Hiperaktív a gyerekem (beszélgetés)
Sziasztok!
Teljesen magam alatt vagyok. A 7 éves gyerekemet 10 nap után ki akarják rakni az iskolából. A tanító néni úgy vállalja csak, ha én ott ülök a gyerek mellett az iskolában minden nap, és felügyelek rá. Ilyet még az életben nem hallottam! Csak azt mondja meg, akkor a 2 éves picivel mit csinálja, elvégre vele vagyok itthon gyesen.
Tegnap fogászaton voltak, mivel 2 óra után elúnta az egy helyben üldögélést, szaladgált. Az osztálytársai megpróbálták elgáncsolni. Erre végig verte őket, káromkodott, köpködött, még a tanító nénit is megrúgta.
Azt mondták olyan agresszív, hogy nem való közösségbe. De akkor mi lesz vele, ha bezárom a 4 fal közé, hogy magántanuló legyen. Az életben nem tanul meg alkalmazkodni. Amúgy ma reggel az igazgatónőnél kezdtem. Ma megdícsérték a gyereket, mert különben aranyos, okos, az egyik legjobb eszű az osztályban. Csak ha rájön a dili, akkor nem ismer sem istent, sem embert.
Megértem én a többi szülőt is, hogy félti a gyerekét, de értsenek meg ők is engem!!!
Gyerekek!
Tejesen kész vagyok.. Ma megint gyujtogatott a drágafiam. Ráadásul az iskolába. A Táskámból vette ki az öngyujtót. Már nem tudom mit csináljak..kész vége...
A pszihológus azt mondta, hogy hát igen a hiperek hajlamosak a gyujtogatásra... ennyi most akkor???
Aki megáztatta meg is szárítja!! :-))) Mozgalmas az életed ne add fel a gyerekkel a dolgokat.
Van ilyen is hogy a "lepukkant felnőttekkel" foglalkoznak. A férjekkel nem tudunk mit kezdeni, se vele se nélküle... Már ahol... A sportot nagyon jó ötletnek tartom. Csak nehogy valami kezdeti fellángolás legyen.
Ha egy idő után elhagy a "lángolás" akkor is csinálja tovább, bíztatni kell. Ha van időd nyomozd ki lesz-e valamilyen "házi verseny" ahol a volt tanárainak is megmutathatja, Igen lesz belőlem valami.
Komolyodni is fognak. De sajnos lesz valami ami nem fog változni.
Kiírtam a lánynak (hajnalba megyek én is este elfelejtettem szólni neki) Iskola látogatásit, és a családi pótlékhoz kérj igazolást! Persze nem értette a másodikat miért kell. Párszor el kellett magyaráznom mire megértette... Kicsit zörrentünk is. Én úgy éreztem érthető voltam, de mégse...
Kedves Gaby!
legalább valami ki utat találtál. Nagyon értem min mész keresztül. Már én is azon a ponton voltam az elmult iskola végén, hogy magántanulóvá kérem a fiam. Aztán akiknek ez a dolga meggyöztek, hogy ne szurjak ki a fiammal ezzel a lépéssel. Nálunk a tanár rajtam keresztül probálta kiüzni a gyereket. Egy váratlan fordulattal ellenem uszitotta a szülőket. _Na ez egyébként külön érdekes-mert ha a másik gyerekét szidják akkor mindenki lapit vagy hangosan be áll a szidók közé, hogy az ő drága gyereke ugyan olyan sőt..na azt el nem ismerné egyiksem. De mindnki nagyon örül, hogy nem ő van a teritéken. Na de amikor a tanárnéninek meglett mondva, hogy ez törvénybe ütközik amit tesz meg ugy egyáltalán honnétveszi a bátorságot, hogy mindenféle tolvaj gazembernek kikiálltja a gyereket...Nos már szánja- bánja. Remélem ez igy is lesz.
Üdvözlök Mindenkit!
Most régóta nem írtam ide, kicsit kimerítő volt az augusztusom. Hosszas keresgélés és gondolkodás után találtam egy helyet, ahol kizárólag hiper gyerekekkel foglalkoznak és ahol volt egy egy nyári program, "Aktív augusztus" elnevezéssel. Ez arról szólt, hogy heti több alkalommal jártak a gyerekek foglalkozásokra (1 órás tréningekről van szó), ahol gyakorlatilag "bemelegítették" őket az őszi iskolakezdésre: csoportos kapcsolatokra, folyamatos padban ülésre, tanulásra, stb. Kinyögtem az árát, de úgy érzem, megérte. A fiam most ment 7.-be, ráadásul új iskolába vittem és egyenlőre simán ment az első hét, sőt, ötöst kapott magyarból!!! Ez még nem minden: bejelentette, hogy beiratkozott kick-box edzésre és oda is jár hetente 2x!
Ez az új iskola már a harmadik iskolája a gyereknek...rettegek szinte, hogy itt simábban menjen minden...az előző iskola tavaly év elején kitette magántanulónak, mert nem tudtak vele bánni. ( illetve addig duruzsoltak, amíg alá nem írtam a papírt, innentől kezdve minden iratban az szerepelt ugye, hogy "a szülő kérésére" lett magántanuló). Ennél az alapítványnál, ahova most hordom, jogi tanácsokkal is tudnak szolgálni, nagyon talpraesett ötletekkel támogatják szegény tudatlan-tanácstalan szülőket, szóval az ő határozott tanácsukra is, de az idei tanévre nem egyeztem bele a magántanulóságba. Ennek az lett az eredménye, ahogy nagyon finoman, diszkréten, de értésemre adták, hogy így nem vállalják a gyerekemet. Kábé, mint egy leprást, úgy emlegették. Persze ezt belecsomagolták egy "ez a gyerek érdeke, értse meg anyuka, nekünk a többi gyerekkel is törődnünk kell" formaszövegbe...először sírógörcsöt kaptam, aztán az utolsó pillanatban elvittem a gyereket egy másik iskolába. Az új suliban nem csináltam titkot belőle, hogy kit viszek oda, mindent megmutattam ( Vadaskerti papírt, ceglédi bizottsági papírt, Heim Pál kórházas papírt), ettől függetlenül végtelenül kedvesen fogadtak és hallani sem akartak róla, hogy esetleg magántanuló legyen a fiam. Hál istennek ez egy kis falusi iskola, 14-en vannak az osztályban, aminek kifejezetten örülök. Csak sikerüljön!!!! A gyerek egyenlőre nagyon lelkes.
Elkezdtem vele én is omega zsírsavakat szedetni, hátha használ.
Nem hagytuk abba az alapítványt sem, hetente 2x viszem komplex viselkedés-tréningre, a gyerek szeret odajárni, meg nagyon úgy látom, hogy használ is valamit.( rengeteg gyerek jár oda, de úgy vettem észre, hogy az én fiam az egyik legenyhébb eset)
Innentől kezdve így fest egy hetem: hétfő-négyig dolgozom, utána otthon a házimunka, gyerekkel tanulás stb. Kedd: hosszúnapos vagyok, estig dolgozom, a fiammal a nővére tanul, én csak kikérdezem.Éjjel jöhet a mosogatás, stb.Szerda: szintén estig tartó hosszúnap...Csütörtök: délelőtt munka, délután egyenest tanítás után viszem fel a gyereket Pestre, az alapítványhoz, este 9-re érünk haza. Péntek: ugyanaz, mint csütörtökön.Hétvége: mosás, takarítás, kert,morgó férj.
Lassan olyan alapítványt is kell keresnem, ahol fizikálisan és mentálisan teljesen tönkrement anyákkal foglalkoznak..;)
Teljesen ki vagyok készülve! De nem hagyhatom el magam, mert van két gyerekem, egy apjuk, aki rosszabb két gyereknél,meg munkahelyem, kertem, háziállatok és mind tőlem várják az ellátást...
Most megyek, mert az előbb bementem a fim szobájába, ami úgy néz ki, mintha trotil vágott volna be, meg éjjel kint felejtettem a ruhákat a kötélen és frankón megázott minden, úgyhogy moshatok ki megint...olyan ez, mint egy mókuskerék, komolyan mondom!
Ne izgulj pár hét és beállnak a dolgok.
Nekem most..jaj elne kiabáljam..egész jó a gyerekem, na de még csak az első hét.. Ma még edzésre is elmerészkedtünk. Tavaj -eltanácsolták- a drága gyerekemet. Idén talán sikerül egykicsit járni. Pedig annyira szeret mozogni az az életeleme csak a kötött dolgokat nemtüri.
Sziasztok!
4 napja kezdtük az elsőt, de ma már 2 gyereket megütött az iskolában. Ebéd után futkozott az aulában, az igazgatónő meg kergette, mert nem állt meg neki. Mi lesz még ebből!
Amúgy tetszik neki a suli, az órák, csak a napközit nem bírja, de hát kötelező. Remélem meggondolják magukat. Délre amúgy mindig elfárad, ez így volt az oviban is. Legtöbbször ebédnél volt vele probléma.
Én meg tiszta ideg vagyok egész nap, hogy mi fog történni. Az iskola azért már mégsem olyan, mint az ovi.
Ja, és senkit nem ismert az osztályból, úgyhogy egész nap a tanító néni nyomában jár, szinte el se mozdul mellőle.
Fel a fejjel, hátha a jó tulajdonságokat is örökölte ;-) Energia, ötletesség...
Valóban könnyen lehet belőlük "ex": a jó tulajdonságaikba szeretünk bele, de a rossz tulajdonságokkal kell együtt élnünk.
Bocs! a nagyokosok azt állítják, hogy bizonyos kor után lehet könnyebb is meg nehezebb is.
Lásd pl: [link]
Megértelek én is ugyan így érzek a többi családdal.
Kérdeznék valamit.Azt állítják a nagyokosok hogy bizonyos kor után könnyebb lesz velük.Ezt te hogy érzed?Mert neked már csak 20 éves a lányod?Tényleg könyeb?Vagy ugyanúgy szenvedsz.
Teljesen igazatok van. El vagyunk zárva a külvilágtól. A "normális gyerekek szülei" jobban járnának, ha nem segítés helyett, Legalább Nem Tennének Keresztbe Nekünk.! ( szándékos volt a 2 írásjel )
Én is félek a tanévtől. Hiába 20 éves, nyári szünet az "övéké volt" a vőlegényével. Tölem kb.150 vagy több km-nyi távolságra. Utolsó évesek mindketten. Egyetlen dolgot nem szeretnék, Nagymama lenni, most még!!! Sok erőt mindenkinek!
igen és maradunk magunknak.
Kezdtem hlolajat adni a fiamnak. Bár az van ráirva, hogy 14éves kortól. Azért remélem nem árt neki. Semilyen válltozást nem látok rajta. Na megyek szétcsapok köztük..
Nekünk is azt javasolja a pszichológus vigyem társaságba a gyereket.De kérdem én hova?Itt kisvárosban nem sok ilyen tipusú gyerek van mint ő.A "normális gyerekek"szülei meg nem is engedik a saját gyereküket az enyém közelébe.Mintha leprás lenne.Pedig szegényke igényelné.Az osztályából alig van barátja.Inkább nagyobbakkal játszik.
Még jó hogy a lányom teljesen más tipusú hiper.De ők ketten akkor is két kakas.Ölik is egymást szépen.
Sziasztok!
Az eleje irásod a fiamról is szolhatna. 3-dikba megy , uj tanárt kap, mindenért ő a hibás.
Nem tudom ti hogy vagytok vele de ma ugyérzem elértünk a csucsra. Nem birom tovább. Egésznap ölik egymást a két hiper fiam. Jobbára a kicsi,- a nagy meg nem hagyja magát. Ma megtaláltam a "bölcsek kövét" mi is nekem a legnagyobb bajom..? Elszigeteltek a gyerekek. Nemmehetünk sehova mert bárhova megyünk ahol nincs hiper nincs egy pillanatnyi nyugalmam. Álandoan rá szólok, rá figyelek. Na és ezt még élvezi is -mert ugye vele foglalkozok meg akinél vagyunk az is vele foglalkozik és ez nagyon klasz-. Ha hozzánk jönnek akkor elkezdi prudukálni magát és leállíthatatlan. A vendégek menekülnek nem is jönnek egy darabig. Már a rokonok sem tolerálnak. Az iskolát ismerjük mennyire nem tolerálnak... És bezárult a kör.
Hát nekünk most kezdi a harmadikat.Én is félek tőle.Ő is normál suliba jár.Szegényre sokszor csak rákenik a zűrt.A tanárok meg elhiszik.Mert hát ő problémás.
Tanulni azt szeret,szerencsére.Remélem most is fog.Új tanítónk lesz.Pedig még utolsó hónapban is úgy volt ez a tanárnő viszi őket egészen 5 ig.Erre évzárón derült ki csak nem.Hanem aki a napközis tanító volt az kapja meg az osztályt.Ja és férfi.Mondjuk nem lesz idegen szerencsére.Meg már ő is ismeri a gyereket.
További ajánlott fórumok:
- Hány éves kortól beszélhetünk hiperaktivitásról?
- Magas intelligenciájú, agyilag hiperaktív, viselkedészavaros kisfiút hogyan lehet kezelni?
- Válni, halmozottan sérült gyerekkel (figyelemzavar, autisztikus, hiperaktív)
- Figyelemhiányos hiperaktivitási zavar felnőttkorban
- A hiperaktív gyermek - Tünetek
- Honnan tudom, hogy hiperaktív a gyerekem?