Mi történhetett valójában? (beszélgetős fórum)
ez az élményed lehet hogy a fáradtságtól volt, de az is lehet hogy fogékony vagy a túlvilággal szemben.azért mert a párod nem hisz az ilyen dolgokba attól még az létezik.
lehet hogy az a szellem figyelmeztetni akar valamire a barátnőddel kapcsolatban.lehet hogy arra akarja fel hívni a figyelmedet hogy a barátnőd bajba van.nem ártana vele beszélned.
Nem értelmetlen:D Csak kiráz a hideg tőle:DDD
Hú,így utólag vissza olvasva nagyon értelmetlen...
Én valamelyik nap jártam úgy,hogy délután nagyon álmosnak éreztem magam,s lefeküdtem aludni.Arra "ébredtem",hogy a párom oda akar mellém bújni (perverz fantáziát kérem mellőzni... :P),s mikor kinyitottam a szemem,látom,hogy a párom a számítógép előtt ül,a szoba másik felében.Megszólalni se tudtam,csak vissza csukodtak a szemeim.
Sziasztok!
Tegnap nagyon érdekes dolog történt velem:
ott kezdődött hogy éjjel 1-kor megnéztem egy filmet,meggyilkolt gyerekek lelkeiről szólt,de amugy semmi érdekes-ijesztő nem történt a fimben,azért végignéztem.
Tv-t lekapcsolom,alvás,5 órakkor kinyílik a szemem és azt látom hogy mellettem mozog a lámpabúrán a szövet,az ágytakaró is hullámzik,ekkor olyan para jött rám hogy elkezdtem kiabálni hogy :"Segitség-ez mozog-minden mozog-fekete lyuk is van"!!!Párom kérdezget mi a baj,mit kiabálok,ekkor picit megnyugodtam,de ekkor jött a gondolat:én a párommal beszélgetek,vagyis felvagyok és még mindig mozognak a dolgok,tehát nem álom!!!Annyira féltem hogy hangosan kértem Istent mindegy ki van itt vigye el.Fejem tetejéig betakaróztam (igy szoktam aludni)és erre valaki kopogtat a fejemen,kiabáltam hagyjon békén,menjen el,takaró alatt olyan meleg volt hogy csurgott rólam a víz de akkor sem dugom ki a fejem,a kislábujjam se.
Lényeg hogy elaludtam,de ilyen "élményben" még nem volt részem.Párom azt mondta többet ne nézzek ilyen filmet alvás elött,de nem hinném hogy csak a filmtől volt,úgy fölvoltam mint ahogy most itt ülök,de párom viszont nem látott semmit,magyarul szerinte halucinálok :-O Még ma is cukkolt hogy "mozognak a dolgok".
Érdekes ez a dolog,hogy mivel nem szeretnénk foglalkozni,s olyan helyekre kerülünk mégis.Eljutottam arra a pontra,hogy már nem merek ilyen kijelentéseket tenni... :) Az élet olyan munkaterületekre sodort,amit a hátam közepére se kívántam,aztán mégis megszerettem.Az utolsó (s jelenlegi is) is ilyen.Nem akartam egészségügyis lenni,s úgy kerültem a balesetire dolgozni,hogy nem bírtam a vért... De már fokozatosan "hozzászoktam" :)
Az én 5 fiam is velünk alszik,mert az ő szavaival élve "szellemhideg" van a gyerekszobában.
Erről a Megérzés c.film jutott eszembe.Ott történik ugyanez a nővel,hogy azt álmodja meghalt a férje,aztán másnak felébred,s él a férje,aztán megint meghalt... Érdekes film,nekem tetszett :)
Látod, nem kell félned tőle. Lehet, ott van veled, vigyáz rád. Biztosan ő is szimpatizál veled, ha érzed a jelenlétét, tehát ott van a közeledben. És ha eddig nem bántott, szerintem ezután nem is fog. Gondolj arra, hogy egy kedves idős néni, aki bár meghalt, mégis érdekli az élővilág, kicsit talán visszatekint néha. Engem is megnyugtatnak az ilyen gondolatok. És nyugodtabban is alszom.
Pár éve egyedül voltam a lakásban (már rég nem lakom ott), a nagyszobában volt a háló, a kisszobába az ágy melletti ajtó nyílt. Egész éjjel nem mertem elaludni, mert a kisszobából teljesen tisztán folyamatos zörgést hallottam, mintha valaki tenne-venne ott. Jó párszor összeszedtem a bátorságom, benyitottam, felkapcsoltam a villanyt, semmi. Aztán visszafeküdtem, nem sokra rá kezdődött az egész előről. Nagyon féltem, de nem tudom, mi lehetett az.
