Érettségi, pontok, továbbtanulás - gimi után (beszélgetés)

Én a férjemék cégénél látom, hogy működik, és hasonlóképpen, mint nálatok, csak nem angolul, és hát nincsenek annyian, szóval a közvetlen felettes szűri, mennyire illene a csapatba (drága mulatság lenne minden felvételnél a munkából kivenni a csapattagokat). Hazai kkv.

De azért sok helyütt a HR-es eleve szelektál.

Nálunk is hasonló, csak a sztem a sokkal kisebb méret miatt nincs külön HR-es és az 1. kör is magyarul megy.

(Az új srácunk az első heti teljesítményértékelés után elkezdett iszonyúan kepeszteni. Annyit tanult a hétvégén, hogy ma egész meglepett...)

Nálunk nincs "kezdő bér". Mindenki kér amennyit gondol az interjú 3. körében, aztán vagy megkapja, vagy enged belőle, vagy nem jön. Mindre van példa.

És a HR-es semmit nem szűr, csak hirdet, majd továbbítja a jelentkezők cv-jét a leendő közvetlen főnöknek. Így sztem többen kapnak esélyt, mert nincsenek sablonok. A szimpátia ütheti a végzettséget.

Az 1.körben a leendő kollégák is részt vesznek az angol nyelvű interjún, az ő szavazatuk is számít. A 2.kör tisztán gyakorlati teszt, de a leendő kollégák jelen vannak ( főnök nem), segítenek, ha szükséges ( segítséget kérni is egy készség, sokakból hiányzik). A 2 kör mindenkinek megvan, ezek eredménye alapján lesz vagy nem 3.kör, ahol többszintű vezetői garnitúrával beszélget a jelölt. Max itt számíthat vkinél, hogy honnan van a diploma, de erre a szintre 35-ből 1 ember jut el.

Abszolút igazad van. De aki ilyen bátor, nyitott és felkészült, hogy ezt megugorja, az itthoni papírral is bármit elérhetne.

Anno az óvónénink azt mondta, a homokozóban már látszik, hogy ki fogja sokra vinni:-)

El is hiszem.

Az én legnagyobb gyerekem sem való gyakorlati munkahelyre, de számára ez abszolút nem meglepetés. Két doboz gyufát elhasznált, mire megtanulta, milyen szügben és nyomatékkal kell a gyufát a dobozon végighúzni, hogy föllobbanjon a láng. :-D

Veled is egyetértek Logarithmia. Az első 1-2 munkahelyen a fiatal tanuljon szakmát, csapatmunkát. Nem jó nekik sem pszichésen, ha túl gyorsan jutnak magas polcra. Bizony hasznos végigjárni a ranglétrát, belekóstolni több szintbe, belelátni abba, mit is csinálnak a különböző részlegekben.

30-as éveik elején járókról van szó, sokat még nem bizonyítottak máshol, csak pár évig beleláttak a szakmába azáltal, hogy nem topvezetőként kezdtek topfizetéssel, hanem vhol a felső középben.

Sztem az első munkahely legyen élvezetes, hasznos, jó tanító, ráér a második jól fizetni és pozícionálni.

Én nem szeretném, ha 30 éves korra kiégne a gyerekem a topok topjai között, ahhoz meg kell érni, hogy ott mozodni tudjon.

Semmi bajom a külföldi egyetemmel, de sztem nem garantál üdvösséget, sőt, sikert sem feltétlenül, ha az emberke személyiségében az nincs benne. Ha meg benne van, a nyíregyházi egyetemi diplomájával is sikeres lesz ( nem leszólás, csak földrajzilag legtávolabb Cambridge-től kis hazánkban)

Azt gondolom, te is fiatalabb vagy nálam, ha már vegyesen párosíthattátok a szakokat. :-)

Az a jelölt, akik a felsővezetés vezs fel, nyilván bizonyított már máshol.

Azonban mikor még a HR-es dönt arról, kit hívnak be egyáltalán elbeszélgetésre, amikor PÁLYAKEZDŐ vagy, másképp néz ki egy magyar bölcsészdiploma, mint egy neves külfööldi egyetemi papír.

