Lombikosok-1.babáért küzdünk (beszélgetés)
Mèg kb. Egy hónapja mèg ugyanígy èreztem, mint Te! Amikor a baràtaink bejelentettèk, hogy babàt várnak zokogtam! Utàna pedig azèrt zokogtam, hogy rossz ember vagyok amièrt nem örülök nekik. De a múltkori stimu leállítàs akkor csalódàs ès pofon volt nekem, hogy nem bírtam magam tovàbb sanyargatni a mièrtekkel, nekünk mièrt nem ....plusz lett egy kiskutyànk, aki tènyleg teràpiakènt hatott rànk :)
Most teljesen úgy megyek neki ennek a lombiknak, hogy "elengedtem" Ahogy a nagyon okosok szoktàk javasolni :) lesz ami lesz, ha belebetegszünk azzal nem leszünk elörèbb :) tudom hogy nagyon nehèz de valamit amivel eltereled a figyelmed muszàj lesz találnod. Akàr a pszichológust, amiről màr koràbban is szó volt
Szia! Drukkolok nagyon, majd írd meg a fejleményeket! :)
Nálam semmi, decemberben megyek majd ultrahangra, utána kövi ciklusban fogigátló, úgyhogy ahogy számolom jan végén indulunk csak... az még nagyonnagyon messze van :(
Annyira hullámzóan érzem magam, néha arra gondolok, hogy minden okkal történik, és ha itt lesz az ideje akkor jönni fog a mi babánk is, de lehet csak 1 év múlva és ezt nem sűrgethetem, el kell fogadnom, és azt érzem, hogy el is tudom.
Néha pedig (mint ma is ebben a borús szutyok időben) azt érzem, hogy én nem tudok január végéig várni és babát szeretnék és tenni akarok valamit és utálom ezt az egész szar helyzetet :(
Szia. A Kaáliban, leszívást követő 14. nap vèrvètel.
Nagyon sajnàlom, hogy nem sikerült :( hanyadik alkalom volt?
Sziasztok
Engem az érdekelne hogy különböző intézetekbe mikor lehet tesztelni?
Előző helyemen ahol voltam ott leszivast követő 2 hét. Most a sote 2n beültit követő 2 hét.
Sajnos nekem most nem sikerült.
Sziasztok lànyok :)
Valakivel valami fejlemèny?
Èn ma este kezdem a szurizàst.
Lànyok! Szedett màr valaki clostyt a szurik melle stimukor? Nekem most kiírta Dr Úr az ovaleap mellè.
Ma voltam uh-n egyèbkènt, minden rendben van a multkori stimu leàllítàs utàn. Hètvègèn meg kellene jönnie a mensimnek, ès kezdjük megint.
Èn is teljesen megèrtelek ès ugyanezt èrzem, hogy magam vagyok. Az èn fèrjemmel sem lehet beszèlni, mert magàba fordul, ès nem beszèl róla egyszerűen. Úgy èrzem Ő sokkal jobban szenved, mint èn, mègsem tudunk beszèlni... Megölel, tàmogat, minden rendben lesz, ez mèg csak 1 alkalom volt.. és ennyi.
Nekem egyèbkènt sokat segít, hogy Veletek megoszthatom az èrzèseimet, törtènèseket, bànatomat, ès èn is elolvashatom a Tièteket :) mèg ha nem is ismerjük egymàst, de mind ugyanazt èrezzük.
Annyira szörnyű egyèbkènt, hogy megyünk, nem sikerült okè, de a mièrttel nem foglalkozik senki, pedig az lenne a lènyeg. Így iszonyat lassan telik az idő. Èn meg màr aztàn kínomban azt sem tudom mit èrezzek, nem elèg, hogy mindkettőnkkel baj van, mèg az orvosunk is rosszul szàmolja ki a kèt leszívàs közti időt, ellett cseszve egy csomó pènzünk, mert messziről jàrunk, feleslegesen szúrtam magam, de a legszörnyübb kockàztatva van az egèszsègem, október stimu, 2 hèt múlva àllítsunk le mindent, rà 2 hètre ha bírja mèg a szervezetem megint stimu.... Rettentő rosszul vagyok az új gyógyszerektől, unom az egèszet....
Na jól kikeltem èn is magamból :) de legalàbb itt kiadhatjuk, ès megèrtő fülekre vagyis inkàbb szemekre talàlunk :)
Egyébként én is gondolkoztam hogy esetleg valami plusz vizsgálatot csinálni, de nagyon sokba kerülnek, a dokim nem tartja őket indokoltnak, én meg nem akarok így találomra vakon elkezdeni vizsgálatokra járni, ezer félét lehetne (3D méhtükrözés, immunilógia, trombózis panel, kariotipizálás stbstbstb)...
