Kikészít a fölöttem lakó szomszéd... (beszélgetés)

Tanya 2 hektaron?

A kutya minden kis zajra neszel es ugatni kezd. A kakas reggel kukorekol, a vad madarak is hangisan ott csiripelnek az ablak elott...

:P

Egyre kisebb az emberek tûrôképessége és a toleranciája. Azért az sem jó, ha az idôs süket szomszéd hajnali 2-kor még hallgatja a tv-t, vagy nyáron hajnali 4-kor már készíti az ebédet, ágyaz, mosogat.

Ez van. Füldugó vagy egy tanya 2 hektáron.

Ha tartósan éjszaka zaj van, az gáz.

Az biztos, hogy hosszú távon nem tartható. Ezt aláírom.

De éjszaka tartósan zajongani nem is kell, az valóban semmilyen életstílusnak nem szabad, hogy része legyen. Most itt a letusolást, meg a wc-re menést nem tartom zajongásnak... Mert mondjuk a 3 műszakos, akkor fog.. Meg egy ilyen zaj nem is hallatszódhat olyan élesen, hogy téma legyen. Ha igen, az ellen tényleg tenni kell. De éjszaka valóban általában csend legyen.

Érdekes és állandó kérdés ez a 3 műszakos dolog is. Erre viszont nem tudok mást mondani, minthogy aki ezt vállalja, az vállalja azt is, hogy ő akkor fog aludni, amikor más meg az életét éli. Sajnos ezzel nincs mit tenni, bár minden tiszteletem egy ápolónőé, vagy akár egy CNC gépkezelőé... De ebben az esetben, ha kell, akkor neki kell váltani lakhelyet, nem a másik 10-nek. És ezt nem köpködve mondom, csak a józan logika alapján.

Igen, ez is egyfajta "új" kihívás. Egy komplex rendszer. Semelyik kor gyereke nem volt különb, meg szülője sem, csak más volt az élettere. Amint pár hsz-el előbb írtam, az 50-es évek gyereke is ugyanennyit mozgott, sőt, akkor egyáltalán nem foglalkoztak ennyit a gyerekekkel, mint ma sokan, csak akkor még városban is kint játszhattak az utcán, mert napi 5 autó ment el... Egész a 90-es évek elejéig a lakótelepeken lent lehetett lenni, legalábbis az erkély alatt, ahol a szülő láthatott. Ott krétáztunk, bicajoztunk a ház körül. Ez teljesen ideális volt, mert megvolt a közelség és a távolság is, a saját kis titkaink, vitáink is, de ugyanakkor ránk is láttak, és mindenki figyelt mindenkire. És volt anyáinknak is 1-2 órája csak a kistesóval otthon.

Meg nem volt annyi követelmény sem az iskolában, sem a munkahelyen, sem sehol. Eleve nem voltak ennyire dilisek az emberek úgy általában.

Ezzel együtt lakni meg kell valahol sajna. Érdekes a kérdés azért is, mert amikor anyáméknál laktunk még, - volt, hogy kilencen a lakásban, és min. 2 gyerek - akkor meg imádott a szomszédnéni, pedig idős volt, és akár moroghatott is volna ránk. De kevés napmúlt úgy el, hogy ne lógott volna a friss süti a kilincsen, amikor hazaértünk, és ne lett volna egy kedves szava. Pedig egyébként mások felé kicsit szekánt úrilány volt. Ott Gazdagréten nem volt senkinek sem gondja velünk. Pedig ugyanolyan zaj volt. A másik öregasszony meg csinálta a palávert. Ugyanazért.

A felettünk lakónak kutyája van, volt is. A lánya zongorázott. Minden nap gyakorolt. De nem is volt kérdés, hogy ezt az ember hallja, de nem haragszik, vagy szól. Ez az élet része, pedig reggel hatkor is hallatszott a kutya labdája sokszor, hogy patt.....patt....patt..pattttttt.

Mosni mosott mindenki éjszaka is, de hálistennek ez is tök elfogadott volt a környéken, ott minden család aktív, dolgozó család, senki sem ért rá erre fényes nappal. Ez sem volt gond. Meg ez is olyan zaj volt, amit ha akarom hallom, de mivel nem erre figyelek, ezért "nincs". De van, akinek már ez is baj.

