Mi történhetett valójában? (beszélgetős fórum)

Hmmm...Hol is kezdjem,lehet nem éppen ide tartozik,de van valakinek Amulettje,és segített vlakinek élete során?Nem rég be szereztem magamnak egyet,s mióta rajtam van az ujjaimba többször rezgést,bizsergést érzek.Ezelőtt nem éreztem.Lehet fúrcsán néznek akik olvassák,de így van.Tapasztalatokat,véleményeket várok.Köszönöm.Ma reggel annyi történt,hogy gyorsan rendbe szedtem magam,miután felkeltem,siettem is,mert ma szemetes nap volt,ma reggel vitték el a szemetet,siettem,hogy még a mi szobánkból is ki tegyem a kukába a szemetet,s rá kb 10 percre,miután ki tettem,jött is a kukás autó.Ez olyan volt,mintha ki lett volna számolva,vagy nem is tudom.Csak kicsit fúrcsán jött ki a lépés.

A másik dolog pedig az,hogy az éjjel azt álmodtam,

hogy ismeretlen barátokkal voltam egy folyónál fürdeni,tónál,szórakozni,és én elmerültem,eltüntem a vízben,de senki nem segített azt hiszem,legalábbis így rémlik.A lényeg az,hogy egy nagyon erős,fúrcsa érzés kerített a hatalmába,miután felébredtem,mintha igaz lett volna,nagyon valóságos.

Némelyik sztori elég ijesztő, de én hiszek az ilyenekben:) mióta ezt a cikket olvastam, elkezdtem gondolkodni, hogy velem vajon történt ilyen? háát korántsem olyan mint amilyeneket némelyik hsz-ban olvastam, de tisztán emlékszem, és biztos vagyok benne hogy úgy volt.

Lehettem vagy 5éves.Tesom 9. Április elseje volt.megakartam viccelni a testvérem, ugy hogy eldugtam a papucsát(hátigen gyerek viccek).bedugtam a nagyszüleim ÁGYA ALÁ. olyan jol eldugtam, hogy aztán kerestük és nem lett meg..:D Pár éve festés volt a szobában..meglett a papucs.a SZEKRÉNY MÖGÖTT. Tisztán emlékszem pedig még mostis hogy az ágy alá dugtam.ez nagyon megmaradt az emlékeimbe, meg az egész sztori.vajon szellemek?(:

ha nem bánt akkor nincs miért aggodjál.ő ugy látszik egy vicces szellem,aki szeret téged bosszantani.valami dolga lehet itt a világba. mivel teneked nagy a szeretet vonalad,egyenesen vonzod őt.

ha el végezte a dolgát odébb fog állni.

Hát, bevállalom, nézzetek hülyének... Elmesélem nektek a tavalyi évemet.

Soha nem hittem a szellemekben, nem foglalkoztam velük, nem érdekelt a téma.

Tavaly kb. februárban kezdődött a történés. Akkor egy-két helyen megpróbáltam utána nézni a velem történteknek és mikor találtam hasonló történeteket, akkor elmeséltem a családnak.

A férjem éjjel jár el otthonról dolgozni, kb. fél egy környékén és hat körül - hajnalban - érkezik haza. Olyankor még egy picit mellém fekszik, és "nagykifli" hátulról átölel. Na, egyik éjjel arra ébredtem fel, hogy hátulról átölel. Felnéztem az órára, 3 óra volt, Jézusom, mi történt, hogy ilyen korán itthon van? Hátrafordultam, és nem volt senki a másik ágyon... Na, mit álmodtam... De ez megismétlődött napokon, heteken, hónapokon át. Ugyanabban az időben mindíg. Elmondtam a férjemnek, megkockáztatva, hogy hülyének néz. Nem nevetett ki, azt mondta, égve hagyja a nappaliban a villanyt, nézzük meg mi lesz. Aznap nem jött senki. Aztán elkezdtünk játszani ezzel a dologgal. Ha égett a villany, nem volt látogatóm. Megkérdeztem apukámat, mit gondol a dologról. Szerinte annyira erős kötés van férjem és köztem, ha nincs otthon és rám gondol, akkor érzem, hogy hátulról átölel. Na igen, de ha ég a villany?

