Kedvenc idézetek (beszélgetés)
"A szeretet akarat nélkül semmi más, mint szentimentalitás. Az akarat szeretet nélkül, az semmi más, mint kegyetlenség. Tehát valahogy a szeretetnek és az akaratnak együtt kell járnia. Egy definíciója a szeretetnek az így hangzik: a szeretet hajlandóság az én kiterjesztésére, saját és mások lelki fejlődésének elősegítése érdekében. A szeretet önfejlesztési folyamat akkor is, ha célja másvalaki fejlődése. Lehetetlen mások szeretete önmagunk szeretete nélkül. Szeretetünk csak erőfeszítés révén válik kimutathatóvá. A szeretet nem érzelem, hanem cselekvés. És szeretni nem lehet akarat nélkül, tehát akarat nélkül nem lehet szeretni. A szeretet munka. Szabadon választott rabszolgaság – az a szeretet. És kinek dolgozik az, aki szeret? Annak, akit szeret. És honnan lehet valóban megtudni, hogy én szeretem-e a másikat? Hát meg kell kérdezni a másikat. A szeretetnek mondjuk a tesztje, az a másik. Az sohasem én vagyok. Én mondatom valakinek, hogy szeretlek, szeretlek, szeretlek, szeretlek, de ha a másik azt mondja, hogy mióta én ismerlek, azóta nagyon nehéz lett az életem... És mondhatom valakinek, hogy én nem szeretlek téged, de hogy ha a másik azt mondja, hogy mióta ismerlek, azóta sokkal könnyebb az életem és sokkal jobban érzem magam, mint bármikor máskor, akkor szeretem.
Szent Ágoston mondta – mások is mondták – de ő biztos, hogy nem lehet valakit szeretni, akit nem ismerek, és nem lehet megismerni valakit, akit nem szeretek. Tehát a szeretet és az ismeret az egy és ugyanaz. Na most én meg azért mondtam és mondom is, írom néha mások megrökönyödésére, hogy az én anyám engem nem szeretett. Hát az azért, mert ő nem ismert. Ő azt mondta, hogy jobban ismer engem, mint bárki más, mer tő az anyám. De ha engem megkérdeztek, akkor azt mondom, hogy ő nem ismert engem. Tehát valami volt, amit ő szeretetnek hívott. De azt, amit ő szeretetnek hívott, azt én másképp éltem meg. Tehát attól függ, hogy kit kérdeznek meg.
A terapeutám szeretett. Mondhatjátok, hiszen képesek vagytok, hogy azért, mert tetszettem neki. Az anyám akkor sem szeretett volna, ha pitizek neki.
Megint egy gyakori téma, hogy a szeretetnek és a vágynak semmi köze egymáshoz. Ezt szerintem mondjuk az első osztályban, az első elemiben kellene tanítani. És hogy felnőtt emberek jönnek hozzám terápiába, és nem tudják, és úgy élnek, hogy azt mondják, hogy szeretet arra, ami vágy, és hogy abszolút nem tudják, mi a különbség a kettő között az engem rökönyít meg.
És vágyon ebben a pillanatban nem csak a szexuális vágyat értem, hanem vágyon értem azt, hogy valamit akarok, ami nincs, hogy valamit akarok a másiktól. Tehát akkor amikor, abban a pillanatban, amikor beléptem az ajtón s az anyám azt mondta, hogy „Miért ilyen hosszú a hajad? Miért nem vágod le a hajad?” Vagy „miért lóg a hajad a szemedbe?” Abban a pillanatban ő a vágyát mutogatta nekem, ő megmondta, hogy ő mire vágyik, ő arra vágyik, hogy a frizurámnak egy bizonyos struktúrája legyen. Ő azt hitte, hogy ez a szeretetnek a jele. Ő vágy, ő arra vágyott, hogy más legyek, mint amilyen vagyok. Tehát, hogy ha azt szeretném, hogy valaki hangosabb legyen, vagy csendesebb legyen, vagy kövérebb legyen, vagy soványabb legyen, vagy magasabb legyen, vagy alacsonyabb legyen, vagy tisztább legyen, vagy piszkosabb legyen, az mind vágy. Vágy, vágy, vágy, vágy. És az nem baj, lehet vágyni mindenféle dologra, de az nem szeretet. Az egyik definíciója a szeretetnek, hogy a szeretet semmire sem vágyik. A szeretet elfogadja a másikat úgy, ahogy a másik van. Nem csak, hogy elfogadja, hanem örömöt lel benne, úgy, ahogy van."
(Feldmár András)
"A szeretet az a folyamat, melynek során visszavezetlek önmagadhoz."
(Antoine de Saint-Exupéry)
Bréma városának fiatalkorúakkal foglalkozó törvényszékén az alábbi plakátot függesztették ki:
12 parancsolat szülőknek, ha gyermekeiket bűnözőkké akarják tenni
Adj meg gyermekednek mindent, amit csak akar! így arra a meggyőződésre jut majd, övé az egész világ.
Ha gyermeked trágár, illetlen kifejezéseket használ, csak nevess rajta, hogy így magát annál érdekesebbnek tartsa.
Semmiféle vallásos nevelésben ne részesítsd. Majd 18 éves korában ő maga választhat, miben higgyen.
Gyermekednek sohase mondd, hogy „az nem jó”, „nem helyes”! Azáltal ugyanis bűntudata támadhat!
Minden rendetlenségét, hazugságát hozd helyette rendbe, így gyermeked bizonyossá lesz abban, hogy a saját vétségéért mindig mások a felelősek.
Hadd olvasson, amit csak akar. Evőeszközét viszont gondosan sterilizáld, fertőtlenítsd!
Házasságotok viszálykodásait hadd hallja ő is. így később, ha elváltok, gyermeketek legalább nem fog rajta csodálkozni.
