Pánikbetegség - Tapasztalatok. Kinek mi segített? (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Pánikbetegség
Szia Huanita!
Én 9 hónapja szenvedek pánikbetegségben.
Nekem ilyen hullámzó ez az egész néha tök jól vagyok,nem is gondolok rá,néha meg olyan rosszul vagyok,hogy szinte hívnom kell a mentőt.
Olvastam,hogy neked egyszercsak elmúlt,én ebben nagyon nehezen hiszek,mindíg azt hiszem,hogy nekem is elmúlt,de mégsem.Már csak abban bízok,hogy egyszer nekem is elmúlik.Igy nem tudok teljes életet élni.
Szia.Vátsál dokit,olyanra cseréld le aki szimpi neked,és igen igazad van azt kell érezned hogy meghallgat téged!
Jaj ha tudnék annyira segítenék nektek!
De olvasom 8 éve valaki ebben él!Ez iszonyú.Én már nem is tudom meddig volt nekem,2-3év,de rohadt rosz volt.Kitartás egyszer csak elmúlik.Legalább is nekem egyszercsak eltűnt.
Sziasztok!
Már írtam korábban és most is beleolvastam a hozzászólásokba és nagyon örülök hogy kicsit aktívabb lett a fórum.
Nem akarom leírni újra a saját esetemet,korábban már megtettem és nem akarok senkit sem untatni.
Lényeg hogy nálam is nap mint nap jelentkeznek a tünetek,pedig állítólag a legkorszerűbb gyógyszert szedem aminél nincs jobb,és tény hogy majdnem két évig tökéletesen jól voltam tőle,most mégsem használ úgyhogy ki kellett egészítenem egy kis frontinnal,de így elviselhető.
A pszichiáter azt mondta hogy életmódváltás kell,mozgás,szórakozás,barátok,ne pedig nyugdíjas élet,munka,haza,alvás,munka,haza alvás,mondjuk lehet hogy igaza van és hogy ez a probléma,hát majd meglátjuk!én most elkezdtem relaxálni,mert az agykontrollba hiszek,bár még nem sikerült soha alfába jutnom,de igyekszem.Lívia,ne aggódj,leszel még boldog,én is 8éve vagyok benne hasonló gondolataim vannak mint neked,de hidd el hogy tuti lesz jobb,én is ebben bízom és ez ad erőt!A többieknek is további szép napot kívánok!
Ezt az állapotot senki nem beszéli be magának!Nem találja na most nekem pánikrohamom lesz!És nem tudsz úgy leizzadni 1 perc alatt hogy folyik rólad mindnhol,és majd kiugrik a szived...csak azért mert kitaláltad,úgy akartad!Ez valódi!Senki nem tudja eljátszani.De a legfőbb!Mért akarnék magamnak ilyet?Pont mikor boldog voltam?Meg azt sem tudtam hogy van ilyen!Most ha kinevettek ha nem én azt hittem először hogy terhes vagyok!Hogy szédölgök,rosszul vagyok....el is mentem nőgyógyászhoz.Mert azt sem tudtam milyen mármint terhesnek lenni,az sem voltam még.Hallottam hogy rosszul vannak,csak azt nem értettem hogy mért csak a boltban vagyok rosszul.Elmondtam a tüneteimet a nődokinak,aki azt mondta ez pánikbetegség,menjek el pszihiáterhez!Nem is hallottam olyat addig hogy pánikbetegség!Most meg már mindenkinek van!Szóval butaság azt hinni hogy bemesélik maguknak!Senki nem akar korlátok között élni.mert ez bizony beszorít mindenkit!Nem hiszem hogy ezt valaki kivánná még ellenségnek sem!
Nem értek egyet!Ahova én jártam senki nem kapott placebót pánikra!!!!!!
Persze!Kell a gyógyszer!Mivel ez nem pszihés betegség,nem lehet kezelni csak azzal hogy ki akarok kerülni ebből!Azért kell a gyógyszer mert ez egy kémiai zavar,az agy nem termel megfelelő szinten egy bizonyos hormonból az endorfinból.Ezt egészíti ki a gyógyszer!aztán egyszercsak beáll ez a szint és fokozatosan elhagyható a gyógyszer akkor már fogja termelni.Nekem legalábbis a doki így magyarázta el.De el sem szabad hagyni magunkat,akarni is kell!Szép napot.Ha én kijöttem belőle mindenki ki tud!:))
én eddig azt ajánlgattam h pusztán önuralommal lehet jóirányba fejlődni.de szerinted a gyógyszer segít.de hogyan? miért jó?