Az érdekes az, hogy most, amikor már csak hárman laknak anyámék ott évek óta, tehát már semmi sincs, most 20 év után felújítanak. 1m-en be kellett vésni a vezetéket a falba. Ezt megtették már mások is, sőt, szinte mindenki, sőt falakat is vettek ki... No, szerencsétlenekhez lejött a felső szomszéd, hogy ők ezt nem bírják ki, hagyják abba, mert nem tud mit csinálni a kutyával... Ők, akiknek a labdáját hallgatjuk, hallgattuk évtizedekig...

Apám egy jólélek, behívta, megmutatta, hogy onnan oda kell elérni, de ha nagyon szeretné, akkor hazaküldi az embereket, és így marad lógva a vezeték.. Erre a szomszéd is kicsit elszégyellte magát, és hazament..

Volt a szomszédban üvöltős család is anyáméknál, de ők nem csináltak ebből problémát. Este 10-kor is üvöltöttek. De egyszerűen ők olyanok, hogy ilyenen nem idegeskednek.

Tehát azt gondolom, hogy igen, van olyan objektív zaj, ami baj, és nem viselhető, ilyenek főként az éjszakaiak, meg nappal is lehet olyan tréh, állati üvöltés, ami azért sok, de az összes többi, bár lehet zavaró, mégis igazából fejben dől el, hogy azt én mennyire tartom gáznak.

Arról nem beszélve, hogy az, hogy "hogyan segítsek", az meg szinte soha nem merül fel, csak a "dögöljön meg a gyerekével..".

Persze, nem kötelező ez senkinek, de általában az sem jár rosszul, aki ad... Sokkal normálisabb lenne, ha az unatkozó vénlányok inkább összefognának a nagymamahiányos családokkal, mint fikázzák őket.

Gazdagréten erre is volt példa, szervezett módon is. Mindkét fél jól jár.

De ha nincs más megoldás valóban menni kell, csak akkor mondjuk tetőtérbe.. :-)

Sajnos leesik a kanál a kôre.

Negyedévenként kikloffolok 5-6 szelet karajt.

Néha összeesik a vasalóállvány.

Évente egyszer paprikakrémet készítek - az bizony hangos.

Hetente porszívózok.

Hetente 1-2-szer mosok.

Nincs kutya, macska, szék- és bútortologatás, , házibuli, diszkózás, kisgyerek szaladgálása.

Még nincs.

De nagyon unom mások családi- és kissé változatos szexuális életét.

Éltem kertes házban, ott más zajok vannak.

Ott is van buli, legfeljebb azt látni, hogy a szomszédasszonyt hogy k*félik meg a hátsókertben, vagy a szomszéd éppen engedi le a vizet a csövön mindenféle szégyenérzet nélkül felém fordulva.

Ja, és szeretek, szeretnék úgy élni, hogy senkit sohase bántok vagy zavarok.

Csak nem tudok mit tenni. Igen 1-2 napig, egy hétig lehet csodát csinálni, meg róni az utcákat a gyerekekkel, de aztán meg többszörösen jönnek ki a gondok.. Mondjuk mert amit azon 1 hétig nem mostál ki, meg el, utána kell rá 3 nap, és addig megint nem a gyerek mellett vagy...

Hidd el, nem mindenki gonosz, aki éppen "gondot okoz".

Mint írtam, részben megoldottuk a problémát, mert földszintre mentünk lakni, de ez 5 évbe került, és isteni szerencsések vagyunk, mert a férjem kapott külföldön munkát, amiből vettünk egy lakást, olyat, amilyet szerettünk volna.

Pedig ez az élet..

3 gyermeknek valóban nem 58nm az ideális, de ma örül, akinek ennyi van. Nem tud mindenki kertesbe menni.

Nálunk a fejlesztők meg megmondták, hogy bármilyen perben kiállnak mellettünk, mert a gyermekeknek szükség van arra, hogy ugráljanak, és nem csak a játszótéren töltött 1-2 órában. Konkrétan engem meg azért piszkáltak, mert nem hagytam a gyerekeket ugrálni. Feltették a kérdést, hogy a szomszédom véleménye-e a fontosabb, vagy a gyerekem egészsége..