De ez csak a első lépés. Ha fölvettek, onnan lehet bizonyítani.

nekem is van bölcsész ismerősöm, aki sokszorosát keresi Sales-vezetőként a kutató férje keresetének. (Tény, hogy minden gyerekükk mellett teljes idős bébiszittert alkalmaztak, aki a baba 6 hetes korától napközben csak szoptatni vitte be a picit, mert anyuka dolgozott).

Nekem volt francia-infó szakos bnőm, matek-töri szakos szobatársam, és a földrajzot is kb mindennel láttam párosítani.

És volt TTK-n nagyon olvasott és brutál műveletlen csoporttarsam.

Azt gondolom, annyi pénzből, mint az angolszász egyetemeken, itthon is bármit megtanulhat az ember.

A belső igény, otthonról hozott és gimiben csiszolt gondolkodásmód, szorgalom és elhivatottság határozza meg a szakmai életutat.

Én versenyszférában vagyok mérnök. A környezetemben sokan keresnek magyar diplomával nettó hétszámjegyűt, mert jók a szakmában. A legfelsőbb vezetésünk nem magyar, kiválasztáskor a szaktudást nézik, nem az egyetemi rangsorokat és kliséket. És ez így van jól.

Ha az én időmben is lehetett volna, akkor spanyol-kémia szakra megyek. Esetleg spanyol-földrajzra, mert a meteorológia is mindig érdekelt.

Most nem tudom, mennyire rugalmas a képzés. Az én időmben még a szakpárok is szabottak voltak.

Szóval választottam a szívszerelmemet, és hozzá egy oylant, ami jól passzolt és szívesne csináltam. nem bántam meg. De azért örültem, hogy a fiam szereti a kémiát. Hetedikben még elsimerő pillantásokat is kaptam tőle, hogy tudtam, amit kérdezett.

Azt hiszem, akkortájt kezdte meglátni, hogy nem "csak" anya vagyok.

Ja és volt egy latin-matek szakos csoptársam is :) Kicsit bánom, hogy én nem oda mentem, bár attól tartok, sok lett volna. Ógörögön pedig többen is voltak, akiknek a másik szakja matek volt vagy már elvégezték. És egy filozófus haverom is volt, ki aa TTK-ra is járt, vmi matek-féle szakra. szóval lehet itthon is interdiszciplináris, aki szeretne. :) egy menő TTK-s ismerősöm pl, aki művelt is :), alapból vegyészmérnök, de atomfizikusként dolgozik. Egy rokon biológus, de egyetemen matematikát tanít biológusoknak. Szóval sok mindent el lehet érni innen is.

Az amerikai egyetemeken én más miatt meregetem a szemem, és nem kicsit zavar, hogy csomó anyagot lenyúlnak az eredeti őrzési helyekről csak azért, mert több pénzük van. de ez már offok offja. :)

Mi mar nem kotelezo ketszakosok voltunk. En magyarra is jartam es csomo nyelvszakos baratom volt. Csomoan jo matekosok. :) sokan atnyergeltek informatikara, vallalatvezetes stb. Itthon is all mindez. Kl fil ban nagyon kevesen dolgozunk, meg en sem igazan.

A laborok egesz biztos jobbak mashol. Meg a konyvtarak is felszereltebbek. :)

Nekem a koleszban volt alkalmam sokféle emberrel találkozni, de tény, hogy az ember leginkább a hasonszőrűekkel barátkozott. Szóval készségesen elhiszem neked, hogy vannak nem művelt TTK-sok. :-)

Szerintem klasszikafilológiára nem olyan "átlagosak" mennek, mint magyarra vagy más nyelvszakra. Én meg javarészt olyanokat ismertem.

A pszichológusképzés kicsit külön műfaj. Mindig is az volt.

De azért ne feledd, hogy mikor mi jártunk egyetemre, kötelezően kétszakosan voltunk és jellemzően középiskolai tanárnak készítették az embert.

Ha most megnézed a középiskolai tanárokat, akik kb. akkor "jöttek ki", azért köztük is bőven van sokféle. (Ahogy orvosok, mérnökök stb. közt is).

Ki szólta le különben a magyar felsőoktatást itt? :-) Más, valószínűleg kevésbé rugalmas, kevésbé sokszínű (ebben simán belefér, hogy egyes amerikai egyetemeken olyanokat tanítanak, hogy csak meregetjük a szemünket). Ugyanakkor vannak remek szakemberek (ellenben a alborok többsége VALÓBAN elmarad a külföldiekétől, és azért van, ahol ez számít. No meg a szakirodalom hozzáférhetősége is más).

