Medárd napja, amikor többnyire az eget lessük

Szent Medárd a 6. században élt frank püspök volt, akinek személye csak később, a középkorban kapcsolódott össze az időjóslással. A legismertebb legenda szerint egyszer egy vidám, táncoló társaság nem hallgatott a püspök csendre intő szavára, ezért negyven napos esővel árasztotta el őket – innen ered a hiedelem, hogy Medárd napján eldől, esős vagy száraz lesz-e a következő negyven nap.

A legismertebb népi regula szerint, ha Medárd napján esik az eső, akkor negyven napig esni fog, ha viszont száraz az idő, negyven napos aszály várható.

Külön érdekesség, hogy ez a hiedelem nem csak Magyarországon, hanem Európa lótöbb országában is ismert, például Németországban (Siebenschläfertag, június 27.) vagy Angliában (Szent Swithin napja, július 15.).

De vajon mennyi igaz ebből?

A meteorológiai adatok szerint sosem fordult elő, hogy valóban negyven napon át folyamatosan esett volna az eső. A hiedelem valóságalapja abban keresendő, hogy június elején gyakran kezdődik egy csapadékosabb, változékony időszak, amit a szakértők „európai nyári monszunnak” neveznek. Ilyenkor a felmelegedett kontinensre az Atlanti-óceán felől érkező nedves levegő hoz gyakran záporokat, zivatarokat – ezért lehet, hogy a Medárd-napi időjárás valóban előrevetíti a következő hetek időjárását, de nem törvényszerűen.

A Medárd-naphoz számos népi megfigyelés, babona és praktika kapcsolódik, amelyek a mindennapi életet is átszőtték:

- Ha Medárd napján esik, a néphit szerint bő lesz a gabonatermés, de a bor savanyúbb lesz, mert a sok eső hígítja a szőlő levét. Ha viszont napos az idő, édes bor és jó gyümölcstermés várható

- Baranya és a Mura-vidék gazdái szerint az esős Medárd-nap bőséges szénatermést ígér, míg a csallóközi falvakban ilyenkor vetették a lent, mert úgy vélték, hogy az ekkor elvetett mag kevésbé lesz gazos, és egészségesebben fejlődik.

- A néphit szerint, ha Medárd napján megfürdetnek egy kakast, az esőt hoz. Más jelekből is próbáltak jósolni: ha sok béka jön elő, ha a tyúkok a porban fürdenek, vagy ha a vakond magasan túr, akkor eső várható.

- A háziasszonyok is figyelték a Medárd-napi időt, hiszen a következő hetek házimunkáit, például a szénakaszálást vagy a lekvárfőzést, a várható időjárás szerint tervezték.

Bár a 40 napos eső vagy aszály inkább népi költői túlzás, a Medárd-napi időjárás mégis adhat némi támpontot a következő hetek trendjeiről. Június a legcsapadékosabb hónap Magyarországon, ezért nem véletlen, hogy a régiek ilyen nagy jelentőséget tulajdonítottak Medárd napjának

Medárd napja egyszerre őrzi a régi idők babonáit és a természet ciklusainak tiszteletét.

Akár hiszünk a 40 napos jóslatban, akár csak mosolygunk rajta, érdemes megállni egy pillanatra június 8-án, és figyelni az eget. Hiszen a természet változásaihoz való alkalmazkodás, az időjárás megfigyelése és a családi, háztartási tervek igazítása ma is ugyanolyan fontos, mint évszázadokkal ezelőtt – csak éppen már nem kakast fürdetünk, hanem az időjárás-jelentést nézzük.