Mindenre adj neki pénzt, amit csak megkíván; mert ugye borzasztó, ha egyszer rá döbben: a pénzért meg is kell dolgoznia.
Gondoskodj arról, hogy gyermeked minden lehetséges ételt, italt, luxust, szórakozást megkapjon - különben a sok reklám láttán még depresszióba eshet.
Adj neki mindenben igazat. Mert hiszen a szomszédok, a tanító és mindenki más csak bosszantani akarják, kárát okozzák.
Ha így gyermekedből végül egy haszontalan csibész lesz, mondd el mindenkinek: te nem tehetsz róla, hiszen te mindent megtettél érte.
Készülj fel időben egy rögös, tövises életre. A fentiek betartása esetén feltétlen részed lesz benne.
A bölcsesség művészete abban áll, hogy tudjuk, mi fölött kell átsiklanunk.
William James
Igazi arcunk szemmel nem látható. Csak szívvel, néha.
Müller Péter
"Világítson az álmod és maradjon álom életünk,
s ne tudjuk hogy minden hamis,amíg fel nem ébredünk."
"Kezet csak megfogni szabad... Elveszíteni vétek... Ellökni átok... Egymásba simuló kezek tartják össze az Eget s a Világot."
Albert Camus
Egy ember egy éjszaka azt álmodta, hogy az Úrral sétál a tengerparton. Jelenetek villantak fel az életéből. Minden egyes jelenetnél két, párhuzamos lábnyomot látott a homokban: az egyik az övé volt, a másik az Úré.
Amikor élete utolsó jelenete is véget ért, visszafordult, és szemügyre vette a homokban látható lábnyomokat.
Meglepődve vette észre, hogy élete során több alkalommal csak egy sor lábnyomot lát. Arra is rájött, hogy ezek éppen élete legnehezebb és legszomorúbb időszakaira esnek. Nem hagyta nyugodni a dolog, s megkérdezte az Urat:
- Uram! Azt ígérted, ha úgy döntök, hogy követlek, akkor mindig velem leszel. De íme, épp a legnehezebb időkben csak egyetlen sor lábnyom látható. Nem értem, miért hagytál el épp akkor, amikor a legnagyobb szükségem lett volna Rád?
Az Úr így felelt:
- Drága gyermekem! Szeretlek, és soha el nem hagynálak. Azért látsz néhol csak egyetlen sor lábnyomot, mert amikor a legnehezebb időszakokat élted át, amikor igazán szenvedtél, akkor a karjaimban vittelek.
Hallgasd egy kicsit a csöndet
Este, ha csillagok jönnek.
Nesztelen, némán az égre
Lüktet a csendben a béke.
Hallgasd egy kicsit a Holdat,
Arany szép hárfaként szólnak
Dalai, s millió húrja
Megpendül újra meg újra.
Amikor ismét csak csönd lesz,
Hallgasd még kicsit a csöndet.
És röpítsen csönd-puha szárnyon
Csönd ország felé az álom.
Jó éjt szép álmokat mindenkinek
Mindig ezt kerestem:a másik felemet.
Valaki aki mellettem a legjobb,és Valakit akinek én vagyok a legjobb!
Gyere Angyal, mert szükségem van rád.
Érezni szeretném a kezed bársonyát:
Ahogy lágyan fáradt arcomhoz ér,
Oly szelíden, ahogy egy sóhaj útra kél.
Gyere és hozd el a szívembe a Fényt,
Meggyötört lelkemnek adj újabb reményt!
Gyere és suttogj nyugtató szavakat,
Míg bennem a bánat végleg elapad!
Gyere, hogy láthassam szelíd mosolyod,
Melyből a szeretet fénye rám ragyog!
Gyere és maradj itt addig velem,
Míg lelkem megnyugszik és visszatér a hitem!
Míg végre én is elhiszem,
Hogy az Élet még szép lehet
Ha valakit valóban szeretsz, azonnal tudod, ha megbántod - nem azért, mert látod az arcán, hanem mert a bántás pillanatában önmagadon érzed a bántalmat, neked is fáj - és tudod, hogy nem kellett volna. Nemcsak neki, neked is sajog, azonnal.
A szeretet nem ismer sem időt, sem távolságot.
Müller Péter
A Kék Madarat nem kell távoli országban keresni.
''A Kék Madár mindig velünk van,
ha szeretjük egymást
és örülünk az élet legkisebb ajándékainak is.
De mindig elrepül, ha bántjuk egymást,
ha irigykedve figyeljük egymás örömét.
Mert a Kék Madár maga a boldogság,
és kalickája az emberi szív.''
(Maurice Maeterlinck)
"Megérteni egymást örömben, szenvedésben,
segíteni ha csak egy szóval, egy gondolattal is,
nagyobb művészet, mint végig barangolni a világot,
gazdagnak lenni és szórni a pénzt.
Mert lelkeink kincse talán a legnagyobb ajándék
és legszebb öröm, amit egymásnak adhatunk,
s amiért nem tudjuk elégszer mondani, hogy...KÖSZÖNÖM."
"Az éhezésnél, a szomjazásnál, a munkanélküliségnél, a szerelmi bánatnál, a vereségnél - mindennél - rosszabb, ha úgy érezzük, hogy senkit, de senkit nem érdeklünk..."
(Paulo Coelho)
A női lélek nem alkot, hanem
megért, nem okoskodik,
hanem megérez, nem tud,
hanem megsejt.
/Csáth Géza/
"A boldogság nem a dolgokban, hanem hajlamunkban rejlik,
s attól vagyunk boldogok, hogy azt mondhatjuk magunkénak,
amit mi szeretünk, nem pedig azt, amit mások vélnek szeretetre méltónak."