Én simán engedtem volna itthonra a gyereket, nem is sokon múlott. És bizony nem tudom, miből fogja majd visszafizetni az angol diákhitelét, amit a tandíjra vett föl... de ez legyen az ő gondja.

Az azonban, amit somam ír, igaz. A versenyszférában, nemzetközi karriert tervezve, jobb ajánlólevél egy ismert és elismert nem kelet-európai végzettség.

Persze aztán úgyis bizonyítani kell.

De az első benyomásnál előnyben van, aki jó nevű külföldi egyetemen végzett.

Nem szóltam le, bocs, ha így érzed.

Az tény, hogy egyfajta másféle gondolkodásmódot tanítanak, és sokkal interdiszciplinárisabb egy kurzus, szak.

Van, aki egy humán - társadalom - politika kurzusból végül régész lett...Aztán itt egy remek podcast, amiben a lány Corvinus alapdiplomával ment ki az LSE -re mesterre (pszichológia) szakra - ez itthon elég nehezen lenne megvalósítható.

[link]

Férjem, aki 15 évig egy nagy nemzetközi tanácsadónál dolgozott, azt mondta pl , aki egy angol egyetemen pl. történelem szakon végez (nem is közgázon) , annak náluk középvezetői állást ajánlanak (stratégiai) területen , mert annyira rugalmas lesz a gondolkodása, hogy utána bármibe bele tud tanulni (ezek a cégek rengeteget fejlesztik, tanítják ,képzik a munka alatt/közben is a munkatársakat).

Egy jó szakkal, Mon is elérhet egy jó karriert. És kimehet MA-ra PhDre is külföldre, vagy az ERASMUS is jó lehetőség.

De - bár rühellem a rangsorokat , már a gimik között is - azért valószinűleg számít, hogy az egyetem , ahol végez valaki a világ top 20 -ban , vagy a top 800 -1000-ben van.

Nem Magyarországon hangúlyozom, de mondjuk egy menő amerikai cégnél pl . Nyílván nem azt akarom ezzel mondani, hogy a magyar diplomásnak lehetetlen bekerülni egy ilyen helyre, de talán nehezebb...

Amúgy anyaként sokkal jobb közelebb tudni a gyereket, majd az unokát...:-) ettől én is félek, már most:-)

Hozzáteszem, a műveltek is lenéznek minket, de mondom, ez már annyira alapállapot, hogy szóra sem érdemes.

Viszont én nem szeretem ezt az általános leszólását a magyar felsőoktatásnak. Hogy bezzeg Londonban, na ott megtanulják... Itt is megtanulják, vagy van, aki ott sem. Nem ezen múlik.

Én meg nagyon is sokkal találkoztam... akik max fantasyt olvasnak, nem hallgatnak komolyzenét, viszont lenézni azt nagyon tudnak.

Jogászokat egyáltalán nem ismerek.

Azt meg nem mondanám, hogy én különösebben kilógtam volna felfelé a csoporttársaim közül. Minálunk a többség nagyon is jó volt matekból is. Viszont a mostani pszichológusoknál se látok semmi szájbarágást, ellenben gondolkodni tanítást nagyon is.

Én is a BTK-n végeztem és háááát... Egyáltalán nem mondanám, hogy olyannyira jók lettek volna ezekben a dolgokban.

Bizony hogy sokan abban a bizonyos lila ködben léteztek.

Ez nem azt jelenti, hogy bárki a szánkba rágta volna, mit kell csinálni. De sokan nem vették a fáradságot azon, hogy alaposan elgondolkodjanak bármin is.

Tudom, Virgilius, te kivétel vagy, hiszen matekból is hasítottál, de bizony a bölcsészek közt egyáltalán nem volt ciki síkhülyének lenni termtud/matek vonalon. TTK-sok közt viszont nem nagyon találkoztan bunkó műveletlen egyeddel.

(5 évig laktam az ELTE koleszban, szóval volt alkalmam mintát venni - persze nem reprezentatív, de minta). Sokkal többen érdeklődtek, voltak nyitottak általában a világ dolgai iránt.

Az is igaz, a leghőzöngősebbek a jogászok voltak, ott sokaknak egyfolytában járt a szája. :-D