Azelőttegy olyan kis garzonban laktam egyedül albérletben, ami egy nénié volt, aki meghalt. A néni bútorai, szőnyege, holmija között. A beköltözésem után még hetekig poszívoztam fel az ősz hajszálait. De sose féltem, nagyon szerettem ott lenni. A nénire, bár nem ismertem életében, mindig szeretettel gondoltam, éreztem a jelenlétét a tárgyak miatt, ami érdekes módon teljesen megnyugtató volt.
A szellemeket még a pit bull sem tudja megharapni. Áh, dobd ki, nem is ér semmit az a kutya! :DDD
De én beszari vagyok! Ezért tartok a háznál pit bullt!
Ne légy már ennyire nyuszi:DD
Kell nekem ezt a topicot olvasgatni ilyenkor, most be leszek tojva egész éjjel, és pisilni se merek majd kimenni, csak úgy ha jön velem a kutya:D
De azon gondolkodtatok, mi a félelmeink alapja?? Csakis a tudatlanság. Minél többet tudsz meg a témáról, annál természetesebben veszed az ilyen dolgokat.( Szerintem)
Igen, ez ugyanaz, mint a tölcséres dolog.
A fényjelenség az tényleg a szemed játéka:) Nekem elalváskor olyan szokott még lenni a fényen kívül, mintha lelépnék valahová, és nem lenne ott amire lépni akarok. Azt olvastam, hogy ilyenkor lépne át az ember az ébrenlétből az alvásba. Van amikor erre riadok fel félálomból.
Minden eismerésem, hogy ezt bevállaltad! Én is észlelek néha ilyeneket. Úgy megijedek, hogy majd' összeszarom magam, pedig férfiből vagyok.
Precízen leírtad, mi, s hogyan történt. És nem röhög ki senki! Én legalább is komolyan vettem.
A fényjelenség nekem is mindig megvan, mikor elalváskor becsukom a szemem. De ez bennem nem kelt félelmet. Szerintem ez normális. A szemnek idő kell míg megszokja a sötétet. Nekem még nem volt ilyen sikításos álmom. Viszont gyakran van, hogy mikor már félálomba vagyok egy tölcsérszerű valamit látok és úgy érzem belezuhanok. Van olyan, mikor hirtelen felriadok rá és nagyon szédülök, de van, amikor igy rögtön bealszom. Ez is érdekes.
Én is mindig látok össze vissza árnyékokat! Akkor nem vagyok hülye!!! :D Párszor megemlitettem Anyumnak, mert tényleg mintha elszökne vlki, mert megláttam, olyan gyorsan elsuhan egy árnyék, és szintén igy, van, mikor fényeket látok. Anyum azt mondta, hogy biztos azért látok ilyeneket, mert nem alszok eleget, és a szemeim furcsa játékot űznek velem, a receptorok nemtommiket csinálnak. Mondjuk az érdekes, hogy a fényeket csak és kizárólag akkor látom, mikor csukva van a szemem. Vagy mikor hosszabban pislantok (mikor fáradt vok), vagy amikor elalváshoz készülődve behúnyom a szemem. Van, hogy olyat látok, mintha az orrom előtt villámlana, hirtelen olyan erős fényt látok. Mindig megijedek és kinyitom a szemem. Persze a sötétben nem látok semmit. Csak a sólámpám világit, más nem. Még a sötétitőm is le van engedve esténként. Ti szoktatok ilyeneket látni? Mi lehet ez? Tényleg a szemem fáradt, és ezért láthatok ilyeneket (akár a fényeket, akár az elsuhanó árnyékokat), vagy ez más lehet? Meg még vlmi. Lehet, ez nem ide tartozik, de volt már veletek olyan, hogy mikor már félálomban vagytok, épphogy képeket láttok, tehát épphogy elkezdtek álmodni, sikitást hallatok és felébredtek? Korábban mindig kirohantam és kérdeztem Anyumékat, hogy mi volt ez, de ők nem hallottak semmit. 2x viszont ők jöttek be a szobába, mert állitólag én sikitottam. Megijedtem, mikor láttam a rémült kifejezést szüleim arcán. Kérdezték, mi volt. Mittomén?! Álmodtam. Nálatok volt már ilyen?!
Igen, ezt tapasztalom. De nem érdekel. Bár számomra elég meglepő dolog, hogy mekkorát változott körülöttem a világ. Sokan nem hittek sok mindenben a környezetemben. Itt az ezoterikus dolgokra gondolok. Én is megéltem a furi pillantásokat.Aztán eltelt egy kis idő, és jöttek a kérdések. Mert az emberek lassan rájönnek, hogy nem biztos hogy abban kell hinnünk amit érzékelünk, vagy tapasztalunk.
Visszaolvastam a kérdésemet :)
Kicsit félreérthetően tettem fel :)
Arra voltam kíváncsi, hogy Te miért féltél tőle. A saját félelmem továbbra is megmagyarázhatatlan számomra. Pedig vhol hiányzik a "hang", de azóta se hallottam. Inkább csak érzem. Néha azért olyan, mintha itt lenne.