Hát ennyire nem egyszerű ez.

Pedig a kertvárosban is vannak hangok.

És az mindegy, hogy fûnyírás, fahasogatás, kutyaugatás, autójavítás, sövénymetszés, csatornatisztítás, házidiszkó, gyerekzsivaly és társai. A rendszeres karbantartás kopácsolással, egyéb kellemetlen hangzatú tevékenységekkel.

Nem beszélek még az autók riasztójának a megszólalásáról, az autók fékcsikorgásáról, indításáról, amikor nem pöccen be szinte azonnal. Ha netalán még vállalkozás is mûködik, a jármû- és ügyfélforgalom.

Jelentettek már fel kakast, reggeli harangszót... Hányan panaszkodnak nyáron a tanítási szünetben a kint játszó-hangoskodó gyerekekre. Ez az élet. Nem húzhatja be az ember fülét-farkát.

Biztos vannak olyanok, pláne, ha nincsenek ehhez hozzászokva, akik tudnának tenni, csak nem értik, miért is kéne. Kicsit bulizzatok ti is mellettük...

Viszont sokan meg nem tudnának, vagy annyit nem, mint amennyit a környezet elvár, és ezt nem értik meg mások. Ilyenkor ez van.

Azokat nagyon sajnálom, akik mondjuk kertesből kerülnek panelba. Egy 3-6 éves gyereknek nem magyarázod el, hogy eddig lehetett bent dobni egy labdát, meg ugrálni, most meg hirtelen nem lehet. Ha betartja, akkor meg azért kattan meg, mert drasztikusan lecsökken az élettere.

Ezt felnőttként is szinte lehetetlen lekezelni normálisan, pont azért, mert eddig nem voltak ilyen konfliktusaik, most meg hirtelen nekiesnek, hogy milyen szar szülők...

A mai gyerekeknek más az idegrendszerük, mindenük, nemigen lehet a 30 évvel ezelőtti állapotokkal összehasonlítani, anno nálunk sem voltak ilyen gondok, nyomokban sem.

Ahol régen laktunk, köztiszteletben álló család voltunk/vagyunk, ott nem kételkedtek abban, amit mondtam, vagy teszek. Amikor elköltöztünk a kis családommal, akkor már eleve tele voltak a szomszédaim előítéletekkel, és a balhézós öregasszony meg szította. De aztán 5 év alatt végül ott is megszerettek minket, megismerték, megszerették a gyerekeket, és az öregasszony ment el a házból.. Mi csak azért, mert saját lakásba mentünk.

Az más kérdés, hogy a lehetőségeken belül nyilván figyelembe vettem, hogy minél kevesebb ilyen konfliktus legyen, mert ez nem kell senkinek. Viszont most látom, hogy másoknál is van ilyen, most kicsit kívülről nézem ezeket, és csak azt látom, hogy mindenki csak a saját kis világát látja, és annál egy centivel sem többet. Sokszor pont a kisgyerekes balhézik azzal, aki szombaton 1-kor fúr 10 percet (2-őig lehet hivatalosan), mert egész héten dolgozik, és még hétvégén is, és akkorra ért haza. Mert felkelti a gyereket... Hát ilyen is van. Én ilyenért sohase szóltam, mert él mindenki, ahogy tud, az én gyerekeim ilyenre nem is érzékenyek szerencsére, mert mi sem csinálunk belőle ügyet..

Az a baj, hogy kertesben is csak akkor jobb, ha normálisak a szomszédok, mert ott is ki tud sokminden sérelmet találni, aki nagyon unatkozik.

Azóta nem téma ez a része az életemnek, - kivéve most :-) - amióta dolgozom 4 gyerek mellett. Azt sem hallom meg, amit rólam mondanak, meg engem sem érdekel, hogy ki mit csinál.. Remek jó gyógyszer.

Volt gyereked?

