Házasság, hűtlenség, megbocsátás (beszélgetős fórum)
Ó, hogy miért tette? Gondolod, ha tudjuk, könnyebb túllépni a dolgon?
Vannak számára mentségeim, okokat is találok, de ettől csak egy kicsivel könnyebb. Majd egyszer elmesélem, ha kicsit több időm lesz.
Tudom, hogy harcolnom kellene érte és sokszor igyekszem is, de néha elfogy az erőm...
Évikével persze azóta szakított (azonnal), de továbbra is együtt dolgoznak.
És hát magammal harcolok a legtöbbet, hogy próbáljak bízni benne - közben a vészvillogó ott villog az agyamban, hogy vigyázz, a múltkor is milyen jól hazudott -, hogy ne akarjak bosszút állni, segítsem a visszatalálásban - míg a büszkeségem azt súgja: menjen, ahova akar, vagy ha maradni szeretne, csússzon -másszon a lábam előtt könyörögve...
De tudom, hogy meg kell oldanunk (oldanom) valahogy. Csak jól jönne némi segítség...
Kedves Egyszeregy!En nem voltam meg ilyen helyzetben(szerencsere),de ki tudja mit hoz a jovo!
Az biztos hogy nagyon erosnek kell lenned hogy ne jusson az eszedbe es tul tedd magad lelkileg!En most azt mondom hogy nem tudnam megbocsizni,mert ismerem magam hogy mindennap,sot minden percben felhanytorgatnam es az nem jo.nem birnam elviselni a gondolatot hogy valaki hozzaert vagy megrosszabb valakit o erintett ugy ahogy engem szokott!De neked kivanok sok sok erot hogy ujra olyanok legyetek mint regen.kitartas
Jól teszitek, hogy nem mentek szét!!
Egyszer mindenki hibázhat, jó tanácsot nem tudok adni, de remélem sikerül!!!
Szia! Szabad megbocsájtani, sőt kell is. Enélkül nem tudsz tovább lépni. Hogy próbálkoztok?
Az is egy ötlet lehet, hogy próbáld azt képzelni,gondolni, hogy ő egy idegen férfi akit most szeretnél megismerni, tiszta lappal indultok. Ez legyen a kezdet.
Hogyan élheti túl egy házasság a hűtlenséget?
Nem gondoltam, hogy valaha is ilyen kérdés kell, hogy foglalkoztasson, de így alakult. A lényeg az, hogy kb. háromnegyed éve derült ki, hogy a férjemnek néhány hónapja viszonya van a kolléganőjével. Hosszú beszélgetések, tépelődés, sírás, kínok után úgy döntöttem, ha akar, maradhat, próbáljuk meg helyre hozni a dolgot. Azóta próbálkozunk. Ő igyekszik, de én nem tudok ugyanúgy ránézni, mint régen. Néha nagyon mélyre zuhanok, máskor valamivel jobb. Sokat segített (reményt adott) egy kedves ismerősünk "sztorija": elmesélte, hogy az ő férje is "megbotlott" több, mint 10 évvel ezelőtt.(El nem tudtam volna róluk képzelni...) Túlélték, sőt jobb lett a kapcsolatuk, mint előtte volt.
Ezért kérem, ha van valakinek saját története, kérem, mesélje el! Ne arról írjatok, hogy miért NEM szabad megbocsátani, mert ezeket az érveket már ismerem, hanem arról, hogy hogyan sikerült túlélnetek a férjetek/feleségetek hűtlenségét. De bármilyen jótanácsot szívesen veszek, hisz nem mindenki volt hasonló cipőben, de talán van ötlete, ami hasznomra válik. Sőt talán másoknak is, olyanoknak, akik valahogy szintén érintettek, még nem tudták megoldani a problémájukat és akkor megtalálják ezt a fórumot a rengeteg hasznos tanáccsal :)