Semmi baj.2 évig szedtem a seropramot.Pontosan nem tudom mi okozta,nem halt meg senkim,sőt szerelmes is voltam,épp egy olyan kapcsolat jött össze amiért küzdöttem,olyan boldog voltam.Totál nem értettem hogy mi van velem.Csak sejtem hogy miért,lehetett de ide azt nem akarom ki írni....
Szia, Huanita 80!
Te gyógyszereket szedtél és erős volt az akaratod, azt mondod, hogy ez a kiút? Mennyi ideig szedted a gyógyszereket, és tudtad-e, hogy mi hozta ki Nálad a pánikot? Ne haragudj, hogy ennyit kérdezek!
Sziasztok.Beleolvastam a hozzászólásokba.Nagyon eggyütt érzek veletek.Én is voltam pánik beteg elég hosszú ideig tudom milyen.De Szedni kell a gyógyszereket és akarni kikeveredni belőle,és akkor sikerül.Én is azt hittem vége a világnak,sosem leszek már "normális",de sikerült.Most már úgy gondolok vissza rá de rég volt,meg de rossz volt!Ha tudok segíteni segítek bárkinek tanácsokkal,kérdezzetek bátran!
egyedül az annak van joga pánikrohamhoz,akinek a szervei saját életet élnek és hallhatóan visszabeszélnek és vitatkoznak.de ha megvizsgáltatod magad valószinüleg nem fogják azt mondani h igen az ön pánirohamai megalapozottak,mert van a gyomrában egy ágyúgolyónyi lyuk,és a szivében 14kamra van amiból csak egy működik és genetikailag csak fél tüdeje fejlődött ki ami nem reagál az agyi ingerekre.na ilyenkor talán van alapja a dolognak.de itt senkinek semmi baja! sőt! ez nemis betegség hanem beidegződés.egy kis agyi működési kitérés.ami vissza lehet billenteni.ha a rákosokat is meg tudják gyógyitani....én sosem szedtem be semmilyen gyógyszert.eleinte büszke voltam magamra ha kimentem az udvarra.most meg már nevetek azokon az időkön.nekem a talpmasszázs nagyon sokat segitett,pedig nem hittem benne,de mikor a lábamhoz nyúlt aki kezelt és mondta h nem fekszem időben nem iszom eleget és nem eszem elég rostot és kicsi gond van epével májjal és vesével,aztán 2hónap kezelés után szétesett a vesezónában a bogyó a talpamon,másnap meg kipisáltam a vesekövem az furcsa volt...
Sziasztok!.... Sokat gondolkodtam hogy írjak e de úgy döntöttem muszáj segítséget kérnem. lehet, hogy levelem hosszú sikerül, de muszáj kiírnom magamból azt ami nyomaszt. 22 éves lány vagyok, a problémám az, hogy már egy jó ideje úgy érezem, hogy "nem kerek a világ" számomra.. Sokszor félek, szorongok, és ilyenkor nagyon kellemetlenül tudom érezni magam.. sokszor van az, hogy a lehető legváratlanabb pillanatokban „bepánikolok", és ilyenkor elkezd hevesen verni a szívem, izzadni a tenyerem, szédelgek, úgy érzem elájulok, hogy kiszaladnék a világból, hogy fáj mindenem, hogy elgyengülök. Ilyekor nagyon megijedek, félek, hogy valami komoly betegségem van, vagy halálos beteg vagyok.. meg ilyen – tudom – buta, nevetséges dolgok.Az igazásgoz hozzátartozik, hogy édesanyám 10 éves koromban váratlanul elhunyt, édesapám pestre költözött, tesvérem is elköltözöt és én hosszú ideig egyedül éltem, csak ritkán találkoztam családtagjaimmal. Nagyon magányosnak érzetem magam, elkeseredetnek, míg nem belépett az életembe a párom, aki nagyon sokat segt nekem, aki megérti hogy mitől szorongok.. Úgy érzem csak Ő van nekem, nagyon szeretem mégsem érzem most azt hogy „kerek lenne a világ".. Sokszor mikor éjjel párom dolgozik és egyedül vagyok borzasztóan félek, rettegek, szorongok, „bepánikolok", hogy "jajj mi lesz ha lehunyom és a szemem, és másnap már nem kelek fel".. sokszor arra gondolok, hogy miért kell nekem így élnem, miért kell hogy mindig beárnyékolja valami a napjaimat, hogy miért