Kedvenc idézetek (beszélgetés)
Két macska ül a háztetőn.
Megszólal az egyik:
- Te mit kérsz karácsonyra?
Mire a másik:
- Jó sok kismacskát.
Megszólal a másik:
- És te?
- Én is sok kis macskát.
Megszólal hátul a kandúr:
- Hahó, megjött a Mikulás!
:D
"Tudod, karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni."
(Márai Sándor)
"Egy nőnek a férfi ereje csak akkor vonzó, ha érzi a gyengéd védelmet is..."
/ S.L./
Druszáimnak!
Névnapi köszöntő
Boldog névnapot,
Kezedbe szép virágot!
Erőt, egészséget,
Sok szeretetet!
Isten éltessen sokáig,
Füled érjen bokáig!
Ússz sikerben,
Jó erőben, egészségben!
Gondod legyen alig,
Vidámság, kacagás mindig!
Helló-halihó, egy hajóban vagyunk!
Buli, tánc, haverok: mulatunk!
Kapd el, itt a labda,
Tam-tam, lalala.
Kezek mozognak,
Cipők kopognak.
Ne fordulj a tatra,
De nézz a hajó orrára,
Nini, kék a tenger és az ég,
Süssön Rád a nap mindég.
Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog.
Érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre. Tiszta szívből
ezt kívánom.
Kányádi Sándor
Azon tűnődött, hogy az élet mégis roppant kegyetlen, ám az ember nem tépheti ki a szívét, hacsak nem akar nyomban meggebedni.
Emile Zola
Karácsony készül, emberek!
Szépek és tiszták legyetek!
Súroljátok föl lelketek,
csillogtassátok kedvetek,
legyetek újra gyermekek
hogy emberek lehessetek!
Wass Albert
Menj el, karácson, menj innen sietve,
Hiszen családok ünnepnapja vagy te,
S én magam, egyes-egyedűl vagyok.
Petőfi Sándor
A karácsony estét most magamba' töltöm
Ülöm az emlékek fájó ünnepét...
Forró homlokom, ki megsimítsa, nincsen,
Arcom oly hideg, míg szemem könnyben ég.
Szabó Endre
Karácsony közeleg.
Én állok itt az ablakom előtt,
nézem a halkan pihéző havat,
s egy kis bokrétás, száradó fenyőt
törögetek.
Dsida Jenő
Az ember sosem tudja, mi is az a karácsony, amíg egy idegen országban el nem veszíti.
Ernest Hemingway
"Légy önmagad! Mindenki más már foglalt."
(Gilbert S. Perreira)
A karácsony lényege nagyon egyszerű: szeretni másokat. Vajon miért kell ehhez karácsonyig várni?
Bob Hope
Szép Tündérország támad föl szívemben,
Ilyenkor decemberben.
Juhász Gyula
A karácsony lényegét éppen a szeretteinkkel való kapcsolatunk jelenti. A sikeres karácsony titka tehát az, hogy különbségeink ellenére megértsük egymást, és megtanuljunk eredményesen együttműködni.
Allan és Barbara Pease
És én fenyőtől fenyőhöz megyek
És minden fenyőt megsimogatok.
És megkérdezem: virrasztotok még?
És megkérdezem: hogy aludtatok?
És aztán feltűzöm a szívemet
A legmagasabb fenyő tetejére, -
S imába kezdek: Magány, Mi Anyánk...
Néked ajánlom égő szívemet...
Reményik Sándor
Újházy Irén: Karácsonyi ima
Édes kis Jézuska,
gyermekek barátja,
hallgasd meg imánkat
fenn a mennyországban.
Születésed napján
bús sóhaj ne szálljon,
legyen áldás, béke
az egész világon.
Gyurkovics Tibor: Karácsony
Egy bizonyos idő után
akárhány karácsonyfát láthatsz,
mindig csak egyet látsz
s a többi látszat.
A többi öröm másé, idegen,
vagy elrabolt öröm,
Jézus Krisztus hozzánk
csak egyszer jön.
Csak egyszer száll le az angyal
kitárt fehér szárnnyal
és hozza le a békességet,
egyszer jön Boldizsár a mirrhával.
És többé nincsen békességünk,
nincs Máriánk, se szalmánk,
de erre az egy éjre
mindig emlékszünk.
És ott is gondolnak ránk.
Gámentzy Eduárd: Így simogatlak
A Karácsony nem hozott havat,
De nekem még tavalyról maradt
A hűtőben, a levesek mögött,
Majd összeszedem szépen délelőtt.
-És gyúrok olyan hógolyót Neked!-
-És megdobom a csillagos eget,
Hogy visszahulljon hozzád, s arcodon,
Olvadjon el, ahogy a fájdalom.
S ha letörlöd, kezemhez ér kezed.
-Így simogatlak utoljára meg…
Fésűs Éva:
Álmodik a fenyőfácska
odakinn az erdőn.
Ragyogó lesz a ruhája,
ha az ünnep eljön.
Csillag röppen a hegyre,
gyertya lángja lobban,
dallal várják és örömmel
boldog otthonokban.
Legszebb álma mégis az, hogy
mindenki szívébe,
költözzék be szent karácsony
ünnepén a béke.
Kornis Mihály: Ajándék
Az ajándék személyes. Megalkotásához egy jó pillanat kell. Jókedv. Az élet maga ajándék. Minden perce külön, a következő pillanat, és az előző, az összes előző. Meg ami még jöhet. Az élet jósága kiszámíthatatlan, hisz még engem is megajándékozhat. De nem elvárható. Ha az ajándékot alkalomra várják, sőt elvárják, úgy csak kínos rituálé. Az eleven szeretet helyett van. Tárgyi vigasztalás, a vigasz paródiája. Ilyenkor szokásos, örömteli meglepetést mímelő viselkedésünk bevallhatatlan csalódásunk kínjának a stilizációja. Az igazi ajándék azonban felbecsülhetetlen érték. Meg szabad köszönni, de aki adja, nem tart igényt ilyesmire. Nem is ajándéknak érzi: vele nekem szól. Megszólít. Néven szólít. A jó ajándék az egyetlen értelmes tékozlás. Tudás a jóságról, aminek nincs oka. Maga az ajándékozó van benne. Ajándékot kapni azonban kockázatos is, mivel az ajándék vizsgáztatja az ajándékozottat – már azzal is, ha elfogadja azt, de azzal is, ha nem. Persze levizsgázik az ajándékozó is. Az ajándék teljes bemutatkozás. Olyan ajándékot kapni boldogság nekem, amiről csak én tudom, hogy az, és aztán egy életen át tűnődhetek rajta, hogy ezt miért is kaptam, hogyan is kaphattam, és mi módon viszonozhatnám, ha ennyire szívdobogtatóan örömteli módon viszonozhatatlan?