Kedvenc idézetek (beszélgetés)
Egy lényeges dologra felhívom a figyelmedet. Szeretni csak fölfelé lehet. Nem lefelé, csakis fölfelé. Senkit sem szeretünk azért, mert buta, gonosz, aljas, csúnya, büdös, kellemetlen, gyenge, gyáva - hanem azért, mert okos, jó, szép, kellemes, erős, bátor. Még akkor is, ha nem ilyen - ha szeretjük, belelátjuk vagy beleképzeljük mindezeket az értékeket. Ha azt mondod: "olyannak szeretlek, amilyen vagy", nem igaz! Mert ha valóban szeretsz, többnek látsz, mint amilyen vagyok. Ha szeretsz valakit, fölfelé nézel rá, minőségileg többnek látod. Mai kifejezéssel azt mondhatnánk, hogy a szeretet nem objektíven lát. Aki szeret, az nem a szemével, hanem a szívével lát...
Müller Péter
Egy érintésből meg lehet érezni, hogy az vajon egy erős ember érintése-e, vagy csak egy gyenge emberé. Nagyon nehéz egy olyan emberrel élni, akiből hiányzik a gyengédség. Légy erős. Ne azért, hogy győzni, hanem hogy simogatni tudj!
Müller Péter
ezt a történetet ismertem, de örülök, hogy ide feltetted és újra olvashattam
köszönöm Neked
EGY KISLÁNYRÓL SZÓL AKI CSODÁT AKAR VENNI
Az eset megtörtént. Világhálón kering ez a történet, amely egy
valóban megtörtént, tanulságos esetről ad hírt.
Egy kislány bement a szobájába és a szekrénykéje mélyéről előhúzott
egy lekváros üveget. Kiöntötte a padlóra az üvegben lévő érméket és
gondosan számolni kezdte. Háromszor is megszámolta, mert a
végösszegnek nagyon pontosnak kellett lennie. Nem hibázhatott.
Ezután óvatosan visszatöltötte a
pénzérméket az üvegbe, rázárta a tetejét, és kisurrant a hátsó ajtón
A hat háztömbnyire lévő patikába ment, amelynek ajtaja fölött a nagy
vörös Indián Törzsfőnök képe volt látható. Türelmesen várt a
patikusra, hogy szentelne rá egy kis figyelmet, de a patikus éppen
nagyon el volt foglalva.
Tess – így hívták a kislányt – megcsoszogtatta a lábát a padlón.
Semmi. Megköszörülte a torkát úgy, hogy a legkellemetlenebb hangot
adja, amit csak lehet. Ez sem volt sikeres. Végül kivett egy érmét
az üvegből és megkocogtatta a pult üvegét. Ez használt!
- És te mit szeretnél? – kérdezte a patikus érezhetően bosszús
hangon. – Éppen a testvéremmel beszélek Chicagóból, akit már ezer
éve nem láttam – tette hozzá a patikus, mint aki választ sem vár a
kérdésére.
- Én pedig az én testvéremről szeretnék beszélni veled – mondta Tess
a patikuséhoz hasonlóan bosszús hangon. – Az öcsém nagyon beteg és
egy csodát szeretnék venni neki.
- Tessék? – fordult hozzá a patikus.
- A neve Andrew és valami csúnya dolog nő a fejében, és az Apukám
azt mondta, hogy csak egy csoda mentheti meg őt. Hát tessék mondani,
mennyibe kerül egy csoda?
- Kislányom, mi nem árulunk csodákat. Sajnos nem tudok neked
segíteni – felelte a patikus, kissé megenyhült tónusban.
- Figyelj, nekem van pénzem, meg tudom fizetni. Ha nem lenne elég,
kipótolom. Csak mondd meg mibe kerül.
A patikus testvére, akivel eddig beszélgetett, jólöltözött férfi
volt.Lehajolt a kislányhoz és megkérdezte:
- Mondd csak, miféle csodára van az öcsikédnek szüksége?