szorongok mindentől, sokszor úgy érzem, hogy már nem leszek igazán boldog az életben, ezt kell elfogadnom, így kell élnem, hogy egyszer nagyon lent, egyszer kicsit fent. Ugyanis sokszor volt már ilyen időszakom, már sok sok éve van ez.. és van volt amikor erőt vettem magamon, és "meggyógyítottam magam" egy kb fél évre,aztán újra..elkezdetm "agyalni", szorongani, félni, meghátrálni, nemtudtam szembenézni a gondokkal..stb.. voltam már pszichológusnál, pszichiátrenél..de aztán mikor újra kezdem visszatalálni önmagamhoz, nem jártam, gondoltam innen már én is megtudom oldani a problámimat, Így is volt - egy kis ideig- aztán újra.És talán itt rontottam el… Az utóbbi időben felkerestem egy pszichiátert, aki frontint és paraxotot írt fel..Nem éreztem jól magam nála, mert nem igazán hallgatta meg a problémáimat, csak jóformán adott egy receptet.. de nekem nem ez kell!.. én szeretném elmondani valakinek azt amitől szorongok, félek, rettegek.., szeretném elmondani, hogy mi nyomszat, és szeretném úgy elmondani, hogy ne mosolyogjanak ki.. - ugyanis ha valakinek elmondom, hogy mitől szorongok hogy pl: " nem merek elaludni, mert félek, hogy nem ébredek fel, hogy ha fáj valamim biztos meg fogok halni, hogy nekem nem lesz családom mert úgy sem érem meg"- kinevetnek, és elintézik annyival hogy „jajj de buta vagy, 22 évesen mi problémád lehet" de én úgy szeretném elmondani a félelmeimet, szeretném ha valaki megnyugtatna, ha valakis segítene visszatalálni önmagamhoz, hogy ha valaki biztatna, hogy minden kerek lesz újra.. nem csak egy recept és el van intézve.. sajnos nagyon sokszor vannak sírógörcseim is (amik bármilyen furcsa sokszor ,kicsit megnyugtatnak).. sokszor "törik el a mécses".. és ami a legrosszabb van amikor már úgy vagyok vele, hogy beletörődök, mondván nekem ez jár, ez van, én is fogok élni, félelem, szorongás, álmatlan éjszakák, remegés, pánikolás, sírás, bánat, szomorúság,, néha egy kis mosoly (ami lassan már nem őszinte mosoly).. Pedig én mindig az a lány voltam aki rácsodálkozott mindenre az életben akár a naplementére,akár csak az úgy az ÉLETRE, imádtam mindent, imádtam megélni,átélni mindent, mindig mosolyogtam.. pedig egyedül voltam… de ma már nem az a lány vagyok!!! és ez elkeserít rettentően...és ahogy ezeket sorokat írom, ismét könny szökik a szemembe... sokszor próbálkoztam öngyógyítással, hogy megpróbáltam magamban helyre tenni a dolgokat elmagyarázni magamnak, hogy "nincs semmi baj, minden rendben van, minden szép is jó..stb de ilyenkor újra újra váratlanul jön a pánik...ideg a nyomromon, remegek, halálfélelmem van stb... Csak a párom tartja bennem a lelket Ő a mindenem.. segít, fogja a kezem.. pedig látja mennyire magam alatt vagyok..mégis melettem van..Ő ajnálotta, hogy kérjek segítséget szakembertől.. és bíztat, hogy ne aggódjak lesznek még gyönyörű napjaim.. de ilyenkor csak elsírom magam..... Sokszor úgy érzem, hogy CSAK mellette érzem magam biztonságban, csak az ölelése a menedék számomra.. és már csak ő az életem értelme... Borzasztóan elkeserít, hogy nem találok vissza önmagamhoz, hogy úgy érzem nekem mindig be árnyékolja valami az életem... Annyira sokszor probálok változatni a dolgokon, de mindig ugyanoda jutok ahonnan elindultam, mintha egy állandó mókuskerében élnékmint azt már említettem, 10 évessen elveszítettem az édesanyámat..ezt akkor még nem tudtam felfogni, és mostanában jövök rá hogy ,mennyire, jó lenne valakihez odaszaladni és elmondani a gondjaimat, hogy ne csak mindig szegény páromra zúdítsam.. És sokszor arra gondolok, hogy mi lesz ha én is olyan fiatalon "megyek el" mint, anya, olyan hirtelen, hogy én sem érhetem meg majd azt hogy gyerekeim felnöljjenek, hogy én is majd összesek csak úgy és meghalok, mint ő...tudom ez butaság..de sokszor ettől félek... Annyi minden rossz-csúnya dolog van a világban.. miért te történhetne velem valami:(((.. ilyenek járnak a fejembe.. de nem merem senkinek elmondani, csak a páromnak...