:) a közeli ismerősöknek én szeméylesen is elmondtam. Akkor derült ki számomra is, hogy sokan éreznek/ érzékelnek még úgy, mint én. Sztem itt meg azért nyílnak meg könnyebben az emberek az ilyen sztorikkal, mert csak 1 nick mindenki, sokaknak "nincs arca", és így könnyebb. Nem kell az esetleges furcsa pillantásokkal szembesülni, amikor az ember a sztorijait meséli. Lényegében vhol 1 olyan oldalát tárja fel ezzel a mesélő, amire tényleg sokan azt mondják a cyber életen kívül, hogy bolond az, aki ilyenekben hisz, vagy szellemvilág jelenlétét feltételezi a történtek mögött. Az emberek túlnyomó része még mindig ragaszkodik a racionalitáshoz, és fizikai törvényekkel próbálja magyarázni a történéseket (pedig tudat alatt sztem mindenki hisz, csak max. fél az ismeretlentől).
Nem hülyeség. De mindig megmosolyogtat a dolog. Az emberek 80%-ával már történt hasonló eset, de szinte senki nem mondja el a közvetlen családtagjának, mert attól fél, hogy hülyének nézi valaki. Itt meg tök ismeretleneknek elmondja az ember. Ez miért van? Jobban bizunk idegenekben mint a saját családunkban? Vagy mert meg akarunk felelni bizonyos társadalmi elvárásoknak?
Én tegnap este ijedtem meg, de nagyon. Jöttem ki a WC-ből és nekünk a nappaliig egy nagy folyosó vezet, és a fürdő rögtön bal kéz felől van. És mikor léptem ki mintha valami hirtelen be ugrott volna a fürdőbe. Annyira megijedtem, hogy a WC-be vissza ugrottam. A párom pont jött ki és akkor jöttem csak ki a folyósora. És akkor nyugodtam meg. Neki nem mondtam el, nehogy hülyének nézzen.
Szerintetek ez hülyeség, hogy ilyet láttam?
Hogy te miért kezdtél el félni tőle, nem tudom. De én csak az elején féltem, majd lassan, fokozatosan bemagyaráztam magamnak, ha bántani akarna, már megtette volna, és igy egyre nyugodtabb voltam. Nem zavart, ha megmozdult a függöny, mondjuk a növényeimet, mikor lelökte, akkor is inkább haragudtam rá, mert kárt tett bennük, a képet meg folyton-folyvást vissza kellett tennem a helyére (ha nem tudod, miről van szó, olvasd el a cikkem), és ezért bosszantott. De egyébként nem féltem tőle (annyira:))... Csak mikor a nővérem jött a dumával, hogy ha meg akarom tudni, miért van itt, mit akar, tegyem az asztalra az MP4-esemet, felvételre kapcsolva, mondjam félhangosan-hangosan, hogy ha szeretnél valamit üzenni, most tedd meg, és menjek ki a szobából. Egész este az motoszkált a fejemben, és elképzeltem, hogy megjelenik egy teljesen körvonal nélküli valami, és érthetetlen motyogást hallok, na akkor biztos összeszartam volna magam. És ezt elkerülendőn mondam azt, hogy nem tudom, mit akarsz, de ha nem akarsz megijeszteni, ha nem akarod, hogy féljek tőled, ne jelenj meg, ne beszélj hozzám. És azóta tényleg nagyon ritkán jelentkezik. Mostanában inkább a szomszéd lépeget. De mivel ezt tényleg csak nagyon későn lehet hallani, soxor van, hogy olyankor már rég alszom. Vagy lehet, hogy a tévétől nem hallom, mivel 1 hónapja van tévém. :)
Két napja történt velünk is hasonló. A fiam öt éves és készültünk lefeküdni. Ő előre ment a sötét szobába, hogy felkapcsolja a lámpát. Ahogy ott bibelődött egyszer csak elkezdett üvölteni. Ordibálva, zokogva mondta, hogy valaki van a szobába. Egy fekete valamit látott aminek nagy szárnya volt. Ez a valami a falból mászott ki. Azóta nem beszéltünk róla de fél és köztünk alszik
Az az érdekes, hogy mai napig nem tudom megmagyarázni, hogy miért kedtem el félni tőle :)
Te tudod?
Két napja történt velünk is hasonló.A fiam öt éves és készültünk lefeküdni.Ő előre ment a sötét szobába,hogy felkapcsolja a lámpát.Ahogy ott bibelődött egyszer csak elkezdett üvölteni.Ordibálva,zokogva mondta,hogy valaki van a szobába.Egy fekete valamit látott aminek nagy szárnya volt.Ez a valami a falból mászott ki.Azóta nem beszéltünk róla de fél és köztünk alszik
További ajánlott fórumok: