Baba a pocakban vetélés/missed ab után! (beszélgetős fórum)
Judy55, neked is nagyon köszönöm, és tényleg igazad van, írtam az előbb is, hogy a csajokra kell figyelnem, és tényleg mikor velem vannak, minden sokkal jobb. Sajna, most 1 napig nem látom őket, nagyon rossz lesz, pedig csak 1 nap, mégis olyan hosszú... Szóval tényleg nagyszerű dolog!
Teljesen egyetértek veled, tényleg mindegy, hogy mi lesz, fiú v. lány, a baba a lényeg!
Később lehet, hogy szándékosan is belevágunk, mert ez a pici mindig hiányozni fog!!!
Neked is csak mindenféle jót tudok kívánni!!!!
Hát igen, tudom, csak tényleg sokaknak olyan nehezen sikerült, hogy nekem meg furdalásom van, hogy 2 gyerek mellett panaszkodom, bár szerintem ez mindig szörnyű dolog, akkor is ha már van gyerkőc. Én is úgy érzem, hogy szerencsés vagyok, ezért is inkább próbálok rájuk koncentrálni, mert ők itt vannak nekem.
Köszönöm, hogy bíztatsz, tudom, hogy idővel elmúlik, és én is azzal bíztatom magam, hogy inkább jobb, hogy most történt, mint amikor már nagyobb, és talán valami más probléma is lenne.
Mostanában biztos nem vágunk bele újra, inkább várunk, amíg a picink is nagyobb lesz, és a ciklusom is rendeződik, szerintem az is lehetett a gond, hogy nem volt az igazi november 20 körül volt, de a terhesség igazából december közepétől számolható, tehát valami gubanc volt amúgy is.
Még1x köszönöm a bíztató szavakat! Neked pedig minden jót kívánok, és remélem hamarosan lesz babád, és minden jóra fordul!!!
Szia!
Az teljesen mindegy, hogy az embernek van-e gyereke, vagy nincs, a vetélés egy szörnyű dolog, akárhogy is van, talán annyiból "könnyebb", hogy a gyermekeid feledtetik is egyben a bánatot veled. Nekem kettő sikertelen terhességem volt eddig, már kezdek úgy nézni azokra a nőkre, akik képesek életet adni, hogy valami csodalények, pont ezt mondtam a páromnak is, szóval nagyszerű neked, hogy ez már kétszer is megadatott, én csak bizakodok innentől kezdve már, és természetesen ha szeretnétek babát próbálkozzatok mihamarabb!!!
A múltkor ültem az UH-ra, kismamám ültek körülöttem, kérdezik mit szeretnék kisfiút v. kislányt, nálam ez már olyan jelentéktelen dolog, csak annyit válaszoltam rá, hogy kisbabát. :-)
Nem hiszem hogy itt bárki is haragudna rád amiatt hogy van 2 gyerkőcöd!
Sőt ha jól rémlik több lány is van itt akinek van már gyermeke!
Inkább azt mondanám szerencsés vagy mert anyuka lehetsz !
Persze ez nem változtat azon hogy a Picikétek elment!Nem szabad magadat hibáztatni!Innen sajnos nincs visszaút és végig kell csinálni ami ezután jön!Az idő múlásával pedig halványodik a fájdalom!
Csak azt tudom mondani kitartás és türelem biztos vagyok benne ha szeretnétek lesz nektek is még egészséges babátok!
Sziasztok!
Én még csak most regisztráltam, de én is szeretném megosztani a bánatomat... Olvastam a hozzászólásokat, és tudom, hogy én sokkal jobb helyzetben vagyok, mert van 2 gyönyörű egészséges kislányom. Remélem, nem haragszotok meg emiatt, hogy mit panaszkodok, pedig nekem már sikerült.
Történetem a következő: nagyobbik lányom 4400 grammal, kisebbik lányom pedig 4800 grammal született tavaly. Szóval bírom a kiképzést, az elsővel nem volt semmi gondom, a picinél a 13. héten erősen elkezdtem vérezni, sokáig is tartott, nagyon meg voltam ijedve, de hál' Istennek végül egészséges lett. Az első menstruációm után decemberben ismét terhes lettem. Először szégyellem, nem akartam a babát, (pillanatnyi elmezavaromban) de tudtam, hogy úgyis megtartom, mert az enyém, és ha már így alakult, mindenképpen az én picikém. A 6. hétig (2 héttel ezelőttig) minden rendben volt, tegnap viszont kiderült, hogy a baba elhalt, azóta nem fejlődött semmit, a szíve sem ver, a petezsák szabálytalan alakú. Hát nagyon-nagyon rossz érzés volt, mélységesen együttérzek azzal, aki már többször is átélte ezt. Rögtön az futott át az agyamon, hogy az én hibám, mert először nem akartam szívből, igazán. De aztán már nagyon, mert reménykedtem is, hátha egy kisfiú lesz. De sajnos ez így alakult. :( Holnap lesz a műszeres befejezés, utána biztos nagyon odaleszek...
Egyébként nekem már 2 hete is gyanús volt kicsit a dolog, mert mind2 kislányomnál a 6. héten kapásból láttam ahogy ver a pici szíve. Most pedig nem. Valószínű, hogy az orvos is ezért hívott vissza előbb, mert amúgy csak 1 hónap múlva kellett volna mennem.
Nagyon sokmindenen jár az agyam, hogy miért is történt, de gondolom ez nem fog kiderülni.
Köszönöm, hogy meghallgattatok így ismeretlenül és kívánom, hogy minél előbb sikerüljön egészséges babát a szívetek alatt hordani.
Debrecen jó hely (mi is járunk oda)!
Sajnos csak dokihoz!
2007-ben mikor a Kisfiam elment sajnos nem mondták hogy ott van embriopatológia így visszajöttünk!
Talán ha ott szülöm meg már tudnánk mi a baj!
Nagyon erős vagy hogy így tudod tartani magad gondolom mennyire nehéz!
Sok szerencsét nektek is a folytatáshoz!
Szia!
Ráadásul nekem még hétfőn még egy kontroll UH-ra el kell mennem, vagyis már harmadjára szembesítenek a ténnyel, a műtét szerintem kedden v. szerdán lesz. A kivizsgálás egyébként folyamatban van, valószínűleg Debrecenbe megyünk el, ott intézik, ha minden igaz. Én gyakran szoktam idelátogatni a fórumra, úgyhogy biztos fogunk még egymásról hallani, remélem már csak csupa jót!!!!!!
Bárcsak így lenne!
Talán még egy halvány remény ha elmegyünk Fülöp doktorhoz majd valamikor a nyáron aztán akkor majd kiderül!
Bár én azt gondoltam már minden lehetséges vizsgálaton túl vagyok!Talán mégsem nem tudom!
Te pedig mindenképpen vizsgáltasd ki magad .....sajnos hogy Te is ott vagy hogy most már nem utasíthatnak el olyan könnyen!Köszönöm hogy írtál nagyon jól esett !
Gondolok rád jövőhéten!
Szia!
Beleolvastam a naplódba, négys terhesség megszakadt, egyszerűen nem jutok szóhoz, nem értem, hogy lehet ilyen az élet. Nekem kettőből kettő nem sikerült, de az is elég szörnyű. Engem még csak jövőhéten műtenek, utána való héten megyek dolgozni én is. Én sem értem már ezt az egészet, nagyon sok kitartást és erőt hozzá. Hozzáteszem én sem tudok normálisan aludni, nem fizikálisan, hanem lelkileg nincs erőm szinte semmihez, csak a bízakodáshoz van még talán egy kicsi meg a reményhez. Azt kívánom neked, hogy amint lehet újból próbálkozzatok, mert ilyen sok kudarc után már tényleg nem fog rossz jönni, és a következő terhessséged sikeres lesz!!!
Fizikailag jól de lelkileg fúúúúúúú nem tudok rendesen aludni!Úgy érzem értelmét vesztette az életem! Valami azt súgja hogy soha nem lehetek igazi anya!Ez nagyon kikészít!!!!
De azt hiszem most Te is hasonló dolgokat élhetsz át!
Egymás után?...lassan 4 éve....4 év 4 terhesség!
Szia!
Tudom, hogy mit érezhetsz most, ez szörnyű és ez már a 4. terhességed, ami nem sikerült egymás után? Nagyon-nagyon sajnálom, nem is tudok rá mit mondani, nem értem, hogy miért teszi ezt az élet velünk, meg itt sok mindenkivel. Meddig pihensz most otthon? hogy érzed magad most?
Sziasztok!
Már régen nem írtam de a sors úgy akarta hogy megint itt vagyok!Persze olvasom a fórumot és figyelem kivel mi történik!
Sajnálom Judy, legyél erős!
Tegnap fejezték be a terhességem 9 hetesnek felelt meg de ma lettünk volna 11 hetesek és szívhang nem volt!
Nagyon padlón vagyok Ő volt a 4. terhességem.....
Esetleg Dr. Fülöp Vilmosról van valakinek tapasztalata?
Szia Judy!
Megegyszer oszinten sajnalom :(
Egyszeruen nem ertem miert nem alap az hogy kivizsgaljak egybol miert tortenik ez.
Annyit mondok viszont megegyszer, hogy vizsgaltasd ki magad, ne hagyd annyiban, mert neked kell ezeket a dolgokat atelned.
En mar rettegek, mert nem tudom elkepzelni mi lenne ha megegyszer ez megtortenne.
Szerintem mozgass meg mindent mi miatt tortenik veled ez.
Judy, sajnálom nagyon:((((
A gyógyszert arra kell szedni, hogy segítse a megtapadást, illetve termeli a hormont, amíg nem termeli a méhlepény. Szóval abban nem tud segíteni, hogy a petezsákban tényleg legyen valami.
Ha belegondolunk, hogy 1 sejtből, milyen bonyolult folyamatokon keresztül kell kifejlődnie az embriónak, kész csoda, hogy "néha" megtörténik!
Velem az első terheségnél szedettek gyógyszert, mert volt egy kis vérzés a legelején az egyik vizsgálaton. Az a terhesség a 15. héten elhalt. Most nem kellett szednem, minden ok. Most már 28 hetes.
Bizony, ha sikerül kideríteni, mi lehetett az oka, HA ki lehet deríteni, egy kicsit könnyebb lehet legközelebb. HAJRÁ!
Szia!
Amúgy semmi bajom az orvosommal eddig, csak ez a dolog, ami volt, most miatta szívok egy hetet, mert nem adott leletet, már túl lennék a műtéten...ráadásul nem olcsó doki, eléggé felkapott is....
Szia!
Már nem szedem a gyógyszert egyébként, holnap lesz egy hete, hogy közölték velem ezt a hírt, onnantól már nem volt értelme, holott már a kezdet kezdeténé elkezdtem szedni az utrogestant a pozitív teszt után 2. nappal már megjártam a dokit, és rögtön felírta, emlékszek még másfél hete milyen érzés volt, hihetetlen, hogy az ember élete egy pillanat alatt felborul. Azon már túl vagyok, hogy ez miért történt meg, inkább az okára szeretnék rájönni, lehet, hogy lesz genetikai vizsgálatunk, dehát már nem is tudom, hogy mit mondjak erre, hogy idáig jutottunk el...
Szia!
Hivatalos 10 hetes, de valamikor december legeslegvégén foganhatott, ténylegesen olyan 7 hetes, hosszú ciklusaim vannak ugyanis. Te hogyan vészeled át ezt az időszakot? már kezdem azt gondolni, hogy itt már tényleg nem a 3 hónap kivárásának van köze, hanem ha meg akar maradni, mert minden rendben van, megmarad, ha nem, nem. TE mennyit fogsz várni? És természetesn én is nagyon-nagyon sajnállak téged, hogy ezt a rettenetes dolgot megint át kellett élni.
Szia Judy55!