A legjobb nevelés mellett is vannak időszakok, amikor bizony felébred éjszaka, és 1-2 órát nem tud visszaaludni, ha a fejed tetejére állsz se. Vagy üvölt, vagy játszik, ha fiú, többnyire a földön, autóval. Én ebben az esetben az utóbbira szavaznék. Zenélő játékok alapvetően nem voltak a gyerekeknek, de azért 1-2 esetben állított be kedves rokon ilyennel. Ezek elég nehéz időszakok. Az éjszaka - igen, pont az üvöltés miatt - nem a kemény nevelés időszaka, hanem a túlélésé - tehát nem akkor fogok elkezdeni keménykedni, hogy most ne azzal játszál, hanem ezzel, mert akkor sokkal előbb lesz üvöltős hiszti . Jó, ezek jó esetben nem évekig tartanak, 1-2 hétig, max hónapig. Jó esetben, mert vannak a fiamnak enyhe autista osztálytársai, akik a mai napig nem alszanak éjszaka, csak 3-4 órát... Ilyen esetben értem én a szomszédot is, csak hát nemigen tudsz mit csinálni, te örülnél a legjobban, ha nem így lenne..

Az éjszaka olyan, hogy ami nappal tök normális, az éjszaka zavarónak tűnik, akár egy pohár víz engedése is. Bár én olyan szinten hozzá voltam szokva kisgyerek kortól a szomszédok zajához, hogy ezeket egyszerűen nem is hallottam meg, az agyam ezeket nem dolgozza fel. Meg tudatosan is azt sulykolom magamnak, hogy ők is élnek, és most ez van...

A másik meg, hogy nemhogy egy kisgyerek játékától, de még a felettem lakó fiatalok bulizásától is tudtam aludni, ha akartam, mert tudtam, hogy másnap fel kell kelni dolgozni. Pedig vannak nekem is problémáim, nem vagyok az a mindenütt alvó típus. Vettem füldugót, és aludtam. Egyetlen egyszer szóltunk, amikor konkrétan páros lábbal ugráltak vagy hatan. No az már tényleg...

Figyelj, én azért a három fiammal, meg a hisztis lányommal a "mi bajod, miért bőgsz"-nél jóval cifrábbakat is szoktam üvölteni, elég nagy sűrűséggel, pedig diplomás, nyelveket beszélő, és a gyerekeit imádó, értük mindent megtevő anya vagyok, és ezt a pedagógusaink, a pszichológusunk is így gondolja. De igen, amikor az egyik úgy fejbe vágta mozdonnyal a kisöccsét, hogy megnyílt a homloka, vagy dühében úgy bevágta az ajtót, hogy a frissen felújított falon repedés támadt, vagy éppen szétestében leveri a kerámia lámpát a polcról, vagy az egyébként kiváló magatartású és kitűnő tanuló lányom úgy dobta fejbe az autista öccsét a tollával, hogy a szeme alatt egy centivel állt bele, akkor bizony üvöltök. Máskülönben már megőrültem volna.

Mielőtt a miért nem neveli kérdés előjönne: ezek többnyire akkor történnek, amikor mondjuk az egyikkel a négyből az egyik szobában elvonulok, és éppen a magatartásszabályozó TSMT tornát csináljuk... Vagy netán a nagylánnyal kell tanuljak, és a három fiú meg éppen játszik.

Igen, járnak is pszichológushoz, én is jártam, meg együtt is, mert nyilván jeleztem, hogy azért vannak nálunk harcok. Több szakember is azt mondta, hogy ezek a konfliktusok tök normálisak, megvannak máshol is, és sokszor pont abból jönnek, hogy én nevelem őket, és nem beültetem a gép elé. Mondtak persze dolgokat a csökkentésükre, ezeket csináljuk több-kevesebb sikerrel.

Tehát kívülről nagyon könnyű okosnak lenni. Egy órányi szétesésért könny járatni bárkinek a száját, de az előző két óra csöndért senki sem dicsér meg..

Jó, mostanra már tényleg nincsenek meg ezek a konfliktusok, amint írtam, mert alattunk nincsenek, a mellettünk lakó kisgyerekes csaj bátyjáéknál meg szintén 4 gyerek van, és ő meg onnan tudja, hogy hát ez ilyen... Pedig ott a szülők teljesen tejbetök, lassú, nyugis emberek, és mégis.. Mostmár 15-16 évesek, most kezd jobb lenni, beérni a nevelés. Tehát ők nem szólnak, felettünk meg a bulizós-kutyás fiatalok ne is szóljanak...