és Önnek... Nagyon szeretnék visszatalálni önmagamhoz, megtalálni a szépet az életben.. nem pánikolni.. Van amikor nagyon félek, rettegek, remegek, pánikolok, akkor az orvos által felirt frontint veszek, be és ilyenkor jobb, megnyugszom, éjjel eltudok kicsit aludni.. de tudom hogy ezzel csak a szőnyeg alá söpröm a gondjaimat, és nem oldom meg ezzel.. Érdekes.. sokszor tudom, hogy mi lenne a helyes út, mégsem merek egyedül elindulni.. ha egyet előre lépek hármat hátra.. és akkor csak sírok, és kilátástalannak tűnik minden...elvagyok keseredve!. hogy itt vagyok 22 évesen az életem legszebb korszaka lenne, de nem az.. Talán én nem engedem magamnak, talán minden csak fejben dől el? talán azzal, hogy minél többször mondogatom magamnak, hogy " úgy sem lesz már szép életem", "úgy sem lesz kerek újra minden", "minek örüljek, ugyis bármikor jön egy pánik és akkor mennnyire rosszul tudom érezni magam", "nem tudok erős lenni"... talán ezzekkel a mondatokkal csak nehehizetem az utam az alagút vége felé.. nem tudom.. csak azt tudom, hogy szeretnék újra az a lány lenni aki mindenben az örömét lelte...szerintetek mit tegyek? kihez forduljak? kérem szépen segítsen nekem!!!!Leszek valaha boldog? vissza kapom e régi önmagam? :(
tehát vajon mért igy próbálják meggyógyítani a pánikbetegeket? ha placebót kapnának az ilyen idegi problémával küzdő betegek az is ugyanijen lenne.azt hiszi az ember h a gyógyszer nyomja el a pánikot,holott csak a megnyugvás h beszedte.ha kőkeményen leinnád magad annak is ugyanolyan bódíttó hatása van csak nem egy kis bogyó amitől azt hiszed h meggyógyít.Ciradar jó úton jár.először több rohamot is le kell küzdeni...aztán már csak kevesebbet,aztán csak egyet,végén az az egy is olyan gyenge h az kész röhej....
A XANAX nagy biznisz a gyógyszeriparnak. 1 mg előállítása: $ 0.024 .Eladási ára:$ 136.79 Szorzószám:5699.58
Sziasztok!
Júliusban jártam erre utoljára, akkor a gyógyszerleálláson agyaltam, azóta más gyógyszert szedek, de már nagyon unom.
Április óta marha sokat tanultam arról, hogy lehet pozitív gondolatokkal irányítani az életünket.
Nekem a rohamaim "mindössze" annyiból állnak, hogy a szívem furán ver, néha kihagy, néha meg majd kiugrik a mellkasomból. Persze ettől elkezdtem félni, és akkor már napokig úgy járkáltam, hogy sóhajtoztam, mint öreganyám, és még akkor sem éreztem, hogy elég levegő jutott volna a tüdőmbe... Ez még néha most is előfordul, de akkor arra gondolok, hogy ez megint egy hülye tünet, hagyd abba.
És láss csodát, elmúlik...
A félelemérzet még mindig jön néha-néha, de seperc alatt leküzdöm.
Orvos persze nem csinál semmit, szerinte "csak így tovább, szedje tovább a gyógyszereket", de nekem a tököm tele van velük, és a gyógyszert is abba fogom hagyni, már megint dóziscsökkentésben vagyok.
Április óta nem tudtam egy jót berugni az idióta gyógyszerek miatt, állandóan aludnék, és csak betegnek érzem magam miatta.
A gyógyszeripar az ilyenekre van ráállva, mint mi. Belőlünk és a napi több mg nyugtatóból és antidepresszánsból annyi pénzt szednek össze, hogy az már botrányos.
