Kedvenc idézetek (beszélgetés)
Attól, hogy tudod, mi miért történt és elfogadod, hogy minden úgy történt, ahogy történnie kellett, még ugyanúgy fogsz szenvedni, mint azok, akik vakon sodródnak az árral. Ez a lényege a fizikai szintű létezésnek. De nem baj: el fog múlni. Előbb-utóbb mindig elmúlik a fájdalom, és egy jóízű mosollyal fogsz emlékezni a múltra.
A szívem nem egy járda, hogy mindenféle ember járja...útépítés miatt zárva!
Ah, ez az üresség! ez a szörnyű üresség, amit itt érzek a lelkemben! - Sokszor gondolom: ha csak egyszer, csak egyszer szívedre szoríthatnád őt, ez az egész űr ki lenne töltve.
Mert mi a szerelem? Nemcsak általában, hanem esszenciájában? Vágy, tomboló szükség és hiány, egy űr az ember testében, amit csak a másik tölthet be, nélküle üresen kong minden.
Nem vagyok kacat, hogy eldobj, nem vagyok lehetőség, hogy kihasználj, nem vagyok idő, hogy elrabolj, nem vagyok egy senki, hogy lenézz.
A félelemtől már nem félek. Inkább a közöny óráitól riadozom. Attól, hogy egy napon felébredek, és már valóban nem leszel. Elárullak az álmaimból, kikerülsz a világomból, a vízióim szétfoszlanak, a falak porrá hamvadnak. És te? Lenne olyan történet, melyben a nevem szerepelne? Hogy csak mesélj rólam? Nem hiszem, hogy több emléket őrzöl magadban, mint én tettem.
Albert Tímea
Azt is tudom, hogy minden eddigi életemet azzal töltöttem, hogy téged kerestelek... Nem olyat, mint te vagy, hanem Téged, mert lelkeinknek találkoznia kellett...
Sajnos nagyon sokan hiszik azt, hogy a csend olyan űr, amit mindenképp ki kell tölteni még akkor is, ha nincs fontos mondandójuk.
Nem eresztett el ilyen könnyen. Nem bizony. Azon a pontomon talált el, ahol a legjobban fájt: a jó öreg egómon.
Az emberek jönnek s mennek, besodródnak az életünkbe, aztán eltűnnek belőle, csaknem úgy, mint egy kedvenc könyvnek a szereplői. Mikor a végére érünk és becsukjuk, addigra a szereplők már mind elmondták a történetüket, és mi egy újabb könyvbe kezdünk, melyben újabb szereplők, újabb kalandok várnak. És akkor az ember azon kapja magát, hogy már az újakra figyel, nem a régiekre.
A legtöbb ember megjátssza magát, álarcot visel, ám a színjáték során elveszíti saját egyéniségét.
Mi mindent tegyen meg az ember az igaz szerelemért? Ha száz embernek teszi fel a kérdést, száz különböző választ kap rá. A legtöbb magától értetődik: önfeláldozás, a másik teljes elfogadása, megbocsátás, szükség esetén küzdelem... És hiába tudta, hogy ezek mind jó válaszok, neki most egyik sem segített.
Mi magunk változtunk meg, és azt hiszem, a szíved mélyén ezt te is jól tudod. Talán túl sok időt töltöttünk egymástól távol. (...) Bár még mindig szerettük egymást, úgy tűnik, hogy az a mágikus kapocs, amely összekötött bennünket, valahol útközben elveszett. Tudom, hogy mindez csak rossz kifogásnak hangzik, de kérlek, higgy nekem, amikor azt mondom, hogy nem volt szándékomban beleszeretni egy másik férfiba. Hogy is értenéd meg mindezt, ha én magam sem értem, hogyan történt? Nem is várom el tőled, de mivel oly sok mindenen mentünk keresztül együtt, nem hazudhatok neked. A hazugság megsemmisítene mindent, amit megosztottunk egymással, ezt pedig nem akarom, bár tudom, hogy úgy fogod érezni, hűtlenül elhagytalak. (...) Különleges helyre kerültél a szívemben, és örökké ott is maradsz, ahol senki sem pótolhat téged.
Valójában két oka van, hogy az ember gyermeket hoz a világra és nevel: egyrészt mindez logikus következménye két ember tartós kapcsolatának; másrészt, mélyen belül, mindenkiben ott rejtőzik a vágy, hogy létrehozza saját "miniatűr" képmását. Mintha annyira különlegesek lennénk, hogy már szinte felfoghatatlan, hogy a világ hogy bírja ki, hogy csupán egyetlen legyen belőlünk. (...) A szülők többsége nem egyszerűen önmagát akarja viszontlátni a gyermekében, hanem önmaga sokkal jobb kiadását.