Mindig azt mondom, ígérem, 15 év múlva én leszek a legcsendesebb szomszéd, bárki álma...

Igen, van, aki megteheti, hogy mindig este 6-kor zuhanyzik, mert az nincs még későn, és csak 8-kor mászik ki az ágyból, nehogy kopogjon a lába, porszívózni meg kedd délelőtt 10-kor is van ideje. Se kutyája, se macskája, tehát nem kell "más" zaja miatt sem tartania a hátát. Felújítania sem kell, mert 20 éve senki sem csinált semmit a lakásban, minden patent.

Semmi gáz, csak vegyék tudomásul, hogy mások élnek, és az élet mindig is előrébb való lesz a "halálnál". Régen is volt 3 műszak, amiből éjszaka mentek haza, és netán, még le is mosakodtak, mert nyakig olajosak, de ma tök általános, hogy az ember reggel kel 6-kor, mert el kell készülni, és este 9-kor esik haza, és még szombaton is mennie kell. És igen, akkor megesik, hogy ha egy nap 7-8 között hazaért, akkor még fog egyet porszívózni, és igen, akkor mosogatni is vagy reggel 5-kor fog, vagy este 9-kor. Ezt megtiltani nem lehet, még akkor sem, ha hallatszik. Ez ma már nem extrém, ez a normális. Sajnos. A gyereknevelés meg mindig is zajos volt, ha nem otthon zajongtak, akkor az utcán. Érdemes megnézni filmeket az 50-es évekből, amikor állítólag olyan nagy szigor volt.. Hát, olyan csínyeket csináltak meg akkor, ami miatt ma a rendőrség értem jönne... Csak a hozzáállás volt más a kérdéshez. Az se csoda, hogy sokan már felvették a "leszarom" pozíciót, mert úgyis lehetetlen megfelelni.

Képzeld, nálam még tényleg voltak gyerekek is...

Amennyit tudtunk tényleg mentünk a játszóra, vagy anyámékhoz, de ettől függetlenül utáltam üldözött lenni abban a lakásban, ahol lakom. (Én is abban lakásban voltam kicsi gyerek, minket akkor még imádtak, pedig esküszöm ugyanolyan lábam volt, mint az enyémeknek.)

Üvöltöztek, hogy kössem meg őket.

Olyan is volt, hogy feljöttek azért, mert nálunk valami gyanús van, mert "nem normális" zajokat hallottak, éjszaka is. No akkor behívtam őket, és körbevittem, hogy nézzék már meg..

Ezek beteges dolgok, csak sajnos tényleg megkeserítik a "vétlen" fél életét is.

Az vitathatatlan, hogy a gyerekek néha zavaróak, de régen ez sem volt téma, mindenki tudta, hogy az övének is van lába, meg neki is volt, amikor gyerek volt. Ezzel ha akartam se tudtam mit csinálni, városban ez van, nem küldhetem ki 4 évesen a 6 sávos út mellé játszani az utcára. A legjobb szándékkal sem tudok ezen változtatni.

Igen, és azóta mi is mentünk, földszintre, szélső lakásba.. És van felettünk kutya, meg bulizó fiatalok, a szomszédban sírós kisgyerek, de én nem foglalkozom velük, ők meg velünk.. Mert ez soklakásos házban ilyen, teljesen felesleges elvárni lehetetlent.

Mi pedig ugye rohadtul utaljuk a cigi szagot... foleg a sajat otthonunkban.

Ezt a problemat mar ugye megoldottak a munkahelyeken, kozlekedesi eszkozokon, stb, de a sajat lakasomban nem tudok ellene tenni semmit :/

En is dobogassal igyekeztem idegesiteni az alattam levo lakot. Szandekosan, miutan baromi duhos voltam, mikor a vacsora elott a konyhat szelloztetve nemhogy a kajaszag ment volna ki, hanem az alattam levo , konyhaablakban cigizo szomszed bagofustje szallt be a vacsorank melle.

Vagy amikor a nyari meleget ejszaka kiszelloztetven tobbszor is a beszallo cigifustre ebredtunk (mindug nasik ablakon fujta ki a fustot).

Szerencsere azota csaladi hazban lakunk es keresek valmi rem rendes csaladot, akiknek kiadom a korabbi lakasomat :)