Miért akadok ki minden apróságon? Mit lehet tenni ellene? (beszélgetős fórum)

....gyerekkori barátnőm 28 kilót szedett fel és abból 2.80 volt a baba , az se jó :( de ügyes volt végül le is ment róla mind , amit felszedett :)

akkor én mit szóljak a 18 kilómmal.igaz rám is fért,mert így voltam 64 kiló.de hát rengeteget is ettem.

...na azért az a 10 kiló se volt neki kevés , hajdanán egyik gyerkőcömmel se híztam annyit ! Anyum direkt rengeteg főzeléket készített akkoriba , h ne legyek malacka , mert azt utána le is kell adni :)

nálunk is.egyszer aludt itt a lányom a vőlegényével,persze az én ágyamban,mert az kétszemélyes.nekem kellett elmenni a húgomhoz,akkor még volt hely.mondtam ez volt az első,meg az utolsó.mindenki aludjon otthon.

Nem hangszóró! Harangszó!!! :D

Én egyedül neveltem a két lányt, mikor iskolások voltak, és én magam is munkában voltam délutánig. Vacsorát azt főztem, ha úgy alakult, ezt hazafelé menet beszéltük meg, amikor vásároltunk. Nem sok időt tölthettünk este együtt. Aludni, pihenni is kellett. Ha olyan kedvünk volt, hideget ettünk vagy csak valami egyszerűt.

... huh ! Téged se irigyellek ! / tulajdonképpen senkit se :( /

magnézium meg sport és persze szórakoztató kedvtelések

:( :( :( na próbáljon csak + a férjem még eccer nyafogni ! h neki milyen cudar gyerekkora volt !!!! orrba fogom vágni érte !!!

4 kilót ?!!!!!!!!!!!!!!!!!! Úristen hányan ettetek ott ? ! 1 hónapra nem sütök annyit :( :(

Valahogy nincs összhangban ez az írás,azzal a hozzászólásoddal, hogy milyen jó a mamahotel, és milyen jó, hogy van aki vigyáz a gyerekre.

:) :) :) hát hangszóró tényleg nem volt , de minden egyéb kellett h legyen délbe , mert hajnalba megfőztem h legyen ebéd mire a férjem ment délutánra dolgozni , a gyerekek + sose voltak napközisek és ha nem is délbe , de jöttek ebédelni ... dolgoztam is főztem is :) sok sok éven át :)

Nálunk is ilyen anyu. Nagyon fárasztó. Közölte, hogy nem is ápoltam, holott én találtam neki orvost, mikor kiderült, hogy tumoros. Főztem mostam takaritottam rá, mégis mindig azt a rokont kereste, aki több müszakban dolgozik. Az még a kórházban sem látogatta meg, de ha évente 2x megjelenik, akkor van ám öröm és bódottá'. Nem volt elég, hogy a másik magas ivről tett rá 7 évig, azonnal rohan, mikor néha megjelenik és megmutogatja az unokáit egyszer, fél év alatt. Most megint pszichológushoz akar menni, most miattam. Én ugyanis elrángattam családterápiára, ahol mást sem csinált, mint az apám combját szorongatta, olyan jó nő volt a terapeuta. Ott is mindenről beszélt, csak a lényegről nem, mivel nekem kellett ellátnom egyedül, amig apu dolgozott. Egyszerre volt munkahelyem, gyerekem és ő. Aztán közölte, mikor beadtam neki az injekciókat, hogy semmit nem csináltam, pedig jobban sikerült nekem, mint a kórházban az ápolónőknek. Cserébe nokedlit és pörköltet főzött, holott nem ehet disznót. Mikor kiderült, hogy gluténérzékeny vagyok, akkor is állandóan a sütijeit ajánlgatta, pedig nem ehetnék belőle. Ha meg nem eszem meg, megsértődik. Sajnos most épp kénytelen vagyok, mert eljött az az időszak, hogy be kéne pótolni azt a részt, mikor terhes voltam és hazaköltöztem, nem volt itthon semmi kaja, hideget kellett ennem. nem csoda ha csak tiz kilót hiztam, mert egyszerüen nem volt kaja. Szokás szerint eltelt egy fél év, és megint történt valami, ami miatt továbbra is ragaszkodik a disznóhúshoz, és még mindig 74 kiló. Én meg még mindig felkelek reggel hatkor, hogy a felszedett pár kilót valahogy leadjam, eljárok futni. Ebben a hőségriadóban is. A nagyanyám ugyanilyen, még be is szólt, hogy milyen kövér vagyok, mikor a súlyzózás ilyen. MIkor még élt nagyapám, minden nap, volt hogy háromszor is beszólt a keritésen át, plusz mindketten a mamával csak csokival tömték a gyereket, meg gumicukorral, aztán nem győzom fizetni neki a fogorvost, mert kirohadnak a gyerek a fogai. Mióta kicsit jobban ráfeküdtem erre a témára, akkor pár hétig tartotta is hogy csak pénteken van csokoládé, de után újrakezdte. Kiolvastam kétszer is a Csernus: A nő cimü könyvét, hogy vajon hol rontom el, de olyan "rosszak" ezek a rokonok, hogy a gyerek nem elég hogy hülyeségeket eszik, még felesel is. A mamát úgy ugráltatja, ahogy akarja, és még mindig próbálkozik velem is. Az apám legalább elfenekeli, mikor képtelen mást odaengedni a számitógéphez, de a mama csak eléhordja a kaját és a sorozatait nézi. Nagyanyám sem más, múltkor láttam, miből főzi az eperlekvárt és örök életre el is ment a kedvem tőle. Utána meg osztogatja a nyugdiját, és sajnáltatja magát, hogy neki semmije sincs. Komolyan mondom, ha én is ilyen nagyi leszek, hát elásom magam. Mikor betörtek hozzánk, mert nem volt kutya (el kellett távolitani, mert lerágott egy fakérget), akkor mondjuk jól jött volna, igy viszont még ez a picike dolog több kárt csinált, mint egy kis lehántott kéreg mert pár gödör. Hiába mondogatják, hogy bezzeg régen, mert képtelenek felvenni olyan apróságot, mint mondjuk gluténérzékenység, meg sajnáltatják magukat, ezer éves dolgok miatt, ezt képtelenek felfogni.