- Azt nem tudom – válaszolt Tess könnyes szemmel – csak azt tudom,
hogy nagyon beteg és Anyu azt mondta, hogy valami operációra volna
szüksége De Apu nem tudja megfizetni, ezért szeretném odaadni az én
pénzemet.
- Mennyi pénzed van? – kérdezte a chicago-i férfi.
- Egy dollár és tizenegy cent – felelte Tess alig hallhatóan – Ez az
összes, ami van, de tudok többet is szerezni, ha kell.
- Nahát, milyen csodálatos véletlen
- mosolygott a férfi – Egy
dollár és tizenegy cent – éppen az a pontos összeg, ami egy kisfiú
csodájának az ára.
Egyik kezébe tette a pénzt, a másikkal kézen fogta a kislányt:
- Vezess engem haza hozzátok, szeretném látni az öcsédet és
találkozni a szüleiddel. Lássuk, hátha van nálam egy olyan csoda,
amit te szeretnél.
A jólöltözött férfi Dr. Carlton Armstrong volt, sebészorvos, aki az
idegsebészetre specializálódott. Ingyen elvégezte az operációt, és
nem telt bele sok idő, amire Andrew ismét otthon volt, épen,
egészségesen. Anya és Apa boldogan beszéltek arról az
esemény-láncolatról, ami idáig vezetett.
- Ez a műtét egy igazi csoda volt – suttogta Anya – vajon mennyibe került volna?
Tess mosolygott. Ő pontosan tudta, mennyibe került a csoda: egy
dollárba és tizenegy centbe. no és egy gyermek töretlen hitébe. Egy
csoda nem a természet törvényeitől függ, hanem magasabb törvények működésétől.
boldogságunkat osztjuk meg másokkal,megsokszorozzuk azt.
Ha gazdagnak szeretnéd érezni magad, számold össze azokat a
dolgokat az életedben, melyeket nem vehetsz meg semmi pénzért.
Minden nap ajándék az élettől, így becsüld meg a napjaidat,
melyek száma véges…
Tudod mit? Ne akard mindenkivel jól érezni magad!
Nem kell! Nincs szükség képmutatásra.
Akivel nem tudsz azonosulni, azzal nem tudsz, és kész, ne is őrlődj rajta. Ne erőltesd, majd ahol jól kell érezned magad, ott jól fogod.
Ahol figyelnek rád, ott te is figyelsz másokra.
Ahol ragyognod kell, ott ragyogni fogsz.
Ennyire egyszerű ez. De amíg vannak emberek, akik mellett önfeledten kiléphetsz magadból, na addig nem kell aggódnod.
/Oravecz Nóra/
"Minden könyv palack, benne üzenettel. Csak ki kell nyitni."
(Jeanette Winterson)
Kiket szeretünk, mindenben ott vannak
- bármit teszünk és bármit nem teszünk -,
bennünk élnek, s míg élünk, meg nem halnak,
és tőlük teljes csak az életünk.
Móra Magda
bizony ez nagyon igaz,
Sajnos
Ünnepek után
Ha majd kialszanak a karácsonyi lángok,
s a fenyőfákról lehull a színes fényruha,
a világ olyan lesz, mint ünnepek előtt,
olyan kegyetlenül szürke, rideg mostoha.
Pedig a szeretet ott virágzik bennünk,
ott árasztja szépsége a szirmok illatát,
csak mi felejtjük el, nem pár napra szól
az ember ember iránti megnyilvánulás.
Kun Magdolna
"Ideális kapcsolatról akkor beszélhetünk, ha saját neurózisaink illenek partnerünk neurózisaihoz."
/Amelie Fried/
"A boldogság méretre szabott ruha. Boldogtalanok általában azok lesznek, akik valaki más ruháját akarják viselni."
/Karl Böhm/
Ki szeret, s kit szeretnek, az szegény nem lehet.
Szeretteidre gondolj, s töltsd boldogan az igaz ünnepet!
