hogy miért siránkozok. Nagyon nehéz egyedül, hiányoznak a gyerekeim. És borzasztó, hogy egyedül hagyott.

Legszívesebben visszamennék, de akkor a férjem azt hinné, hogy ő hozzá.Itt vagyok tök egyedül 1 nagy városban, megalázottan. Hogy szedjem össze magam ?

Diplomába nem szoktak dolgozni...:)))

Köszi, nyugodtan alszom ezután is.

Aha, értem...

én már nagyon régóta vagyok szerető, több mint egy évtizede), és soha nem rejtettem véka alá a dolgot. Vannak barátaim, munkatársaim, szomszédaim, akikkel nagyon jóban vagyok. Úgy érzem, szeretnek, megbecsülnek. Soha egy beszólást, negatív kritikát nem kaptam tőlük. Néha kérdezik, hogy vagyunk, mi újság. Lehet, hogy egy kicsit csodabogárként kezelnek, de hogy alsóbb polcon" lennék náluk, valahogy nem érzem...

Azért nem hiszem, hogy minden könnyebb nekik, de nőként én is úgy érzem, hogy több helyen kell egy nőnek állnia a sarat, hogy megbecsüljék.

Jól kell dolgozniuk a munkahelyükön, szépen kell vezetniük a háztartást(mosni, főzni, takarítani), természetes jó szeretőnek kell lenniük, és persze tökéletes anyának.

a férfinek pedig ott a munka: ha abban sikeres, akkor már minden oK, a többi nem számít...

jóvanmár :)

ez már kezd annyira kontraproduktív lenni, komolyan, lassan kedvem támad rámászni egy nős pasira :))

Tudod mit, most már nem kell tovbb fokozni:))

Sajnálom, hogy egy ilyennel jöttél össze, egy ilyen büdösfarkúval...

Nem kell megcsalni senkit. Ha nem megy ki kell lépni, illetve megfontoltabban választani férjet/feleséget. Nem lóverseny.

Na minden jót!