Ezen a betegségen csak te magad tudsz segíteni, senki más. Az idióta pszichiáterek semmit sem tudnak, gyógyszert felírni, és utána hazaküldeni, hogy gyere vissza ha rosszul vagy, írunk fel új gyógyszert.
KÉrdem én: minek, ha az előző sem használt? Vajon a következő fog? Hát nem!
Csak azt éred el, amit én: hozzászokik a szervezeted, és utána jönnek az elvonási tünetek. Persze a doki szerint olyan nincs, hogy hozzászoksz.. Na persze...
Ami oldalt ajánlani tudok csak mindenkinek: [link]
Érdemes szétnézni, és elolvasni az írásokat, nagyon jók.
Jah, és amit még észleltem: kezdetben mki megragad minden lehetőséget, feljön a netre, mint ahogy én is, keresgél fórumokon, talál dolgokat, de nekem pl. mások tapasztalatait, és azt olvasni, hogy vki már 10 éve beteg és nem tud belőle kijönni.. hát nem egy pánikcsökkentő tényező..
Úgyhogy pozitív gondolkodás, és minden jobb lesz!
(sorry hogy kicsit hosszú lett...)
Üdv
ciradar
figyelem elterelés az egyik legfontosabb.ha már nyugtató teáról van szó akkor én írok egy receptet.három ember ivott belőle eddig mert házi gyártmány.mindekinél bódulás lett a vége elég keményen.remélem Nektek is bejön.1 liter vízzel kell leforrázni.a hozzávalók enyhén púpos teáskanállal írom.gyömbér 2,koriander 1,rozmaring 2,oregano 2, ánizs 1,szegfűszeg 2,kömény 1,kakukkfű 3, ezeket szépen egybekotorja az ember és amennyi kijön belőle,hozzá ad még egyszer ennyi kamillavirágot.legjobb ha a fűszerek daráltak,leforrázom egy liter vízzel,dobok rá egy tető amíg hagyom állni,nehogy az illóolajok elpárologjanak.negyed óra múlva leszűröm kávéfilteren.ha a fűszerek nem daráltak akkor megtöröm kicsit és úgy sima szűrőn átöntöm.nem érdemes a darált fűszert meginni.ja és 4decinél többet mi nem iszunk.:D ha vki netalán kipróbálná irja meg ha vmit hatott.
Szia!
Igen, én a gyógynövényboltban segítséget kértem, hogy milyen természetes alapanyagú szer van, ami nyugtat, és ott javasolták a sárgabarackmag-olajat. (ez a neve). - az eladónak is bevált, azért merte ajánlani -
A másik amit ajánlottak a mákolaj.
Kedves Bedina67!
Köszönöm szépen a jó tanácsot, a sárgabarackmag-olajról még nem hallottam. Gyógynövényboltban ez így kell kérnem?
Kedves Nyuszisüni!
Én minden este megiszom két pohár Naturland nyugtatóteát, és este vacsora előtt egy mokkáskanál sárgabarackmag-olajat. Alszom, mint a bunda - bár én mindig nagyon jó alvó voltam.
Amikor a szorongás - pánik "rajtam volt" és én sem tudtam aludni, forgolódtam, ki vert a víz, iszonyúan vert a szívem a fenti keverék (akár éjjel is bevéve) mindig megnyugtatott.
Remélem tudtam segíteni :))
Köszönöm szépen Kazír, valóban nagyon hasznos dolgokat írtál le. Egyébként én mindezeket igyekszem betartani, annyi különbséggel - biztosan lényeges - hogy nem szedem a Biobilt, mert az orvosom azt mondta - próbálkoztam már homeopátiás kezeléssel is - hogy egyszerre 5 elemnél több nem lehet a szervezetben. DE: a vitamin, a gyümölcs, zöldség, mozgás, stb. mind az életem része. A sportolás: Soha nem voltam egy nagy sportlady, de: minden nap kerékpárral közlekedem a munkahelyemre, bevásárolni, szóval, olyan, mintha a lábom lenne. Sajnos, az alvás: Hajnalok hajnalán felkelek, de este 8 órakor már nem nagyon hívnak semminek sem. Próbáltam kitolni az esti elalvást pl. sétával, kávéval, olvasással, TV-vel, de semmi sem segít, és ha nagy nehezen fent is maradok mondjuk kb. 9.30-ig, akkor is ugyanúgy felkelek hajnalban!