Az igazi gyűlölet, amelytől liftezik az ember gyomra, nem lehetséges érzelmi kötődés nélkül.
Mélyen, belül érezte, ahogy elszakad, kettétörik benne valami. A búcsúszót már régen kimondta, és azt akarta hinni, hogy helyesen cselekedett. (...) Furcsán üresnek érezte magát. Mert egy dolog tudni azt, hogy az Amanda iránti érzelmei semmit nem változtak, de nyíltan szembesülni a ténnyel, hogy érzései a jövőben sem fognak változni - az már teljesen más.
N.S
Szerettem veled lenni. A világ legegyszerűbb dolgait csinálhattuk: tengericsillagokat lökdöstünk vissza az óceánba, megosztoztunk egy hamburgeren, és beszélgettünk. Már akkor is tudtam, milyen szerencsés vagyok. Mert te voltál az első fiú, aki nem azzal foglalkozott egyfolytában, hogy lenyűgözzön. Elfogadtad magad olyannak, amilyen voltál, de még ennél fontosabb, hogy engem is önmagamért kedveltél. Semmi más nem számított.
Nicholas Sparks
Bárcsak meg tudnám neked adni azt, amit keresel, de nem tudom, mire vágysz. Van a szívednek egy olyan zuga, amit senkinek se társz fel, még nekem sem. Mintha nem is igazán velem lennél. A gondolataid valaki másnál járnak.
Nicholas Sparks
A szeretetnek sosem a gyűlölet vet véget, hanem a közöny!
"Azt kérded, mikor vannak megbocsátva a bűneid? Amikor már nem tudod többé elkövetni őket. Addig nem."
Müller Péter
Tekinteted vallató fényénél beismerem
lejárt szavatosságú félelmeimet, szívgödör-
be lökött rajongásaimat. Már nem vagyok
fogékony, ölemben épp csak áttelelnek
a vágyak. A gondleves elfogyott. Hagyj fel
a gyönyördiétával. Még nem vagy elég
olvadékony. A szenvedély mikrohullámú
sütőjében melengetlek. Úgy szeretlek,
majd megeszlek. Szerelemfertőzés.
Pethes Mária
Ha még egyszer az életemben lenne egy igazi, régi, álmatlan éjszakám, összekeresgélném a szavakat, amelyek úgy kiestek a napjaimból, ahogy a szakadt fonálról leperegnek a gyöngyök. Barátság. Gyűlölet. Szenvedély. Ábránd. Szerelem!
Szabó Magda
Buddha azt mondja: úgy mozogj az életben, mint egy méh - örvendezve, ünnepelve, táncolva, énekelve, de úgy, mint egy méh - egyik virágról a másikra. Legyen mindenről saját tapasztalatod, mert csak tapasztalatokon keresztül lehetsz érett. De ne birtokolj semmit és senkit, ne ragadj le sehol. Áramolj, mint egy folyó - ne légy állóvíz. Belül - természetesen - telepedj le, nyugodj el, kristályosodj ki, de kívül maradj egy vándor.
Nem szoktam hazudni. Ha varangyos béka esik ki valaki szájából, nem utálom úgy, mint akinek hazug szó jön a szájából.
Gárdonyi Géza
Mindenki rákényszerül néha, hogy olyan hangulatokat imitáljon, amelyeknek semmi közük a valóságos hangulatához.
Szilvási Lajos
Egy hazugságra épített boldogság nem lehet soha igazi boldogság.
Wass Albert
Ha egyszer megértetted, hogyan lehetsz igaz, olyan csodálatos élményben lesz részed, hogy soha többé nem akarsz majd hazudni. Csak azért döntünk szüntelenül a színlelés mellett, mert még nem leltük meg a valóságot.
Osho
"Egy nőt el lehet dobni, mint egy gyufaskatulyát, mert valaki szenvedélyes, mert ilyen a természete, mert nem tudja egy nőhöz kötni magát, vagy mert magasra tör, mert eszköz számára minden és mindenki. Meg tudom érteni... Aljasság, de van benne valami emberi. De eldobni valakit szórakozottságból, ez több, mint aljasság. Erre nincs bocsánat, mert embertelen."
Márai Sándor
"A bátorság az ár, amit az élet követel a békéért cserébe."
Amelia Mary Earhart
"A világ "megváltása" nem ott kezdődik, hogy a társadalmat felforgatom, hanem ott, hogy önmagamat gyökeresen megváltoztatom."
M. P.
További ajánlott fórumok: