Ponyvaregény (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Ponyvaregény
és még ezzel kapcsolatban jutott eszembe, hogy az sem mindegy milyen háttérrel indul az ember. Ha már férjeinkről van szó :-), az enyém minden bizonnyal ugyanazon a területen mérnök lenne nem szerelő ha nem idős szülők gyereke lenne (akik mellesleg nem is voltak eleresztve anyagilag) És is diplomás lennék, ha a családom anyagi háttere nem olyan lett volna amilyen abban az időben amikor érettségiztem.
Szerintem Eszter, aki a cikket írta, burokban él. Én is így éltem évtizedeken keresztül: a szüleim mindent megadtak, csak tanuljak, kifizették a nyelvvizsgáimat... cserébe segítséget is csak ritkán vártak el.
Aztán, mikor dolgozni kezdtem egy Átlagos középiskolában, akkor rájöttem, hogy én is burokban éltem eddig. Igenis léteznek szegény, lecsúszott szülők, neveletlen gyerekek, akiket nem érdekel a nyelvtanulás.
Ha nem kezdek el dolgozni és mindezzel szembesülni, lehet, hogy én is elítélném G.-t.
Így Hála Istennek, kiszélesedett a látóköröm.
nem a rossz értelmében godnoltam az élelmes kifejezést. Talpraesettre gondoltam inkább. Persze jó egy diploma, de az sem irányoz elő mindjárt jó fizetést :-) (úgy értem nem mindegy milyen diploma a diploma)
Ezzel részben egyetértek, viszont nem tudom mit értessz élelmes alatt. A másik meg az, hogy a férjem diploma nélkül rohadt sokat dolgozik, fizikailag is, meg időben is. Rá lehet mondani, hogy élelmes például. (másodállások, maszekok stb.) Viszont látom a diplomás férfi kollégámat, negyed annyit nem dolgozik, fele annyira sem élelmes és könnyedén kétszer annyit keres. Szóval ezért jó egy diploma.
na és ezt már csak nehezíti ha gyerek is van
vétkezni n is szoktam, mert azért már muszáj; havi 1-2szer anyuéknál van a gyerek, macskákat elzárom a hálószobától, embert átzavarom a másik hálóba és alszok vagy 10órát egyhuzamban... feltöltődöm
most is mennem kell már... 7 percet már elloptam a tanulásból... szakvizsga :S
gyerek témát kihagyva: felnőttként tanulni csak támogató hátérrel lehet. Vagy valaki el kell, hogy tartson mellette vagy olyan munkahely kell ahol "elnézik" a tanulással járó "kellemetlenségeket" és sorolhatnám. Amúgy meg aki élelmes az megélhet diploma nélkül is, aki nem annak lehet 3 diplomája is
Én múlt éjjel is 8 órát aludtam mégis úgy érzem magam mint akit agyonvertek. Irigykedem.
Hát igen, ez nálam is úgy volt, különösen vizsgaidőszakban, viszont hosszútávon nem tesz jót sem az idegeknek, sem a memóriának. Szóval mostanság már 5-6 órát alszom, és néha vétkezek és képes vagyok 8-9 órát is aludni szombatonként.:)
megszoktam.... anno egyetem alatt is mindig éjjel tanultam, így mikor megszületett a gyerek már rutinom volt... de érzem, hogy ahogy öregszem egyre nehezebb... ezért írtam, hogy egyelőre beérem ennyivel
szerintem a cikk irojának fogalma sincs a dolgokrol,ilyet csak egy érzéketlen ember tud irni,aki elkényeztetet ,magának valo és mindent a szülei a segébe tettek igy kőnyü,érvényesülnőd,és kőnnyen ossztod az észt,más kárán.szerinted valaki csak akkor jo ember ha diplomás.vannak szegény iskola nélküli tiszteséges jo emberek akik szépen nevelik a gyerekeiket diploma nélkül.lehet ojan tőkéletes vagy munka suli háztartás stb.gyereket meg képtelenek vagytok csinálni.egy barátnő aki jo lelkü ijet nem ir
3 óra alvás?????????????? Az kemény. Hogy csinálod?