Üdv.: Nyuszisüni
ugyebár egy bizonyos hormontermelése csökken az agynak.ettől indul meg ez az egész.bár elég sokszor köthető múltbeli dolgokhoz.pl rosszullét hosszú kiránduláson.az orvosok kezelik az agyadban lévő hormontermeléseket.de a testben minden összefügg mindennel.pl rossz táplálkozás-->tápanyaghiány...ebből később lehet vesekő depresszió szorongás.....erre elkezdik kezelni az agyad...holott már minden bajod van..a bogyóktól lesz függőség,és ha elfelejted bevenni már attól pánikba esel.nem táplálkozol rendesen felborul a hormonháztartás,és pl gyomorgörcsben jelentkezik először a betegség...de ha az megszűnne mert kezelték,attólmég pl a beleid be vannak állva és ugyanúgy visszahat..odavissza megy minden.ezért ajánlom a sok zöldség evését,mert nem terheli le annyira a tested,és ha ezzel pl a végénél meg tudod fogni a dolgot akkor nem a közepétől kezded el feltekerni a fonalat.ezenkívül nagyon jó a "nézz szembe a félelmeiddel" kúra.ülj biciklire h érezd h biztonságban vagy mert ha rosszul vagy 10ed annyi idő alatt haza tudsz menekülni.sportolj.gondolom ha kimész az utcára akkor egyből jönnek a gondolatok h mi lesz ha megin rámjön a roham...na ijenkor kell elkezdenki rázni a fejed,és egy kis önuralmat gyakorolni.hallgass zenét v csak gondolkodj el vmi máson.ja és pl ott a TALPMASSZÁZS ahol egész emberként kezelnek.szedjél a sok gyümölcs és zöldség mellett érdemes magneb6-ot szedni,bilobilt meg vitamin tabit és bérescseppet.az egész agyi tápanyaghiányból indul.meghibásodás,amit meg lehet szerelni.időben krll le feküdni aludni (10körül) mert az agyad olyankor dolgozza fel az ingereket.más most nem jut eszembe.de most megyek ki parkba,mert ugye az utolsó fontos dolog a gyógyulás érdekében.a barátok akik kirántanak a hétköznapból és ha velük vagy nem jutnak eszedbe a rossz gondolatok amik elinditják ezt az egészet,és egy idő utána észreveszed h ma már egész délután kint voltam és semmi bajom sem volt.
Szia, Kazir!
Miért, Te tudsz valami jobb megoldást? Ha igen, akkor légy szíves oszd meg velünk is a módszeredet!
Köszönettel:
Nyuszisüni
gyógybogyókkal hosszú az út......
Szia, Khaty26!
Én 16 éve vagyok pánikos és depis. Ez alatt a nagyon hosszú idő alatt én is nagyon sok gyógyszert szedtem már. Az a tapasztalatom, hogy azért szedünk ilyen sokféle gyógyszert, mert egy idő után hozzászokunk, és ilyenkor már nem hat. Ekkor jön az új gyógyszerállítást, az összes kínjával együtt. Fontos tudni, hogy minden szervezet másképpen reagál egy-egy gyógyszerre, ezért van az, hogy ami jó az egyik embernek, az lehet, hogy a másik embernek kimondottan rossz. Tehát: találgatja az orvos is, hogy ki mire reagál. Sajnos, a hangulatjavítók hatása kb. 2-3 hét, de a mellékhatások szinte azonnal jelentkeznek. Ez ellen - szerintem legalábbis - nem nagyon van mit tenni. Ki kell tartani, és bízni abban, hogy előbb-utóbb megint lesz egy jó gyógyszer.
Ui.: Én is nagyon sajnálom,hogy ez a fórum nem aktív! Szerintem nagyon sokan szenvedünk ettől a betegségtől, és - legalábbis nekem - nagyon jó volna a mások TAPASZTALATÁT meghallgatnom, mert természetesen más tudományosan leírva, az orvostól hallva, és megint más - úgy is mondhatnám, az az életszerű - amikor az érintettek beszélgetnek arról, hogy ki mit hogyan él meg. Nekem itt a net-en az is nagyon jó, hogy névtelen és személytelen vagyok, mert sajnos, még a mai napig is nagyon sok olyan ember van, akinek gőze sincs erről a betegségről, és simán "hisztinek" és akaratgyengének bélyegeznek meg! Pedig mi, akik benne vagyunk tudjuk csak igazán, hogy mekkora akaraterő kell néha nekünk ahhoz, ami másnak természetesen, könnyen megy! DE: mégis megcsináljuk mindazt, amit "egészséges" embertársaink, és talán néha lehet, hogy még többet is! Mindenkinek nagyon jó egészséget kívánok, és ha valakinek van kedve bármiről is írni, "életet lehelni" ebbe a topikba, akkor kérem, hogy ne tartsa magát vissza, hiszen a legjobb helyen osztja meg a gondját-baját!