Meg én hiszek benne, hinni akarok, hogy az én testem egészséges, hogy rossz spermiumokat választottak, ezért nem lettek jó embrióink, de én befogadó vagyok, és ha egy egészséges embriót kapnék vissza, akkor a testem befogadná.
Lehet, hogy naívan hangzik, de nem szeretnék betegségtudatot, és bajokat keresni... egyelőre még nem
Igen, és is nézelődtem már, hogy keresek szakembert akivel beszélhetek erről...
Az a baj, hogy azt érzem, párom sem ért meg. Az ő világában ez szomorú, hogy nem sikerült az első, de hát a statisztikák alapján sajnos nem is volt garantálva, majd megyünk januárban, és majd akkor reméljük sikerül, addig meg éljük tovább az életünket. És azt érzem hogy nem érti, és nem is tudja kezelni, mikor én időnként kiborulok és sírok, amitől még jobban azt érzem hogy egyedül vagyok, ha már hozzá se tudok fordulni :(
Ti magán úton csináljátok, hogy nem kell várni 3 hónapot?
Én is gondoltam már rá, hogy ha a januári lombik nem sikerülne, de lenne fagyasztott, akkor nem várnám ki a 3 hónapot, hanem mennék utána FET-re amint lehet, fizetősen. Mennyibe kerül egy ilyen körülbelül? 100-200 ezer ft körül?
Teljesen megértelek, az egész hozzászólásod, mintha az én érzéseimet írtad volna le (bár ugye nálunk kicsit más a szitu, mert mi az elsőre várunk, de hány éve...)ha belegondolok, hogy amikor elkezdtünk próbálkozni, ha akkor egyből összejön, már elsős lenne a gyerekünk :(( de ilyenkor igyekszem leállítani magam, máshogy hozta az élet...
Viszont pár napja már magamat is idegesítettem, annyira nem bírtam másra gondolni, csak hogy mikor kezdünk, hány szabit hagyjak meg, hogy lesz mi lesz, hogy a nap minden pillanatában már ezen kattogtam. És akkor elment a férjem az andrológiára, ahol azt reméltem, végre megtudom, hogy inszem vagy lombik és nem tudtam meg. Mert még kell egy hormonvizsgálat, azután mond a doki A-t vagy B-t...de egyébként nem vészesek az eredményei, ezt mondta...Szóval még bármi lehet. És akkor ezt elmesélte, akkor feladtam, hogy én tervezgessek. Még ennyit se tudok, akkor minek?? Szóval most a héten már ha eszembejutott vmi kapcsán, leállítottam magam, hogy lesz ahogy lesz. Majd szépen haladunk ahogy a dokik mondják aztán meglátjuk. Sosem voltam ez az élj a mának ember, de most megpróbálom. Mindig csak az aktuális problémára, teendőre koncentrálni. Ha épp üres időm van, este, sorozatot nézek, aközben nem jut eszembe ;)
Esetleg találj ki vmi új hobbit, kreatívkodj vagy vegyél egy izgi könyvet...vmi ami leköt ;)
Sziasztok. Akinek már volt egy sikertelen lombikja, ti hogy bírtátok a “várakozást” a következő próbálkozásig?
Mi ugye januárban mehetünk újra, és az annyira borzalmasan messzinek tűnik 🙁 Persze tudom h kell a testemnek és a lelkemnek is a pihenő, de ugyanakkor meg babát szeretnék, állapotos szeretnék lenni, ez érdekel most, ennek kellene most történnie az életemben, és próbálok én a munkára figyelni, edzeni, még bulizni is voltunk párommal ami szuper volt, de hiába minden, folyamatosan ez jár az eszemben 😞
És próbálok türelmes lenni, de olyan nehéz, hogy nem történik meg velünk ez a csoda és nem csinálhatom amire a legjobban vágyok… Annyira nem érti meg senki hogy mit érzek, hogy folyton erre gondolok, hogy kiszámolom h ha megmaradt volna az első beülti babája akkor most hol tartanék, az érzés h nekem most OTT KELLENE tartanom… borzalmasan nehéz ez 😢
én is úgy értettem, hogyha nincs igazolványod akkor kötelező teszt.
de olyan nem volt hogy igazolvány + gyors teszt.