Nincs olyan gyerek meg iskola a világon, akiért én három óra alvással beérném..... :))))
meg az igazsághoz hozzátartozik, hogy én be sem vállaltam volna a gyereket egyedülállóként, pláne ha szülői háttér sincs... annyiban igazatok van, hogy nekem azért volt segítségem... viszont nekem kimaradt a gyed/gyes időszak
én az alvásból spóroltam/spórolok... egyelőre 3 óra alvással "beérem"
Én is tudom, hogy nehéz, 3 gyerek, munka mellett diplomáztam, nyelvvizsgáztam, nemigen volt segítségem, és rohadt nehéz volt: Az én idegeim eléggé kikészültek, pedig alapból sokmindent kibírok, a gyerekek jegyein meg lehetett látni,hogy anya tanul...és az ő jövöjuk szempontjából nem mindegy, hogy hogy tanulnak...szóval, iszonyat nagy stressz az egész, és a gyerekek szemében 3 elfelejtendő év. Mielőtt belefogtam, én is azt hittem, hogy mindent lehet csak akarni kell, de be kellett látnom, hogy nem így van, a nap mindenképp csak 24 órából áll. Szóval nyugodt családi háttér , jó férj, segítő nagyszülők nélkül, nem tudom ki tudja ép ésszel végigcsinálni.
így van, én is egyedül vagyok, nagyszülők nélkül, nem lehetetlen, viszont tényleg sokkal nehezebb!
Nem arról van szó, hogy nem lehet. Viszont sokkal nehezebb, főleg egyedülállóként, nagyszülők nélkül.
Hát a ponyvaregényekbe'!;)
van gyerekem, tudom hogy nem olyan könnyű tanulni, melózni mellettük, de meg lehet csinálni; pláne ha nem csak kifogásokat keres az ember, hanem inkább a megoldásra törekszik
Ítélkezés helyett inkább segítő kezet kellene nyújtani G.-nek. Én így gondolom.
És különben is hol van az kőbe vésve, hogy csak a egy diplomától, nyelvvizsgától lesz vki "ember"?
ez meg a másik, meg mernéd mutatni "G"-nek ezt a cikket? vagy annyira nem vagy bátor?
Nem tetszik ez a cikk, rosszindulatú, lehordod a "barátnődet" magadat meg beállítod tökéletesnek
nagyon bírom, amikor egy olyan nő okoskodik, hogy mit hogyan kéne ha valakinek gyereke van, akinek nincs is gyereke, így könnyű mást elítélni.
Főleg ha a "barátnődnek" nincs is segítsége
Igen. És? Tényleg ponyvaregény. Tipikus példája annak, amikor valaki tudja, hogy mi az igazi és egyetlen járható út az életben, neki sikerült és mindenki, aki más úton jár az minimum irigykedik, valamint szánalomra méltó mind viselkedésében mind gondolkodásmódjában.
Egyébként meg véleményem szerint így "kibeszélni" valakit, aki a barátjának gondol szerintem ismeretlenül is eléggé csúf dolog. Az, meg hogy "távol álljon tőlem a gyanúsítgatás" körítéssel azt sugalja, hogy a barátnő édesanyját sírba vitte a lány viselkedése számomra megdöbbentő.
Nem a történettel van a baj, hanem az ítélkezéssel, én úgy gondolom. Persze, nem kell túlidealizálni az anyaságot, ebben igazad van, de alulbecsülni sem, ahogyan a cikkíró tette.
Nem szabad készpénznek venni, amit kívülről lát az ember.
Nem tudom, hogy van-e gyereked, de minden túlidealizálás nélkül is tény, hogy akinek gyereke van, annak iganis nem olyan könnyú egy munkahelyet találni, tanulni, vagy sorolhatnám. ezt mindenki tudja, akinek gyereke van. Különösen, ha nincs senki, aki vigyázzon a gyerekre, míg ő fenti dolgokat műveli. Ilyen gonodolatok általában csak az olyan emberek fejéből pattannak ki, akiknek nincs gyerekük. akiknek meg van, azoknak meg általában fontosabb a gyerekük körüli teendő, mint a saját becsvágyuk.