ALVÁSZAVAROSOK: Ha valakinek van ilyen gondja, különösen örülnék,ha megosztaná velem, hogy milyen módszerekkel próbál ezen segíteni, mivel én ettől nagyon szenvedek!
Sziasztok!
Kicsit beleolvastam a hozzászólásokba,bár nagyon sajnálom hogy ez a fórum sem aktív,vagyis nem annyira amennyire kéne, és szükség lenne rá!Én már voltam itt pár hónapja,de akkor sem igazán aktivizálta magát senki.Magamról csak annyit,hogy 26 éves vagyok és már 8éve pánikbeteg,elég sok gyógyszert szedtem már:zoloft,szeroprám,fevarin,rivotri l stb,stb,most viszont cimbíltát szedek,amit eddig csodagyógyszernek hittem,de úgy látom vagyis úgy vettem észre,másfél évig jó volt és valahogy elment a hatása,már nem olyan jó mint eddig!Legalábbis másfél évig nem volt semmilyen tünetem,most viszont minden visszajött úgy hogy szedem
Úgyhogy ha valakinek van hasonló tapasztalata gyógyszer mellett az írjon,mert én igazából ezt nem értem. A korábbi gyógyszerek nem használtak csak ez az egy,most viszont úgy látszik megint váltani kéne,de mivel már egyszer ezt átéltem(gyógyszerváltást) nem szeretném még egyszer,mert akkor azt hittem tuti nem élem túl annyira rosszul voltam.
Kérdés:kinek milyen tünetei vannak??mert nekem most szédülés,hányinger,elönt a meleg,amikor semmi nem jó,a fejem is mintha olyan fura lenne,mással is így van??
Én is még elég új vagyok, de ez az aktívabb fórum a pánikbetegségről:
[link]
Sziasztok!
Új tag vagyok köztetek, 16 éve szenvedek a pánikbetegségtől - ezt elég sokáig gyógyszeresen jól tudták kezelni, - majd társult hozzá depresszió is. Úgy veszem észre, noha rendszeresen járok orvoshoz, betartom az utasításait, rendesen szedem a gyógyszereket - egyre rosszabb az állapotom! A mostani problémám: tudom, hogy mi okozza a depressziómat! Nem tudom feldolgozni azokat a fájdalmakat, amiket elszenvedtem! Eddig szerintem lenyomtam, eltakartam, nem vettem tudomást róla. Most egy gyógyszer mellékhatása kihozta. A gyógyszert már nem szedem,(2 hete) de a fájdalom ugyanúgy megvan a mai napig is! Volt már valaki ilyen helyzetben?
Ha valaki tud segíteni, azt tisztelettel kérem, hogy segítsen!
Sziasztok! Nekem agorafóbiám van. Keresem sorstársaimat. Üdv!
helo.annyit az egészröl,h két évig hol erősebben hol gyengébben jött rám egy-egy pánikroham.kb 1hónapja derült ki h mi is a bajom,mert előtte volt egy erős gyomorproblémám,és azt hittem h ez már csak utóhatás.a kezelés egyszerű:rendes,kiegyensúlyozott táplálkozás(sok zöldség),a roham csak egy rossz gondolat beidegződése,mikor jön a rossz gondolat szikrája,nem szabad hagyni h lavinává dagadjon.semmijen problémát nem szabad túllihegni a hétköznapokban.időben lefeküdni(9-10körül) h az agy kipihenhesse magát.gyógyszert ne.elég a nyugtató tea,mindennap min 2-3szor.biciklizést a környéken pl ajánlom.érdemes vitamintablettát szedni,bérescseppet c-vitaminnal...senki ne hagyja h a rossz gondolatok mindig bekeritsék.én 3 hét alatt majdnem teljesen rendbeszedtem magam,nagyon sok ön-győzködéssel stb...akit érdekel vmi bővebben irjon.remélem használható "tanácsot" is adtam
További ajánlott fórumok: