Segítség... szerető lettem és vagyok (beszélgetős fórum)
Na csak hogy világosabb legyen!
ugyi itt minden hozzászóló elutasítja azt, hogy megcsalja egymást a pasmák meg a nömák és hát ugye ő sose meg senyvedjen meg az az áruló aki ezt megteszi ... aztán tele van hasonló topiccal a hoxamoxa!
mondjuk nem értem, hogy miért jön össze valaki a párjával ha egyszer majd megcsalja! már az ismerkedésnél el kellene dönteni, hogy megéri e vagy sem! Végig tudom e a kedvesemmel élni az életem vagy sem!
:)
Öszinteség vagy álszentség?
ma már leírtam több hasonló topicban, hogy piszok jó hely a hoxa! itt csak tökéletes emberek vannak akik se nem csalnak se nem ezmegaz meg facsiga! :D
Azzal, hogy szerető lettél, elárulsz Valakit (a "párod" FELVÁLLALT párját) és segítesz egy másik embernek, hogy Ő is elárulja azt a Valakit(a saját felvállat PÁRJÁT).
Ha gond vn a kapcsolatában, akkor rendezze és válasszon, szerintem ez az egyenes út.
Persze van millió millió önigazolás, hog miért jó ez így, de ezeket az önigazolásokat a gyengék használják.
Légy erős, (még ha nehéz is) válaszd az egyenes utat, válassz olyan embert, aki felismeri és követi az egyenes utat.
Mellesleg egy harmadikért szakítani azért is rossz dolog,mert "csöbörből vödörbe"eshetünk.
Az azért érdekes dolog,hogy szerinem minden nő meg van áldva avval a képességgel,hogy abszolút érzi,hogy szeretik -e vagy sem,kihasználják-e vagy sem.Mégis nagyon sokan becsukják a szemüket és csak a fülüket nyitják ki,hogy hallják a szép szavakat ,amiket inkább elhisznek ,mint a saját szívük sugallatát.Hát persze ,mert szerelmesek.
De a szerelem nem vak és nem süket.Csak a birtoklási vágy ami fűt egy nőt,akkor is az enyém lesz,ha szeret, ha nem,ha jó nekem ,ha nem ,akkor is.
Vannak nők és vannak férfiak.Az ösztönökből,szokásokból adódóan 20 éven felül igyekszik mindenki egy párt tudni maga mellett.Aztán amikor tellik az idő akkor jönnek rá ,hogy nem biztos ,hogy a nekik maximálisan megfelelő párt választották,ilyenkor lép a képbe a harmadik fél és lép életbe a megcsalás.
Mennyivel egyszerűbb lenne az élet,ha az embereknek nem lenne szükségük egy harmadik félre ahoz,hogy rájöjjenek,nem a megfelelő kapcsolatban élnek.Mennyivel tiszább lenne minden,ha önmagukért és a saját boldogságuk miatt szakítanának,nem egy harmadikért(az ráér később is)Mennyivel egyszerűbb lenne ha őszintébbek lennénk minden téren.
persze hajlamos vagyok sajnálni magamat, hogy nekem a legrosszabb.
miért lenne nekem jobb, mint a nőjének?
hiszen a nő is talált magának (állítólag) egy harmadikat.
Amúgy érdekes dolgok ezek, mert a baráti körömben sok pár elvált. Ők olyan 18-20 évesen kerültek össze és bizony 10-12 év után sokan elváltak. Előszőr mentek a megcsalások, majd amikor valakinek komolyra fordult valami, akkor lépett. Mindenki azt hozta fel mentségnek, hogy túl fiatal volt, meg azóta változott az igénye, ha most választana párt teljesen más tulajdonságokat tartana fontosnak mint akkor.
Viszont volt egy pár akikről azt hittük, hogy biztos a válás, de rendbe tudták tenni a dolgokat és azóta is szuperül élnek. Bár ők aztán megjártak minden poklot.
én hiszek a sorsszerűségben, nem véletlenül történnek úgy a dolgok ahogy történnek. Persze aki hagyja, hogy történjen. Ezért nem szabad görcsösen ragaszkodni valamihez/valakihez, mert így elszalasztja az ember azt a dolgot amiért ez az egész történt.
Persze negem is csaltak már meg az életben és tudom, hogy milyen érzés, de bármennyire is fájt elengedtem.... az ember nem egy tárgy aki felett uralkodni lehet,
Ez így van!Ezért írtam Judynak is hogy kerülhet a másik oldalra nincs garancia hiába hiszi.Egyet tudsz mindent megadni,ami tőled telik és szeretni őt!!És ahogy írod minden percét megbecsülni!És ha már egy ilyen helyzet ki is alakul fölösleges bárkire is ujjal mutogatni,mert evvel csak magunkat mentjük fel.
Azonban ha már lesz gyermeketek és látod hogy imádja az apját az érzéseid neked is máshogy alakulnak és akár így van akár úgy... egy életre szeretnéd a párodat magad mellett tudni!És ez is ugyanolyan érzés amit nem lehet ész érvekkel irányítani.
ebben tökéletesen igazad van.
egy ilyen helyzet egyszerre hoz boldogságot és gyönyört, a másik oldalon meg szenvedést és kínt.
A szerelem mindig fáj is!!!!
Viszont abban nem hiszek, hogy azért mert egyszer valaki valakit kiválasztott az egy életre szól.
Tisztában vagyok, hogy velem is bármikor megtörténhet, hogy elhagynak ezért úgy próbálom élni az életemet, hogy minden percet megbecsülök amit vele lehetek :)
Hát ez jó kérdés....
Ez a tipikus mi lenne ha....
Nem tudom. Talán nem, talán igen...bár nem hinném, hogy én valakivel együtt tudtam volna maradni csak a gyerek miatt...
Na ilyenkor jönnek a tépelődések, a hosszú hónapok, talán évek...
Ha megnézel mondjuk egy olyan kapcsolatot, ahol 18-20 éveseknek kell dönteni, ott nincs ilyen hosszú átfedés. Mert nincs kötődés, ezért bármikor lehet a másikat "dobni"
Egy család esetében ez már nem olyan egyszerű. Talán beleszeretnek egymásba, aztán jön a feleszmélés időszaka, na jó megpróbáljuk külön, közben múlnak a hónapok... aztán rájönnek nem megy külön....
Szóval ezt csak az tudja aki volt benne...
igen nem én voltam a szerető, hanem ő. Nem volt ez egyszerű senkinek sem. Szerintem vannak akik számolatlanul csalják az asszonyt vagy a férfit, na őket én is elítélem.
Vannak viszont azok, akik valahogy bele kerültek egy ilyen helyzetbe és ahhoz, hogy a megfelelő döntést hozzák sokszor hónapokat vagy éveket tesznek tönkre. Hidd el ebbe ők is belerokkannak..