Amint lenn,úgy fenn,és amint kinn,úgy benn.
/Hermész Triszmegisztosz/
Engedékenynek lenni könnyebb, mint mást engedékenységre késztetni, ezt már rég tudom; és nincs az életnek olyan helyzete, amelyben az ember ne lehetne boldog.
Lev Tolsztoj
Ha egy poharat becsomagolnak, ráírják, törékeny. De az ember törékeny voltára senki sem figyel.
Szabó Magda
- Ön mit tart a legtöbbre?
- Valakit, akit szeretek.
- Én is így vagyok vele. De hát ez nem bölcsesség. Az életet sokra becsüli?
- Sokra.
- Én is. Mert nincs más semmim.
Ernest Hemingway
William Shakespeare
149. szonett
Azt mondod, kegyetlen, hogy nem szeretlek?
Hisz magam ellen pártodat fogom!
Nem terád gondolok, míg önfeledten
vagyok, kedvedért, saját zsarnokom?
Gyűlölőidet nem együtt gúnyoljuk?
S akit megvetsz, barátom lehet-e?
S ha haragszol rám, nem állok-e bosszút
magamon úgy, hogy jajdulok bele?
Milyen érdemem becsülöm, amely
ne volna, bármire, büszke rabod?
Hibád is imádattal tölti el
lelkem, hogy szemmel kormányozhatod!
De csak gyűlölj, ismerlek: aki lát,
olyat szeretsz, s én vak vagyok reád.
Szabó Lőrinc fordítása
"Olyan jó néha angyalt lesni
s angyalt lesve a csillagok közt
Isten szekerét megkeresni.
Ünneplőben elébe menni,
mesék tavában megferedni
s mesék tavában mélyen, mélyen
ezt a világot elfeledni."
‘Kívánok Neked az ablakodba fényeket, a fények mellé csendet, a csendhez tiszta vágyakat, a vágyakhoz mindig társakat’
(Első emelet dalszöveg)
Csak gyújts meg egy gyertyát,
S ha fényénél elmosolyodsz ott vagyok.
Ott vagyok, hol a szeretet melege ragyog.
Varázslatos ünnepet kívánok!
Mikor szeretettel nézed a világot,
sokkal élhetőbbnek, kedvesebbnek látod!
Sokszor a kevésből, sokkal könnyebb adni,
két lábbal a földön, embernek maradni!
Mikor megöregszel, akkor majd megérted:
Te vagy a világért, s a világ van érted!
Tudsz Te emelt fővel, máshoz lehajolni,
s Te vagy aki szolgál, nem a drága holmi.
S hidd el téged szolgál az életben minden.
Ahol szeretet van, - tudd, - ott hiány nincsen."..
Aranyosi Ervin
Aranyosi Ervin: Mi lenne, ha a Karácsony…
Mi lenne, ha a Karácsony, a szeretetről szólna?
Ha minden ember szívében egy apró gyertya volna?
Mi lenne, ha meggyújtanánk, s fénye mást elérne?
Mi lenne, ha a fény körül mindenki elférne?
Mi lenne, ha így, közösen, őriznénk a lángot,
szeretettel beragyognánk az egész világot?
Az ajándék, a szeretet, s a kedvesség lenne,
ha világunk Karácsonykor, újjá is születne.
Mi lenne, ha a Karácsony sosem érne véget?
Szeretetben és békében kezdenénk új évet?
Mi lenne, ha megváltoznánk, s emberibbé válnánk?
Mi lenne, ha meg is tennénk, nem csak megpróbálnánk?
Mi lenne, ha nem vennénk el, s megpróbálnánk adni,
s mindenkit, ki emberré lett, el tudnánk fogadni?
Mi lenne, ha megélhetnénk, mind a boldogságot,
s szeretettel jobbá tennénk az egész világot?
Érdekes, hogy milyen varázsa van a karácsonynak. Egyetlen ünnepnek sincs olyan varázsa, és mennyire tartja magát. Az embert ugyanúgy elbűvöli, mint, mondjuk, nyolcszáz évvel ezelőtt.