Nagyon sajnálom azt, ami veled történik. Én az előző vetélésem után 3 mensit vártam meg, és utána rögtön terhes lettem. De ugyanaz történt velem, mint veled. Üres volt a petezsák. Másik orvoshoz is elmentem, akkor már kb 7 vagy 8 hetes lehettem, de ő is csak üres petezsákot látott. Én is szedtem Utrogestant, de szerintem már későn kezdtem el szedni. Rá pár napra újból volt egy uh vizsgálatom a dokinál, ás akkor ő már látott embrió részeket. De én akkor már nem szedtem a gyógyszert. Jan.29-én volt a műtétem, mert nem lehetett kimutatni életjelenséget.9 hetes terhes voltam. Én mindenképp azt tanácsolom, hogy ne hagyd abba a gyógyszer szedését! Ne add még fel!Mennyi idős terhes vagy most?
Szia Judy!
Nagyon sajnálom ami történt :-(
Én is azt akartam írni amit rinike írt,csak én itt a hoxán olvastam ilyen történetet!
Szia!
Ez az én történetem, de még nincsen vége, amúgy tök jó érzés, hogy most a fogadott dokim miatt szívok még egy hetet, nem elég az ember baja még ez is, legalább már túl lennék rajta, de nem.
Neked is kitartás, mennyit fogsz még végül is várni, mik a terveitek?
jézusom Judy!!nagyon sajnálom!
neked nem volt még vérvételed?3 és 21 ciklusnapon?mondjuk láttam szedted az utrot, az progi szintre, terhesség megtartására, jó...nem értem....nagyon sajnálom
Sziasztok
Új vagyok itt, de szeretném elmesélni a történetemet.Hátha van valaki aki ebben a cipőben jár vagy van tapasztalata .....
Szóval ..14 évesen jött meg előszőr, ezzel alapjában semmi baj sem lett volna mert nem voltak hatalmas görcseim fájt-fájt de 6 nap után elmúlt.
Vártam a következőt de mikor már másfél hónap is eltelt gyanakodni kezdtem. Persze mindneki azzal nyugtatott fiatal vagyok még majd beáll....
Nem így lett!
14 és 16 éves korom közt 7x lettem csak beteg, ráaásul mindig a legváratlanabb helyzetekben olyan hirtelen,hogy még csak felkészülni sem tudtam. 16 elmúltam már mire el mertem menni a dokihoz. Vérvizsgálat.....Ultrahang...egy napra be is kellette feküdnöm a kórházba. A bal karomba vénásan kaptam a vese stimulálót a jobb karomból pedig vették a vért és nézték,hogy reagál.
Újabb két hónap várakozás következett amire is megküldték az eredményt egy másik városból,ahova továbbították a leleteimet.
Aztán végre kézhez kaptam és vittem a dokimhoz,hidezuhanyként ért a hír :"A mellékveséje túl sok férfi nemi hormont termel"
Sokkolt a hír,még ha ez külsőleg rajtam a kamaszkorom közepén egyátalán nem volt szemrevételezhető.Úgy értem nem voltam jobban szőrős mint más..és nem mutált a hangom sem.
Kaptam egy fogamzásgátlót tablettát "Diane35" szednem kellett három hónapig mert a dokim úgy gondolta ettől majd beáll a menzeszem,és helyreállítja a hormonjaimat.
Nem állította....Amint abbahagytam újta több hónapos szünet kövekezett...
A dokim azt tanácsolta ha 25 évesen babát szeretnék álljak neki gondolkodni,hogy mit vállalok be érte 23 évesen.
Most 23 éves elmúltam. 2 és fél éve élek párkapcsolatban de rettegek tőle,hogy mi lesz ha hosszú évekbe telik majd,vagy talán sohasem lehet babánk?
1 éve a Jasminellt írták fel nekem,most is azt szedem és így minden hónapban megjön, de csak a gyógyszerrel...tudom,hogy ez csak "ál menstruáció"
Remélem nm untattam senkit a történetemmel, és lesz olyan aki tud nekem tanácsot adni mit tegyek?!