...na nálunk carba lett volna :( nálunk annyi ágy volt mindig ahányan vagyunk :(

leszarom tablettát.tudod milyen jó? a második műtétem előtt majdnem elfelejtették,mondtam,én anélkül egy tapodtat sem.

Megboldogult anyósom szeretett délután váratlanul megjelenni és közölni, hogy ma itt alszik ....

...még élt Anyósom , valamiért be kellett mennem a polgihivatalba , és megkérdezte a szociális emberke h tényleg nem látogatják a Mamát a gyerekei ?! nagyon kiakasztott ezzel Anyósom , mert mindkét fia akik itt éltek a faluban heti rendszerességgel mentek és mindent !!! amit csak megkívánt odavittek neki , leginkább a férjem ment , ő állandó délutános volt , a sógor inkább hétvégén tudott menni , de ment ő is rendületlenül :) nyilván h aki az ország másik végében élt , ritkábban jött , ahogy a Pesten élő se jött hetente :) de jöttek ! nyilván akik itt élnek azoknak több jut a melóból :)

az apám testvérének volt szokása,hogy eljött,igaz,hogy csak egy napra.akkor még nem volt telefon.de nem zavarta,ette,ami volt,kiszolgálta magát.

a munkatársam minden nap ment az anyjához.télen korán kelt,hogy elsöpörje a havat,mosott,főzött rá,takarított.az természetes volt.de ha a bátyja hozott egy tusfürdőt,meg 10 deka sajtot ,azt hallgatta fél évig.aztán mikor magukhoz költöztette,a férje választás elé állította.így aztán az öregasszony otthonba került.borzasztó egy némber volt.a fiáék a folyosó másik felén laktak,de nálunk leverte a fecskefészket.mindenbe beütötte az orrát,ha kellett,ha nem.

... hűha !!! 4 napra látogatóba ? azt hiszem Bundy rögtön dobna ettől 1 hátast !!! az ember oda menjen , ahova hívják ! pláne 4 napra :(

Na ez egy utálatos szülői tulajdonság. Férjemnek van egy haverja, minden hétvégén hazamegy a szüleihez, kapál, kaszál, háztartásban megjavítja, ami kell, elvonva az időt saját családjától. Másik testvér évente kétszer! hazamegy Bp-ről, feneküket elhagyva tömik a csomagtartót, csókolgatják. Aki meg kidolgozza a belét, le van ... helyében én kihagynék néhány hónapnyi látogatást, hadd kapjanak a fejükhöz.

Meg, hogy VAN.

Hiába alkalmazkodik az egyik, ha a másik nem. És fordítva.

Apukám ezért szeret :)