Aztán a neten körül néztem, és találtam egy magyar nőt, aki a nevével vállalta a történetét, ugyanezt mesélte el. Akkor egy kicsit megrémültem. Aztán történt olyan, hogy valaki szó szerint húzta le rólam a takarót. Egy idő után már beszéltem vele, kérdeztem ha elmaradt napokra, eddig hol volt. Azt válaszolta, nem csak én vagyok neki, más dolga is van. Megkértem, hogy ne bántson, inkább vigyázzon rám.

Aztán jött a másik érdekes történet: előző karácsonyra amit kaptam karkötőt, nem tetszett, becseréltük egy másikra. A karkötő meg - kb a látogatóm megjelenésével egyidőben - elkezdett szó szerint bűzleni. Nem tudom elmondani, valami penetra áradt belőle. Naponta kétszer zuhanyzom, testápolózom, parfümözök, a karkötőm meg olyan büdös volt, hogy a kocsiban a hátsó ülésen ülő fiam megjegyezte, anya ennek már megint szaga van... Valaki hozzáértő azt mondta, ezzel jött be hozzám a szellem. Nem tudtam vele mit csinálni, már elmondtam, megmutattam a munkatársnőmnek is. Azt mondta, főzzem ki tiszta forró vízben és közben mondjam el a szellemnek, hogy nem akarom őt többet, menjen el...

Nem vagyok hülye komolyan...

Lényeg, megpróbáltam amit mondott, mert a hajnalaim már nagyon fárasztottak. Az az igazság, hogy a kezdeti félelmet leszámítva, nem bántott és nem ijesztgetett engem soha. A karláncot egy szombat délelőtt - mikor egyedül voltam otthon - kifőztem és elmondtam amit kérek tőle. Azóta nem jelent meg egyszer sem....

Múltkor ültünk a fiammal a nappaliban, ő tévét nézett, én neteltem. A tv-irányító a nappali másik végében volt, háttal a tv-nek, nem volt ráirányítva. Egyszer csak a hang egyre jobban emelkedett, de nem a műsor hangosodott fel, mert megjelent a hangszabályzó a tv képernyőjén és látszott, hogy valaki emeli a hangot egyre jobban. A fiam rám nézett, én meg rá, mit csinálsz? Aztán megkerestük a mindegyikőnktől kb. két méterre, az ajtó felé néző irányítót. Fiam megjegyezte: megint a barátod volt :)

Hát ez az én történetem. Komolyan mondom, nem hinném el én sem. Öreg vagyok már bohócnak, nem akarom, hogy mindenki méla módon csodálattal nézzen rám, jé találkozott szellemmel... De valóban megtörtént. A családom szó nélkül elfogadta, igen, van ilyen. Később apu elmesélte,neki is volt hasonló élménye, ne féljek,nem fog hülyének nézni.

Hát ennyi. Bocsi,ha hosszú voltam :)

Ja, azóta mosolygok, ha a nappali ablakában elsuhanó árnyékokat látok. Szia, tudom, hogy itt vagy még...

Elmondtam az anyósomnak, hogy mi történt velem, és képzeljétek nem nézett hülyének, sőt elmondta, hogy már vele is történt ilyen.

Rendes volt, mert az mondta, hogy ha a párom éjszakás és nem akarok egyedül aludni, akkor menjek le hozzájuk és a vendég ágyon a másik szobában elalhatok.

A héten is éjszakás a párom, tegnap este úgy aludtam, mint akit agyon vertek, nem ébredtem fel és mikor reggel felkeltem, nem éreztem úgy hogy valaki van a szobában. Bár ilyenkor netezés közben is sokszor érzem azt, hogy a hátam mögött az ajtóban áll valaki. Sokszor nézek hátra, pedig az ajtó csukva van. Néha úgy gondolom, hogy inkább itt kéne aludnom a kisszobában. De aztán mivel szeretek elalváskor tv-t nézni, kénytelen vagyok átbattyogni a hálóba vagy a nappaliba.

Annyira nem vagyok kíváncsi az előző életeimre. Az a "volt", a múlt. Én meg ma élek. Ide sodort az élet, megszerettem, hát ezt csinálom.

Amúgy, ha karmikus valóban, akkor én sejtem, h mi lehet az okulni valóm. Mégha csak ezt az életemet is veszem alapul, legalábbis a tinikorom és a 20-as éveim elejét.