Ladislav Fuks
Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni.
Márai Sándor
Amikor az embernek igazi karácsonyfa áll az otthonában, alatta az ajándékokkal, semmi se tűnik túl szomorúnak vagy túl keménynek. Valahogy azt sugallja, hogy a világban mindig marad fény és remény. Szerencsés, akinek van valakije, akivel megoszthatja ezt az élményt.
Nora Roberts
...és Isten azt mondta:NEM
írta: Henri Viscandi
Megkértem Istent,hogy vegye el a büszkeségemet,
de Ő azt mondta: nem.
Azt mondta, hogy a büszkeséget nem Ő veszi el,
hanem nekem kell feladnom azt.
Kértem Istentől,hogy fogyatékos gyermekem legyen egészséges,
de Ő azt mondta: nem.
Azt mondta, hogy a lelke egészséges,
a teste csak átmenet.
Kértem Istent,hogy adjon nekem türelmet,
de Ő azt mondta: nem.
Azt mondta, hogy a türelem a megpróbáltatás mellékterméke
nem kapni, megszerezni kell.
Kértem Istent, hogy adjon nekem boldogságot,
de Ő azt mondta: nem.
Azt mondta, csak áldását adhatja - a boldogság rajtam múlik.
Kértem Istent, hogy kíméljen meg a fájdalomtól,
de Ő azt mondta: nem.
A szenvedés eltávolít a világ dolgaitól és közelebb visz Hozzá.
Kértem Istent, hogy adjon lelki fejlődést,
de Ő azt mondta: nem.
Azt mondta,hogy a fejlődés az én dolgom, de hajlandó megmetszeni,
hogy gyümölcsöt hozzak.
Kértem Istent, hogy segítsen másokat szeretni, úgy ahogyan Ő szeret
engem.
Erre azt felelte: látom már kezded érteni.
Kértem erőt...
És Isten adott nehézségeket, amelyek erőssé tesznek.
Kértem bölcsességet...
És Isten adott problémákat, hogy megoldjam azokat.
Kértem bátorságot...
És Isten adott veszélyeket, hogy legyőzzem azokat.
Kértem adjon szeretetet...
És Isten adott gondterhelt embereket, hogy segítsek rajtuk.
Kértem kegyelmeket...
És Isten adott lehetőségeket.
Semmit sem kaptam, amit akartam.
Megkaptam mindent, amire szükségem volt.
És imáim meghallgatásra leltek.
És Isten azt mondta: NEM
Megkértem Istent, hogy vegye el a büszkeségemet,
de Ő azt mondta: NEM
Azt mondta, hogy a büszkeségemet nem Ő
veszi el, hanem nekem kell feladnom azt.
Kértem Istentől, hogy fogyatékos gyermekem
legyen egészséges, de azt felelete: NEM
Azt mondta, hogy a lelke egészséges, a teste
pedig csak átmeneti.
Kértem Istent, hogy adjon nekem türelmet,
de Ő azt mondta: NEM
Azt mondta, hogy a türelem a megpróbáltatás
mellékterméke. Nem megkapni, megszerezni kell.
Kértem Istent, hogy adjon nekem boldogságot,
de ő azt mondta NEM
Azt mondta, csak az áldását adhatja,
a boldogság rajtam múlik.
Kértem Istent, hogy kíméljen meg a fájdalmaktól,
de Ő azt mondta NEM
A szenvedés eltávolít a világi dolgoktól,
és közelebb visz HOZZÁM.
Kértem Istent, hogy adjon lelki fejlődést,
de Ő azt mondta: NEM
Azt mondta, hogy a fejlődés az én dolgom,
de Ő hajlandó megmetszeni, hogy gyümölcsöt hozzak.
Kértem Istent, hogy segítsen másokat szeretnem úgy,
ahogy Ő szeret engem
Erre azt felelte: Látom, kezded már érteni!